Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-13 / 11. szám, szombat

FelkészOEfen kezdik az évet Fiatalos lendület jellemzi a képviselőtestület munkáját a martini és a Banská Bystrica-i felhívás nyomán Németh Vilmossal, a Lehni- cei (Nagylég) Hnb elnökével hi. vatalos elfoglaltsága közben az irodahelyiségben találkoztam. Most összegezik a falufejlesz­tésben elért eredményeket. A község lakosságát érintő egész sor statisztikai kimutatás is jel­zi tevékenységüket. A 2100 la­kosú község hnb- elnökétől a választási program teljesítésé­ről és az idei tervekről érdek­lődöm. — Képviselőtestületünk 29 tagú, az átlagéletkor 41 év, mely nemcsak mint átlag kitű­nő, hanem elsősorban a mun­kalendület és az aktivitás egyik Jelentős forrása. Alig egy év telt el a választások óta, de any- nyit máris elmondhatok, hogy ilyen aktív, hozzáértő, lelkes gárdával még nem dolgoztunk. Javaslataikkal, hozzászólásaik­kal, észrevételeikkel és kezde­ményező munkájukkal jelentős mértékben hozzájárultak a hnb múlt évi választási programter­vének teljesítéséhez. Költségve­tésünkben az elmúlt évben 2,6 múl 1 iió koronát fordítottunk köz- ségfejlesztésl célokra. A község közúti hálózata egy most épülő Utca kivételével portalanítotl, Jó állapotban van. Folytattuk a járdák építését. A lakosság tár- &adami munkával több mint ezer négyzetméter járdát épí­tett. A község kulturális élete, va­lamint a társadalmi szervezetek aktivizálása szempontjából az elmúlt évben a legjelentősebb esemény a kultúrház építésé­nek megkezdése volt, mely több mint 4 millió korona befekte­téssel önsegélyes alapon épült. Tavaly ebből közel 1,5 millió koronát használtak fel. A ha­talmas, impozáns létesítmény jelenleg már tető alá került, s így elkezdhetik a belső mun­kálatokat, a villany és a köz­ponti fűtés szerelését. Az 500 személy befogadóképességű kul­túrpalota felépítésében a la­kosság és a társadalmi szerve­zetek 20 000 brigádóra ledolgo­zását vállalták. Az efsz is fi­gyelemre méltó anyagi segítsé­get nyújtott e közérdekű léte­sítmény mielőbbi üzembe helye­zéséhez. Közigazgatásilag a községhez tartozó Szászon ravatalozót épí­tettek. A munka szervezéséből és irányításából oroszlánrészt Vállalt Varga Péter képviselő. A község sportpályája — amely több mint 50 éves múltra te­kint vissza — minden igényt kielégítő labdarúgópályával, le­látókkal és szociális helyisé­gekkel gazdagodott. Befejezték a sporttelepnek betonelemek­kel való körülkerítését. Ez a hnb-nek több mint 100 000 ko­ronába került. Mivel egyre több családban mindkét szülő dolgozik, így a szolgáltatások és a kereskedel­mi hálózat korántsem tudja kel­lő szinten kielégíteni a lakosság igényeit. A hnb mellett műkö­dő helyi gazdálkodási üzem felsősorban az építkezés és a falufejlesztés szakaszán jelent Segítséget a lakosságnak. A múlt évben is 300 000 koronával já­rult hozzá a kiadások fedezé­kéhez. Gondot okoz az elavult hen­tesüzlet, melynek évi forgalma ugyan meghaladja az 1 millió koronát, de a befogadóképessé­ge csekély, s áruválaszték és higiéniai téren sem felel meg á követelményeknek. Hasonló­an rossz a helyzet a tej- és az élelmiszerüzletben. A tűrhetet­len állapoton egy bevásárlóköz­pont felépítésével lehetne segí­teni, ahol a felsoroltakon kívül helyet kapna a ruha- és a cipő­üzlet is. Szólni kell arról is, hogy a községben létezik egy kereske­delmi