Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-30 / 308. szám, szombat

A Szovjetunió — a forradalmi erő és ihlet forrása (Folytatás a 4. oldalról) állami szocialista érdekeink szu­verén védelmét. A Szovjetunió iránti barát­ság szilárdítása méltán tartozik azon alapvető tanulságok közé, amelyeket a csehszlovák kom­munisták és népiink 1968 és 1969 válságos időszakából le­vontak és amelyeket a CSKP XIV. kongresszusa határozatai­nak szellemében központi bi­zottságunk, egész pártunk, az állami ős társadalmi szerveze­tek következetesen érvényesíte­nek és fejlesztenek. „A keserű múltból okulva sze­münk fényeként fogjuk védel­mezni nemzeteink haladó erői­nek szent örökét és a Szovjet­unió szövetségét, nemzeti, tár­sadalmi és állami biztonságunk zálogát" áll a Tanulságokban. Igazolást nyert az a történel­mi tapasztalat, hogy az új tár­sadalmi rend építésében és vé­delmében az az osztályszem­pontból megosztott világon el­sőbbsége van az osztályszem­pontból történő megközelítés­nek, az internacionalista és nemzeti érdekek egységének. Maga az élet igazolta ismét, hogy csak a Szovjetunió szövet­sége és nemzeteink barátsága lehet a szocialista Csehszlová­kia haladó fejlődésének bizto­sítéka. A Szovjetunió belépése a po­litikai és gazdasági fejlődés új szakaszába, amely az SZKP XXIV. kongresszusával kezdő­dött el, igen fontos lépés tör­ténelme második félszázadának útján. A szovjet kommunisták kongresszusának megállapításai a lenini elvszerűség, politikai irányvonal, a tudományos kom­munizmus elmélete és gyakor­lata fejlesztésének, a forradal­mi munkásmozgalomban feltűnő különféle elhajlások, akár jobb­oldali, akár „baloldali" oppor­tunizmus elleni megalkuvást nem ismerő harcnak példájává váltak. A Szovjetunió a kommunista építés új nagyszerű programjá­val és az SZKP XXIV. kong­resszusának békeprogramja alapján kifejtett külpolitikai békeaktivitásával ihleti a szo­cialista országokat, a kommu­nista pártokat, a világ összes haladó erőit és mozgalmait. Az egész szocialista rendszer a bé­kés egymás mellett élés politi­kájának következetes érvénye­sítésével az államok és a nem­zetek kapcsolatainak megjaví­tására törekszik. A világbéke megmentése, szilárdítása, a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése sürgető szükségszerűség­gé válik. Ezt egyre többen tu­datosítják, akik támogatják a szocialista országok békeprog­ramját és kezdeményezését. A szovjet békeoffenzíva ered­ményei a múlt évekhez képest méginkább igazolják, hogy a Szovjetunió egyre jobban befo­lyásolja századunk történelmi fejlődését. Ez annál ls inkább fontos, mert a jelenlegi viszo­nyok között előtérbe lép a két társadalmi rendszer küzdelme belső és külső tényezőinek köl­csönös hatása. Az SZKP kijelölt tervei bát­rak, vonzóak és reálisak. A bé­kéért és a népek biztonságáért vívott fáradhatatlan küzdelem feltételeket teremt a 9. ötéves terv nagyszerű feladatainak és a KGST-államok gazdasági in­tegrációja komplex fejlesztési programjának teljesítésére. E merész tervek megvalósítása a szocialista világrendszer kapi­talizmus ellen vívott osztályhar­cának legfőbb tartalma. Ezt az egész kommunista mozgalom és a világ közvéleménye is tudato­sítja. Tudja, ezt a tőkés világ is, amely már régóta nem vehe­ti könnyen a békés egymás mellett élést és a rendszerek békés versenyét. Mint az SZKP XXIV. kongresszusa újból iga­zolta, mély internacionalizmus hatja át az SZKP bel- és külpo­litikáját, s ebben van annak törhetetlen ereje, a szovjet