Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-13 / 11. szám, szombat

Két jelentős bemutató CSAJKOVSZKIJ ÉS DVORAK REMEKMŰVE A SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZBAN Az elmúlt esztendő végén két Jelentős bemutatóval zárult az újjáépített Szlovák Nemzeti Színház megnyitása alkalmából rendezett ünnepi premier-soro­zat. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy mindkét bemutatót nagy érdeklődés előzte meg. Csajkov­szkij világhírű szerzeménye, az Anyegin a világ valamennyi színházához hasonlóan a szlo­vák fővárosban is nagy közked veltségnek örvend, ezt többek között az is bizonyítja, hogy ez az opera immár tizedik felújí­tásban került a bratislavai szín­padra. Az Anyagin nemcsak az orosz, hanem az egész világ opera- irodalmának remekművei közé tartozik. E mű elsősorban mű­vészi hitelességének, mélyreha­tó érzelmességének, hamisítha­tatlan poézisének és nem utol­sósorban finom lélekrajzának köszönheti szinte párját ritkí­tó vonzerejét. Csajkovszkij Puskin halhatat­lan alkotásának a megzenésíté­sével remekművet alkotott: nem sablonos operahősöket kreált, hanem igazi orosz embereket. Zenei eszközökkel meggyőzően tolmácsolta az emberi érzelme­ket, hangulatokat, szenvedélye­ket és mindehhez sajátosan orosz légkört varázsolt. Oldalakat írhatnánk az Anye­gin erényeiről, ám most csupán annyit említünk meg: szinte el­képzelhetetlen, hogy a világ va­lamelyik operaszínpada hosz- szabb ideig ne játssza ezt a re­mekművet, mert ezzel a társu­lat válna szegényebbé, színtele­nebbé. A mostani bratislavai felújí­tás több vonatkozásban az 1952- es felejthetetlen bemutatóra' épül. N. Sz. Dombrovszki] moszk­vai vendégrendező koncepciójá­ból most fel-felcsillant néhány nem jelentéktelen motívum. Miroslav Fischer, a mostani fel­újítás rendezője lényegében di cséretes munkát végzett. Kifo­gásként azt említhetjük meg, hogy a kelleténél jobban ra­gaszkodott a cselekmény meg­jelenítéséhez és így kevesebb energiája jutott arra, hogy ezt a történetet megfelelő keretbe helyezze. Más szóval rendezé­séből jórészt hiányzik a va­lódi orosz légkör, az akko­ri korszak érverőse. Az éneke­sekről röviden annyit állapít­hatunk meg, hogy kevés kivé téltől eltekintve csupán átlagos teljesítményt nyújtottak. Ger­hard Auer zenei betanítása túl­ságosan tárgyilagosnak tűnt, hiányoltuk az érzelmi gazdagsá­got, s a forró lirizmust, amely­ben ez az opera valóban bő­velkedik. P. M. Gábor díszlet tervező elsősorban a harmadik és a hatodik képben végzett ki­tűnő munkát, a többi jelenet szemlélésénél akadt kisebb-na- gyobb hiányérzetünk. Például az első kép kellemes nyári lég­köre helyett borongós, megle­hetősen szürke jelenetet lát­hattunk. Továbbá nehezen ért­hető az ötödik kép csaknem absztraktul felfogott beállítása, amely diametrálisan eltér az eddigi megoldásoktól. F. M. Jeleszjan vendégkoreog­ráfus munkájáról az elismerés hangján szólhatunk, mert az opera balettrészletei az előadás legtisztább* legszebb jelenetei­hez tartoztak. Az ünnepi premier-sorozat záróakkordjaként vitték színre Dvoŕák, s a cseh operairoda­lom egyik legnépszerűbb re­mekművét, a Rusalkát. Ezt a bemutatót nemcsak azért vár­tuk megkülönböztetett érdeklő­déssel, mert a szlovák főváros színpadán már két évtizede LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE Realizálják az ideológiai plénum határozatát A CSKP KB októberi plénumá- nak határozata, mely az ideoló­giai nevelés elményítését, haté­konyságának és színvonalának emelését tűzte ki fő célul, meg­különböztetett gondot fordít az Iskolákban és a nevelőintéze­tekben folyó