Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-09 / 291. szám, szombat

GAZDASÁGI EREDMÉNYEINK ÉS FELADATAINK [Folytatás a 4. oldalról) jóváhagyása során is. Alapja az olyan ágazati szerkezet érvényesítése, amely biztosítja az ötödik ötéves terv céljai­nak elérését. Ennek kifejezője a tüzelőanyagalap területén megvalósítandó fokozottabb beruházás, az eszközök összpontosítása az erőművek építésére és a tranzltgáz­vezeték építése első szakaszának befe­jezése. Növekszik a beruházás a vegy­iparban is, ahol az elsődleges cél, hogy az eszközöket petrochémiai komplexu­mok építésére fordítsák. A terv bizto­sítja a beruházások növekedését az építőiparban is. Éspedig mind az épí­tőanyagipar fejlesztése, mind a tulaj­donképpeni építőipar fejlődése érdeké­ben — különösen olyan helyeken, ahol összpontosították az akciókat. A mezőgazdasági termelés növekedé­sével arányosan az eredeti célkitűzé­sekkel szemben közel félmilliárd ko­ronával növeljük a beruházásokat a mezőgazdaság és az élelmiszeripar te­rületén. Az 1973. évi terv kialakítja a felté­teleket a még nagyobb terjedelmű la­kásépítkezésre, beleszámítva a nemze>­ti bizottságok beruházásait is, amelyek ennek feltételei.' A terv szerkezete szempontjából 1973-ban is igyekszünk a kapacitáso­kat az anyagi és a pénzügyi eszközöket az építkezések befejezésére fordítani, tekintetbe véve elsősorban a kötelező feladatokat és a fejlesztési programo­kat. Ezzel egyidejűleg a beruházások tel­jes egyharmada kis építkezésekre és egyes gépek szállítására irányul. E be­ruházások térfogata az ötödik ötéves tervhez viszonyítva csaknem 5 mil­liárddal nagyobb. Ezért joggal kell megkövetelnünk hatékony és céltuda­tos felhasználásukat, mindenekelőtt a korszerűsítés és az ésszerűsítés céljai­ra. A jövő évi beruházások terve az erőknek és az eszközöknek a fontos építkezésekre való összpontosítására irányul. Ezzel összefüggésben csökkent az újonnan megkezdett építkezések szá­ma is, hogy enyhüljön negatív befolyá­suk a költségvetési kiadások, valamint a befejezetlen építkezések növekedé­sére. A következő alapelveket hagyták jóvá: — Oj építkezések megkezdésének ter­jedelmét az ötödik ötéves tervhez vi­szonyítva 7 milliárd koronával csök­kenteni, s a tervbe csupán azokat az építkezéseket besorolni, amelyeket ter­vezésileg előkészítettek. — A megkezdendő építkezések jegy­zékébe csak olyan akciókat besorolni, amelyeket a kivitelező vállalatokkal megtárgyaltak, és amelyeknél megvan­nak a feltételek a folyamatos megva­lósításhoz. Az egész beavatkozás olyan módon történt, hogy a legkisebb mértékben érintse a fő termelési feladatokat, az ötödik ötéves terv célkitűzéseit, s hogy betartsák a befejezetlen építkezések tervezett számát, amelyet az 1973-as évre kiadott Irányelv hagyott jóvá. Az újonnan megkezdett akciók terje­delmének csökkentése természetesen önmagában nem hozná meg a kívánt eredményt, ha azt nem kísérné magas fokúan igényes munka az irányítás va­lamennyi fokán az építőiparban, és a beruházóknál annak érdekében, hogy a munkaerőket nagyobb mértékben össz­pontosítsák az egyes építkezésekre, s így gyorsabban helyezzék őket üzem­be. A jövő évi tervvel együtt most pon­tosan meghatározzák azon építkezése­ket, amelyeket 1974-ben és 1975-ben kezdenek építeni, s amelyeket a tüze­lőanyag- és az energetika területén az ötéves terv kötelezően meghatáro­zott. Ugyanakkor tiszteletben kell tar­tani az eddigi fejlődést, valamint a mostani ötéves terv alapvető fejlesz­tési céljait, és a folyamatos átmene­tet a