Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-09 / 291. szám, szombat

HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK 2 VÁLASZTÁS 1 EREDMÉNNYEL A közelmúltban két csendes-óceáni országban parlamen^ ti választásokat tartottak. Ausztráliában és 0j-Zélandon is a választások a munkáspárti ellenzék győzelmével végződtek. Ausztráliában a liberális—agrár koalíciónak, 0j-Zélandon a Nemzeti Pártnak kellett levonulnia a politikai színpadról, hogy helyüket a megerősödött Munkáspárt képviselőinek adják át. A választások eredményének jelentőségét emeli az a körülmény, hony Ausztráliában 23 évi, 0j-Zélandon 12 évi ellenzéki szereplés után nyílott alkalma a Munkáspártnak kormányalakításra. Ez természeteden nagy lehetőségeket nyújt a Munkáspártnak választási ígéretei beváltására, amit általában j két ország politikájának gyökeres megváltoztatása jelentene. Egyelőre most történik a két új kormány felsorakozása programfeladatai megvalósítására, s konkrét politikájukat illetően még korai és helytelen volna jóslatokba bocsátkoznunk. Ami azonban a munkáspárti győzelem körülményeire, okaira mutat, a jelenlegi délkelet-ázsiai helyzetben és az itt követett imperialista politika összefüggéseiben ismerhető fel. HATALMAS ERŐFORRÁS A SZOCIALISTA KÖZÖSSÉG • Erich Honecker beszéde 0 Washington uszályában Ausztrália és Oj-Zéland igen nagy szerepet játszott az Egyesült Államok ázsiai imperialista terveiben. Elsősorban nagy szerepet szánt nekik az. Ázsiában összetákolt különféle katonai tömbökben, mint amilyen a SEATO, PATO, ANZUS, ANSUC stb., hogy e két ország révén szorosabb együttműködésre vonja be Japánt és más ázsiai országokat. Ausztrália és Oj-Zéland előző kormányai készségesen közreműködtek e tervek megvalósításában, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a két ország, főként Ausztrália hatalmas összegekkel, sőt fegyveres érővel járult hozzá az Egyesült Államok indokínai agressziójának folytatásához. Ez kétségtelenül negatívan hatott vissza gazdasági fejlődésükre, szociális problémáik rendezésére, vagy legalább enyhítésére, mindkét ország politikáját vad antikommunizmus hatotta át. Az amerikai agresszív részvétel következtében támadt bajok különösen elhatalmasodtak azóta, hogy Nixon elnök meghirdette a „guami doktrínát", azaz az amerikai érdekekért folyó hadviselés terheinek áthárítását a térség országaira — az ázsiai államokra, valamint Ausztráliára és Oj-Zélandra. Az amerikai monopóliumok leplezetlen terjeszkedési céllal eszközölt tőkeberuházásai, amelyek csak Ausztráliában elérték a 2 milliárd 354 millió dollárt, méginkább fokozták a két ország külföldi függőségét. Erösödött a belső elégedetlenség, de a kormányok semmit sem tettek s nem is voltak hajlandók bármit is tenni a nemzeti érdekek érvényesítéséért. O Oj szelek A koalíciós kormányok említett politikájából következő nehézségek, Inflációs jelenségek, rendezetlen szociálpolitikai kérdések késztették mindkét ország politikai erőit arra, hogy elgondolkozzanak a helyzeten. Az előző politikával valő szakításra — amely egyelőre természetesen csak szándék — a lökést az amerikai politika ázsiai cikcakkjai adták meg, főként Washington pekingi útkeresése. Ausztráliában és ÚjZélandon egyszeribe felismerték sorsközösségüket az ázsiai országokkal s az ellenzéki munkáspárti politikusok mindinkább hajlanak az ázsiai kollektív biztonság gondolata felé, amelynek legkövetkezetesebb propagálója éppen a Szovjetunió. Japánnal a múltban is szoros volt az együttműködés, ám az amerikai—kínai, az amerikai—japán és japán—kínai viszony alakulása után főként Ausztrália kissé mellőzve érezte magát, annál is inkább, mert Japán ázsiai előretörés! szándékait vél! felfedezni, s a két ország, Japán és Ausztrália viszonya az utóbbi években úgy alakult, hogy Ausztrália Japán fő nyersanyagellátójává vált (Japán gyapjúszükségletének 75 százalékát például Ausztráliától szerzi be). Az „ázsiai sorsközösség" felIsmerése késztette Whitlam ausztráliai munkáspárti kormányát olyan programígéretekre, mint független külpolitika folytatása, kisebb gazdasági—katonai