Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-09 / 291. szám, szombat

GAZDASÁGI EREDMÉNYEINK ÉS FELADATAINK (Folytatás az 5. oldalról) donképpeni megvalósításhoz szükséges idő is. Egyértelműen tapasztalható, hogy ahol a célkitűzések és a tervszerű eljárás világos, és azt az egész kollektíva, az igazgatótól kezdve egészen a műhelyekben dolgozókig magáévá tette, ott el lehet érni a határidők lerövidítését. A technikusok és a munkások szoros együttműködése, s helyes irányzatú érdekeltségük a távlatok és a műszaki haladás elérésében minden egyes üzemben kezdeményezésre ösztönöz, hogy saját termelésükben érvényesítsék a tudományos-műszaki haladást. Elvárjuk, hogy az üzemek teljes mértékben felhasználják a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság széles körű és magasan szakképzett aktívájának segítségét is. Feltétlenül szükséges változtatások előtt állunk tehát a kutatási és a fejlesztési alap irányításában és irányzatában. Természetes, hogy ez nem mehet végbe a kutatásban dolgozók eddigi munkairányzatának megváltoztatása nélkül. Az irányítás színvonalának tökéletesítése Elvtársak, ;az 1973. évi állami terv és az egész ötéves terv célkitűzéseinek sikeres megvalósítását az irányító- és a szervező munka színvonala dönti el. E munkával szemben fokozott igényeket támaszt a termelőerők gyors fejlődése. Feltételeink között ezeket az igényeket megsokszorozza az a feltétlen szükségesség, hogy biztosítani kell az egész népgazdaság intenzifikálását, meg kell gyorsítani a tudományos-műszaki haladást és növelni kell hatékonyságát. Ez következik gazdaságunknak a nemzetközi munkamegosztásba való szélesebb körű bekapcsolódásából is. Mindezt számításba kell venni, és ebből kell kiindulni az irányító- és szervező munka valamennyi foka színvonalának értékelésekor, az állami és a gazdasági apparátus vezető dolgozói képességeinek és elkötelezettségének értékelésekor. A XIV. kongresszus határozatával, valamint a CSKP KB februári ülésének következtetéseivel összhangban a pártés az állami szervek rendszeres gondot fordítanak a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítésére és megszilárdítására. A központi irányítás és tervezés felújítása után az ötödik ötéves tervvel egyidejűleg előkészítettünk és életbe léptettünk egy olyan rendszert, amely megteremti a terv teljesítéséhez és a sikeres gazdálkodáshoz szükséges nélkülözhetetlen feltételeket. Természetes, hogy a jelenlegi rendszert nem tartjuk végleges megoldásnak. A növekvő igényekkel összhangban úgy akarjuk fejleszteni, hogy képes legyen kielégíteni a gyakorlat jogos igényeit. Tudom, hogy az adott rendszer sok irányban nem gyakorol elegendő nyomást igényesebb légkör kialakítására, amelyben sikerülne megoldani a meglevő tárgyi problémákat, és következetesebben lehetne érvényesíteni a hatékonyságot, s amelybein erőteljesebben kidomborodna a személyes felelősség is. Az irányítás amellett nem lehet csupán jogi normák, irányelvek és rendeletek kérdése. Ez mindenekelőtt az emberek és a közöttük fennálló kapcsolatok ügye. Az irányítás színvonala az emberek szakképzettségétől, politikai fejlettségétől és attól függ, hogyan tudják előnybe helyezni az egész társadalom érdekeit. Főként ezeknek a tulajdonságoknak a hiánya okoz gyakori zavarokat az átvevői-kivitelezői kapcsolatokban, fegyelmezetlenséget az építkezési beruházásban és más visszásságokat a gazdasági életben. A CSKP KB februári ülése határozatainak alapján ezért az idei év folyamán a párt- és a kormányszervekben elbírálták a tervezési és az irányítási gyakorlat különböző területeinek megjavítására irányuló javaslatokat. Ezek alapján intézkedések történnek az építkezési beruházás irányítása és szervezése fokozatos megjavítására, az anyagmegtakarítások hatékonyabb megoldására, a felelősség és a fegyelem növelésére az átvevői-kivitelezői kapcsolatok terén. Az irányítás színvonalának emeléséről való állandó gondoskodás kell, hogy elsősorban arra irányuljon, hogy a rendszer elméleti kidolgozása megelőzze a gyakorlati szükségleteket. Ebből indulnak ki azok a munkálatok is, amelyek a következő ötéves tervben a rendszer tökéletesítésére irányulnak. Sem a jelenlegi, sem a jövő rendszer