következő ötéves tervbe. Az építőipar, amelynél a terv 4,7 százalékos növekedést Irányoz elő, a beruházási építkezés feladatait általá­ban és területi tagozódás szerint tel­jesíti. A beruházási építkezési munkák átlagos 6,4 százalékos'növekedése mel­lett azokon a területeken, ahol össz­pontosított építkezés folyik, a munkák terjedelme 17,4 százalékkal emelkedik. A közép-csehországi kerületben a be­ruházások összpontosítására már há­rom év óta fordított fokozott figyelem pozitív eredményeket hoz nemcsak az energetikában, hanem a lakásépítésben, valamint a terciális szféra egyes más építkezésein is. Éppen úgy, mint az idén, a jövőben is megteremtjük a fel­tételeket ahhoz, hogy építkezési kapa­citásokat csoportosítsunk át Bratisla­va körzetébe. Prága építése és fejlesztése A legsúlyosabb problémák azonban továbbra is Prágában mutatkoznak. Az olyan nagyarányú építkezések, mint amilyenek a metró, az észak—déli fő­útvonal, vagy pedig a vasúti csomópont átépítése, minden bizonnyal megnehe­zítik a város életét, s ugyanakkor fo­kozott igényeket támasztanak az építő­ipari dolgozók munkájával szemben. A lakásépítés késedelmes területi és mű­szaki előkészítése fokozott igényeket támaszt a Prágai Fővárosi Nemzeti Bi­zottság szervező munkájával szemben. A CSKP KB Elnöksége a múlt héten összefoglaló jelentést tárgyalt meg Prága építési és fejlesztési problémái­ról, és számos konkrét Intézkedés meg­valósítását tűzte kl a jelenlegi hely­zet megjavítása érdekében. Tekintettel arra, hogy mindeddig nem sikerült teljesen megoldanunk az építkezési, beruházás valamennyi prob­lémáját, szeretnék néhány megjegyzést tenni, amelyek nemcsak az 1973-as évre vonatkoznak, hanem hosszú távra érvényesek. A mostani ötéves terv kezdetén, va­lamint a CSKP KB Elnökségének feb­ruári ülése és a kormány ülése után jóváhagyott számos elvi intézkedés két­ségtelenül hozzájárult az építkezési be­ruházás helyzetének megjavításához. Ennek ellenére azonban nem sikerül megfelelő mértékben kiküszöbölnünk néhány olyan fogyatékosságot, amelyek a múlt évekből maradtak vissza, s amelyek főként az építkezések késedel­mes előkészítésében, a költségvetési ki­adások növekedésében, a befejezetlen építkezések nagy számában és a ter­melőhelyek üzembe helyezése határ­időlnek be nem tartásában rejlenek. Az építkezési beruházások megvalósí­tása során továbbra is problémák mu­tatkoznak az építkezési kapacitások struktúrájában, mindenekelőtt a befe­jező- és a kézművesmunkáknál. Nehéz­ségek keletkeznek annak következté­ben ls, hogy az építkezési munkák há­rom összpontosított építkezési beruhá­zási körzetbe összpontosulnak (Prágá­ba, Bratislavába és az észak-csehorszá­gl kerületbe). Problémák mutatkoznak nemcsak az építőipari termelésben, ha­nem a gépek és berendezések szállítá­sa és felszerelése terén is, főként a nagy és az igényes építkezéseken. Fokozatosan be kell vezetnünk azt, hogy a szakosított építkezési kapacitá­sok folyamatosan kerüljenek az egyik építkezésről a másikra, és ne forgá­csolódjanak szét, mint eddig, az egy­idejűleg épített objektumok nagy szá­mára. Ezáltal olcsóbbá és gyorsabbá tesszük az építkezést. A beruházásokról hozott minden egyes döntés mind megvalósításuk, mind pedig jövőbeni üzembe helyezé­sük folyamán bizonyos változásokat okoz a meglevő arányokban. E változá­sokat már a beruházásról való döntés­nél minél teljesebben figyelembe kell venni. E döntések nem komplex kidol­gozása káros feszültséget idézhet elő gazdasági téren, amit azután rendsze­rint csak