Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-03 / 48. szám, Vasárnapi Új Szó

A MUNKÁSOSZTÁLY ban, a szakszervezeti mozgalom forra­dalmi központjában közönséges gyilkos­ság vádjával letartóztatták Joe Hillt. Ezzel sorsa megpecsételődött. Utolsó évek Joe Hill ellen a vád egy Morrison nevű kiskereskedő és fia aljas szándé­kú meggyilkolása volt. Utah állam bíró­sága bizonyítékok hiánya, a vádlott vé­dekezése ellenére halálra ítélte a munkásosztály dalnokát. A burzsoázia valójában már régebben kimondta halá­los ítéletét Joe Hill fölött. Utah állam Salt Laké City városának fegyházában 1915. november 19-én hajtották végre az ítéletet. A 22 havi rabság után meggyö­tört, 180 cm magas, de 59 kilóra leso­ványodott svéd óriást két fegyőr támo­gatta a börtön falához állított konyha­asztal féle tákolmányhoz. Leültették a gyengeségtől támolygó embert egy székbe és hátrakötötték kezét. Bekötöt­ték szemét, majd előrelépett az orvos és egy szívalakú fehér papírkivágást he­lyezett Joe Hill szíve tájékára. Közben felsorakozott az öttagú kivégző osztag. Előre töltött puskákhoz nyúltak, ame­lyeknek csak egyikében volt éles töl­tény, a többiben vaktöltény, de egyik fegyveres sem tudta, melyikük süti el a gyilkos fegyvert. A seriff helyettese tüzet vezényelt. Négy golyó ütötte át a papírszívet, az egyetlen éles pedig Joe Hill forradalmár szívét Hill teste megrendült, megfe­Özvegy édesanyjuk halála után 1902­ben Joel fivérével, Paullal együtt sze­rencsét próbálni kivándorol Amerikába. Nem a „korlátlan lehetőségek hazája" fogadta őket. Joel kezdetben kocsmák­ban, vendéglőkben zongorázott. Itt vet­te fel a jobban hangzó Joseph Hillstrom, majd Joe Hill nevet. Egy év múlva sok ezer számkivetett társává] együtt ván­dorútra kélt nyugat felé. Dél- éts Észak­Dakotában állapodott meg — itt tíz éven át búzát gyűjtött be farmokon, marhate­nyésztő rancsokon dolgozott, volt rézbá­nyász, erdei famunkás, gyümölcsszüre­telő Kaliforniában, öntözőcsatorna-épí­tésen dolgozott, olajvezetékeket fekte­tett le, hajókon teljesített szolgálatot a nyugati partoktól Honoluluig. Amit a burzsoázia nem tudott megbocsátani Joe Hill 1910-ben dokkmunkás volt a kaliforniai San Pedróban, s mint a munkások elismert vezetője, szóvivője és hivatásos dalnoka létrehozta a Vi­lág Ipari Munkásai elnevezésű szak­szervezetet, amely az amerikai szak­szervezeti mozgalom harcos balszár­nyán helyezkedett el. Hill 1911-ben Alsó-Kaliforniában kí­sérletet tett egy kommúna alapítására, de még abban az évben visszatért San Pedrőba, ahol a sztrájkbizottság titká­rává választották. Fontos tisztség volt ez. Akkoriban a tőke igája ellen küzdő munkások leg­hatásosabb fegyvere a sztrájk volt. Tisz­tában volt vele a burzsoázia is és ön­tudatlan munkásokból szervezett sztrájktörőkkel próbált ellentámadásba lendülni. Joe Hill mint a sztrájkbizott­ság vezetője nemcsak szervező, hanem felvilágosító munkát is végzett. Ezt szol gálták egyébként a munkásokba re­ményt, bizakodást öntő. vágyaik eléré­sére mozgósító, bátorságra lelkesítő da lai is. Nevezetesen a Dél-Csendesóceáni Vasúti Társaság munkásainak sztrájkja alkalmából volt szükség bátorításra miután a társaság urai sztrájktörőké béreltek fel, akik elfoglalták a sztráj kólók helyét. Ekkor keletkezett Joe Hil egyik legismertebb harcos munkásdala a „Casey lones, a sztrájktörő", melv egyszeriben elterjedt. A dalt a szakszer Amikor gyilkolt a burzsoázia® Változatlan módszerek — változatlan „kivitelezés" # Joe Hill nem halt meg Bo Widerberg svéd filmrendező, aki sikeres irodalmi tevékenység után 1963­tól foglalkozik filmezéssel, sajátos al­kotásaiban a svéd „szocializmus" míto­szát próbálja leleplezni és megmutatni a különféle jelszavak mögött megbúvó nyers társadalmi valóságot. Ilyen hang­vételű egy honfitársának emléket állító filmje, a „Joe Hill balladája" is. A film felfigyeltet hősének személyére. A legutóbbi félszázad története bőven ban. A legidősebb fiú 12 éves korában beállt vasúti küldöncnek. Példáját ké 1­sqbb tízéves öccse is követte. A nyolc­éves Joel és a többiek még iskolába jár­tak. De nem sokáig. Két év múlva már Joel is munkába áll. Pedig tanulni sze­retne, a zenélésben szeretné magát ké­pezni, emlékirataiban azt írja, hogy vé­rében volt a zene, természeteleme volt, hogy bármily hangszert kezébe véve játsszék. vezet is terjesztette — kártya alakú pa­pírra nyomtatva