eszmei nevelőmun­kára. Ez érthető is, hiszen az is­kola politikai munkahely. Az if­júságot elkötelezett, szocialista rendszerünkhöz hű, becsületes, munkaszerető állampolgárokká kell nevelni. A dunaszerdahelyi járásban az iskolai pártalap- szervezetek megvitatták az ideo­lógiai plénum határozatait és sajátos feltételeik figyelembe­vételével konkretizálják, meg­valósítják őket. Erről győződ­tünk meg a šamoríni (somorjai) iskolákban is, ahol a szlovák és a magyar iskolák, valamint az óvodák és a zeneiskola kom­munistái egységes pártszerve* zetben tevékenykednek. A pártszervezet elnöke, Orosz Ti­bor elvtárs a magyar gimná­zium igazgatója áttekintő tájé­koztatót nyújtott az itteni isko­lákban folyó eszmei nevelőmun­káról. — Pártalapszervezetünkben tüzetesen áttanulmányoztuk a CSKP KB és az SZLKP KB ideo­lógiai plénumainak, valamint a dunaszerdahelyi járási pártbi­zottság plénumának határoza­tait. Taggyűlésünkön határoza­tot fogadtunk el, melyben ösz- szegeztük azokat a feladatokat, melyek a aeveiőmunkában rank várnak. Oktató-nevelői tevé­kenységünkben következeteseb­ben kívánjuk érvényesíteni a marxista—leninista elméletet. Fokozott gondot fordítunk a tudományos világnézet nevelé­sére, valamint a burzsoá ideoló­gia és a kispolgári előítéletek elleni harcra. Nevelőmunkánk­ban maximálisan igyekszünk kihasználni a Szovjetunió és a többi testvérországhoz fűződő kapcsolataink ápolását és elmé­lyítését, megismertetni a tanu­lókkal a hazai és a nemzetkö­zi munkásosztály haladó hagyo­mányait. Az új iskolai rendtar­tás következetes megtartása ér­dekében az Iskolai fegyelem megszilárdításáról sem feled­kezünk meg. Az eszmei nevelőmunkába be­vonjuk az iskolákban működő SZISZ-alapszervezeteket is. A pártalapszervezet tagjai, vala­mint az aktív pártonkívüliek, a polgári nevelés és a történe­lem-szakos pedagógusok szá­mára pártiskolázást szervezett. Céljuk, hogy elmélyítsék a ta­nítók elkötelezettségét, politi­kai öntudatát. A párt központi szervei által kiadott káderpoli­tikának megfelelően nagyobb figyelmet fordítanak a munkás- és parasztszármazású tanulók pályaválasztásának irányítására oly módon, hogy közülük to­vábbtanulásra többen jelentkez­zenek s felsőfokú intézmények­be. A pedagógiai tanácsgyűlé­seken ismertették a párt alap­szervezete határozatait. A For­radalmi Szakszervezeti Mozga­lom helyi alapszervezetei is elő­segítik a határozatok megvaló­sítását. Az iskolákban kiszéle­sítették a szemléltető agitációt. Az osztályokban és a folyosó­kon faliújságokon szemléltetik az első proletár állam 50 éves történetét, pártunk és a nem­zetközi munkásmozgalom ki­emelkedő alakjainak érdemeit, a CSKP és az SZKP békepoliti­káját, a szocialista államok együvétartozását. Nagy fontos­ságot tulajdonítanak a párttör- ténet és a munkásmozgalom hagyományainak is. Ebbe a munkába a SZISZ és a pionír­szervezet is bekapcsolódik. A forradalmi dokumentumokat bemutató emlékszoba létrehozá­sában nehézségekbe ütköznek. Nincs megfelelő helyiségük, ahol az anyagot elhelyezhetnék. Somorja és környéke gazdag forradalmi múlttal és munkás- mozgalmi hagyományokkal ren­delkezik, s a jövő óv áprilisá­ban ünnepli a helyi pártszer­vezet megalakulásának fél év­százados évfordulóját. Az inter­nacionalista szálak megerősíté­sét bizonyítja az is, hogy az it­teni gimnázium baráti kapcso­latot tart fenn Kazany városá­nak egyik iskolájával. S. I. nem játszották, hanem elsősor­ban azért, mert a zenei betaní­tásra Zdenék Košler, az opera- társulat főrendezője vállalko­zott, aki tavaly nagy sikerrel mutatkozott be Bratislavában Mozart Cosi fan