teherviselés. Ausztráliának jelenleg igen nagy problémája a gazdasági egyensúly biztosítása, a foglalkoztatottsággal kapcsolatos szociális problémák rendezése. A munkáspárti kormányban meg sem történt a tárcák elosztása, de bizonyos gazdasági ágak dolgozói máris sztrájkkal fenyegetőznek. A canberrai kormánynak még egy sajátos problémája is lesz: a faji előítéletek elleni küzdelem, a faji megkülönböztetés elemeinek kiiktatása a kormány politikájából, mert már Ausztrália őslakói is szervezkednek és határozott követelésekkel lépnek fel a kormánynyal szemben, amit nemrégen a parlament folyosójának a megszállása is bizonyított. Bonyodalmakat okoz továbbá a Pápua Oj-Guineában tapasztalható szakadár törekvés. Canberra várható politikai változásaira enged következtetni az is, hogy Ausztrália az ENSZ-ben és Biztonsági Tanácsában a múlthoz képest határozottabban szembeszáll Rhodesia fajüldöző politikájával, támogatja az ellene követelt gazdasági és egyéb szankciókat, sőt ezeknek Dél-Afrikára és Portugáliára valő kiterjesztését is, ami ellentétes nyugati szövetségesei elképzeléseivel. A legnagyobb változást az ausztráliai politikában abban látjuk, hogy az ausztráliai kormány közeledni kíván Kínához, rendezni akarja a két ország diplomáciai kapcsolatait, amit Whitlam miniszterelnök Jövőre tervezett pekingi látogatása is egyengetni hivatott. 0 Törés a blokkokban Az ausztráliai és az új-zélandi munkáspárti kormány várható pálfordulása bizonyára gondokat okoz az amerikai imperialistáknak. Pakisztán után e két ország SEATO-tagságának megszüntetése is várható. Ezzel pedig dugába dőlnek Nixonnak a SEATO „ázsiásításához" fűzött elképzelései. A Guardian egyébként már a SEATO idei tanácsülésekor kilátásba helyezte a csődöt, amikor megállapította: „A manilai szerződés aláírása óta eltelt 17 év alatt sohasem volt ennyire bizonytalan a szervezet sorsa, sőt, az emberből kikívánkozik a kérdés: egyáltalán létezik-e a SEATO? Az ausztráliai és új-zélandi politika várható változásai azonban nemcsak az Egyesült Államok és a vele egy célt követő nyugati imperialista államok terveibe nem illenek bele, hanem kiélezik a helyzetet Franciaországgal ts. Mégpedig a francia nagyhatalmi törekvésekből következő atomrobbantási kísérletek miatt. A polinéziai szigetvilágban, Mururoa térségében folyó kísérletek következtében ugyanis nagy kár éri Ausztrália és Oj-Zéland gazdasági életét, nem is szólva a természet környezettisztaságának veszélyeztetettségéről. Az új munkáspárti kormányok a kísérletek beszüntetéséért vívott küzdelmet programjuk egyik fő pontjaként jelölték meg. Az, ami az említett földrészen várható, megerősíti a szocialista országok külpolitikájának azokat a következtetéseit, hogy egyre erősödnek a tőkés rendszer országai közötti ellentétek és lemorzsolódás megy végbe az imperializmus világában. L. L. AZ NSZEP KB meghívására Berlinbe érkezett Rodney Arismendi, az Uruguayi Kommunista Párt első titkára. OTTÓ WINZER, az NDK külügyminisztere finn kollégája meghívására Helsinkibe utazott, hogy aláírják a diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló egyezményt. BERLINBEN megnyílt a KGST szabványügyi állandó bizottságának 31. ülésszaka, amelyen a gazdasági tanács valamennyi tagországa képviselteti magát. DELHIBEN egyezményt írtak alá India és Csehszlovákia légiforgalmának kölcsönös együttműködéséről. ALEKSZEJ KOSZIGIN, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke fogadta Lansan Bévagoui guineai miniszterelnököt, akivel baráti eszmecserét folytatott. A FRANCIA KP felhívást intézett a dolgozókhoz, hogy vegyenek részt a közép- és főiskolai tanárok párizsi nagygyűlésén. A tanárok az iskolarendszer demokratizálását követelik. JAPÁNBAN gyűjtést rendeztek az amerikai atombombák áldozatainak megsegítésére. Az országban még több mint 300 ezer személy viseli a bombázások következményeit. KIJEVBEN hosszú betegség után 88 éves korában elhunyt Alekszander Pallagyin akadémikus, a Szocialista Munka Hőse. NICOLAE CEAUSESCU, az RKP főtitkára fogadta a Románia kikiáltásának 25. évfordulója alkalmából megrendezett nemzetközi tudományos