Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-31 / 52. szám, Vasárnapi Új Szó

szerint 200 milliárd tonnára teszik • magas észak szénmedencéjénsk tartalékát, pedig a készleteket csupán ezerméteres mélységig számították. Igaz, a kitermelés, az átlagosnál Jóval magasabb munkabér, a Jelentős telepítési költségek, a szállítás miatt viszonylag drága, de nyersanyag-szűkében levő világunknak mindinkább kifizetődő. Pecsora az olaj és a gáz hazája, nemsokára évi 15 millió tonna lesz a kőolaj, s 15 milliárd köbméter a gáztermelés. Épül a világ legnagyobb átmérőjű gázcsővezetéke: Nádim és Uhta között, elkészülőben az első szakasz. Az egykori elhagyott vidékek mind iparosodottabb külsőt öltenek. A hatvanezres Pecsora második lakója, egy erdőkerülő után, a magyar származású orvos, Löwinger Antal dr. volt 1935-ben. Akkor öt hétig tette meg a Moszkvából oda vezető utat, a közlekedési eszközöket tekintve nem a legkellemesebb körülmények között. Kotlaszig vasúton, egy darabig teherautón, hajón, tutajon, szánon, gyalog. Az első orvos volt a környéken, s jelen lehetett, amikor 1941-ben földbe vájták az első kórházat, hogy felette elsivítson a tundrái szél. Az olaj- és a gázipar városában — csupán egyetlen adat összehasonlításként — 150 orvos dolgozik, korszerű kórház-komplexuma kitűnően felszerelt. Üzleteibe repülőgépen szállítják a grúz szőlőt. Ha tudták volna, akkor máshová építik a várost, mert még a lakótelepek alá is mélyen behúzódnak az olajmezők. A 73 esztendős, ma már nyugdíjas orvos nem kívánkozik délre, megszokta az északi klímát, sőt, ő Pianino-próha a sziktivkári áruházban. az egyetlen, aki télnek Idején fedetlen fejjel sétál. Akár tiszteletbeli tagja lehetne a „Pecsorai Fókák Klubjának", akiknek kedvtelése mínusz 30 fokban fürdeni a folyóban. (Komiföld egyetlen magyar anyanyelvű polgárával egyébként az Izvesztyija hasábjain ls foglalkoztak a „Kiad Pecsori", Pecsora Kincse című cikkben. J Az igazi „Golf-áram" Nézem a régi, elsárgult iratokat. Beadvány 1836ból: „A kerület lakosságának fele éhezik, szalmát, berkenyelevelet és fákérget eszik". Az 1910-es népszámlálásbői: „195 vaseke, 37 845 faeke." Zaszodimszktj narodnyik író riportja: „A szegénység széles hullámban, reménytelenül önti el a vidéket." Amikor a század elején dokumentumot állítottak össze „Oroszország északi részének sajnálatos helyzetéről", s azt felterjesztették az udvarhoz, Zinovfev, a cár szárnysegédje válaszolt: „Ogy gondoljuk, hogy a népet el kell telepíteni északról. Önök valamiféle Golfáramban reménykednek, de ilyen oktalanságban csak zavarodottak hihetnek." Ezt a „Golf-áramot" találták meg a szovjethatalom éveiben, amikor a lenini nemzetiségi politika megvalósítása, az ország arányos fejlesztése során kiderült, hogy Komiföld a különféle természeti kincsek óriási koncentrációjú körzete. A Szovjetunió ipari termelése a forradalom óta 99-szeresére növekedett. Ezen belül Kazahsztáné 158-szorosan, Örményországé 201-szeresen, a Komi Autonóm Szovjet Köztársaságé több mint 250-szeresen. Természetesen a kiIndulópont itt különösen alacsony volt, de a felzárkózás már részben megtörtént, s folyamatban van. Sziktivkár legtöbbet emlegetett olvasmánya egy névsor. Oj, még festékszagú épület előcsarnokában függ. Magam is átböngésztem. Ezekben a napokban nyitotta meg kapuit az egyetem; négy karára (fizika—matematika, biológia-kémia, tervgazdaságtan, komi nyelv és irodalom) az 1068 pályázó közül nagy verseny után, a legjobb 350-et vették fel. Neve még nincs az új íelsőoktatásügyi intézménynek, de történelmi helye már vani a Komi ASZSZK első egyeteme. RÉTI ERVIN Kl tudja szótár nélkül lefordítani