Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-03 / 2. szám, szerda

fľT.H £"WS'j-'í• • - 7V- •• ; *V.W-vt. .•< •>•/.» V-v ; , . • ..5- ,* # . .-r, Belpolitikai kommentár BECSÜLETES MUNKÁNKKAL Régi hagyomány nálunk, hogy az államfő az új év el­ső napján beszédet intéz az ország népéhez, melyben ösz- szefoglalja az eltelt esztendő eredményeit és érinti az előt­tünk álló időszak új felada­tait. Ludvik Svoboda elvtárs idei újévi köszöntőjét ismét nagy megelégedéssel fogad­tuk, várakozásunknak megfe­lelően kedvező eredményeket összegezhetett országunk éle­tében, gazdaságunkban, poli­tikánkban és más téren, úgy­szintén a közvélemény, az em­berek gondolkodásmódjának alakulásában. Több éve, pontosabban 1969 áprilisa óta tanúi, illetve rész­vevői vagyunk a töretlenül felfelé ívelő fejlődésnek ha­zánk gazdasági és politikai életében. Az új pártvezetőség akkor vette szilárdan a kezé­be mély politikai és gazdasági válságba került országunk irá­nyítását, s a dolgozók, a la­kosság túlnyomó többségének bizalmát mindinkább meg­nyerve, a becsületesen gon­dolkodó emberekre támasz­kodva, a széles tömegeket mozgósítva konszolidálta vi­szonyainkat és újból elindítot­ta az ország szekerét a szo­cialista fejlődés útján. Kom­munista pártunk vezetésével dolgozó népünk munkájának eredményeképpen 1972-ben újabb jelentős lépést tettünk meg ezen az úton. „Sikeres esztendő volt“ — jelentette ki köztársasági elnökünk, és hangsúlyozta: eredményeinket főképpen annak köszönhetjük, hogy az állampolgárok döntő többsége becsülettel munkál­kodott a CSKP XIV. kongresz- szusa határozatainak valóra váltásán. Sikereink további forrása a Szovjetunióval és a szocialista tábor más orszá­gaival folytatott sokoldalú együttműködésünk, amely az elmúlt évben újabb fejlődést ért el és jövőbeni távlatai is biztatóak. Kommunista pártunk politi­kájában mindig szem előtt tartotta, hogy a programjában kitűzött célokat csakis a nép legszélesebb rétegeinek meg­nyerésével, mozgósításával ér­hetjük el. Nyíltan megmond­ta: „Ahogy ma dolgozunk, úgy élünk holnap!“ Az elért eredmények mutatják, hogy a dolgozók megértették: reális gazdaságpolitikát folytatunk, melyjpek döntő tényezője a munka termelékenységének szüntelen növelése, és ennek arányában az életszínvonal rendszeres emelése. Az átlag­bérek megfelelő növekedése mellett jelentős szociális in­tézkedések megvalósítására is futotta erőnkből, amelyek lé­nyegesen megjavítják sok százezer család anyagi körül­ményeit. Többek között említ­sük meg a családi pótlék ha­vi összegének számottevő nö­velését a második gyermektől kezdve, aminek jótékony ha­tása már az idei első fizetés­nél megmutatkozik a családok bevételénél. A helyes gazda­ságpolitikának és jó mun­kánknak köszönhetően elége­detten állapíthatjuk meg, hogy abban az időben, amikor a kapitalista országokban elmé­lyülnek a gazdasági nehézsé­gek és tetemesen növekednek a létfenntartási költségek, ná­lunk dinamikusan fejlődik az életszínvonal és 1972-ben mintegy 0,5—0,7 százalékkal csökkentek a megélhetési költségek. Svoboda elvtárs egyszers­mind leszögezte, hogy ered­ményeink nem ragadtatnak bennünket túlzásra, hanem józanul ítéljük meg a gazda­sági és a politikai életben el­ért sikereinket. Tudjuk, hogy az eredmények mellett szá­mos területen fogyatékossá­gok is tapasztalhatók, s a tervfeladatok általános telje­sítése és túlszárnyalása elle­nére egyes szakaszokon és vállalatokban lemaradnak az előirányzott feladatok megva­lósításában. Ezért a jövőben még nagyobb gondot kell for­dítani arra, hogy minden egyes munkahelyen jó minő­ségű munkát végezzenek, he­lyesen szervezzék meg a mun­kát, tárják fel és használják ki a tartalékokat és javítsák