mintabolt, ahol a háztar­tási cikkeket kedves, előzékeny kiszolgálók árulják. Előrelátha­tó, megfontolt és hasznos lépés­nek bizonyul, hogy a bratisla­vai „Domáce potreby“ Lehnícén felépítette a háztartási és köz­szükségleti cikkek boltját. A községbe nap nap után a járás szinte valamennyi falujából ér­keznek vásárlók, mert tudják, hogy ebben az üzeletben min­dent megkapnak, amire szüksé­gük van. Kollósy Eduard üzlet­vezető elmondotta, hogy náluk villamossági, üveg ós porcelán, edény, műanyag, gáz- és víz­vezetékhez szükséges termé­kek, fémipari cikkek, építke­zéshez szükséges vaskonstruk­ciók és háztartási gépek bő vá­lasztékban kaphatók. Ami a leg­fontosabb, a vásárjó itt soha­sem csalódik. Szocialista szek­tortól és magánszemélyektől egyaránt vesznek fel megren­deléseket. így aztán nem cso­da, hogy a mindössze hat al­kalmazottai dolgozó üzletben a tervezett évi 2 millió korona helyett 7,5 millió korona volt a bevétel. Ebből is látjuk, hogy­ha a községben kiépülne az üz­lethálózat, ez jelentősen meg­könnyítené és lerövidítené a be­vásárlás idejét, nem szólva a színvonal emelkedéséről. Nagy János pedagógus, a hnb tanácsának tagja elmondotta, hogy az idei programtervük ma­radéktalan teljesítése érdeké­ben nagy súlyt helyeznek a kép­viselők ideológiai és szakmai továbbképzésére. A téli idő­szakban megszervezik a politi­kai iskolázást, szétosztják a a községfejlesztésben végzendő teendőket. Valamennyi képvise­lő számára előfizetik a Nemzeti bizottságok című folyóiratot, mely most már magyar nyelven is megjelenik, s bizonyára ér­tékes politikai és szakmai is­mereteket nyújt majd számuk­ra. A képviselők közül ketten Dunaszerdahelyen a marxizmus —leninizmus esti egyetemén ta­nulnak. A hnb elnökének szavaiból kitűnik, hogy ebben az évben elsősorban a kultúrház belső munkálatait akarják elvégezni, befejezik a sportpályán a lelá­tók, az iskola mellett egy négy- lakásos tanítólakás építését, es egy kétlakásos egységet adnak át az egészségügyi dolgozók számára. 1,2 millió korona be­fektetéssel gyógyszertár épül az egészségügyi központ tő- szomszédságában. Az új épület­sorhoz 180 000 korona befekte­téssel villanyhálózatot építe­nek. Folytatják a parkok és a zöld sávok létesítését, a dísz­fák kiültetését is tervezik. A martini és a Banská Bystrica-i felhívás alapján a helyi körül­mények és lehetőségek figye­lembevételével előtérbe helye­zik a nevelési kérdéseket. Meg­szervezik a társadalmi munkák biztosítását, a fiatalokról tör­ténő gondoskodást, a szülők akadémiáját, melynek kereté­ben politikai és egészségügyi előadásokat rendeznek. Nagyobb figyelmet szentelnek a szemlél­tető agitációnak és a propa­gandának. Egészségesebbé és szebbé kívánják tenni lakókör­nyezetüket. SVINGER ISTVÄN Az árukészletben és választékban bővelkedő háztartási cikkek boltja. (A szerző felvétele) A határidők betartásáért Az új év elején az üzemelt­nél és váil lala toknál még min­denütt a tavalyi tervteljesítés mérlegeinek előkészítésén dol­goznak, de figyelmüket már az idei feladatokra összpontosít­ják. A Galántai Járási Építővál­lalat dolgozói a múlt évben si­keresen megbirkóztak a rájuk háruló feladatokkal, s előzetes számításaik szerint feladataikat több mint 1 millió koronával túlteljesítették. A vállalat mun­káját a kerületi és járási nem­zeti bizottságok irányítják, s a tőlük kapott célok