Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-10 / 49. szám, Vasárnapi Új Szó

Beszélgetés JURAJ MLYNÁRIKKAL, a prágai November 17. Egyetem prorektorával A

prágai November 17. Egyetem nevét a hazánkban 1939. november 17-én lezajlott tragikus események emlékére kapta. A fasiszta megszállók kegyetlen bosszút álltak a brutalitásaikkal betelt, erélyeseri tiltakozó csehszlovák népen. Ellenállási harcát letörték, főiskoláinak kapuit bezárták. Olyan csapást mértek ezzel a barbár cselekedetükkel kultúránkra, elsősorban főiskolásainkra — egyesek elestek az utcai harcokban, másokat kivégeztek — ami joggal váltotta ki az agész haladó szellemű világ megbotránkozását. Azóta él november 17. a békeszerető, becsületes emberek tudatában a nemzetközi szolidaritás szimbólumaként, és ezért ünneplik meg a háború befejezte óta minden évben ezt a napot a nemzetközi diákság napja, ként. A November 17. Egyetem létesítésével mi is szolidaritásunkat juttattuk kifejezésre azokkal a népekkel, amelyek a gyarmatosítás ellen, a haladásért harcoltak, mint ahogyan 33 év előtt mi emeltünk fegyvert a fasizmus ellen. Ma is ez a célunk, mert a November 17. Egyetem elsősorban a politikai, a gazdasági és a kulturális téren évtizedeken keresztül elnyomott országok népei iránti rokonszenvünket, internacionalista segítségünket hivatott hirdetni. És hogy igyekezetünk nem marad eredménytelen, azt azok a fiúk és lányok tanúsítják, akikkel oly sűrűn találkozunk városainkban. Más nyelven beszélnek ugyan, a bőrük színe és szokásaik, sőt öltözetük ls többnyire eltér a mienkétől, de csakhamar beleélik magukat új környezetükbe. Tanulmányaik befejeztével Ismereteiket hazájukban mint technikusok, orvosok, tanítók, hivatalnokok, esetleg mint diplomaták, vagy miniszterek gyümölcsöztetik majd. A Károlv Esvetem Juraj Mlynárik mérnök, a prágai ÍJovember 17. Egyetem prorektora, a történelem tanára. A munkásosztály történetét angolul adja elő. Vele beszélgettünk az egyetemről, az ott folyó munkáról, diákjairól. — Tévedés volna azt hinni — lapoz vissza a távoli múltba —, hogy a külföldiek főiskoláink iránti érdeklődése új keletű. Nam, ez nem felel meg a valóságnak, hiszen feljegyzéseinkből is nyilvánvaló, hogy alma materünk már a XIV. században azon fáradozott, hogy mindenki számára elérhetővé tegye a tudományt és a haladást. Az immár több mint 600 éves prágai Károly Egyetem a múltban is azt a nemes gondolatot hirdette, mely szarint fajra, nemzetiségre, politikai és vallási meggyőződésre való tekintet nélkül mindenkinek joga van a művelődésre. Ennek az elvnek köszönhette nagyszámú külföldi tanítványát, és ezért állítható, hogy Prága Közép-Európa legrégibb, de egyúttal legfiatalabb egyetemi váró. sa ls. A prágai November 17. Egyetem ugyanis mindössze tizenegy éves múltra tekint vissza, tehát nincsenek hagyományai. Bratislavai ágazata pedig — mellyel jól kiegészítik egymást — csupán két esztendeje működik. Mlynárik elvtárs rámutat az egyetem önzetlen célkitűzéseire is, ame; lyek semmiképpen sem egyeztethetők össze a kapitalista országokban uralkodó elvekkel. És éppen ezért minden évben sok ország küldi hozzánk ifjúságát, főleg Afrika, Ázsia, LatinAmerika és a többi tőkésország is —, hogy a mintegy négyezer fiatal emberből és lányból néhány éven belül értelmiséget faragjunk. Jelenleg Csehszlovákiában 100 ország fiataljai tanulnak. A legtöbben a fejlődő arab államokból és a szocialista