ezt a mondatot: „Chus ne luwa eläl min ..." Ha nehezen akadna vállalkozó, akkor segítenék: „.Húsz nő lova előre mén." Ugyancsak próbára teheti a képzelőerőt az újabb mondat: „Netal ipem talen pili paul joli fault." Vagyis: „Nőtlen ipam télen falun. át félt . . ." Mindez kicsit távol esik a köznapi beszédtől, ráadásul a nyelvészek tréfájáról van szó. A magyarhoz hasonló hangzású szavakat a különböző finnugor nyelvekből és nyelvjárásokból szedték össze. Az alapot a manysl (régebben ismert nevén a vogul), a chanti (osztják) és a komi alkotta. Nagy izgalommal és érdeklődéssel készülődtem a „rokonlátogatásra", hiszen először nyílt alkalmam, hogy felkeressek egy olyan körzetet a Szovjetunióban, ahol a finnugor nyelvcsaládhoz tartozó nemzetiség él. Komiföld, utam célja még Európában van, de közel Ázsia határához, földrészünk északkeleti csücskében. Moszkva pontosan félúton van a Sziktivkár, a Komi Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosa felé vezető úton, a tiszta repülőidő jó öt óra. Zürjánből komi A Komi Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság területe mintegy 450 ezer négyzetkilométer, de lakosaínak száma csupán most fogja elérni az egymilliót. Régen zürféneknek nevezték őket (az udmurtokkal együtt a finnugor nyelvcsalád permi ágát alkotják) — ők magukról mindig komiként beszéltek. Hiszen ez a szó nyelvükön embert jelent, s az Udmurt kumy-val, a manysl khummal (férfi) együtt talán a magyar hím sző távolra származott változata. Hivatalos okiratokban először 51 esztendővel ezelőtt írták le saját Igazi nevüket, amikor Lenin dekrétumával megalakították a Komi Autonóm Területet, a mai autonóm köztársaság ősét. A komi beszédet természetesen éppúgy nem értettem, mint Helsinkiben a finnt, Az, hogy a szem komiul szim (illetve sím, mivel az „sz" betűt nem tudják kimondani), a vér vir, a víz visz, a mi kérdőszócska miö — nem elég a társalgáshoz. Az igazi hasonlóság azonban laikusok számára is megnyilvánulhat a nyelvszerkezetben. Persze, jócskán akadnak különbségek ls. Diákjaink aligha fogják irigyelni az itteni iskolák nyelvtanóráit: a komi nyelv 16 esetet tart nyilván. „Fekete fürdő" f Áz első komiföldi ebédem fajasüddel kezdődött. Ä levesben diónyi húsdarabok keveredtek répával, Céklával, s hozzá kellemesen savanykás író adta — Amikor iskolás voltam, errefelé szedtem a legízletesebb gombákat — mondja házigazdánk, a 46 esztendős filológiai kandidátus, hatodik emeleti lakásának erkélyén. Ahogyan széles mozdulattal körbemutat, hiába is keresném az erdőt, köröskörül az akadémiai lakótelep épületei, a tudósok házai magasodnak. — Nagyanyám egyszer Párizsba indult köménymagot gyűjteni. A mai vidám park helyén azonban farkasokkal találkozott. Kiáltozására segítség jött, visszakoztak az ordasok ... Párizs alatt ezúttal nem a francia főváros, hanem a Komi Autonóm Szovjet Köztársaság fővárosának, Sziktivkárnak egyik kerülete értendő, nevét a múlt század elején odasodródott néhány francia telepes miatt kapta. Érdekes, hogy itt még ma ls a Zsákov a legelterjedtebb családnév, amelyben a Jacques-ok emléke él tovább. Farkasok legfeljebb tíz kilométernyire találhatók a város szélén kezdődő rengetegben, s a köménymagos rétekért ls Jó háromnegyed órát kell gyalogolni. Az elővigyázat viszont nem árt Ottlétemkor a helyi rádióban a Kl tud róla? rovat éppen egy tudományos kutatót nyomozott, aki három napja eltűnt, valószínűleg eltévedhetett az erdőben. — Az első kétfedeles gép egy mezőn, a mai repülőtér helyén szállt le, mindnyájan ott voltunk a szenzáció tanúiként — folytatódik a visszaemlékezés. Ma természetesen nem szenzáció, hogy csak Moszkvába