alapján dol­goznak. Munkakörükbe tartozik a különböző típusú lakások, az iskolák és óvodák, a kultúrhá- zak, valamint a vendégtlátóipa- rí egységek építése és karban­tartása a járás területén. Ru­dolf Strašifták mérnökkel, a Ga­lántai Járási f- pítővállalat gaz­dasági igazgatóhelyettesével beszélgettünk a vállalat munká­járól, terveiről és problémái­ról. — Mérnök elvtár*, elmonda­ná, hngy az elmúlt évre előírt feladatokat hogyan teljesítették, és milyen problémák merültek fel az év folyamán? — Mindenekelőtt leszögezem, hogy az előírt feladatokat ál­talában minden szakaszon a ne­hézségek ellenére is teljesítet­tük. A legnagyobb problémát az állandó anyaghiány okozta. Hi­ányzott az egyik legfontosabb építőanyag, a cement, és ezen­kívül még több olyan alap­anyag, ami akadályozta az építkezések határidőre való el­készítését. Mi az említett építő­és más alapanyagokat több Ipa­ri vállalattól kapjuk, így a szál­lítási határidő be nem tartása ezeknél a vállalatoknál — ná­lunk is kiesést jelent. Az itt je­lentkező problémákat a nemzeti bizottságok segítségével próbál­tuk megoldani, ami részben si­került is. — Milyen feladatokkal szá­molnak ebben az évben? — Az 1973-as évre kitűzött feladataink közé több fontos építkezés befejezése tartozik. Elsősorban az új téli stadion felépítését említeném meg Bra­tislavában, melyet a kormány felhívására önként vállaltunk. A jégpálya már kész, a hátrale­vő munkálatok pedig olyan ütemben haladnak, hogy az idei műkor csoilyázó világbajnokság lezajlása az üj bratislavai téli stadionban biztosítva van. Ezen kívül ebben az évben tervezzük az új művelődési otthon építé­sét Gál án tán, ami ebben a vá­rosban már nagyon hiányzik. A járási nemzeti bizottság terve­zési osztálya által előírt kü­lönböző típusú családi házakat „kulcs átadásra“ készítjük el. Tervfeladataink összértéke eb­ben az évben 169 millió koro­nát tesz ki, ami 6,96 százalék­kal magasabb az elmúlt év fel­adatainál. — Milyen intézkedéseket tesznek, hogy a megnövekedett feladataikat maradéktalanul tel­jesítsék és a határidőket is be­tartsák? — A megnövekedett felada­tok teljesítését a jobb anyagel­látással szeretnénk biztosítani, mivel, amint már említettem, ezen a téren vannak a legna­gyobb nehézségeink. Ügy lát­szik, hogy ebben az évben is a cement szállításával lesz a legtöbb probléma. Ezt az egyes szállítóvállalatok tervei és a mi terveink összehangolásával sze­retnénk megoldani. A komplex szocialista racionalizáció elvei allapján hozott ésszerű intézke­dések betartása és a dolgozó­ink részéről megnyilvánuló na­gyobb fokú munkakezdeménye­zés kezeskedik a munkaterme­lékenység növeléséről, valamint a tervezett határidők betartá­sáról. Ezen a téren sokat kö­szönhetünk a szocialista mun­kabrigád versenymozgalormnak is — folytatja Strašifták mér­nök. — Vállalatunkban 14 szo­cialista munkabrigád versenyez e megtisztelő címért, és négy munkabrigád már tulajdonosa. A versenyben álló dolgozók munkájukkal elősegítik a mi­nőségi és mennyiségi mutatók betartását és növelését. — Mi a helyzet a munkaerő- utánpótlás terén? — A vállalatunknál dolgozók létszáma az ipari tanulókon kí­vül 1500 körül mozog. Két szak­iskolánk van: az egyik Sered­ben, a másik pedig Salán fVág- sellye). Itt az ipari tanulók töb­bek között kőműves-, lakatos-, és ács-segédoklevelet szerezhet, nek és az oklevél megszerzése