meg a kooperációs kapcsola­tokat. Szükséges, hogy a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának keretében jól ki­használjuk a nemzetközi mun­kamegosztás előnyeit. Kezd­jük az új évet azzal az elha­tározással, hogy az idén az eddiginél még eltökéltebben fogunk szembeszállni a ren­detlenséggel, a közömbösség­gel, a közös értékek pazarlá­sával és minden más visszás jelenséggel, amely szocialista társadalmunk valamennyi tag­ját megkárosítja. Köztársaságunk elnöke mindannyiunk véleményét fe­jezte ki, amikor leszögezte, hogy indokolt derűlátással lé­pünk az új esztendőbe, mert minden feltételünk adva van szocialista társadalmunk to­vábbi sokoldalú fejlődéséhez. Az anyagi feltételeken kívül számíthatunk ipari és mező- gazdasági dolgozóink, vala­mint értelmiségünk alkotó ak­tivitására, amely kezeskedik arról, hogy ötéves tervünk idei feladatait maradéktalanul megvalósítjuk. GÁL LÁSZLÓ Az elmúlt 12 hónap eredményei Két esztendő határán szükségesnek és hasznosnak tartjuk felmérni, hogy az el­telt időszak hogyan teljesí­tette elképzeléseinket és óhajainkat, milyen személyi és társadalmi bázisról indu­lunk a jövö esztendőben. A politikai és az állami vezetőség sikeres munkájá­nak egyik legfőbb mércéje a gazdasági helyzet, neveze­tesen, hogy ez jobb-e, mint a múltban volt, és az elő­zetes becslések szerint ho­gyan alakul a jövőben. Van „mit" és van „miből“ E cikknek neun célja részle­tesen elemezni az elért gazda­sági eredményeket, csupán arra szeretnék rámutatni, amiről minden elfogulatlan állampol­gár saját szemével meggyőződ­het: az áruval zsúfolt üzletek­re, a gazdag választékra, a kis­kereskedelmi forgalom szünte­len növekedésére (ez 1972-ben kb. 5,8 százalékkal nagyobb lesz, mint 1971-ben volt), a dol­gozók átlagos jövedelmének nö­vekedésére (ez a jövedelem or­szágos méretben havi 2090 ko­rona — 81 koronával több, mint a múlt évben), s ugyanakkor arra, hogy egyidejűleg nő a la­kosság takarékbetétjeinek ösz- szege. Országos méretben ez több, mint 8 milliárd korona. Ez a négy tényező kétségtele­nül bizonyítja népgazdaságunk életképességét. Van m i t vásá­rolni és van miből. Az embe­rek megbecsülik a szilárd ko­ronát, amiből annyi jut nekik, hogy jelentősen növelhetik ta­karékbetétjeiket is. A gazda­sági sikerek természetesen megnyerik az állampolgárokat a párt politikája számára, mert az állampolgárok közvetlen ta­pasztalataikból győződhetnek meg arról, hogy nem a káosz, a nagy szavak, a gazdasági fel­fordulás szolgálja érdekeiket, hanem a rend és a céltudatos­ság, a világos, koncepciókkal rendelkező szilárd vezetés, bár népgazdaságunkban távolról sem oldottak meg minden prob­lémát. Ha eleget akarunk ten­ni az igényesebb követelmé­nyeknek, akkor fel kell számol­ni az olyan jelenségeket, mint a termelés anyagi és egyéb költségeinek növekedése, az építkezési beruházás területén tapasztalható áremelkedés és a határidők mellőzése, az ipari- műszaki munka alacsony szín­vonala, aminek következtében nem használják ki kellőképpen az állóalapokat, fékezik a kivi­telezői-átvevői kapcsolatokat stb. A jelentős kongresszusok éve Politikai, gazdasági, kulturá­lis és társadalmi életünk vala­mennyi területének lendületes konszolidációja az elmúlt esz­tendőben kialakította a ked­vező helyzetet arra, hogy a Nemzeti Front keretében kije­löljük a pozitív programokat. 