nehezen lehet megoldani. Ezért az egyes elszigetelt akciókról át kell térnünk olyan kölcsönösen ösz­szefüggő akciók komplexusára, ame­lyek teljes rendszert és zavartalan fo­lyamatot alkotnak. Azok az építkezések, amelyeket a mostani ötéves tervidőszak végén kez­dünk meg, meghatározóak lesznek a hatodik ötéves tervre és a további idő­szakra. Ez egyúttal azt jelenti, hogy ez építkezésekkel szemben támasztott műszaki-gazdasági igényeket nem le­het a jelenlegi szükségletekhez mérni, hanem figyelembe kell venni a jövőben várható szükségleteket. Minden beruházási szándékunkat már ma sokkal nyomatékosabban szembesí­tenünk kell a nemzetközi szocialista gazdasági integráció várható célkitű­zéseivel. Az építkezési beruházás helyzetének komplex elemzése alapján a központi bizottság elnöksége és a kormány a beruházások területén Intézkedéseket hagyott jóvá a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítésére. Ezek az egyes ágazatok és szakte­rületek fejlesztése minőségi, hosszú tartamra szóló programjainak kidolgo­zására irányulnak a csehszlovák gaz­daság hosszú távú kilátásaival össz­hangban, valamint a fő koncepciós szándékok megfelelő alapvető tisztázá­sát célozzák. Azt a célt követik, hogy idejében és jól dolgozzák ki a terve­zés előtti és a tervezési dokumentációt, elérjék a befejezetlen építkezések op­timális számát, és hogy a kapacitáso­kat az építkezések gyors befejezésére összpontosítsák. Megteremtik a felté­teleket a terv anyagi és kapacitások­kal való biztosításához a szükséges strukturális összefüggésekben, és meg­követelik a kivitelezők fokozott fele­lősségét az építkezések előkészítése és megvalósítása során, továbbá a maga­sabb szállítási formák kiépítését a gép­iparban. Nem utolsósorban azonban hangsúlyozzák, hogy feltétlenül emel­ni kell a beruházási folyamat vala­mennyi résztvevőjének munkaszínvona­lát, s ehhez idomítják az anyagi érde­keltség irányzatát ls. A párt-, az állami és a gazdasági szervek feladata valamennyi fokon megakadályozni a fegyelmezetlenség mindennemű megnyilvánulását az épít­kezési beruházásban, legyen szó a ki­tűzött feladatok nem teljesítéséről, a jóváhagyott beruházási terv és arányai­nak megváltoztatásáról, vagy pedig to­vábbi beruházási igények érvényesíté­séről. Fokozott figyelmet kell szentel­niük az építkezési beruházás előké­szítésével és megvalósításával foglalko­zó valamennyi alakulat káderekkel való kiegészítésének, mert ezen a téren mindeddig nem egészen kielégítő a helyzet. A tudományos-műszaki haladás Elvtársak, minden népgazdaság fejlődésének lé­nyeges tényezője a tudományos-műsza­ki haladás. Egyre inkább ettől függ majd a társadalmi termelés intenzi­tásának növekedése, és a munkaterme­lékenység tartós növekedéséhez szük­séges források biztosítása. A tudomá­nyos-műszaki fejlesztés irányzatának, és főként befolyásának növelése annak érdekében, hogy a népgazdaság leg­megfelelőbb 'struktúrája alakuljon ki, elsőrendű politikai feladattá válik. E problémákat azonban sokszor köz­vetlenül és egyoldalúan csupán a tu­dományos kutatóalap tevékenységével kapcsolják össze. A tudományos-műsza­ki fejlesztés problémái, elsősorban pe­dig e fejlesztés gyorsabb érvényesítése megköveteli a tudományos kutatóalap és a gyakorlat szoros együttműködé­sét. A tudományos kutatóalap feladata, hogy az eddiginél nyomatékosabban ösztönözze a haladó műszaki és gaz­dasági szempontból hatékonyabb meg­oldásokat, s a kutatás, valamint a fej­lesztés terén rövid idő alatt kidolgoz­za őket. A fő probléma az, hogy