Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-28 / 306. szám, csütörtök

HUSZONNYOLC ÉV... Ä napokban múlt huszonnyolc éve, hogy Safárikovöra (Tornaija) beköszöntött a szabadság. Az eltelt 28 év alatt nemcsak a város lakóinak élete, hanem a város arculata is megváltozott. A felszabadulás óta bekövetkezett változásokról, az elért eredményekről és a megvalósításra váró feladatokról beszélgettünk Laincz Péter elvtárssal, a városi nemzeti bizottság elnökével. Laincz elvtárs számokkal kezdte a beszélgetést. Elmondta, hogy Šafárikovón is állandó probléma a lakáskérdés. 1948 óta 181 állami és 134 szövetkezeti lakást adtak át a polgároknak, valamint 400 családi ház épült. Ezzel a lakáskérdés korántsem oldódott meg. Már elkészültek az új déli-lakótelep tervei, melynek építési határideje 1975. A városszépítés keretén belül a régi piactéren szép parkot létesítettek, 3 km utat építettek, több mint 1 km-t portalanítottak, é's még ugyanilyen hosszú szakasz vár portalanításra. Tíz kilométer hosszúságban építettek járdát a városban. A közelmúltban a város környéke is megváltozott. Szabályozták a Sajó, Túroc és a Csincsa patakokat, amelyek áradáskor igen sok gondot okoztak. Az állami gazdaság és az egységes földművesszövetkezet szolgálatára felépült egy hatalmas magtároló a felvásárló üzem keretén belül. Modernizálják a téglagyárat is, az elavult gyártási módszer helyett új technológiát vezetnek be. A város szélén a régi kaszárnya helyén a Trenčíni Ruhagyár nyitotta meg fióküzemét. Ezzel jó munkalehetőség nyílt a város és a környék asszonyai számára. Ma már több mint ezer dolgozója van az üzemnek. Nagy gondot okoz a városnak az iskolahiány. Igaz, hogy a múltban felépítettek egy iskolát, a férőhely azonban még fgy sem elegendő. A tanítás több épületben és az alsóbb osztályokban két műszakban folyik. A járási nemzeti bizottság építésügyi osztályának határozata alapján a déli-lakótelep építésével azonos Időben egy 23 tantermes iskola építését ls megkezdik. Ugyancsak igen nagy probléma az óvodai férőhelyek hiánya. Óvodát még a felszabadulás óta nem sikerült építeni. A terv már megvolt, de nem találtak rá megfelelő helyet. A gyerekek így olyan óvodába járnak, amely a célnak nem a legmegfelelőbb. Ez a probléma, reméljük, hamarosan megoldódik, mert a közelmúltban lerakták az új és korszerű óvoda alapjait. A városközpontban épül 9,5 millió korona beruházással az új kultúrotthon, amelynek első része: a könyvtár és a klubhelyiségek a következő évben kerülnek átadásra. A kultúrotthon építési költségének felét a Trenčíni Ruhagyár fióküzeme fedezi. A következő év elején se. Ebben az évben készült el a strand mellett egy gépkocsiparkolóhely. A tervek szerint a jövőben autókemping és pionírtábor is épül itt jelenleg a városnak hat és fél ezer lakosa van. 1971 második felétől közigazgatásilag a városhoz tartozik három szomszédos község, Králik (Királyi), Starüa (Szárnya), Behince (Beje). A választási programban már községek fejlesztése is szerepel. Az új lakónegyed egy része adják át az 1 millió "korona költséggel épült önkiszolgáló és vendéglátó üzemet, valamint a cigányszármazású gyerekek számára épült óvodát. Legnagyobb büszkesége a város lakóinak a több millió korona értékű modern strandfürdő, melynek építéséhez a lakosság társadalmi munkával is hozzájárul. Nemcsak a városból járnak ide az emberek, hanem a környék falvatból ls. A választási programban szerepel a fürdő szépítése, tökéletesítéMost, amikor visszatekintünk az elmúlt 28 évre, emlékeznünk kell azokra is, akik életüket áldozták városukért. Péntek Sándor és Nagy István kommunista harcosok, valamint a többi elvtárs nevét ls emléktábla őrzi a városháza falán. A város parkjában áll a szovjet hadsereg katonáinak emlékműve. Itt nyáron soha nem hervad el a virág. A lakosság kegyelettel és hálával őrzi felszabadítói emlékét. SUSÄNYI ISTVÁN A tátrai mentőszolgálat akciói (ČSTK) — Egy háromtagú poprádi turistacsoport a Vefká Studená völgybe való leereszkedéskor elveszítette tájékozódó képességét, és a