országokból érkeznek hozzánk. Számuk meghaladja a 2800-at. Velük természetesen egyszerűbb a tanárok dolga, mint azokkal, akik hazájukban a burzsoá ideológia hatása alatt nevelkedtek. — Ezekkai meg kell értetnünk a szocializmus eszméit, tá. sadalmi rendszerünk előnyét. A hosszas viták, az öszszehasonlítások többnyire a mi győzelmünkkel végződnek — állapítja meg tárgyilagosan a pedagógus és hangsúlyozza, hogy a fiatalok végül is mint művelt és megbízható szakemberek hagyják el hazánkat, akikben sikerült elhinteni az öntudatos, haladó szellemű gondolatok magvát. A szocializmus építésére készítjük elő őket Ezért ls érdekünk, hogy minél több külföldi folytassa tanulmányait i főiskoláinkon, melyeknek jó neve többékevésbé biztosíték arra, hogy a hallgatók, mint a csehszlovákiai viszonyok ismerői, tehát mint specialisták hazájukban is eredményesen érvényesítik majd tudásukat, és sikerrel terjesszék ideológiánkat. Ez ugyanis a szocializmus építésének legfőbb feltétele. A prágai November 17. Egyetemen rövid fennállása ellenére is több ezer külföldi fordul meg. Telnek-múlnak az évek, sokan érkeznek bizalommal a szívükben, s elégedetten távoznak. Hálájukat jó tanulmányi előmenetelükkel róják le. Nem akarnak szégyent hozni hazánkra és azokra, akik oly nagy gonddal és szeretette! készítik elő őket az életre. A legtöbben az egyetem tulajdonképpeni magvát képező társadalomtudományi karra iratkoznak be. A legnagyobb érdeklődés itt a nemzetközi kapcsolatok, a politikai gazdaságtan, a szociológia és a pedagógia iránt mutatkozik. Nem, nincsenek nyelvi nehézségek, bár a tanítás a francián, illetve az angolon kívü! cseh, illetve szlovák nyelven ls folyik. A cseh, illetve szlovák nyelv elsajátítása tehát az egyéves tanfolyamokon mindenkire nézve kötelező. Enélküi aligha érvényesülhetnének 5—7 évet igénybe vevő tanulmányaik során hazánkban. — A társadalomtudományi karhoz még két intézet tartozik — figyelmeztet Mlynárik elvtárs. — Az egyiken a műfordítók és a tolmácsok készülnek fel jövendő hivatásukra. A másikon a szakértőket avatják be a szükséges tudnivalókba. Mindkét intézetet kizárólag a mi állampolgáraink részére tartják fenn, akik hivatalaink vagy vállalataink megbízásából külföldön teljesítenek majd szolgálatot. De térjünk vissza a külföldi egyetemi hallgatókhoz, akiknek nagy része elsősorban színvonalas műszaki irányzatainkat és orvostudományunkat részesíti előnyben, ök ls derekasan helytállnak, legalábbis ezt bizonyítják a hazájukban befolyásos állásokban elhelyezkedettek levelei. Sokan közülük többször is vissza-viszszatérnek hozzánk, hogy felújítsák ifjúkori emélkeiket. Különösen azok élnek az alkalommal, akik nálunk találtak maguknak élettársat, s ezért Csehszlovákiát második otthonuknak tekintik A tapasztalatok szerint a külföldi diákok csakhamar megszokják és megszeretik új környezetüket, és ezért nincs is talán, aki idegennek érezné ipagát hazánkban. Ez érthető is, hiszen nincsenek kitéve a nyugati országokban gyakori megalázó megkülönböztetésnek. Befogadjuk őket, mintha mindig közénk tartoztak volna. A mieinkhez hasonlóan ők ls élvezik a csehszlovák állam ösztöndíját, és korszerűen berendezett internátusainkban sem élnek elszigetelten. Saját ifjúsági szervezeteik szorosan együttműködnek a SZISZ főiskolai szervezeteivel. Ezek a proletár internacionalizmus szellemében megrendezett akciók azért ls hasznosak — véli vendéglátónk — mart az