nem lesz konfliktusoktól mentes. Igényes, kemény munkával kell biztosítani a népgazdaság tervszerű hatékony fejlesztését. A tervszerű irányítás megjavításának alapvető feltétele a hosszú távra szóló távlati tervek és prognózisok mélyrehatóbb, komplexebb kidolgozása. Csak így lehet öntudatosabban Irányítani a társadalmi átalakításokat, és hatékonyabban valóra váltani őket. Az állami és a gazdasági szervek együttesen munkálkodnak a hosszú tartamra szóló gazdasági távlatok koncepcióinak kidolgozásán. Kidolgozásuk, amelyet a CSKP XIV. kongresszusa tűzött ki, olyan folyamat, amelynek során fokozatosan felül kell vizsgálni a fejlesztés belső- és külső feltételeit. használására, főként a vállalatokban és az üzemekben. A vállalatokban és az üzemekben az irányító- és a szervező munka megjavítására nagyszerű alkalmat nyújtanak a CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány azon intézkedései, amelyek a díjazás szocialista elveinek megerősítését és a bérrendszerek fokozatos tökéletesítését célozzák. E rendszerek felülvizsgálatánál az egységes eljárás elvei a belső tartalékok mozgósítására, az állóalapok és a munkaerők ésszerűbb kihasználására, a mindenfajta normák terén a rend bevezetésére irányítják a figyelmet. A díjazás és a munkafegyelem A jelenlegi feladatok szempontjából előtérbe lép valamennyi láncszem közvetlen irányító- és szervező munkájának a megjavítása a minisztériumoktól kezdve egészen a vállalatokig és az üzemekig. A központ elvi döntései alapján az egész gazdasági irányításnak kezdeményezően és hatékonyan kell működnie az adott jogkör kereteiben. Enélkiil nem lehet hatékonyan felhasználni a szocialista gazdaság adta öszszes lehetőségeket. Valamennyi központi szerv munkájában fokozott igényeket kell támasztani elemző és koncepciós munkájukkal szemben

l ugyanakkor el kell érni a termelési szakágazatolt és a többi kormányszerv tevékenységének magasabb fokú összehangoltságát és koordinációját. A szakágazati minisztériumoknak konkrétabban kell irányítaniuk a termelési-gazdasági egységek munkáját, biztosítaniuk kell a fejlesztési programokat, az inovációkat, a távlattal nem rendelkező üzemek és termelések felszámolását, és egységes műszaki és beruházási politikát kell folytatniuk. Ugyanakkor a szakágazatokban következetesen biztosítaniuk kell a nemzetközi szocialista integrációból következő feladatok teljesítését. A hatáskörükbe eső problémákat nem háríthatják más helyekre, hanem maguknak kell gondoskodniuk megoldásukról. Röviden — a központi irányító szervekkel szemben támasztott igények megnövekednek abban az irányban, hogy tevékenységük konkrétabb legyen és az eddiginél következetesebben oldják meg azokat a tárgyi problémákat, amelyek fékezik a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok döntési tevékenységét. Ami a főigazgatóságok munkáját illeti, még sok mindent kell megfontolni és tökéletesíteni A jelen időszakban azonban megvannak a feltételek arra, hogy jobban irányítsák a vállalatokat és nagyobb határozottsággal oldják meg ágazatuk időszerű tárgyi és koncepciós kérdéseit. Teljes mértékben ke resztül kell vinni azt, hogy a komplex irányítás szerveivé váljanak s hogy funkciójuk megfeleljen az irányítás koncentrációja és összpontosítása általános irányzatának. A vállalatokon és az üzemeken belül teljesebb mértékben kell érvényesíteni a hozraszcsot-elveket, amelyek a gazdasági kalkuláción, a műszakigazdasági normákon, az anyagi felelősségen és a gazdasági eredményekben való célszerű érdekeltségen alapulnak. Az irányítás és a szervezés színvonala emelésének nagy lehetőségei nyílnak a szocialista kapcsolatok megszilárdítása és az együttműködés terén az állami és a gazdasági irányítás egyes fokai között. Főként olyan kapcsolatok és elvtársi légkör megteremtéséről van szó, amelyben az irányítók és az irányítottak megtalálják a közös nyelvet a gazdasági jelenségek elbírálásakor és a közös nézeteknek az össztársadalmi érdekek szempontjából való megoldásakor. Emellett figyelembe kell venni, hogy a társadalom jelenlegi fejlődését a szocialista demokrácia elmélyülése kíséri nemcsak a közéletben, hanem a munkakollektívákban ls, növekszik a dolgozóknak a termelés