december 27-re virradó éjszakát a hegy falában töltötte. Segélykiáltásukra figyelmes lett a tátrai mentőszolgálat, amely azonnal mentésükre indult. Vranko Peter és Vranková Mária, valamint Juraj Valuš, 22 éves poprádi diákok csak jó öltözetüknek köszönhették, hogy a fagyos éjszakában nem érte őket semmilyen sérülés. A második mentőakció nem járt ilyen sikerrel. Jlndŕich Beránek, Český Téšín-í 19 éves éves hegymászó kedden a Žltá stena hegyfal megmászásakor fennakadt a kötélen és megfulladt. A hegyi mentőszolgálat tegnap már csak holttestét tudta elszállítani Starý Smokovecbe. A pártpolitika megvalósítására irányuló céltudatos, öntudatos tevékenység és a társadalom fejlődéséért való felelősségérzet az egység magasabb fokát alakltja ki. A szocializmus iránti racionális és gyakorlati viszonyon alapuló felelősségérzet a szocialista öntudat és a szocialista fejlődés fontos tényezője. A szocialista aktivitás a szocialista öntudat és a szocialista egység elmélyülésének jele. Törvényszerűen összefügg a marxista—leninista ideológiával, a szocialista ember fejlődésével. Ellentétben áll a szocialistaellenes nézetekkel, a régi társadalom csökevényeivel és azokkal a hatásokkal, amelyeket az Ideológiai destrukció és diverzió gyakorol az emberek tudatára. Husák elvtárs a XIV. kongresszuson leszögezte, hogy olyan emberekre "van szükségünk, akik sokoldalúan felkészültek, alapos szaktudásuk van, magas kulturális színvonalon állnak, politikailag, Ideológiailag lelkesek, és teljes mértékben hűek a szocializmushoz. Ezzel kapcsolatban alapvető jelentőségűek azok a feladatok, melyeket a CSKP KB októberi plénuma tűzött kl az tlj szocialista ember nevelésével kapcsolatban. Döntő tényező a marxizmus— leninizmus következetes érvéI

nyesltése a társadalom életének valamennyi szakaszán. Ez a feltétel megteremti a lehető, ségeket a dolgozók szocialista ' öntudatának elmélyítéséhez, a 5. tudományos világnézet elsajátításához, a szocialista hazafiság i és a proletár internacionalizh mus fokozásához. A szocialista nevelés elválaszthatatlanul öszszekapcsolódik a politikai, szakés a kulturális színvonal emelésével, ami megteremti a feltételeket a szocialista állam minden polgára személyiségének fejlődéséhez. A felsorolt tények képezik a szocialista társadalom politikai egysége elmélyítésének alapját. A politikai-ideológiai egység kialakításának folyamatát Jelentik. A szocializmus fejlődésének minden szakasza megteremti a feltételeket a politikaiideológiai egység elmélyítéséhez. A szocialista társadalom ideológiai és erkölcsi egységének kialakítása elválaszthatatlan a szocialista történelmi folyamat többi tényezőjétől, elsősorban az emberek tudatának és erkölcsi állásfoglalásának megváltozásától. Az erkölcsi-politikai egység a szocialista társadalom egységének magas fokát, a társadalmi fejlődés egyik legfontosabb szubjektív tényezőjét jelenti. A világnézet egységén, valamint a munkásosztály és a többi dolgozó szövetségén alapszik. Kifejezi azt a tényt, hogy a munkásosztály és a dolgozó tömegek céltudatosan, aktívan és gyakorlatilag támogatják és megvalósítják a párt politikáját. A szocialista társadalomban az erkölcsl-politikai egység azt jelenti, hogy a marxizmus—leninizmus és a szocializmus alapelvei, a szocialista erkölcs, az állampolgári felelősség, a munkafegyelem mély gyökereket eresztett az emberek gondolkodásában és érzéseiben. A szocialista erkölcs így az emberek közti kapcsolatok egyik szabályozója lett. A kispolgári mentalitás ellen, a negatív Ideológiai hagyományok és csökevények ellen irányul. A szocialista erkölcs kialakítása hosszú és bonyolult folyamat. A múltban szubjektlvista módon értékelték a társadalom erkölcsi-politikai egységének kérdéseit. Illúziókat keltettek az emberek öntudatáról, a marxista—leninista tanítás elsajátításáról, és sok ember őszinteségéről és igazmondásáról. Ogy tűnt, hogy a társadalom egysége már olyan szilárd, hogy nem lehet megbontani és az erkölcsi-politikai egység a szocialista viszonyok győzelmének automatikus eredménye. A