nép világtörténelmi győzelmeinek erőforrása. A szocialista Csehszlovákia kommunistái és egész népe őszintén örülnek a testvéri szovjet nép minden sikerének mint közös sikereinknek. Büsz­kék vagyunk rá, hogy a szovjet munkásosztály az SZKP vezeté­sével híven teljesíti történelmi küldetését, tudományos prog­ramját, amelyet Marx, Engels és Lenin dolgozott ki. Ezt bi­zonyítják a szovjet szocialista Köztársaságok Szövetségének megalakulása őta eltelt 50 év eredményei. Csehszlovákiában mi is közös internacionalista művünk szer­ves részeként értelmezzük mun­kánkat, annak eredményeit. A szocialista világközösség szilárd szerves részét alkotjuk. Nagy szerencsénk s egyidejűleg sike­reink és győzelmeink forrása, hogy Csehszlovákiában a szo­cializmus építésére irányuló történelmi törekvéseinkben mel­lettünk áll a testvéri Szovjet­unió, Lenin győzelmes tanításá­nak országa. Ez ihlet és erősít bennünket a béke és a szocia­lizmus ügyéért végzett minden­napi munkánkban. (Az SZKP elméleti folyó­iratában, a Kommunyiszt­ban megjelent cikk rövidí­tett szövege) Tiszta lappal az új esztendőbe A négy évvel ezelőtt alakult Velký Krtíš-i járásban a párt­ás a népi szervek hathatós tá­mogatásával tovább szilárdultak a mezőgazdasági üzemek, s je­lentős szerepet töltenek be Szlovákia élelmiszerellátásának biztosításában. Alapjában meg­változott a járás falvainak ar­culata. Műszaki szempontból éppúgy szilárdaknak tekinthe­tők ma már a nagyüzemi gaz­dálkodás alapjai a szövetkeze­tekben, mint a dolgozók és a vezetők hozzáértése, szorgalma tekintetében. A gazdálkodás anyagi megalapozása és színvo­nala, a szövetkezeti tagok álta­lános és szakmai műveltsége lé­nyegesen magasabb fokon áll, mint korábban. Azt szoktuk mondani, hogy korszerűbb, de nyugodtan hozzátehetjük, egy­úttal kulturáltabb is ma a gaz­dálkodás, mint bármikor volt a járás történetében. Hogyan to­vább? Milyen távlatokat nyit­nak a járás számára a követ­kező évek? Ezekről a kérdések­ről beszélgettünk Stefan Balá­žlk elvtárssal, a járási pártbi­zottság mezőgazdasági titkárá­val. — Járásunkat a megalakulás első éveiben a fejletlen járások között emlegették. Nyugodtan mondhatom, hogy ezt a kifeje­zést ma már a fejlődő jelzővel helyettesíthetjük. Járásunk me­zőgazdasági termelése a CSKP XIV. kongresszusa határozatai­nak megfelelően állandóan emelkedő irányzatot mutat. • Melyek azok az ágazatok, ahol a fejlődés eredményei a legszembeötlőbbek? — Első helyen talán a gabo­natermesztést említhetem. An­nak ellenére, hogy az idei esz­tendő kedvezőtlen időjárása le­rontotta a termésátlagokat, ga­bonából átlagosan 32,9 mázsát takarítottunk be hektáronként. Az előző évihez viszonyítva mintegy 4,3 mázsával csökken­tek a hektárhozamok, a kezdeti évekhez viszonyítva azonban a hektárhozamok emelkedése csaknem 10 mázsára tehető. • A járás termelést szerkezetét tekintve melyik az az ága­zat, amelynek fejlesztése az első helyen szerepel? — Járásunkban a termelés fejlesztésének legnagyobb tar­talékai a szarvasmarha-tenyész­tésben találhatók. Szövetkeze­teinkben az állatsűrűség 100 hektárra számítva 44,2-re tehe­tő, de a tehenek száma ebből a 17-et sem éri el. Természete­sen a harmadik ötéves terv vé­géig a tehénállomány növelésé­re kell a legnagyobb gondot Jubiláló köztársaság N egyedszázada, 1947. de­cember 30-án teljesült a román forradalmárok évszáza­dos álma: eltörölték a király­ságot és kikiáltották a köztár­saságot. A haladó erők, ame­lyeket a királyság éveiben, az antifasiszta