után vállalatunknál nyernek elhelyezést. PAKOZDI GERTRÚĎ Á cél: a legjobbak elérése A MEZŐGAZDASÁGI ÜZE­MEKBEN már elkészülték a múlt év gazdálkodásának eredmé­nyességét tükröző különböző kimutatások, elemzések, gazda­sági mérlegek. A szövetkeze­tekben most sorra kerülő év­záró közgyűléseken boncolgat­ják az óév gazdálkodásának ta­pasztalatait, rámutatnak az ész­lelt fogyatékosságokra, megpró­bálják felkutatnia termelés fej­lesztését, gazdaságosabbá téte­lét hátráltató problémák kedve­ző megoldásához vezető utat. Ugyanezt teszik a járási mező­gazdasági irányító szervek dol­gozói is. Az ő munkájuk per­sze sokkal szélesebb hatáskö­rű, sokrétűbb és felelősségtel­jesebb, hiszen esetenként egy- egy járás mezőgazdasági üze­meinek tevékenységét kell a szerzett tapasztalatok alapján úgy irányítaniuk, hogy a lehe­tőségekhez mérten a lehető leg­jobb eredményt érjék el. Vessünk egy pillantást a ko- márnói járás mezőgazdasági üzemeinek múlt évi tevékeny­ségét tükröző eredménymuta­tókra., s vizsgáljuk meg kicsit közelebbről, mit tettek az öt­éves tervidőszak második évé­ben és mit terveznek megvaló­sítani az idén a járás mezőgaz­dasági dolgozói. A gazdálkodás színvonalát elemző fő beszámo­lók során és a későbbiekben is számtalan esetben emlegetik majd a múlt évi kedvezőtlen időjárást, de a legtöbb helyen azonnal hozzáfűzik, talán két­szer is aláhúzva hangsúlyozzák, hogy: Ennek ellenére ... A komárnói járás termelői­hez sem voilt kegyesebb a múlt évi időjárás, mint másokhoz. A gabonabegyüjtés idején talán többet voltak úton a kombáj­nok, mint amennyit összesen dolgoztak. Az egyik községben zuhogott az eső, patakokban folyt a víz az utcákon, egy-két faluval távolabb viszont ideális aratási lehetőség kínálkozott. Nosza, gyorsan átcsoportosítot­ták a gépeket. Fél nap sem telt el, az eső máris tovább űzte az aratókat. Egyszóval: nem volt könnyű, de sikerült — kisebb- nagyobb veszteségek árán — megmenteni a termést. A nö­vénytermesztés még így is re­mekelt. A járás termelői a szo­cialista nagyüzemi gazdálkodá­si forma bevezetése óta — nem beszélve a korábbi időszakról — nem emlékeznek ilyen ter­méshozamokra. A földművesek helyesen értelmezték a köz­ponti szervek felhívását, s kö­zel 180 vagon gabonát adtak el terven felül az állami alapok­ba. Jelentősen túlszárnyalták a cukorrépa-eladás, a kukorica­termelés stb. kitűzött tervfel­adatait, és megteremtették az állattenyésztés sikerességéhez nélkülözhetetlen takarmányala­pot is. Röviden szólva: a nö­vénytermesztésben dolgozókna k nem kell szégyenkezniük a het- venkettes év eredményeiért. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSSEL kapcsolatban, sajnos, már nem lehet elmondani ugyanezt. Mi ért? Egyszerűen azért, mert bár igaz, hogy e téren is könyveltek el szép és kiemelkedő eredmé­nyeket, de némely termelési szakaszon kirívó fogyatékossá­gok, egyes termékek eladási tervének teljesítésében pedig sok helyütt jelentős mérvű le­maradások mutatkoztak, s az év végi mutatókat csak üggyel- bajjal sikerült úgy-ahogy ki­egyenlíteni. A legfájóbb pont­nak a tejtermelés bizonyult, s a tej eladási tervének teljesíté­se főleg az utolsó szakaszában jelentett gondot jó néhány me­zőgazdasági üzemnek. S ha már a tejnél tartunk, meg kell em­líteni azt is, hogy a járási ter­melési igazgatóság vezetői szá­mára kissé bosszantó az az ér­tékelési