együttes megbeszélések, előadások, viták, á közösen eltöltött esték és szórakozások egyes szokásainak, gondolkodásmódjának közelebbi megismerését is lehetővé teszik. És mert a közmondás szerint a jó példa ragadós, sokat tanulnak, és kölcsönösen, kedvezően befolyásolják egymást. Problémák is vannak Nem beszéltünk még a November 17. Egyetem dolgozóinak nehézségeiről, pedig ezek sem mennek ritkaságszámba. Nem csoda, hiszen a külföldi hallgatók oktatása igényes feladat, sokkal igényesebb, mint hinnénk. A legnagyobb problémát éppen az jelenti a pedagógusok részére, hogy a diákokkal hazájuk konkrét életkörülményeinek figyelembevételével kell foglalkozniuk. Már a tanterveket is ennek megfelelően dolgozzák ki, ami nem csekélység, ha meggondoljuk, hogy aligha érnének célt a száznál több országból érkező diákok hazájában uralkodó politikai, gazdasági, kulturális stb. viszonyok alapos ismerete nélkül. Nem vitás ugyanis, hogy Nigériában vagy Libanonban mások az éghajlati viszonyok, mint nálunk, s annek megfelelően az állattenyésztéssel, illetve a növénytermesztéssel kapcsolatos követelmények is lényegesen eltérnek a mieinktől. Mlynárik tlv^rs állítását példával támasz

+ja alá: — Állattenyésztőinktől nem vehető rossz néven, hogy nem mutatnak érdeklődést a tevék iTánt, ám a tuniszi vagy az egyiptomi mezőgazdasági dolgozók tanácstalanok lennének hazájukban, ha csehszlovákiai főiskolai tanulmányaik során nem avatnák be őket a tevetenyésztés titkaiba. Hasonló problémák marülnek fel az orvostudományban, pl. a nálunk ritkaságszámba menő, de a trópusokon gyakori betegségek gyógyításával kapcsolatban. Ezekből a példákból is nyilvánvaló, hogy a pedagógusoknak a tanítványaik hazájában uralkodó életkörülményeket is ismerniük kell. — Éppen ezért pedagógiai tevékenységünkön kívül tudományos kutatómunkával ls foglalkozunk egyetemünkön — figyelmeztet vendéglátóm. Ez tudományos elemzések kidolgozásával jár, hogy az egyes országokra jellemző konkrét feltételeket is megismerjék. A tudományos munkával szerzett tapasztalataikat természetesen nem rejtik véka alá, hanem módszertani segítség formájában megosztják mindazokkal a főiskoláinkkal, amelyeken külföldi diákok folytatnak tanulmányokat. Ezzel magyarázható a November 17. Egyetem szoros együttműködése a mezőgazdasági főiskolával, az orvostudományi karral és hazánk többi egyetemével. Az i Az egyetem legközelebbi céljai felől édeklődünk. — Moniiottam már, hogy eddig is nagy gondot fordítottunk tanítványaink ideológiai nevelésére, ám úgy véljük, teljes mértékben még nem merítettük ki ezen a téren lehetőségeinket — hangzik a válasz. — Arra törekszünk, hogy hallgatóink búcsút mondva egyetemünknek, még elkötelezettebben, még nagyobb meggyőződéssel terjesszék hazájukban a szocializmus eszméit. Mert a szaktudás nem választható el a politikától, az ideológiai ismeretektől. Mlynárik elvtárs ezzel kapcsolatban a P. Lumumbáról elnevezett, „A nemzetek barátsága" néven ismert moszkvai 3g"etem dolgozóival folytatott tanulságos tapasztalatcserére és a többi szocialista ország hasonló küldetésű főiskoláival folyó szoros együttműködésre hivatkozva, megismétli a szocialista integráció jóvoltából szerzett kollektív tapasztalatokból leszűrt közös elvet, mely szerint mindennek'alapja az ideológiai Meggyőződése, hogy csak ez biztosítja a még hatékonyabb eredményeket. KARDOS MÁRTA Y W"" A tanár és o hallgatók ••••••A F $ $ Előadás közben