tutte című ze­neművének a betanításával. Rögtön hozzátehetjük, hogy Košler ezúttal is meggyőzött bennünket páratlan karmesteri tehetségéről, melynek eredmé­nyeképpen magas színvonalú előadás részesei lehetünk. El­sőrangú munkájának egyik gyü­mölcse a máskor meglehetősen gyakran kritizált zenekar lel­kes, sokszínű, hangfantáziában gazdag játéka, amelynek révén egyaránt felszínre kerül Dvo­rak zenéjének lírai és drámai színezete. Košler vezetésével a szólis­ták többsége is kiváló teljesít­ményt nyújtott. Elsősorban a címszerepet alakító A. Kajabo- vá-Peňaškovát illeti dicséret, akinek lírai szopránja minden buktatót játszi könnyedséggel győzött le. Teljesítményének ér­tékét növeli az is, hogy színé­szi játéka is az éneklésével azo­nos magas szintet ért el. Kitű­nő kreáció O. Málachovský Vod- níkja is. S ugyancsak fenntar­tás nélkül emelhetjük ki Elena Kittnárová alakítását is. Vala­mivel halványabb M. Kopačka és F. Livora (második szerep- osztásban ) színészileg nehéz­kes, eléggé hűvös hercege. A kisebb, bűbájos szerepek­ben /. Smyčková és /. Wieder- mann játéka érdemel megkü­lönböztetett figyelmet. M. Fischer rendezése nem kö­vette az immár hagyományos felfogást és nem tévedt az ol­csó megoldások útvesztőire sem. Tulajdonképpen a modern zenei színházról alkotott véle­ményét valósította meg a gya­korlatban. P. M. Gábor díszlet- tervezővel szorosan együttmű­ködve a fényhatásokat tekin­tették az egyik legjelentősebb művészi eszköznek. A különbö ző fénykontrasztok és egyéb megoldások eredményeképpen az előadás minőségileg új, más költői képekkel, sajátos lírával tűnik ki. E megoldás következ­tében a mostani előadásnak a romantikus, idillikus beállítás helyett balladaszerű hangvéte­le van. A sikerhez nagymérték­ben hozzájárult L, Purkyňová (jelmezek) és J. Zajko (koreog­ráfus J is. Dvoŕák remekművének bemu­tatójával a háromhónapos ün­nepi premier-sorozat véget ért. Miként az egyes bemutatók re­cenzióiban már elmondtuk, az előadások színvonala különböző volt. A legszínvonalasabb be­mutatónak szerintünk Suchoň Svätopluk és a most látott Ru­salka tekinthető. Reméljük, hogy most, amikor megterem­tődtek a nívós munka feltételei, a hagyományokhoz és a Szlo­vákia reprezentáns operatársu­lata rangjához méltó előadások- nap tapsolhatunk majd az újjá­épített Szlovák Nemzeti Szín­házban. A. G. Új tagjelöltek A rudňanyi vasércbányában Valentin Benčo elvtárstól, az üzemi pártbizottság elnökétől megtudtuk, hogy a felsőbb párt­szervek irányelveinek szellemé­ben rendkívül nagy gondot for­dítanak a fiatal munkások po­litikai nevelésére, és közülük a legrátermettebbeket beszer­vezik a pártba. — Tavaly tizenhét ifjú tagje­lölt felvételét hagytuk jóvá — újságolja az elnök. — Közülük tizenhat munkás, egy techni­kus. Hatan SZISZ-tagok, három nő ... Igyekszünk, hogy a párt­tagok sorait a legjelentősebb munkahelyeken bővítsük, s minden szakaszon biztosítsuk a párt vezető szerepét. Munkán­kat megkönnyíti az, hogy üze­münkben olyan példás kommu­nisták dolgoznak, mint a Mun­kaérdemrenddel kitüntetett Kar- lovský elvtárs, továbbá Mačina, Marčalc, Sertel, Duhančik és más elvtársak. A tagjelöltek felvé­telét az Idén Is tovább folytat­juk. —ik Pavol Haško felvétele A martini (elhívás visszhangja A martini járás és Banská Bystrica felhívására eddig a nyugat-szlovákiai kerület vala­mennyi városi és járási nemzeti bizottsága válaszolt. Több mint 790 helyi nemzeti bizottság je­lentkezett. Nyugat-Szlovákiában a nem­zeti bizottság képviselői most meglátogatják választókörzetük­ben a családokat. A városok és a községek szükségletei