Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-31 / 52. szám, Vasárnapi Új Szó

Ä CSSZSZK KIVITELI STRUKTÜRAjANAK FEJLŐDÉSE »zánk természeti adottságai, tár­sadalmi-gazdasági feltételeink el­engedhetetlenné teszik népgazda­ságunk Jelentős bekapcsolódását a nemzetközi munkamegosztásba. Gazdasági fejlődésünk és élet­színvonalunk emelkedése tehát szükségszerűen a nemzetközi gaz­dasági együttműködésben való részvételünktől függ. Mindez nemcsak a múltban volt érvényes, hanem mindenekelőtt a jelen időszakot jellemzi. Külkereskedelmünk alakulása hatással van a nép­gazdasági ágazatokon belül végbemenő szerkezeti változásokra, a nemzeti jövedelem alakulására. E té­ren áz utóbbi időben Csehszlovákia külkereskedelmi mérlege kedvezően alakult, a külkereskedelem forgal­ma gyorsabban növekedett, mint a nemzeti jövedelem és az ipari termelés. 1969-ben kivitelünk a termelt nemzeti jövedelem 26 százalékát, a behozatal a fel­használt nemzeti jövedelem 24 százalékát képezte. Az 1959 és 69 között a külkereskedelmi forgalom megkétszereződött, ami lényegében megfelelt a nem­zetközi kereskedelemben bekövetkezett dinamikus változásoknak. Ennek ellenére e tekintetben nem éri el az iparilag fejlett európai országok színvonalát. Ha külkereskedelmi kapcsolatainkat röviden akar­juk jellemezni, azt mondhatjuk, hogy azok tulajdon­képpen a feldolgozó ipar gyártmányainak kivitelén, valamint a nyersanyagok és az élelmiszeripari cikkek behozatalán alapulnak. A nagy mennyiségű nyers­anyag- és anyagimport részben ipari fejlettségünk bizonyítéka, részben pedig rávilágít hiányos nyers­Kivitelünk másik jelentős részét alkotják a tüzelő­anyagok és a nyersanyagok. Ezeket nem gazdasá­gossági okokból exportáljuk, hanem inkább a keres­kedelmi és a fizetési mérleg kiegyensúlyozására, va­lamint üzleti partnereink kívánságára, mert csak így tudunk néhány rendkívül fontos Importárut be­szerezni. Viszonylag alacsony — az export összértékének 5 százaléka — a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek kivitele. Exportálunk többek között 3110 ezer tonna cukrot, 1 millió hektoliter sört. Az ipari közszükségleti cikkek a kivitel értékének 16 százalékát jelentik. E csoporton belül mindenek­előtt textiláru, cipő, üveg, bizsutéria, kerámia, porce­lán és bútor szerepel. Jelenleg mintegy 55 millió pár cipőt, 130—150 millió méter gyapjúszövetet ex­portálunk. A fejlett ipari országokkal összehasonlítva kivitelünk e tekintetben viszonylag alacsony, javít­hatunk a helyzeten, ha olyan kivitelre kerülő termé­kek gyártására szakosítjuk a termelést, amelyekhez elegendő nyersanyaggal és kellő termelési tapaszta­lattal rendelkezünk Behozatalunk nagy mértékben a kivitel terjedel­mének alakulásától függ, hiszen az export útján nyert devizakészletek szabják meg a behozatal nagy­ságát. Termelési potenciálunk nyersanyagszükségle­tének nagyobb részét behozatalból fedezzük. Korlá­tozott hazai nyersanyagforrásainkat tekintve néhány ipari ágazatunk számára a nyersanyag-behozatal létkérdést jelent. Hazai forrásból például a vasérc­szükséglet 11 százalékát, a kőolaj 2 százalékát biz­tosítjuk, míg a bauxit- és a gyapotszükségletet ki­zárólag behozatalból fedezzük. A behozatalnak ezt nyers- gépek és anyagok beren­és anyagok dezések élei- közszükség­miszerek leti cikkek í -'-r & • tí LVlfIVlK<4[H[IDSEE»ll\IK BEHOZATALUNK A SZOVJETUNIÓBÓL AZ 1971—75 ÖS ÉVEKBEN: Kőolaj 61,4 ml t Földgáz 3 mlrd m 3 Feketeszón 15 ml t Elektromos energia 5,4 mlrd kWh Nyersvas 4,35 ml t Bauxit 500 000 t Réz 196 000 t Ólom 125 000 t Forgácsoló szerszámgépek 6791 drb Kotrógépek 1586 drb Talajgyaluk 1866 drb Traktorok 8353 drb Gabonakombájnok 2500 drb Silókombájnok 1780 drb Diesel-mozdonyok 97 drb Személygépkocsik 215 000 drb Gabona 1,3 ml t Műtrágyák 100 ezer tonna KIVITELÜNK A SZOVJETUNIÓBA AZ 1971—75-ÖS ÉVEKBEN Forgácsoló szerszámgépek 4464 drb Diesel-mozdonyok 1125 drb Villamoskocsik 2750 drb Tatra tehergépkocsik 5600 drb Trolibuszok 1900 drb Hűtőipari berendszések 6207 drb Motorkerékpárok 300 000 drb Sörgyár 38 LADOGA gázkompresszor 75 Hengeriő berendezések 110 000 t Automatikus telefonközpontok 950 000 Teher- és személyhajók 61 drb osztásba és kereskedelembe, ami a kivitel erőteljes növekedésében is megnyilvánult. Megállapíthattuk, hogy a kivitel növekedésének üteme jóval megelőzte a nemzeti jövedelem növekedési ütemét. A kivitel összérték tekintetében megelőzte a behozatal