Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-14 / 2. szám, Vasárnapi Új Szó

A z ipar és energetika gyors ütemű fejlődése az elmúlt két évtized­ben, amellett, hogy ez a fejlődés felbe, csülhetetlen értékeket jelent az embe­riség számáré. — negatív jelenségeket is hozott magával szerte a világon. Az ember élet környezetének változá- sáról van szó. A civilizációs hatások olyan mértékben avatkoztak életkör­nyezetünk alapvető értékeinek alakulá­sába, hogy manapság a világ számos országában a levegő és víz tisztaságá­nak védelme a legfontosabb kérdések közé tartozik. Ezt bizonyítják a stock­holmi nemzetközi környezetvédelmi konferencián, valamint az ostravai és prágai nemzetközi szimpozionokon el. hangzott felszólalások is. A világ or­szágai, elsősorban a fejlett ipari or­szágok, egyre jobban tudatosítják: a ma élő nemzedéket súlyos felelősség terheli a jövő generációk előtt a lég. kör, a folyók, a tengerek mértéktelen szennyezéséért, a természeti erőforrá­sok mértéktelen kihasználásáért! Nálunk a környezetvédelem fontos területei az erdő- és vízgazdálkodási minisztériumok hatáskörébe tartoznak. Ez a tárca foglalkozik vizeink tiszta­Jenebb ipari szennyezője a kátrány és a fenol, amely ihatatlanná teszi a vi­zet, s elrontja a halak húsának is az ízét. Szinte minden vidéken ismerünk példát arra, hogy ilyen külső beavat­kozás, többnyire ipari eredetű szenny­víz leeresztése folytán, elpusztul egy- egy patak, vagy folyószakasz halállo. mánya. Nem mindegy, mit lélegzőnk Az ember életkörnyezetének javítá­sa terén talán a legfontosabb terület a levegő tisztaságáért folyó küzdelem. A beszennyezett levegő veszélyezteti az erdőket, a növényzetet, egészségtelen­né teszi az ember lakó- és munkakör­nyezetét. E megállapítás súlyát job­ban érzékeljük, ha tudjuk hogy pl., csak a CSSZK területén az átlagon felüli káros szennyeződések több mint hat­ezer négyzetkilométernyi területet és hárommillió embert sújtanak. E tekin­tetben a legsúlyosabb a helyzet az észak-csehországi és észak-morvaorszá- gi kerületben, valamint Prágában. A légszennyeződés legfőbb okozói a ságának kérdésével, részben a levegő tisztaságával, és nem utolsó sorban az erdővédelemmel. Cikkünkben főleg a Cseh Szocialista Köztársaság erdő- és vízgazdálkodási minisztériuma rendel­kezésünkre álló felméréseiből, adatai­ból indulunk ki. Vízforrások, vízellátás A vizek védelmére világszerte nagy figyelmet szentelnek. Víz nélkül nehéz elképzelni életünket, egész iparunk mű­ködését. A CSSZK vízgazdálkodási kon­cepciójának homlokterében a közeli jö­vőben az ivóvízforrások és a vízellátás biztosításának kérdése mellett a csa­tornarendszer tökéletesítése és a fel­színi vizek szennyeződésének meggá­tolása áll. E feladatokat távlatilag az állami vízgazdálkodási terv és a nem­rég kidolgozott, 1990-ig terjedő távlati vízügyi fejlesztési tervezet határozza meg. Érdekes a lakosság ivóvízellátásának alakulása. 1950-ben a CSSZK lakossá­gának 47,8 %~a részesült vízvezetéki ivóvízben. Ez az arány 1970-ben már elérte a 64,9 %-ot, s a tervek szerint 1990-re eléri a 84 %-ot. 1970 es adat szerint a cseh területeken az egy la­kosra erő napi vízfogyasztás 292 liter. Ez a mennyiség 1990-re előrelátható­lag eléri a 420 litert. Mennyire biztosított Prága vízellátá­sa? Ugyanis sok európai főváros egyik legnagyobb gondja a vízellátás. E tekin­tetben rendkívül bölcs, előrelátó kor­mányintézkedés volt a Zelivka patakon felépített víztároló létesítése, amely Prága lakosságának 15—20 évre bizto­sít jó minőségű ivóvizet. (A víztartalékokkal kapcsolatban fi­gyelemreméltó szlovákiai adatot közöl Ignác Fratrič kandidátus, a csehszlo­vák környezetvédelmi kutatóközpont igazgatója a Mír c. havilap tavalyi, 11. számában: „Csallóköz földalatti ter­mészetes víztárolóiban a statisztikai ivóvíztartalék mennyisége, becslések szerint, eléri a tízmilliárd köbmétert. Ezeket a víztárolókat dinamikusan táp­lálja a Duna, s gyakorlatilag kimerít- hetetlenek. Ez a vízmennyiség megfe­lelő víztartalékot jelenthetne nemcsak Csehszlovákia, de szükség esetén a kör­nyező országok számára is.