irányításába való bekapcsolásának intenzitása és hatékonysága. Hovatovább egyre nagyobb mértékben érvényesül a kollektív ész szervezésének és felhasználásának követelménye. Minél jobban sikerül aktívan bekapcsolódniok a párt-, a szakszervezeti és ifjúsági szervezeteknek a gazdasági tevékenység eredményeinek megtárgyalásába minden egyes munkahelyen, annál nagyobb mértékben sikerül jó javaslatokat nyerni a jelenlegi és a távlati feladatok megoldására. Az Irányítás sikerének alapvető tényezője az olyan korszerű eszközök, mint a számítástechnika magas fokú kihasználása mellett továbbra is az ember, az emberi erőfeszítés és kezdeményezés marad az ember igyekezete és akarata a helyes döntések kiharcolására. Ezen a téren nagy lehetőségek rejlenek az emberek aktivitásának felSzámos kísérletező vállalatban és üzemben már jó eredményeket értünk el. Ott azonban, ahol lebecsülték az átépítés előkészítésének igényességét, ahol megfeledkeztek arról, hogy a munka ésszerűsítése és a normák objektivizálása nemcsak a termelő munkásokat, hanem a dolgozók valamenynyi kategóriáját érinti, tehát a rezsimunkákat és a műszaki-gazdasági apparátust is, ott a kitűzött célokat nem ' érik el. Emellett figyelembe kell venni, hogy a sokoldalú ésszerűsítésre, a díjazásban rend teremtésére irányuló erőfeszítések nemcsak ezeket a kísérletező vállalatokat érintik. A rendnek a díjazásban való bevezetése kell, hogy következetesebben megoldja az olyan bérproblémákat, mint a denivellizáció és a társadalmilag megkövetelt és indokolt bérdifferenciáció. Ezt megköveteli a jó gazdálkodás es a munka igazságos díjazásának érdéke valamennyi vállalatban és üzemben, tehát ott is, ahol a bérátépítésre még csak előkészülnek. A pártszervek és a kormányszervek a legközelebbi időben elbírálják a felülvizsgálat konkrét eredményeit és döntenek a további eljárásról. Azonban már ma nyilvánvaló, hogy erőnkben áll felesleges elhamarkodás nélkül érvényesíteiir az új bérrendszerek alapelveit az anyagi termelés döntő ágazataiban, mégpedig még ennek az ötéves tervnek a folyamán, később pedig a további ágazatokban is. A kormányszervek azonban meghatározzák a vállalatok kiválasztásának kritériumait, és azokat helyezik előnybe, amelyek komplex módon uralják az előkészítés politikai, műszaki-gazdasági és bérkérdéseit. Ezen a téren erőteljesen fokozódik az ágazati minisztériumok és a főigazgatóságok felelőssége is. A terv előkészítésével összefüggésben jelentős figyelmet szenteltek az átvevői-kivitelezői kapcsolatok megjavításának, ahol az előző évekhez viszonyítva bizonyos haladás mutatkozik. Ezzel azonban távolról sem lehetünk elégedettek, mert az ezen a téren előforduló zavarok egyrészt gazdasági, másrészt politikai károkat okoznak ne^ künk. Most arról van szó, hogy mindenütt, ahol még felmerülnek problémák, azokat gyorsan megoldják, 9 mindenekelőtt a megtárgyalt kivitelezői-átvevői kapcsolatokat tartsák be következetesen, idejében és a megfelelő tartalommal, s gondoskodjanak arról, hogy e kapcsolatok a legnagyobb mértékben szilárdak legyenek, hogy lényegesen megnövekedjék a megkötött egyezmények tekintélye. Ez a termelés jobb megszervezését, a szükséges intézkedések idejében való meghozatalát, a termelésben a rohammunka kiküszöbölését, a termelési és a munkafolyamat folyamatosságának részletesebb és konkrétabb biztosítását jelenti. Megköveteli továbbá a belföldi és a külföldi piac szükségleteinek sokkal alaposabb és megfelelőbb időelőnnyel való kutatását, és e szükségletekre a rugalmas és folyamatos reagálást. Az anyagi-műszaki ellátásban felmerülő problémákat gyakran használják fel a terv nem teljesítésének indoklására. Bizonyára van mit tökéletesítenünk még a központi anyagmérlegek rendszerében és biztosításában is. De a központnak sohasem lehet feladata, hogy minden egyes vállalat számára biztosítsa a mindenfajta anyaggal való ellátást. Számos átvevői-kivitelezői kapcsolat a termelési gazdasági egységeken belül — az egyes vállalatok és üzemek között valósul meg. Érvényes az az elv, hogy a termelés anyagi-műszaki biztosítása minden egyes igazgató képességeinek hosszú tartamú megfontolt munkájának elsőrendű feladata. A gazdaságban a fegyelem és a rend