1972-ben alapos előkészítés után összehívták a legjelentősebb tö­megszervezetek kongresszusait, amelyek elkészítették az adott szervezet tevékenységének mér­legét, és kitűzték további prog­ramját. A Forradalmi Szakszer­vezeti Mozgalom VIII. kong­resszusa megfogalmazta azt a követelményt, hogy a szakszer­vezetek szerveinek és szerveze­teinek az aktivizációs program­ról át kell térniük a tartós ak­tivitásra, és a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalomnak céltu­datosan és fokozott mértékben kell részt vennie a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött felada­tok teljesítésében. Országos kongresszusra gyűl­tek össze a szövetkezeti pa­rasztok is. E kongresszus fel­adatként jelölte meg a falu szocializálásának betetőzését, a falvak sokoldalú felemelkedé­sét, a mezőgazdasági termelés szakosítását és koncentrációját. A Szocialista Ifjúsági Szövetség tagjai kongresszusukon megelé­gedéssel állapították meg, hogy a szervezet eszmeileg és szer­vezetileg megszilárdult, s egy­re nagyobb mértékben befolyá­solja az ifjúságot. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 55. és a Szovjetunió megalaku­lása 50. évfordulójának évében tartotta meg országos kong­resszusát a CSSZBSZ is. A kongresszus elkészíthette a te­vékenység gazdag mérlegét, és igényesen jelölhette ki a leg­fontosabb további feladatot: a Szovjetunió népei iránt érzett barátságunk további elmélyíté­sét. Minden kongresszus hangsú­lyozta, hogy a munkában ke­rülni kell a formalizmust, és minden kongresszus pontosab­ban jelölte ki az egyes szerve­zetek következő időszakban ki­fejtendő tevékenységét, hogy sajátos törekvései fejlesztésé­vel tagjait a kommunista párt által kitűzött közös feladatok teljesítésére ösztönözze. Teljesítés egy év alatt 1972 volt egyidejűleg a vá­lasztási programok teljesítésé­nek első éve. Ez volt hivatva bizonyítani az új képviseleti szervek életképességét. Megál­lapíthatjuk, hogy bár a válasz­tási programokat öt év alatt kellett volna teljesíteni, az el­ső esztendőben az ígéreteknek több mint egyötödét már telje­sítették. A beruházási és a nem beruházási jellegű, egész évre tervezett országos méretű fej­lesztési akciók összértéke már 9 hónap alatt igazolta a prog­ram időarányos részének telje­sítését, és reális becslések sze­rint az év végéig legalább 300 millió korona értékben túltelje­sítették a mutatókat. A Szövetségi Gyűlés törvény­hozó tevékenysége elsősorban arra összpontosult, hogy meg­vitassa a népgazdaság-tervezési és az állami költségvetési tör­vényeket, novellizálja a gazda­sági törvényt, a népi ellenőr­zésről szóló törvényt és más további jogszabályokat, amelyek tartalmilag megteremtették a szilárd jogalapot a tervirányí­tás megerősítésére, a gazdasá­gi fegyelem és fejlődés megszi­lárdítására. A Szlovák Nemzeti Tanács ugyancsak teljesítette törvény­hozó és ellenőrző funkciójából eredő kötelességeit. Bizottságai rendszeresen, a tárcák vezető képviselőinek részvételével, ta­nácskoztak az időszerű problé­mákról. A bizottságok és a ple­náris ülések foglalkoztak Szlo­vákia mezőgazdasági termelé­sének fejlesztésével, a kulturá­lis nevelőmunka helyzetével, a szocialista törvényesség meg­tartásával és más kulcsfontos­ságú kérdésekkel. A tapasztalatok és az elért eredmények alapján pozitív előjellel kell értékelni a nem­zeti bizottságok képviselői nagy többségének munkáját Ezek a képviselők szabad ide­jüket feláldozva biztosítják a városok és a községek szükség­leteit, szervezik az állampolgá­rok kezdeményezését és gon­doskodnak a lakosság óhajai­nak teljesítéséről. A még fenn­álló fogyatékosságok kiiktatá­sát jelentős mértékben előse­gíti a martini járás és Banská Bystrica versenyfelhívása a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának tiszteletére. A szocialista állam megszilárdítása Az elmúlt esztendő az egyér­telműen bevált csehszlovák fö­deráció negyedik éve. Ezt álla­pították meg a törvényhozó szervek, amikor ellenőrizték a szövetségi és a nemzeti kormá­nyok programnyilatkozatainak teljesítését, ezt