konferencia részvevőit, amelyen hazánkat Ivan Hrúza, a politikai főiskola tanszékvezetője képviselte. KANADÁBAN november folyamán 41 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma. Jelenleg az országban 524 ezer munkanélkülit tartanak nyilván. A HEIDELBERGI egyetem néhány ezer diákja megszavazta, hogy kezdjenek sztrájkot a rendőrség beavatkozása ellen. Rendőri akció felelet volt a diákok reformköveteléseire. NIXON elnök Kennedy liberális nézeteiről ismert egykori tanácsadóját, a most 45 éves Patrick Moynihant szemelte ki az Egyesült Államok új-delhi nagykövetének. FIDEL CASTRO, kubai miniszterelnök tegnap fogadta a KGST végrehajtó bizottságának küldöttségét, melyet annak elnöke, František Hamouz csehszlovák miniszterelnök-helyettes vezet. Beiktatták az új új-zélandi kormányt Wellington — Pénteken letette a hivatali esküt Oj-Zéland új munkáspárti kormánya. A húsztagú kabinetben Norman Kirk miniszterelnök a maga számára tartotta meg a külügyminiszteri tárcát. Kirk kormányfő közölte: hétfőn nyilatkozatot tesz kormányának arról a döntéséről, hogy visszavonják a Dél-Vietnamban állomásozó új-zélandi katonai egységeket, s nem katonai jellegű segélyben részesítik a saigoni kormányt. Bejelentették továbbá, hogy januárra várják Gough Whitlam nemrég beiktatott ausztráliai munkáspárti miniszterelnök látogatását. fet ért a IlIÖ-tanássüSése Brüsszel — Tegnap délelőtt 10 óra tájban tartotta záróülését 15 NATO-ország külügyminiszteri tanácsának értekezlete, amely délután közös közlemény kiadásával végződött. A tanács következő ülésszakát 1973. június 14—15-én Koppenhágában tartják. Berlin — A Német Demokratikus Köztársaság népgazdasága az ipari árutermelést tekintve 1973-ban átlépi a 200 milliárdos határt — közölte Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt .első titkára a párt Központi Bizottsága kétnapos plénumán mondott zárszavában. Az NSZEP első titkára ezután arról beszélt, hogy a nemzetközi életben még inkább megmutatkozott, milyen hatalmas erőforrás az NDK-nak a Szovjetunióval és a szocialista közösség más államaival való egyre szorosabb és sokoldalúbb kapcsolata. Az NDK-nak a NSZEP VIII. kongresszusa óta eltelt másfél év alatt sikerült áttörnie a korlátokat, és mint teljes egyenjogú államnak bekapcsolódnia a nemzetközi életbe. Az NSZEP első titkára ezután így folytatta: „A többi kommunista és munkáspárttal együtt teljesen és egységben azt az álláspontot képviseljük, hogy Kína vezetőinek ellenséges magatartása ellentmond a béke és a szocializmus érdekeinek. Pártunk ebben a kérdésben mindig elvi álláspontot foglalt el, s azt fogja tenni a jövőben is. Felháborítóák a kínai vezetők rágalmai az SZKP-vál, az NSZEPvel és a többi testvérpárttal szemben, amelyek következetesen végrehajtják a kommunista és munkáspártok 1969-es nemzetközi tanácskozásának határozatait. De Kína vezetői sohasem fogják elérni céljukat, hogy megosszák a szocialista Belgrád — Háromnapos vita után, amelyben több mint száz küldött és vendég vett részt, tegnap befejeződött a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének harmadik értekezlete. Az értekezlet „A kommunisták szövetségének harca az ifjú nemzedék szocialista irányzatáért és New York — Az ENSZ-közgyűlés közel-keleti vitájának csütörtöki napján Nagy-Britannia képviselője Franciaország, Olaszország, Belgium és Luxemburg nevében is módosításokat terjesztett be a 18 el nem kötelezett afrikai és ázsiai ország kedden beterjesztett határozati javaslatához. Colin Crowe brit nagykövet kijelentette, hogy a módosítások nemcsak „egyensúlyba hozzák" a határozati javaslat követeléseit, hanem arra ls hívatottak, hogy minél több tagország támogatását szerezzék meg. Az első elvi módosítás a határozati javaslatnak arra a cikkelyére vonatkozik, amely szerint a közgyűlés felszólítaná a tagállamokat, „ne nyújtsanak olyan támogatást Izraelnek, amely elősegíti az arab területek megszállásának állandósítását". Az öt nyugati ENSZ-tagállam módosító indítványa szerint a közgyűlés arra szólítaná fel az államokat, hogy „tartózkodjanak minden olyan akciótól, amely