“) Ipari üzemeinkből évente több mil­lió köbméter szennyvíz kerül vissza a felszíni természetes vizekbe. Szakembe­rek kiszámították, hogy egyetlen kon­zervgyár évi „szennyvíztermelése“ megfelel egy 25 ezer lakosú város szennyvízkibocsátásának. Ha iparfej­lesztésünk távlatait vizsgáljuk, kivilág­iig, hogy az ipari termelés növekedésé, vei egyidőben emelkedik a szennyvíz- termelés is. Ebből következik, hogy a bennünket körülvevő természet bioló­giai egyensúlyának védelme egyre na­gyobb arányú víztisztítási követelmé­nyek elé állít bennünket. Az élővizek gyakori és legkellema*. villanyerőművek, hőerőművek, a lakó­telepek kazánházai, gőzmozdonyok. Ezekhez számítható még a közúti köz­lekedés folytán a nagyobb városokban felgyülemlő kipufogógáz-koncentráció Is. Az iparilag fejlett országokban a környezetvédelem egyik legsúlyosabb gondja a légköri kéndioxid mennyisé­gének állandó növekedése. A kéndio­xid elsősorban a vegyipari üzemek — papír- és cementgyárak, továbbá fém- kohászati üzemek mellékterméke. A leg­nagyobb menyiségű kéndioxidot az erő­müvek és a nyersolajat felhasználó üzemek termelik. Szakemberek megál­lapították, hogy a gyárkéményekből el­távozó kéndioxid 2—4 napig is a le­vegőben marad, s közben 1000—1500 km-Te eltávolodhat a szennyező for­rástól. Hollandiában angliai eredetű Iégszenyaződés miatt pusztul a tulipán, a Ruhr-vidék ipari üzemeinek kémé­nyeiből kiáradó szennyeződés a felhők segítségével eljut Svédországba, az olaszországi füstfellegek pedig Görög­ország és Jugoszlávia légiterébe hatol­nak ... A légkör magas kéndioxid-tartalma az emberi egészségre is ártalmas. Gyul­ladásba hozhatja a Iégutakat, bronchi- tiszes tüneteket idézhet elő. Természe­tesen, nem minden szervezetre hat egy­formán a kéndioxid. Az érzékenyeb­beknek a kisebb koncentráció is árt­hat. Az erdők, a növényzet, a termőföld, a folyók és tavak élővilága is nagy károkat szenved azáltal, hogy a leüle­pedett kén a földön kénsavvá alakul. A talaj kénsavas szennyeződése foly­tán csökken az erdők hozama. Államunk számos intézkedést hozott már a levegőtisztaság védelmére. Az elmúlt öt évben csupán a CSSZK-ban hatszáz millió koronát fordítottak erre a célra, amellett, hogy külön levegő- tisztasági alap is létesült. Egyre több iparágunkban vezetnek be olyan tech­nológiákat, amelyek a kéndioxidot meg­kötik, közömbösítik, több helyen a gyárkéményeket pernyefogó és füstel­szívó berendezésekkel szerelték fel. Sajnos, a légszenyeződés megelőzésére nehéz egységes szabályt felállítani. Ahány szennyező forrás, annyi műsza­ki és gazdasági probléma. Jelentős eredmény várható akkor, ha például a nagyvárosokban megszűnik a „klasszi­kus“ tüzelőanyagokkal (szén, brikett) való fűtés, s helyükbe a kisebb kén­tartalmú tüzelőanyagok (gáz, koksz, kis kéntartalmú olaj) lépnek. Csend-rezervátum a Sumavában Életkörnyezetünket nemcsak az ipar­ból eredő szennyeződések rontják. Az utóbbi években egyre több a panasz, hogy hazánk egyes gyönyörű tájait megzavarják a koncepció nélküli hét­végi háztetepek nyakra-főre való épí­tése. Több százezer az olyan víkend- házak száma, amelyek a valóságban egy másik családi házat jelentenek. Hét­végi házakra szükség van, az állam továbbra is támogatni fogja e pihenő- házak építését — de az engedélyek megadásánál az eddiginél szigorúbban megköveteli az egész lakosság érdekeit szolgáló természetvédelem alapetveinek betartását. A tervek szerint a Šumava egyes, turisztikai szempontból mindmá­ig „szűz“ területait csend-rezervátum­nak nyilvánítják, ahol még a tranzisz­toros rádiózás is tiltva lesz! Sok fejtörést okoz civilizációnknak a hulladék, a szemétszállítás és -raktá­rozás kérdése. 1968- ts adat szerint egy orágai lakos évi háztartási „hulladék- termelése“ elérte a 0,54 köbmétert. \ városok pereméhez közeli óriási sze­métdombok bizonyítják, hogy idővel a szilárd hulladékok elhelyezése is prob­lémát okozhat. Például: Csehszlovákiá­ban évente 124 ezer kiselejtezett autó­abroncs gyűlik össze a hulladékgyűjtő vállalatoknál — ezek elhelyezésére több mint kétszáz hektárnyi területre van szükség! A hulladékok közé soroljuk az erő­művekből elszálló pernyét is. A felfo­gott pernye mennyisége évről évre emelkedik, s gondot okoz az elhelyezés. Azon kívül, hogy nagy helyet foglal­na el, beszennyezi a levegőt és újabb légszennyeződés forrásaivá válhat. Több milliós költséggel vásároltuk meg a pernyét agloporittá (műkő-anyag) alakító CORSON licencet, amelynek al­kalmazása jóval csökkenti majd az erő­művekhez közeli helységek légkör- szennyeződ ését. A szocialista országok nagy erőfeszí­téseket tesznek a környezetvédelemmel összefüggő feladatok megoldására. Ha­zánk is számos kezdeményező lépést tett a környezetvédelem nemzetközi feladatainak meghatározása terén, mind az ENSZ-ben, mind idehaza. Megg> ő- ződésünk, hogy a környezetvédelmi problémák nemzetközi szintű megoldá­sa jelentősen hozzájárulhatna nemcsak az ember életkömyezetének általános javulásához, hanem a világ politikai légkörének javulásához is. SOMOGYI MÁTYÁS Füst... füst(üst.«« (Tóthpál Gyula fel vételei A, 1973. I. 14. Itt még tiszta a levegő

Next

/
Thumbnails
Contents