forma, melynek értel­mében a tejtermelés szempont­jából szlovákiai viszonylatban a harmadik, a tejeladási köte­lezettségek teljesítése szemszö­géből nézve viszont a harminc- kettedik helyre sorolják a já­rást. Az emberek felteszik a kér­dést, helyes-e az i'lyen összeha­sonlítás akkor, ha a kimutatá­sok készítésekor és az eredmé­nyek elbírálásakor nem veszik figyelembe, melyik járás meny­nyi tejet értékesít tehenenként, s csupán abból Indulnak ki, hogy az egyes járások hány százalékra teljesítik a nevezett termék eladási tervét. A kimu­tatások ilyen vagy olyan — he­lyes, esetleg helytelen — elké­szítési formája természetesen még nem oldja meg a járás tej­termeléssel kapcsolatos problé­máit. Ezt a járási termelési igazgatóság dolgozói is tudják, ezért minden erejüket és tudá­sukat latba vetve azon fáradoz­nak, hogy kimozdítsák a „ko­csikereket“ a kátyúból. Az ál­lattenyésztés vezető dolgozói számára különféle iskolázáso­kat rendeznek, igyekeznek nép­szerűsíteni és elterjeszteni az új állattartási és takarmányozási eljárásokat. Nagy gondot fordí­tanak az egészséges, nagyhoza­mú alapállomány üzemenkénti feltöltésére, fiatalítására, a fe­jősök létszámának állandó terv. szerű növelésére. A tüzetes el­lenőrzések során megállapítot­ták, hogy egyes mezőgazdasági üzemekben a jó tulajdonságú és kiváló elődökkel rendelkező, to- vábbtenyésztésre alkalmas-üszők nagy hányadát beállították hiz­lalásra. Ezen üzemek vezetői többnyire azzal érvelnek, hogy náluk a két és fél ezer liter tejet adó tehenek csak ronta­nák az átlagot. A másik olda* Ion persze nem érdekli őket, hogy minden kitermelhető liter tejre szükségünk van, s hogy esetleg azokban a gazdaságok» ban, melyekben alig haladja meg az egyedenkénti évi tejho. zam az évi kétezer litert, na­gyon elkelne néhány ilyen na» gyobb hasznosságú, de saját üzemében meg nem becsült üsző, vagy fejőstehén. A kimu* tatásokat lapozgatva megálla^ píthatjuk, hogy bizony nem ár* tana, ha a lemaradozó gazdasá­gok vezetői meglátogatnák az élenjáró szövetkezeteket és ér­deklődnének, hogyan s mint esi1 nálják másutt. AZ ÖTÉVES TERVIDŐSZAK második éve bőven nyújtott le­hetőséget a mezőgazdasági dol­gozóknak a sokéves tapaszta’ u tok gyarapítására. A legfissebb észrevételek tanulságait leszűr­ve országszerte újult erővel ké­szülnek földműveseink az idei* ha lehet, a múlt évinél igénye^ sebb és jelentőségteljesebb terv- feladatok teljesítésére, a kitű­zött célok elérésére. A távlati termelésfejlesztési elképzelés sekkel összhangban kidolgozott ez idei termelési tervek a ko­márnói járásban minden muta­tónál hathatós javulasra számí­tanak. A mezőgazdasági üzemek jelentős hányada jól felkészült a megnövekedett feladatok tel­jesítésére. Remélhető, hogy idő­közben a többiek is igyekeznek felzárkózni az élenjáró, vagy legalábbis az átlagos színvona­lon mozgó gazdaságok közé. Ám a földművesek igyekezete csak akkor lehet s keres — ezt több járási és szövetkezeti funk­cionárius is hangoztatta az utób­bi időben —, ha a vegyipar, a gépipar és a különböző szol­gáltató, felvásárló és ellátó vál­lalatok idejében kielégítik a termelők sokrétű igényeit (gé­pek, vegyszerek, műtrágyák, ta­karmánykeverékek, pótalkatré­szek, különféle szolgáltatások stb. iránt), és ezzel Is hozzá­járulnak a kedvező termeitől feltételek kialakításához. KÁDEK GÁBOR

Next

/
Thumbnails
Contents