ezek az ötletek és a javasolt megoldások érvényesüljenek a társadalom gyakor­latában. Ez bonyolult folyamat, amelyet a konstrukciós irodákban, a termelés technológiai előkészítésében, a beruhá­zási és az ésszerűsítő tevékenységben kell biztosítani, továbbá meg kell te>­remteni a feltételeket új, hatékony ter­melési programok bevezetéséhez, s az elavult termelések beszüntetéséhez. Ezt elő kell segíteni például megfelelően megválasztott anyagi érdekeltséggel és árpolitikával, olyan módon, hogy az egész erőfeszítés céltudatosan a végső eredmény elérését szolgálja. Ebből a szempontból ítélve még csupán az el­ső, ám igen fontos lépést tettük meg. Az elmúlt időszakban jóváhagytuk a kutatás és a megvalósítás tervének egybekapcsolására Irányuló alapvető in­tézkedéseket. Ezzel azonban bizonyos problémák merültek fel, amelyek meg­oldásának fokozott figyelmet kell szen­telnünk. Mindenekelőtt látható, hogy a műsza­ki fejlesztés 2700 feladata közül az öt­éves tervben mintegy 600 feladat nincs biztosítva a meghatározott méretekben és határidőkön belül, illetve teljesíté­sük veszélyeztetve van, vagy még nincs tisztázva. Nyilvánvaló, hogy célszerű­ségük felülvizsgálata során néhányat közülük kihagyunk. A felszabaduló pénzügyi és anyagi eszközöket célsze­rűen a kétségkívül hatékony felada­tok gyorsabb megoldására és felhasz­nálására összpontosítjuk. Ezenkívül a tervbe néhány új feladatot is besorol­hatunk. A gazdasági szervek figyelmét ezzel egyidejűleg a műszaki fejlesztés ered­ményeinek gyorsabb gyakorlati alkal­mazására kell irányítanunk, hogy ezek az eredmények meghozzák a kívánatos hatást. A műszaki fejlesztés eredményei gyors gyakorlati megvalósítását a ku­tatás és a termelés közötti kapcsolat legmegfelelőbb formáinak szempontjá­ból is együttesen kell megoldanunk. Objektívan semmi sem állja útját az egész folyamat tervszerű irányításának a kutatástól kezdve egészen a terme­lésig. Annál inkább törekednünk kell mindazon akadályok kiküszöbölésére, amelyek még zavarják folyamatossá­gát. A szakágazati minisztériumoknak és főigazgatóságoknak ezen a téren na­gyobb erőfeszítést kell kifejteniük, na­gyobb figyelmet kell szentelniük az együttes munkának, a kutatócsoportok közvetlen kapcsolatának a jövő terme­lőkkel, hogy már a kutatási szakaszok megoldása során tekintetbe vegyék a termelés követelményeit A műszaki fejlesztési tervnek a ter­melési programok gyors váltakozását, a strukturális átalakítások megvalósí­tását, a munkatermelékenység növelé­sét és a költségek csökkentését kell céloznia. Ennek az eddiginél hatéko­nyabban kell alárendelni népgazdasági terveink egész rendszerét. Különösen a tervezett tudományos-műszaki fejlesz­tés, a tervezett termelés és a szervezett beruházások között feltétlenül szüksé­ges összefüggéseket kell nemcsak ki­dolgozni, hanem biztosítani ls a gaz­dasági irányítás valamennyi szintjén. Mindez nem lehet csupán az állami terv és az állami szervek ügye. Ter­mészetesen velük szemben támasztjuk a legnagyobb igényekét. De ugyanak­kor biztosítanunk kell a termelési-gaz­dasági egységek és a vállalatok meg­fontolt műszaki politikáját. Emellett szól az a tény is, hogy vállalati for­rásokból a műszaki fejlesztésre évente mintegy 5 milliárd korona nem beru­házási eszközt fordítanak, tehát csak­nem ugyanannyit, mint az állami költ­ségvetésből. A fejlődést nem hagyhat­juk befolyásunk nélkül, mert a felada­tok' néhányszorta nagyobb számáról van szó, amelyeknek jellege és minősége egyes ágazatokban és szakterületeken