értékét is, így a kereskedelmi mérleg az 1968-as passzív egyenleg után aktív volt. Az export értéke 1971-ben 3,3 százalékkal volt nagyobb az előirányzottnál. Az export áruszerkezetében a tervvel összhangban növe­kedett a feldolgozó Ipar ágazatainak kivitele, ezen belül főleg a közszükségleti ipari cikkek exportja. A fizetési mérleg is kedvezően alakult 1971-ben, a szocialista államokkal folytatott kereskedelmi kap­csolatok terén jóval magasabb aktíva mutatható kl a tervezettnél. összegezve a külfölddel fenntartott gazdasági és üzleti kapcsolataink fejlődését az elmúlt év kezde­téig, megállapíthatjuk, hogy alapjában véve kedvező feltételeket teremtettek az 5. ötéves terv feladatai­nak megvalósításához és Csehszlovákia egyre inten­zívebb bevonásához a nemzetközi integrációba és kereskedelembe. SZAB0 LAJOS anyag'alapunkra. A nyersanyag-behozatal összbehoza­talunk 53 százalékát, míg a feldolgozó és a közszük­ségleti cikkeket gyártó ipar kivitelre kerülő termé­kei az export 70 százalékát képezik. A feldolgozó ipari termékek értéke nemcsak a kivitelnek, hanem a behozatalnak ls jelentős, 43 százalékos hányada. Ez a viszonylag magas részarány azzal magyaráz­ható, hogy az illetékes külkereskedelmi vállalatik közszükségleti cikkek importjával igyekeznek bőví­teni a hazai piacokon az üzletekbe kerülő áruk vá­lasztékát Csehszlovákia kivitelének jelentős hányadát gépek, berendezések, beruházási egységek alkotják, mint például víz- és hőerőművek, gépipari üzemek, hen­gerművek, cukorgyárak, kőolajfinomltó üzemek, élel­miszeripari berendezések. A nehézipari termékek ex­portját illetően világviszonylatban ls előkelő helyet foglalunk el az exportált áruk mennyiségével és mi­nőségéval főleg a fémmegmunkáló berendezések, tex­tilipari gépek, robbanómotorok, Diesel-generátorok, valamint villanymotorok kivitele terén. Ezzel kap­csolatban néhány számadatot is megemlíthetünk. 1968-ban például 53 800 villanymotort, 8200 teher­autót, 62 000 személyautót és 72 000 motorkerékpárt exportáltunk. Am nem lehetünk elégedettek, a jelen­legi állapottal az említett kiviteli cikkek gyártása szempontjából. A kapacitás hatékonyabb és intenzí­vebb kihasználása, a műszaki újdonságok késedelem nélküli alkalmazása a gyakorlatban, a termelési programoknak rugalmas alkalmazkodása a változó szükségletekhez, a gyártási folyamatok technológiai előírásainak következetes betartása — néhány lehe­tőség a sok közül, melyek kihasználásával még gaz­dagabbá, minőségileg kifogástalanabbá tehetnénk ex­portunk választékát a nemzetközi piacokon. a részét csökkenthetnénk, ha gazdaságosabban Jár­nánk el a nyersanyagok felhasználásánál, csökken­tenénk a hulladék mennyiségét. Az utóbbi években — sajnos — gyakran ennek ellenkezőjét tapasztal­hatjuk, ezért elsődleges érdekünk, hogy e téren is javulást érjünk el. A gépipari termékek behozatala eléggé jelentős, bár hazai gépiparunk szintén nagy mennyiségben exportálja gyártmányait. Főleg olyan nehézipari ter­mékek külföldről való beszerzéséről van szó, ame­lyek világviszonylatban magas műszaki paraméterek­kel rendelkeznek. Behozunk többek között 45 000 személygépkocsit, 2500 teherautót, valamint 1000 autóbuszt. Az import 16 százalékát az élelmiszeripari és a mezőgazdasági termékek behozatala adja. Évente 1 200 000 tonna búzát, 700 000 tonna takarmányt, 15 000 tonna vajat, 60 000 tonna halat, 150 000 tonna zöldséget, 250 000 tonna gyümölcsöt, félmillió hekto­liter bort, 15 000 tonna kávét stb. Importálunk. Ég­hajlati adottságainkból kifolyólag néhány terméket kénytelenek vagyunk teljes mértékben külföldről biztosítani. Ide sorolhatók a trópikus övezet termé­nyei, a kávé, a tea, a kakaó, a déli gyümölcsök és a rizs. Ezeken kívül jelentős mennyiségű dohányt és olajos magvakat ls Importálunk a • melegebb ég­hajlatú országokból. Behozatalunk 9 százalékát a közszükségleti cikkek képezik. E csoporton belül főleg a televíziós készü­lékeket, hűtőszekrényeket, fényképezőgépeket, órákat, konfekciót, cipőárut hozunk be. Ezzel Igyekszünk a hazai fogyasztók elé kerülő áruk választékát bő­víteni. 1971-ben folytatódott a csehszlovák népgazdaság Intenzív bekapcsolódása a nemzetközi munkameg­A CSSZSZK BEHOZATALI STRUKTÚRÁJÁNAK FEJLŐDÉSE 70 60 ~ 50 40 ­30 ­20 10 ­% 66,2 66,2 22,8 18,5 13,8 9,0 nyers- gépek és anyagok beren­és anyagok dezések 1.5 ^ 2,0^ élei- közszükség­miszerek leti cikkek i

Next

/
Thumbnails
Contents