csehszlovák társadalom válsága rámutatott az Ilyen Illúziók veszélyes voltára és következményeire. A pártnak a marxizmus—leninizmus következetes érvényesítése, a rendszeres Ideológiai tevékenység alapján állandóan a társadalom egységének elmélyítésére kell törekednie. Ezt a feladatot tűzik ki a CSKP Központi Bizottságának az ideológiai és a gazdasági kérdésekről elfogadott határozatai. Az elméleti és a világnézeti marxista—leninista nevelés alapvető feltétele a párt vezető szerepe és a társadalom egysége elmélyítésének. A szocialista öntudat kialakítása a társadalom ideológiai egységének alapja. A szocialista öntudat meghatározza az emberek gondolkodását és állásfoglalását, a társadalmi mozgás Iránti kapcsolatukat. A szocializmus fejlődéséért érzett felelősség, a szocializmus építésében élért sikerek feletti büszkeség rendkívül fontos tényező és a szocializmus erkölcsi biztosítéka. I-T) Eredményes társulás A felszabadulás utáni években a volt urasági nagybirtokokon is megváltozott az élet. A föld azok kezébe került, akik megművelték: megalakultak az egységes földművesszövetkezetek. Az első évek nehézségein a lelkesedés és a jövőbe vetett hit segítette át a kezdeményezőket. A kitartó munkával párosult bizakodás sikereket hozott; triyan eredmények születtek, amelyek láttára a kevés földön gazdálkodó kisparasztok is beléptek a közösbe. Később már az egész falu követte őket. Azóta a szövetkezetek megerősödtek, korszerű gépek segítségével és hozzáértő szakemberek irányítása mellett komoly termelési eredményeket érnek el. Ezekre az eredményekre' ma már mindenütt az egész falu büszke, mert a szövetkezet szinte az egész falut jelenti. Egy családként terveznek, dolgoznak és osztoznak a jövedelemben. Ám a fejlődés, a termelés további hatékony növelése szorosabb együttműködést követel a mezőgazdasági üzemektől, ezért, ahol célszerű és szükséges, ott a szövetkezetek társulnak egymással. Ilyen társulás jött létre a Vefký Krtíš-i (Nagykürtös) járás nyugati csücskében is, ahol a még mindig szeszélyesen kanyargó Ipoly mentén négy falu, Sečianky, Kleňany, Veľká Ves nad Ipľom és Ipelské Predmostie (Szécsénke, Kelenye, Ipolynagyfalu és Ipolyhidvégj társulásából létrejött az „Ipolymente" Efsz. A közös központja a négy község felezővonalán, Szécsénke és Ipolynagyfalu között, a főút közelében épült kl. A négy falu közös szövetkezetének eredményeiről és terveiről Bodzsár István közgazdász tájékoztatott. Az „Ipolymente" 1971 tavaszán társult, összterülete 2020 ha, ebből szántó 1285 ha, rét 388 ha, szőlő 70 ha, a többi legelő, erdő stb. A terület nagy része szelíd dombokba hajló, sík szántóföld, de akadnak meredek, nehezen megművelhető domboldalak is. A rétek 80 százaléka hasznavehetetlen, mivel azokat minden évben — néha kétszer is — elönti a kanyargó Ipoly. A szántóterület nagy részén gabonát, kukoricát és cukorrépát termesztenek. Terméseredményeik szépek, ami annak is köszönhető, hogy Cibulya László agronómus nemcsak kimagasló szaktudással, de gazdag gyakorlati tapasztalattal rendelkezik, ami mellé a közösért való határtalan lelkesedés ts hozzájárul. Mióta ő irányítja a növénytermesztést, lényegesen javultak a hektárhozamok. Idén búzából — a mostoha időjárás ellenére — 40,6 mázsás átlagot értek el. (Tavaly 44,5 mázsa volt a hozam.) Árpából 190 hektáron 34,4 métermázsát értek el hektáronként. A 80 ha cukorrépa is jól fizetett: több mint 400 mázsa termett hektáronként. A szövetkezet területének kb. 70 százaléka erősen kötött talaj, melyen az őszi mélyszántást csak nehéz gépek beállításával lehet Időben és jó minőségben elvégezni. Ezért a gépesítés korszerűsítését, a betakarítási munkákhoz komplex gépsorok beszerzését egyik fő feladatuknak tartják. A gépek élettartamának meghosszabbítása érdekében versenyt hirdettek. Meg kell itt említeni Pecsérke Alajos hídvégi traktorost, aki annak ellenére, hogy sok esetben éjjel is dolgozik, gépét állandóan példásan rendben tartja. Kitűnő eredményeket ért el az aratásnál és az őszi mélyszántásnál is. Járási méretben E—512-es