ellenállási harcban, majd a felszabadulás után az ország újjáépítésében az 1921. májusában megalakult Román Kommunista Párt vezetett, ez­zel nagy akadályt hárítottak el az ország szocialista fejlődésé­nek útjából. A királyság buká­sával megszűnt a hűbéri, bojár társadalom alapja és teljeseb­ben megindulhatott a demokra­tikus kibontakozás. A királyság a fő, de nem az utolsó akadály volt az új élet útjában, s a különféle pártok­ban tömörült reakciós erők fő támaszukat vesztették el a ki­rály személyében. A mélyreható politikai válto­zások alapot teremtettek az or­szág történelmileg a múltban elképzelhetetlen felemelésére. A szocialista iparosítás és a mezőgazdaság kollektivizálásá­nak eredményeképpen Románia a negyedszázad alatt az egyko­ri gazdasági peremvidékből fej­lett ipari—agrár állam lett. Né­hány érdekes számadat tanú­sítja ezt: a román ipar termelé­se ma 21-szerese az 1938. évi­nek, a mezőgazdaság pedig ugyanakkor majdnem megkét­szerezte termelését. Az építés hatalmas lendületét szemlélte­tően bizonyítja az az összeha­sonlítás, hogy ha a régi ütem­ben fejlesztették volna az or­szág iparát, akkor a mai szin­vonalat csak valamikor 2010­ben érnék el. Az 1975-ig terje­dő jelenlegi ötéves népgazda­ságfejlesztési terv előirányzatai szerint a szocialista Románia ipari termelése a tervidőszak végére eléri a háború előtti 1938. évi 28—30-szorosát. A szocialista negyedszázados fejlődésének korszakát még más érdekes számok és össze­hasonlítások is jellemzik, ösz­szegezve a sikereket megálla­píthatjuk, hogy mindannak, ami a több mint húszmillió lakosú Romániában történt, két fő fel­tétele volt. Először is az, hogy a munkásosztály a kommunista párt vezetésével 25 évvel ez­előtt megszilárdította hatalmát s azóta zavartalanul építi a szo­cialista társadalmat, másod­szor, hogy az egykori elmara­dott, a tőkés Nyugathoz fűzött állam nem magára hagyatva tette meg első lépéseit a szo­cialista építés útján, hanem közös felszabadítónk és legna­gyobb szövetségesünk, a Szov­jetunió önzetlen testvéri segít­ségére, fejlett ipari potenciál­jára, szakismereteire és tapasz­talataira támaszkodhatott. Ez mindmáig a szocialista Romá­nia építősikereinek szilárd alap­ja. Nagyon világos, hogy a ro­mán nép nem jutott volna any­nyira előre az új társadalom építésének útján szocialista szö­vetségeseinek támogatása és ki­segítése nélkül, hiszen hábo­rús kárai és katonai kiadásai összesen kb. egymilliárd dollár­nyi értéket emésztettek fel. Ezt újra rögzítik az utóbbi években a Szovjetunióval és más szocialista testvérországokkal felújított, újból megkötött ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös együttműködési szerző­dések, amelyek kölcsönösen ki­szélesítik a gazdaságfejlesztési alapot. Gondoljunk olyan nagy­szerű közös létesítményekre, mint a vaskapui Dzserdap erő­mű, amelyet Románia és Jugo­szlávia közösen épített s amely­nek berendezését a Szovjetunió szállította. Vagy nézzük a bol­gár segítséggel létesülő ener­getikai és gázelosztó rendszert, amelybe villamos áramot és földgázt szintén a Szovjetunió fog szolgáltatni. A szocialista Románia más szövetséges or­szágokkal is termékeny együtt­működést folytat. Csak hazán­kat említve: csehszlovák hidrau­likus dúcokat alkalmaznak a romániai bányákban. Külügyminiszterünknek a kö­zelmúltban tett romániai láto­gatása fordulópontot jelentett országaink gazdasági együtt­működésében, magasabb szint­re emelte azt, különösen ki­domborítva a tudományos-mű­szaki