adta ki, amelyet leve­lezőlapként is forgalomba hoztak és árusították — ebből támogatták a sztrájkolók családjait. A kártyalapok­kat egyébként könnyen zsebre tehették, így a dal mindig „kéznél volt". Ezt nem tudta megbocsátani a bur­zsoázia Joe Hillnek. V Leszámolás ban, az Egyesült Államokban Joseph Hilístrom vagy a még népszerűbb Joe Hill néven ismerték. Egy svéd vasúti kalauz kilencgyerme­kes családjában látta meg a napvilágot 1879. október 7-én a kelet svédországi Gävle kikötővárosban Egy vasúti sze­rencsétlenség során apja életét vesztet­te. A család apa nélkül maradt, nyomor­tották szervezetük alapszabályait — sohasem tanúsítottak ellenállást az erőszakkal szemben, a rendőrség nem találhatott formális ürügyet bírósági el­járás indítására. Joe Hill személye mindinkább gyű­löletessé vált a hatóságok szemében. Ha nem volt ürügy letartóztatására, akkor koholtak vádat. 1912-ben San Diegő­szült, aztán elernyedt a kötelékekben. Az orvos azonnal megállapította a beál­lott halált. Az óra 7 óra két percet mu­tatott 1915. november 19-én ... A forradalmárok nem halnak meg A burzsoázia kegyetlen bosszút állt Joe Hillen, de a forradalmi öntudatoso­dás, szervezkedés folyamatát képtelen volt megállítani. Harmincezer főnyi tö­meg kísérte ki Joe Hillt a temetőbe, ez­rek esküdtek meg, hogy a helyébe lép­nek. A Világ Ipari Munkásai szakszer­vezet kiadta Joe Hill dalait, amelyek az amerikai munkásmozgalom lelkesítő kulturális kincsévé váltak. A szervezet képeslapokat adott ki, a kivégzett Hill­ről készített eredeti felvételekkel, Joe Hill emlékére. Mint a képeslap felirata hirdette, Utah állam hatóságai meggyil­kolták őt, majd egy másik felirat ígér­te: „We never jorget'" (Sohasem felej­tünk eil). Az amerikai kapitalizmus hét év múl­va megismételte Joe Hill tragédiáját: ugyancsak gyilkosság koholt vádjával az olasz származású Saccót és Vanzet­tit végeztette ki, mert mint munkásmoz­galmi vezetők veszélyesek lettek szá­mára... De saját soraiban is gyilkolt, amikor eltette láb alól Kennedy elnö­köt és Igazságügy-miniszter öccsét. Joe Hilltől Martin Luther Kingig a politi­kai gyilkosságok sorozatát mutathatjuk ki. A módszerek azonosak maradtak, csak a gyilkolás formája modernizáló­dott. s -u S ,03 fi cn 52 P o S I Qj h E j 03 S B is " a M O 00 .— BO a.i a S .g S "ô*" 03 d S?" e ~ " ÍĹ á-K <*> Ľ>„ o, 5 S? s a g •a £ SS'S s « B u e g 1972 A kivégzési jelenet a filmből. MI Abban az időben Amerikában az volt a szokás, hogy a különféle szervezetek, egyesületek, vallási gyülekezetek és szekták, a szakszervezetek bizonyos ut­carészeket, zugokat szálltak meg és az Unió csillagos lobogója alatt, rögtönzött szónoki emelvényen fejtették ki prog­ramjukat. Joe Hill szakszervezetének centruma San Diego lett. A szabad utcai gyűlésezések, felvonu­lások jogát azonban nem élvezhette so­káig Joe Hill tábora. A kapitalisták csakhamar felismerték a szervezkedő és kibontakozó mozgalom lényegét, Joe Hill számtalan munkásdalának forradal­masító hatását, s minden hatalmi esz­közt mozgósítottak e mozgalom letöré­sére, vezetőinek ártalmatlanná tételére. Napirenden voltak a rendőrség utcai támadásai Joe Hill tábora ellen. Szét­kergették gyűléseiket. A Világ Ipari Munkásai szakszervezet tömegei az erő­szaknak engedve helyet változtattak, ott állították fel a szappanos ládákból ösz­szetákolt szónoki emelvényt és bontot­ták ki a csillagos lobogót, ahol senki sem várta. Ha a rendőrök leszedték a dobogóról a szónokot, mások léptek helyébe és világosították fel a munká­sokat a helyzetről, védték ki a burzsoá sajtó támadásait. Joe Hill hívei betar­n iuuiui.il JUG luii i uiiiiu j miggiGu megszemélyesítésében. Egykorú felvétel joe Hillről 0) >03 > a. b 43 03 x je ,03 eo — N Irt S >3 £ > 03 03 C £ '3 — «a g u N E M 5 « I­Ä v szolgáltat anyagot a filmeseknek. Azok­ra az esetekre gondolunk, amelyekben a maga demokratizmusáról dicshimnu­szokat zengedező, mesterkélt mítoszokat terjesztő burzsoázia politikai célokból törvényesített gyilkosságokat követett el. Igy állította félre az útból a számá­ra veszélyessé vált munkásmozgalmi vezetőket. Amerikában Joe Hill, majd Sacco és Vanzetti ügye volt a legkirí­vóbb eset, de hasonló bírósági gyilkos­ságok eseteivel európai országokban ís találkozhatunk. Ki volt Joe Hill? Az anyakönyvbe Joe Emanuel Hagg­lund néven jegyezték be, de új hazájá-

Next

/
Thumbnails
Contents