igazolja Szlo­vákia naponta gyorsuló fejlő­dése, az a tény, hogy forrásait az egész ország érdekében ha­tékonyabban használják ki. A biztonság és a rend meg­követeli, hogy továbbra is sok­oldalúan erősítsük a szocialista állam valamennyi funkcióját. A Szlovák Nemzeti Tanács, amely az elmúlt évben átfogó módon foglalkozott a törvényesség helyzetével, meghagyta az ál­lami szerveknek, a nemzeti bi­zottságoknak, a gazdasági és a társadalmi szervezeteknek, hogy megalkuvás nélkül harcol­janak a szocialista törvényes­ség, az állami és a munkafe­gyelem és a szocialista emberi kapcsolatok érvényesítéséért. Az elmúlt év egész társadal­munk számára hasznos, termé­keny esztendő, a szorgalmas munka éve volt, amelyben meg­szilárdult lét- és szociális biz­tonságérzetünk, jogi biztonság- érzetünk és megszilárdult ha* zánk nemzetközi helyzete is. JAROSLAV MEŠK0 az újévi jókívánságok nem elegendők Bratislavában a Dúbravka lakótelepen megnyitották az első élel­miszerboltot. A nagy önkiszolgáló üzletben az élelmiszereken kí­vül más közszükségleti cikkek is kaphatók. A vevők egyelőre elégedettek(Felvétel: Lofaj —■ ČSTKJ Ilyenkor, az új esztendő ele­jén, elgondolkodunk az elmúlt év eseményein, visszaemléke­zünk sikereinkre, örömeinkre és természetesen nehézségeink­re is, melyek elkerülhetők let­tek volna, ha ... Mert kétségte­lenül azt kívánjuk magunknak és másoknak is, hogy idei mun­kánk gyümölcse a tavalyinál gazdagabb legyen, hogy még jobb eredményeket mutassunk fel. Tapasztalatból tudjuk azon­ban, hogy a puszta kívánságok­kal nem sokra mennénk. Csele­kednünk kell. Mégpedig olyan cselekedetekre van szükség, amelyekkel már tavaly is tanú­jelét adtuk annak, hogy képe­sek vagyunk céljaink elérésére. Bebizonyítottuk, hogy becsüle­tes, jó munka, célszerű, körül­tekintő szervezés esetében az egyéni, sőt a közös sikerek sem váratnak magukra sokáig. En- iy?V- * feltétele, hogy ne eléged­jünk meg azzal, amit elértünk, gondolkodjunk el feladatainkon, és Igyekezzünk még lelkiisme­retesebben, még jobban teljesí­teni őket. Erre a lelkesedésre különö­sen az ötéves tervidőszak har­madik esztendejében lesz nagy szükség, mely az eddiginél is igényesebb követelményeket tá­maszt velünk és munkánkkal szemben. Ez a feltétele annak, hogy a lakosság jövedelme a terv szerint 1973 végéig 5,8 szá­zalékkal növekedjen, mégpedig a kiskereskedelmi árak emelé­se nélkül. Ezzel azonban össze­függ egy további követelmény, az, hogy megnövekedett kerese­tünket igényeinknek megfele­lően költsük el. Ez természe­tesen csak abban az esetben si­kerülhet, ha többek között olyan jó minőségű ruházati cik­kek és élelmiszerek lesznek nagy választékban és elegendő mennyiségben a piacon, ame­lyek iránt tényleg érdeklődés mutatkozik. A hangsúly a minőségen és az újfajta közszükségleti cikke­ken van, mivel a fogyasztónak lehetőséget kell nyújtani a vá­logatásra. Erre a követelmény­re utalt Strougal élvtárs a CSKP KB decemberi plénumán elhang­zott beszámolójában is, rámu­tatva a műszakilag elavult és gyengébb minőségű áru, pél­dául a divatjamúlt jégszekré­nyek, áramfogyasztók, rádió- és tv-készülékek, bizonyos bútor- és textilfajták stb. iránt meg­csappant érdeklődésre. Erre a jelenségre — mondotta — fel kell figyelniük mind a termelő-, mind a kereskedelmi vállala­toknak. Komoly figyelmeztetés ez mulasztásaikra és hibáikra, melyek mielőbbi orvoslást igé­nyelnek. Az elmondottakból következik tehát, hogyha az eddiginél is nagyobb körültekintéssel és lel­kiismeretesebben teljesítjük ezentúl feladatainkat, akkor a még jobb eredmények sem ma­radhatnak el. Ez pedig min­denkinek egyéni érdeke, sőt ezen túlmenően a társadalomé is. ftkRDOS MÁRTA

Next

/
Thumbnails
Contents