kombájnjával az aratási versenyben a 2. helyen végzett, s jutalmul 12-napos szovjetunióbeli társasutazáson vett részt. Ennek az alig harmincéves fiatalembernek a példája bizonyára másokat is jobb eredmények elérésére serkent majd. A szövetkezetnek 20 ha kertészete is van. Hornyák András irányítása mellett főleg paprikát, hagymát, káposztát termelnek. S nem is rosszul, hiszen hektáronként 40 ezer koronás jövedelmet értek el. A szőlőtermesztés most van kialakulóban, eddig 70 hektárt telepítettek. A közös állattenyésztése igen jelentős, az összjövedelem 50 százalékát képezi. Főleg a szarvasmarha- és sertéstenyésztésre specializálják magukat. Szarvasmarha-állományuk 1220 darab, eből 326 tehén. A tervezett 3050 literes fejési átlagot minden bizonnyal el is érik. A fejőknél a legjobb eredményekkel a nagyfalusi részlegen dolgozó Gyenes Jánosné és Gyenes Ferenc dicsekedhet. Egy tehéntől 3600 liter tejet fejnek, s legtisztábbak a gondjaikra bízott állatok is. Jó munkájukkal nagyban elősegítették azt, hogy eddig a tervezettnél 30 ezer liter tejjel többet adhattak a közellátásnak. A húseladás terén is kiváló eredményekkel dicsekedhetnek. Eddig 20 vagon marhahúst adtak el. Igaz, az előállítási költségek még elég magasak (14—15 korona), amit részben az idéz elő, hogy nem tudják biztosítani a szintetikus takarmányozás folyamatosságát. Növeli a költségeket az ls, hogy az istállók régiek, korszerűtlenek, nincs meg a lehetőség modern munkamódszerek alkalmazására. A kelenyei részlegen dolgozó Csáky István mindezek ellenére kiváló eredményeket ér el jó munkájával. A termelési folyamat korszerűsítése és a termelés gazdaságosabbá tétele érdekében már megkezdték az ipolyhidvégi részleg 180 férőhelyes istállójának átépítését, a jövő évben pedig sor kerül Ipolynagyfalun egy ugyanilyen istálló korszerűsítésére. A sertéshústermelésben kiváló eredmények születtek. A tervezett 28 vagon sertéshús helyett eddig már 31 vagonnal adtak el. örvendetes ez azért is, mert a sertéshústermelés itt lényegesen olcsóbb a marhahúsnál. Jó eredményeket értek el a malacelválasztásnál is. A három ipolyhidvégi István: Dodzsár, Dudás, Mészáros, anyánként átlagosan 17,5 malacot választott el. Ezek a szép eredmények az istállók korszerűsítésével még fokozhatók. Beszélgetésünk folyamán kitűnt az is, hogy a szövetkezet vezetősége nemcsak a termelési eredmények növelését szorgalmazza, de törődik a dolgozók igényeinek kielégítésével, szociális ellátásával is. Ezt tartva szem előtt felépítettek egy hatlakásos épületet Ipolynagyfalun, a másik most épül a szomszédos Ipolyhidvégen. Ezzel nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiatal szakemberek megmaradjanak a szövetkezetben. Igaz, az „Ipolymenté"-ben erre nincs ls panasz, hiszen 3 fiatal mérnök: Ábrahám Kornél gépesítő, Gemer József növényorvos és Papp Zoltán zootechnikus már gyökeret is vert itt. A gyakorlati idő leteltével döntöttek úgy, hogy itt maradnak. Bizonyára jól jártak ők is, a szövetkezet is. A központban, az irodaépület mellett, felépítettek egy szociális épületet, melyben tágas kultúrhelyiség, klub van, s itt találhatók a dolgozók higiéniáját szolgáló zuhanyozók, öltözők is. A szövetkezet vezetősége példásan gondoskodik a tagok kulturális igényeinek kielégítés sóről. Minden tagnak előfizette a sajtót, újévkor naptárt kapnak, különféle kulturális rendezvényekre belépőjegyeket vásárol a tagoknak. Támogatja a helyi sportegyesületet is. Tanulmányi kirándulásokat szervez, és társasutazás formájában több ízben járt a tagság külföldön. Erre azért is lehetőség nyílik, mert a szövetkezetnek saját autóbusza van. A tagság kulturális fejlettségéről tanúskodik az a tény, hogy igénylik és ki ls használják a lehetőségeket a tapasztalatszerzésre, kirándulásra, szórakozásra. Ez a rövid beszélgetés azt a benyomást keltette bennem, hogy a négy község szorgalmas lakóit egyesítő „Ipolymente" a kisebb-nagyobb problémák ellenére, Jó úton halad. Tehetséges fiatal szakemberei, odaadó szorgalmas tagjai biztosítják fejlődését. BÖJTÖS JÁNOS