együttműködés vonatko­zásait. I. t. fordítat unk. A létszámnövelés­nek azonban egyik fontos fel­tétele a férőhelyek megterem­tése. Járásunkban a megalaku­lás óta eddig 1910 szarvasmarha elhelyezésére alkalmas férőhe­lyet adtak át rendeltetésének. Ahhoz azonban, hogy az ötéves terv irányelveit teljesíthessük, legalább 7236 szarvasmarha el­helyezésére alkalmas istállót kell felépítenünk. Az utóbbi időben szövetkezeteinkben ígé­rettel jesen folynak az építkezé­sek és minden feltétel adva van ahhoz, hogy az építkezések elő­lőirányzatát teljesítsük. • Milyen szempontok érvénye­sülnek a férőhelyek építé­sénél? — A kor szellemének meg­felelően az állattenyésztésben is fontos szempont a munka­termelékenység növelése. Az építkezéseknél tehát keressük azokat a legmegfelelőbb megol­dásokat, melyek lehetővé teszik az új technológia érvényesíté­sét. Szövetkezeteinkben jelen­leg a nagy kapacitású istállók építését helyezik előnybe. Dol­ná Strehován és Plachtincén például 442 tehén elhelyezésére alkalmas tejtermelő-istállót épí­tenek. Kamenné Kosihyn és Vefká Calomiján 400 és 600, a želovcei és a záhorcei egyesí­tett szövetkezetben pedig 2200 férőhelyes borjúistálló építését tervezik. Az új építkezési eljá­rások alkalmazása folytán az állatgondozók munkája lénye­gesen tehermentesül, kulturál­tabb lész, s a munka termelé­kenysége, mivel egy dolgozójá­val több állat gondozását vál­lalhatja, mint eddig, legalább 50 százalékkal növekedik. Az ál­lattenyésztésben ezenkívül nagy gondot fordítunk a tehénállo­mány felújítására. Eddig csak­nem 6000 csekély hozamú tehe­net selejteztünk ki és helyükbe tenyészüszőket állítottunk be. Az állatok hasznosságának nö­velését ezáltal tehát már bizto­sítottuk. • Az állatállomány hasznossá­gának további feltétele a színvonalas takarmányter­melés. Milyen tapasztálato­kat szereztek e téren a já­rásban? — A szarvasmarha takarmá­nyozásában is.íokozatosan tért hódítanak a fejlettebb módsze­rek. A borjúk nevelésében a tejpor, Illetve a tápok haszná­lata, a növendékek fejlődését jobban kihasználó, takarmány­kiegészítőkkel ellátott takarmá­nyok használata, s a hizlalás­ban a nagyobb súlygyarapodást eredményező takarmányozás el­terjedőben van. A szarvasmar­hatartás takarmánybázisát a nagyüzemi termelés követelmé­nyeihez igazítottuk. Szövetkeze­teink takarmányalapjukat a szántóföldön termesztett takar­mányból biztosítják. 1970-ig a szemes termények, a lucerna és a réti széna képezte a szilárd takarmányalapot. Azóta azonban egyre nagyobb teret hódit a tejesérésű silókukorica termesz­tése, valamint a szenázs készí­tése. 1970-ben szövetkezeteink tehenenként 30 mázsa silőtakar­mányt, 15 mázsa szenázst ké­szítettek. Ez a mennyiség az idén a szenázsnál 40 mázsára, a silótakarmánynál pedig 42 mázsára emelkedett, s bősége­sen biztosítja szarvasmarha­állományunk takarmányszük­ségletét. Noha szemes takar­mányból ez idén nem bővelked­hetünk, a tejtermelést és a súlygyarapodást kellő beosztás­sal, a belső tartalékok mozgó­sításával a kívánt szinten tud­juk tartani. Ha csak a tejter­melést említem, megállapítható, hogy a hozamok évről évre emelkedő Irányzatot mutatnak. Járási méretben 1970-ben tehe­nenként 2486 liter, 1971-ben 2719 liter volt az évi tejterme­lés, ez idén további emelkedés­re, vagyis 3000 literes évi tej­hozam elérésére van kilátás. Az ötéves tervidőszakban, illet­ve 1975-lg a tejtermelést az elő­irányzatnak megfelelően 3200 literre emeljük. Hasonlóképpen 2350 állattal gyarapítjuk a