megszilárdításával, a hatékonyság irányzatának hangsúlyozása mellett, előtérbe lép az árak és funkciójuk sürgető kérdése a gazdaság tervszerű irányításában. Jó eredményeket értünk el a kiskereskedelmi árak színvonalának stabilizálásában. Nem lehetünk azonban teljesen elégedettek a nagykereskedelmi árak fejlődésével, főként pedig az építkezési beruházás terén az árak és a költségek fejlődésével. Az áralakulás állami irányítása jelenleg kidolgozzuk az árak állami irányításának tökéletesített rendszerét, amelynek feladata, hogy az árpolitikában szembeszálljon az ösztönösséggel és a visszásságokkal, és következetesen biztosítsa a kormány és a kormányszervek által való irányítást. Fokozatosan megkezdjük az árellenőrzést, és büntetjük az áralakításban érvényes előírások meg nem tartását. A nagykereskedelmi árak átépítésével és tökéletesítésével hatékonyabb nyomást akarunk gyakorolni a termelés gazdaságosságára. Ezért megfelelő intézkedések készülnek, amelyeket a pártszervek a legközelebbi időben elbírálnak. A nagykereskedelmi árak színvonalának ésszerűsítése és csökkentése azon az úton, ,hogy megközelítsék a társadalmilag szükséges költségeket, fokozott figyelmet és támogatást igényel a párt-, az állami, a gazdasági és a szakszervezeti szervek részéről. A normázás terén levő helyzet csak lassan javul, pedig ez a terület rendkívül fontos a gazdaság kiegyensúlyozott és helyes fejlődése szempontjából nemcsak ma, hanem a jövőben is. Ez valamennyi fajta normára vonatkozik. Ha nincs megfelelő áttekintésünk arról, hogy melyik termelés mit igényel és fogyaszt, nem beszélhetünk komolyan a hatékonyságnak mint egyes problémáink fő megoldási módozatának tartós, fokozott hatékonyságáról. Az élőmunka-, az energia-, az anyag-, a nyersanyag-ráfordítás és az állóalapok komolyan alátámasztott normái, s ezek alapján a termelés és a munka hatékonyabb megszervezése az üzem és a vállalat tartós fejlődésének feltétele. Ugyanakkor azonban egyik módja annak is, hogyan lehet közvetlenül megoldani egyes üzemek és vállalatok helyzetét és olyan problémáikat, mint amilyenek a munkaerő, a kapacitás-, a nyersanyaghiány stb. A nevelő- és a szervező munka terén gondoskodnunk kell a szocialista tulajdon hatékony védelméről is. Még mindig tanúi vagyunk olyan eseteknek, amikor megfontolatlan eljárás, közömbösség, de hanyagság következtében is súlyos károk keletkeznek. Felesleges károkat okoznak a tűzvészek, a termékek és a gépberendezések a nem megfelelő raktározás és kezelés következtében megrongálódnak. Szigorúan kell fellépnünk azon egyének és csoportok ellen, akik kifejezetten törvényellenesen meggazdagodnak és meglopják a társadalmat. Mindez indokolja az összes vezető dolgozóval, a munkakollektívák élén álló dolgozókkal szemben támasztott magas fokú igényességet. Az irányítómunkával szemben támasztott igények megnövekedtek, s a jövő évben kétségtelenül még nagyobbak lesznek. A terv jó és differenciáltan kidolgozott lebontásának, és a vállalati évi tervek 1973. február 15-ig történő feltétlen lezárásának pillanatnyi feladatain kívül fontos távlati dokumentumokon: a hatodik ötéves terv irányelveinek javaslatán, valamint a népgazdaság fejlesztése hosszú tartamú távlatának javaslatán fogunk dolgozni. Az 1973. évi terv előkészítéséhez viszonyítva tovább akarjuk gyorsítani az 1974. évi terv kidolgozása irányelveinek előkészítését, és időelőnnyel akarunk dönteni az 1974. és 1975. évi beruházások megkezdéséről. Ogy véljük, hogy Igy kialakítjuk a további nélkülözhetetlen feltételeket a gazdasági fejlődés folyamatosságára és gazdaságunk hosszabb távlatainak fo* kczatos tisztázására. Fontos szociális Intézkedések Elvtársak, az 19P3. évi terv koncepciója a XIV. kongresszus alapvető direktívájából, valamennyi dolgozó életszínvonalának szüntelen emeléséből Indul ki. A lakosság általános pénzbevétele ez évhez viszonyítva 5,5 százalékkal növekszik, és eléri a 266 milliárd koronát. Emellett továbbra is biztosítva lesz a kiskereskedelmi árak szintjének stabilitása. -„», A terv fontos szociálpolitikai intézkedéseket is magába foglal. xil. A lakosság szükségleteinek lényeges részét a belkereskedelem útján elégíti w (Folytatás a 7. oldalon) v