öt menetrendszerű járat indul, általában IL-18asok. Az első vasúti szerelvény 1941 decemberében a Nagy Honvédő Háború legnehezebb időszakában haladt át Komiföldön. Szenet vitt délre, amely a Ladoga-tó jegén az ostromlott Leningrádba jutott tovább. Az effajta szabálytalan városnézések szinte szabályosak Komiföldön. Sziktivkárnak 150 ezer lakosa van. 0) mikrokörzetek, 8—10 emeletes házakkal, parkok, korszerű áruházak, pedagógiai főiskola, rádió és televíziós központ, prózai és zenés színház, mozik, ifjúsági kávéház — város formálódik itt. Fogyóban a faházak: újak már nem épülnek. Tűzveszélyesek, s a fa — bár a növekvő igényeket már nem tudják kielégíteni ezek a lakások — költségesebb építőanyag a házgyári paneleknél. A modern utcákon, az új épületek előtti padok őrzik a falusias múltat. Enyhe délutánokon idős nénik kötnek, mamák tereferélnek, miközben fél szemüket játszó gyermekeikre vetik. A főváros lélekszámában valamivel lemarad már az ezernéhányszáz kilométerrel északabbra fekvő Vorkuta mögött. Nyáron még Inkább elbillen a mérleg nyelve, tömegével jönnek az egyetemisták, divatos lemberdzsek szabású uniformisukon a VorkutaJelvény: építőtáborok részvevői. A jelenlegi becslések Szabálytalan városnézések meg a sajátos ízt. Ljázzal végződött: a frissen főzött bíborszínű lekvár az északi erdők bogyóinak zamatát őrzi, kissé kesernyésen, mert édesítőszert sohasem lát. A komik évszázadokon át önellátásra kényszerültek, cukorhoz nem juthattak. Ma az asztalra odahelyezik a cukortartót is, ha valaki mégis édesebben kívánná... Amikor felhangzott a „dzsombigszelunď', vagyis egészségedre, a Kanyin félszigeten palackozott 95 fokos „szpirttel" koccintottunk. A gyakorlatlan kóstolónak, tehát jómagamnak, ajánlatos volt előtte ls, utána is Jócskán kortyolni az odakészített vizespohárból, hogy mérsékelje az óhatatlanul fenyegető gyomorégést. Tulajdonképpen szigorúan üzleti okokból kerestem fel fekatyerina fakovlevna házát. Ib falu messze földön híres szövőasszonyától szerettem volna egy nyírfaháncs kosarat és színes szőttest vásárolni. Olyan szívélyességgel és szeretettel fogadtak, hogy rokonlátogatás lett belőle. A gerendákból ácsolt ház ugyanolyannak tűnt, mint az utcák nélküli, hosszan elnyúló település bármely másik otthona. A belépőnek mélyen meg kell hajolnia, az ajtókereteket ugyancsak alacsonyabbra szabták a hideg miatt. A konyhában kemence, majdhogynem búbos, a tiszta szobában a televízió felett sok-sok bekeretezett kép. Dicsérő oklevél a szovhoztől; Vologyának, a városban élő fiúnak katonafotója a Balti flotta egyenruhájában és a sarokban egy régi lkon. Sok-sok ablak, élénkfehér kereteikkel megtörik a sötétlő fa egyhangúságát. A melegben sincsenek nyitva, legfeljebb egyik-másik fortocska, felső kis ablak. A legvidámabb ablakok az iskola tekintélyes faépületén vannak, a tanítás zord télidőben sem szakad meg, csupán mínusz harminc fok alatt van fagyszünet. Hiányos a kép a fekete fürdő említése nélkül. Nem elég lehajolni, szinte merőlegesen meg kell görbíteni a derekat, hogy az ember bebújjon a kicsiny épületbe. Rászolgál a nevére: a nyersfa padok, a kövek, a nyírfavessző csokrok koromfeketék a nyílt tűztől. Leginkább a szaunára hasonlít, de itt nincs olyan változó ritmusa a forrónak és a jéghidegnek. Alapos fürdő, akkora folyadék-veszteséggel jár, hogy utána kötelező a teaivás. Olyannak tűnik, mint bármely másik ház, mégsem olyan. A fiatalabb nemzedék újonnan épített házaiban már nem kell lehajolni a belépőnek, az ajtókeret szabványméretű. A hírlapterjesztés nem mindennapi módja KomiföldBn: a rénszarvastenyésztők a heUkopterállomfison veszik át as újságokat