szarvasmarha-állományt. • Az utóbbi években a talajja­vítás keretében nagyarányú szőlő- és gyümölcsfa-telepí­tést hajtanak végre a járás szövetkezetei. Ml szabja meg e termelési ág fejlesztésé­nek az irányát? — Rendszerint jelentős ipari eredetű anyag- és eszközfel­használással jár a talaj termő­képességének fenntartása és növelése is. Ennek legfőbb té­nyezői a tápanyag-visszapótlás, a talajművelés, a talajjavítás és -védelem, az öntözés és a víz­rendezés. Földterületünk egy­negyede savanyú, az Ipoly men­te termőföldjei, rétjei pedig szi­kesek. A talajjavítás általában komplex feíadat. Nemcsak azt jelenti, hogy a savanyú talajt meszezéssel javítjuk, és így ter­melésre alkalmassá tesszük. A savanyú talajok jelentős része mélyen fekvő, vízjárta terület. A tavaszi hónapokban feltör rajtuk a talajvíz, s csak hosz­szabb idő múltán tűnik el. Víz­rendezés nélkül ilyenformán ezeken a területeken nem lehet­ne semmire sem menni. A ta­lajjavítás keretében valósítjuk meg a gyümölcs- és a szőlőte­lepítési programot annál is in­kább, mivel kedvező természeti adottságaink ezt lehetővé teszik. Az utóbbi két évben 27 millió 900 ezer koronát fektettünk ba talajjavításra, szőlő- és gyümöl­csösök telepítésére. Jelenleg 1558 hektárt foglal el a szőlő területe. Az ötéves terv végéig ezt a területet 1905 hektárra bővítjük, 917 hektáron pedig gyümölcsöst telepítünk. A terv­időszak végéig a beruházások elérik a 31 millió 74 ezer koro­nát. A gyümölcs- és a szőlőtele­pítésnél általában a szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas lankás területeket használjuk fel. A telepítési helyek fő kö­vetelménye, hogy a gyümölcs­termelésre alkalmas területeken korszerű nagyüzemi gépi műve­lést alkalmazhassanak. • Az anyagi ellátottságon kí­vül mi a biztosítéka annak, hogy a XIV. pártkongresszus határozataival összhangban a járás mezőgazdasága tel' jesíti az ötödik ötéves terv feladatait? — A járási pártbizottság, mint a múltban, jelenleg is fokozott figyelmet szentel az efsz-ekben, állami gazdaságokban működő üzemi pártszervezetek munká­jának. December első napjaiban például háromnapos tanfolya­mot szerveztünk a pártelnökök és az aktivisták részére, ahol szakmai-politikai kérdésekről tartottunk előadásokat. Ezenkí­vül a káderek kiválasztásának és elhelyezésének nagy jelen­tőséget tulajdonítunk. Szemlél­tetés kedvéért elmondom, hogy szövetkezeteinkben jelenleg 2 elnök, 11 üzemgazdász, 12 ag­ronómus, 12 zootechnikus és 13 gépparkvezető főiskolai végzett­séggel rendelkezik. Ez a veze­tő káderek 42 százaléka, a to­vábbi 31 százalékát pedig me­zőgazdasági technikumot vég­zett dolgozók teszik ki, akik közvetlenül a gyakorlatban vált­ják valóra a párt mezőgazdasá­gi politikáját. • Milyen reményekkel kezdik meg az 1973-as év felada­tainak teljesítését? — Az őszi munkák feladatait sikeresen teljesítettük. Terven felül elvégeztük 420 hektár cse­kélyhozamú rét és legelő fel­szántását. Terményeladási ter­vünket ugyancsak jól teljesítjük; sőt minden mutatóban túlszár­nyaljuk. Kerületi viszonylatban első helyen állunk az 1 tehénre eső tej eladásában, elsők va­gyunk a tojás és a baromfihús értékesítésében, másodikok a hús eladási tervének teljesíté­sében. Szövetkezeti tagjaink 12 millió 60 ezer korona értékű szocialista kötelezettségvállalá­sukat maradék nélkül teljesí­tették. A Jól elvégzett munka tudatában, a nagyobb feladatok teljesítésére felkészülve léphet­jük át az új esztendő küszöbét. SZOMBATH AMBRUS

Next

/
Thumbnails
Contents