közvetlenül meghatározza a műszaki színvonalat és a hatékonyságot. A műszaki fejlődés feladatainak gyor­sabb érvényesülését kell elősegíteniük az ésszerűsítési programoknak ls. A komplex szocialista racionalizálást na­gyobb mértékben kell összekapcsolnunk a terv célkitűzéseivel, főként annak minőségi mutatóiban, valamint a mű­szaki haladás meggyorsításával. A ter­melés műszaki szervezési és gazdasági színvonalának általános emelésére tö­rekszünk, a tudományos-műszaki fejlő­dés lehetőségeinek megfelelő mérték­ben a munka és a termelés szervezésé­nek hatékony módszereit akarjuk érvé­nyesíteni, az irányítás hatékony mód­szereit akarjuk bevezetni, javítani akar­juk a termékek minőségét. A hatékonyabb szakosítás és össz­pontosítás a kutatásban és a műszaki fejlesztésben lehetővé teszi számunkra a nemzetközi együttműködés elmélyíté­sét, elsősorban a Szovjetunióval, ahol az utóbbi években jelentős haladást ér­tünk el. Csehszlovákia és a többi szo­cialista ország között ma már nagy­arányú tudományos-műszaki együttmű­ködés folyik, és felöleli kutatásunk csaknem valamennyi területét. A többi szocialista országgal együtt­működésben igyekezünk egyre széle­sebb mértékben megfontolt licenciós politikát folytatni. Mindezen szempontok figyelembevé­telével céltudatosan meg kell változ­tatni a kutatási és a fejlesztési alap struktúráját és irányzatát. Elsősorban szükséges, hogy a kapacitások nagyobb mértékben a döntő feladatok megoldá­sára összpontosítsák erejüket. Nagy je­lentősége van a kutatás, a fejlesztés, valamint a termelés műszaki előkészí­tése közötti helyes kapcsolatok bizto­sításának. A termelés előtti, a konst­rukciós és a technológiai alakulatok — Szlovákiában főként a gépipari válla­latokban — mielőbbi kiépítése hozzá­járul a meglevő termelési kapacitások jobb kihasználásához. Elsajátítottuk és tovább tökéletesít­jük a kutatás és a fejlesztés tervezé­sét. De még távolról sem általános gyakorlat a műszaki megoldások ered­ményei érvényesítésének a tervezése. Ez annyit jelent, hogy komplexen kell biztosítani a termelés műszaki előké­szítését, a feltétlenül szükséges beru­házásokat, a termelés szervezését és irányítását, a kivitelezői ós átvevői kap­csolatokat, és a kereskedelmi tevékeny­séget egészen az eladási szolgálatokig. Annak, akinek a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeit kell érvényesí­tenie, épp úgy az összes összefüggé­seket felölelő tervet kell kidolgoznia, mint a feladatok megoldójának. Ez le­hetővé teszi a konstruktőrök, a techno­lógusok, a termelési szervezők tevé­kenységének egybehangolását egészen a munkások termelő kollektívájáig. Az ilyen eljárás példaképül szolgálhat még a nemzetkőzi együttműködés terén is az aszinkron villamosmotorok új soro­zatának kifejlesztésében, az erősára­mú elektrotechnikai üzemekben. A csehszlovák—szovjet közös konstruk­ciós iroda kezdettől fogva — közvetlen kapcsolatban a két ország termelőüze­meivel — kidolgozta az egész megol­dás tervét, következetesen felhasznál­va a normalizálás és a tipizálás elveit, és érvényesítve az építészeti megoldás elvét. Már a tervezés folyamán meg­oldották a termelési technológiát Is. Ez lehetővé tette a közös szovjet—cseh­szlovák termelés előkészítésének idejé­ben való megkezdését. Hasonló köve­telményeket kell majd érvényesítenünk más döntő terveknél ls, mint például a szám szerint Irányított termelési rendszerek fejlesztésének biztosítása során. Termelőüzemeinkben dől el a tulaj­(Folytatás a 8. oldalon i

Next

/
Thumbnails
Contents