alapján összehangolják az állampolgá­roknak a februári győzelem 25. és a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója tiszteletére tett egyéni szocialista kötelezettség­vállalásait. A martini és a Banská Byst­rica-i felhívás nagyobb kezde­ményezésre serkentette a nyu­gat-szlovákiai kerület vállala­tainak és üzemeinek dolgozóit. Az év elején tett felajánlásaik­ban a termelési tervfeladatok túlteljesítésén kívül kötelezett­ségvállalásokat tesznek az élet- környezet javítására, szépítésé­re is. A CSSZBSZ szocialista munkabrigádja Szlovákiában már csaknem ötszáz szocialista brigád nyer» te el a „Csehszlovák—szovjet barátság szocialista brigádja*11 címet, vagy jelentkezett a cím megszerzéséért folyó verseny1 be. A szocialista brigád cíift megszerzéséhez szükséges fel­tételek mellett ezek a brigádok részletesen megismerkednek a Szovjetunió megfelelő szakmai ágazatával. Propagálják és al­kalmazzák a szovjet tapasztala­tokat, dolgoznak a CSSZBSÉ üzemi szervezetében, ennek szakköreiben, olvassák és ter­jesztik a szovjet sajtó termé­keit. Egyre igényesebbek a „Cseh­szlovák—szovjet barátság szo­cialista brigádja“ cím megszer­zésének feltételei. A CSKP KĎ ideológiai plénumának határo­zataiból indulnak ki és a mun­kához, a CSKP politikájához, á szocialista hazafisághoz, a pro­letár Internacionalizmushoz va-. ló öntudatos viszony elmélyíté­sére irányulnak. Teljesítik a határozatokat Megnőtt az iparban dolgozók száma 0 Minden kilencedik család autótulajdonos Az SZLKP levicei (lévai) já­rási bizottsága a határozatok teljesítésébe igyekszik bevonni a lehető legszélesebb tömege­ket. Teszi ezt az agitációs köz­pontok, valamint az agitációs kollektívák vezetőinek és tag­jainak segítségével. A legközelebbi feladatok is­mertetése céljából hívta össze nemrégiben az SZLKP KB Lévá­ra az agitációs központok, az agitációs csoportok és a nép­művelési házak vezetőit. Az ér­tekezleten foglalkoztak a kul­túra, a népművelés, valamint az agitáció és propagáció felada­taival. melyek teljesítése tör­vényszerűen maga után vonja majd az ideológiai munka fej­lesztését. Az értekezleten a beszámolót dr. Jozef Supek, az SZLKP já­rási bizottságának titkára tar­totta, aki szólt az elmúlt idő­szak eredményeiről — nem fe­ledkezett meg a hibák bírálásá­ról sem —, majd az elkövetke­ző időszak feladatait ecsetelve többek között elmondta, hogy a CSKP KB októberi plénuma fel­hívta pártunk tagjainak figyel­mét az ideológiai nevelés fon­tosságára, Támogatni és telje­síteni kell pártunk Központi Bt* zottságának határozatait, tisz­tában kell lennünk azzal, hogý e határozatok a szocialista tár­sadalom fejlesztését tartják szem előtt és hogy szocialista társadamunkban minden az em­bert szolgálja. E munkát szív­vel lélekkel kell végeznünk. Igyekezzünk mindenhol jelen­lenni, mindenhol dolgozni, mert ahol nem mi dolgozunk, ott až ellenség tevékenykedik. Számos példát említett, hogy á járás kommunistái hogyan tá­mogatják a haladó eszmék és célkitűzések megvalósítását. Ér­demes megemlíteni, hogy 1948- ban ezer ember dolgozott a já­rás iparában, ma viszont 13 000 az iparban dolgozók száma. Számos nagy ipari üzem léte­sült a lévai járás területén: az ipolysági Strojstav, a V. I. Le­nin Gyapotkombinát, a Kirov Üzem stb., stb. A lakásépítkezés terén is szép sikereket értünk el. Az utóbbi 10 évben a lévai járásban 8000 lakás épült fel és minden 9. családnak van személyautója. A bérmentes brigádmunkákból is kivette részét járásunk népe. A ledolgozott brigádórák összér­téke 220 millió korona. TÖTH LÁSZLÓ 1973. I. 13.

Next

/
Thumbnails
Contents