hozzájárulhat a megszállás elismeréséhez". A második módosítás azt javasolja, az ENSZ-közgyűlés 1967. november 22-i határozatából vegyék ki azt a részt, amely szerint a közgyűlés „felszólítja Izraelt, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül vonuljon ki a megszállt arab területekről". Helyette Ilyen megfogalmazást indítványoz. „A közgyűlés leszögezi, hogy a közel-keleti állandó és tartós béke létrehozására Irányuló erőfeszítéseknek a következő két elv elfogadásán kell alapulniuk: Az izraeli fegyveres erők kivonulása a legutóbbi konfliktusban megszállt területekről; valamennyi követelés és a hadiállapot be-.< szüntetése, a térség valamennyi állama szuverenitásának, területi Integritásának és politikai függetlenségének, valamint annak a Joguknak elismerése, hogy békében éljenek biztos és elismert határok között államközösséget, és elválasszák• ennek a közösségnek az államait az antiimperialista erőktől, mert Kína vezetői a történelmi fejlődés objektív folyamata ellen és ezzel együtt a népek érdekei ellen cselekszenek Az NSZEP első titkára ezután számba vette a VIII. pártkongresszus külpolitikai programjának öt pontját, és megállapította, hogy valamennyi területen vitathatatlan a nagyfokú haladás. Megvalósult az európai biztonsági konferencia az NDK teljes jogú részvételével, Az NDK tagja lett az UNESCO-nak, s az NDK belátható időn belül megteszi a szükséges lépéseket, hogy elnyerje az ENSZ-tagságot. Az NDK a továbbiakban is kész valamennyi állammal normális diplomáciai kapcsolatokat létesíteni, s ezen a területen a VIII. kongresszus óta átütő sikereket aratott. Végül az NDK és Nyugat-Berlin viszonyának rendezéséről Honecker kijelentette, hogy a Nyugat-Berlinnel kapcsolatos négyoldalú egyezmény is megerősítette azt a nemzetközi jogon alapuló tényt, hogy Nyugat-Berlin nem az NSZK része, s ezt a várost nem szabad onnan kormányozni. A három nyugati hatalom ezzel az egyezménnyel először ismerte el egy nemzetközi jogú szerződés ke-retében az NDK-t, beleértve annak fővárosát is — hangsúlyozta az NSZEP első titkára. •aktív részvételéért az önigazgatású szocialista társadalom fejlesztésében" című határozatot fogadott el, amelyet Milka Planinec, a Horvát Kommunisták Szövetségének alelnöke ismertetett a küldöttekkel. Az értekezleten a zárszót joszip Broz Tito, a párt elnöke mondotta. Medoune Fali szenegáli nagykövet az eredeti határozat 18 szerzőjének nevében elfogadta a módosításokat. « • • Az ENSZ-közgyűlés jogi bizottsága határozatban döntött arról, hogy az ENSZ-alapokmány felülvizsgálatára vonatkozó javaslatok vitáját halasszák el a Jövő évi közgyűlésig. A Hollandia által javasolt határozatot 63 szavazattal 33 ellenében, 20 tartózkodás mellett fogadták el. Az igennel szavazók között volt a Szovjetunió és a többi szocialista ország is, a határozat ellen szavazott a kisebbséghez csatlakozva a pekingi küldöttség. Ezzel — mint a TASZSZ rámutat — újból demonstrálta, hogy Kína olyan célokkal lépett be az ENSZ-be, amelyeknek semmi közük nincs a béke és a nemzetközi jogrend megszilárdításához. • • • Az ENSZ-közgyűlés 1. számú politikai bizottsága csütörtökön javasolta, hogy 1974. április— májusára Santiagóba hívjanak össze egy nemzetközi tengerjogi konferenciát, s ennek előkészítésére 1973 november—decemberében tartsanak kéthetes tanácskozást New Yorkban. • * • Az ENSZ-közgyűlés plénuma 111 szavazattal 4 ellenében csütörtökön határozatot fogadott el arról, hogy a lehető leghamarabb hívjanak össze Zimbabwe (Rhodesia) további, sorsát eldönteni hivatott alkotmányoző konferenciát. A határozat leszögezi, meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy Zimbabwe népének jogos, a lakosság többségének támogatást élvező képviselői maguk dönthessenek a terület további sorsáról. Egy másik, ugyancsak túlnyomó többséggel elfogadott határozat elítéli azokat az országokat, amelyek továbbra is együttműködnek a Zimbabwe népét elnyomó törvénytelen kisebbségi kormánnyal. iliiiiiiiiliillilílllllliiiiiiiliiii Befejeződött a JKSZ harmadik értekezlete A közel-keleti helyzet az ENSZ-közgyülés munkájának előterében