Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-24 / 51. szám, Vasárnapi Új Szó

Wň'}^--' A kommunizmus történelmi küldető: BÉKEVÁGY ÉS BÉKEAKARAT A béke vágya, a békesség óhajtása szinte egyidős az emberiséggel. Nemcsak azért, mert békétlenségből, háborúból volt mindig elég, hanem azért is, mert az élni akaró élet csakis békében teljesedhet kl. Mert szörnyű a háború istene és borzalmak szülője a fegyver imádata. „Az ember állattá vadítása és a szellem vérfertőzése"... Ezért is van az, hogy két világégés szörnyűségei után az emberiség ma jobban vágyik a békére, mint valaha. Egy angol történész nemrég kimutatta, hogy az emberiség történelmének utolsó kétezer évében egyetlen nap sem telt el háború nélkül. Ma az amerikai szuper-hadigépezet a történelem legkegyetlenebb háborúját folytatja Vietnamban, véráztatta földdé változtatva egy szorgos nép hazáját :s ott bújkál a békétlenség és az erőszak a Közel-Keleten is, az „emberiség bölcsőjében". Vajon van-e értelme ilyen körülmények és előzmények után a béke távlatairól szólni, s abban reménykedni, hogy azok a szörnyű sebek, melyeket a háború tud ütni az emberiségen, behegednek s újak nem keletkeznek ... Ha a kérdésre a bizakodó IGEN adja a választ, ez nemcsak azért van, mert az emberek elsöprő többsége valóban nem akar háborút, hanem azért is, mert ma már van olyan erő a világon, mely képes hadat üzenni a háborúnak! A szocializmus világa és ereje kezdettől fogva a békét tűzte zászlajára. Olyan harci programként, mely a forradalmi és internacionalista célokat segíti s a szocializmus győzelmét egyengeti. Ez a békeharc ma egybeolvad azzal a küzdelemmel, melyet a népek a szabadságért, a haladásért és a demokráciáért vívnak, valamint azért, hogy megszabadul janak az idegen elnyomástól, gyarmati rendszertől. Bármennyire Is furcsa azonban, a béke kilátásait nem a vágyak és elszánások — vagy nemcsak ezek! — egyengették, hanem az erő is. Az a tény, hogy a szocialista világrendszer az elmúlt több mint fél évszázad alatt nemcsak megerősödött, hanem katonailag és gazdaságilag is olyan erőt képvisel, melyet ma már a háború megszállottjai sem hagyhatnak figyelmen kívül... Mert nem véletlen, hogy Európában soluasem volt Ilyen hosszú és viszonylag szilárd a békés időszak, mint most, a második világháború után. És az sem véletlen, hogy a béke és biztonság kérdése itt vetődik fel a legélesebben. Európának rendkívül fontos szerepe van a világpolitikában, s ebből adó dlk az is, hogy az államok közötti kapcsolatok és együttműködés, valamint a biztonsági rendszer létrehozása lelentős hozzájárulás lehet ahhoz, hogy a tartós béke alapjai az egész világon megerősödjenek. Hosszan tartana sorolni azokat a javaslatokat, melyeket az elmúlt negyedszázad alatt a Szovjetunió tett a béke és a biztonság érdekében. A nyugati hatalmak részéről a válasz sokáig elutasító volt. A feszültség enyhülése akkor következett be, amikor kiegyenlítődött a Szovjetunió és az Egyesült Államok nukleáris ereje, s a Nyugat nem zsarolhatott többé, hanem tudomásul kellett vennie a figyelmeztetést — legutóbb az SZKP XXIV. kongresszusának szónoki emelvényéről is —, hogy a Szovjetuniónak és a szocialista országoknak nemcsak becsületes békepolitikájuk van, hanem katonai erejük is, hogy mindennemű merénylettel szemben megvédjék a szocializmus vívmányait. Nem vitás persze az sem, hogy van mit félteni az öreg kontinensen. Nemcsak azért, mert a szocialista világrendszer több ezer kilométeren Itt határos a kapitalizmussal, s ez eleve az ellentétek, összeütközések forrása lehet, hanem azért is, mert Európában sohasem állt béke Idején Ilyen létszámú és korszerűen felszerelt hadsereg egymással szemben, mint éppen ma Ahhoz tehát, hogy valóban békében érezhesse magát, a béke és biztonság intézményesítésére van szükség. Ennek az útját próbálja egyengetni az európai biztonsági értekezlet is, melynek előkészítéséről most tárgyalnak Helsinkiben. Ahhoz, hogy idáig lutottunk, oroszlán része van a szovjet külpolitikának, mely a szocialista forradalom győzelme óta a lenini békés egymás mellett élés elvére épít. És ez a politika ma már a nemzetközi színtéren meghatározó erő. Elvhűség és következetesség jellemzi, mely nemcsak a realitásokat veszi tudomásul, hanem megőrzi érzékenységét és rugalmasságát a változások iránt is. Az elmúlt hónapok bármelyik fontos nem zetközi eseményét nézzük is, a szovjet—nyugatnémet szerző déstől a nyugat-berlini egyezményig, a szovjet—amerikai csúcs találkozótól a SALT-tárgyalásokig stb., ez a megállapítás egyaránt nyilvánvaló. A szovjet külpolitika éppen azzal ért el sikert, hogy következetesen ragaszkodott elveihez, módszerelt formáit és eszközeit változtatta, hajlott az okos kompromisz szumra, de alapvető érdekeit soha sem adta fel, s nem speku Iáit más országok kárára. Ezzel a higgadt, türelmes munkával magyarázható, hogy a „vetés" lassan beérik, s ma már nemcsak a világszervezetben, hanem más nemzetközi fórumokon ls azok az elvek, elképzelések forognak közkézen, melyet az SZKP XXIV. kongresszusa hirdetett meg, s melyek szovjet békeprogram és békeoffenzíva néven váltak Ismertté. Ez a program a népek közti bizalomra és megértésre épít, s a békét, biztonságot és együttműködést kívánja távlatként. A béke és a népek közti barátság alapvető feltétele azonban, hogy megszűnjenek a háborús gócok, a nemzetközi élet frvényévé váljék az erőszakról és az erőszakkal való fenyegetőzésről való lemondás, hogy végleges kiindulópontként fogadják el a második világháború utáni területváltozásokat, s a nemzetek kölcsönösen tiszteljék egymás függetlenségét, szuverenitását és területi sérthetetlenségét. A haderő- és fegyverkorlátozás kérdésében, valamint a leszerelésre vonatkozóan ls rendkívül konkrétak a szovjet elképzelések, és persze vonzóak ls. Ezért van aztán, hogy az Egyesült Államok és a NATO-szövetségesel hol kényszeredetten engedni kénytelenek, hol pedig ellenlépésekkel kell manőverezniök. A harc tehát a legfontosabbért folyik. És aligha lehet kétséges, hogy Európa és a világ sorsa az elkövetkezendő években is mozgalmasnak Ígérkezik. A békés egymás mellett élés elvének megvalósítása páratlan történelmi lehetőség: hisz békét, szabadságot és biztonságot csak a szocializmus hozhat a népeknek, viszont a tömegek háború elleni küzdelme olyan forradalmi tett. mely a szocializmus győzelmét segíti elő. És eben a kölcsönösségben a jövő nagy lehetőségei rejlettek! FONOD ZOLTÁN E

gyre szorosabb a szocialista államok politikai együttműködése. Minden fenntartás nélkül mondhatjuk, hogy gyakorlatilag nincs egyetlen olyan nagy horderejű akció sem a nemzetközi ltüzdőtéren, amelyben ne lennénk egységesek. Ez növeli közös külpolitikánk eredményességét — moniotta Leonyid Brezsnyev, nemrégi' magyarországi látogatása alkalmával. Még három évtized sem telt el a szocializmus világrendszerének létrejötte óta. Aránylag rövid idő ez, de a népeknek ez az új közössége rendkívül nagy és sok tekintetben meghatározó szerepet tölt be a világon. Hazánk ma a szocialista közösség szilárd tagja Közép-Európában, s a válságos Időszak sikeres leküzdése után a CSKP, internacionalista hagyományaihoz híven, isméi elfoglalta méltó helyét a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban. „A Szovjetunióval és a szocialista közösség több1 országával való internacionalista szövetsélataink. Lényegesen elmélyült együttműködésünk a Kubai Köztársasággal is. Hazánk növekvő nemzetközi tekintélyét tanúsítja, hogy 1968 óta újabb 11 országgal létesített diplomáciai kapcsolatot és 10 országgal kötött konzuli egyezményt. Széleskörű együttműködésünk a világ különböző országaival egyértelműen megcáfolja azokat az 1968 augusztusa utáni időszakban hirdetett elméleteket és Irányzatokat, amelyek Csehszlovákia teljes nemzetközi elszigetelődését jósolták. Hazánk az utóbbi időben fejlesztette kapcsolatát több kapitalista állammal, így elsősorban Franciaországgal, F'nnországgal és a Benelux-államokkal. Bohuslav Chňoupek külügyminiszter Ismételten kijelentette: „Csehszlovákiának nagy érdekei fűződnek ahhoz, hogy az európai helyzet jelenlegi pozitív fejlődése tovább tartson. E célból rendezni szeretnénk kapcsolatainkat déli és nyugati szomszédunkkal: Ausztriával és a Német Szövetségi Köztársaszelleméhez lenini poi s ezért — ság, a kölc való be ne késországol kulturális törekszik, ŕ ződő vlszori használatlai nös kapcso tésére. Egyre s; Franciaorsz ző tevékeni ség enyhíté sági értei E kapcsola nös látogat a Nemzeti tek vonalá igen pozitív Internacionalista egység - következetei günk felújítása és elmélyítése megszilárdította szocialista államunk nemzetközi helyzetét — mondotta Vasil Bifak elvtárs a CSKP KB októberi plénumán. — Népünket az 1968—1969-ben szerzett fájdalmas tapasztalatok meggyőzték arról, hogy szocialista államunk biztonsága és szuverenitása vala mint további fejlődése csakis a Szovjetunió val és a többi szocialista országgál való szilárd közösségben biztosítható." A CSKP és a kormány politikájának eredményeképpen az utóbbi években továbbszilárdultak hazánk és a Varsói Szerződés többi tagállamának kapcsolatai. Erről tanúskodnak pártunk és kormányunk vezetőinek tanácskozásai Leonyid Brezsnyevvel, Kádár Jánossal, Edward Gierekkel és Erich Honeckerrel. Magas fokú aktivitás és szüntelen fejlődés jellemzi nemcsak a Szovjetunióhoz, hanem más szocialista országokhoz fűződő kapcsolatainkat is. Minőségileg új, magasabb színvonalat érnek el jelenleg főként a Lengyel Népköztársasághoz, a Német Demokratikus Köztársasághoz, a Magyar Népköztársasághoz, a Bolgár Népköztársasághoz, a Román Szocialista Köztársasághoz és a Mongol Népköztársasághoz fűződő kapcsosággál. Többször kifejezésrt Juttattuk őszint óhajunkat a rendezés tevékeny elősegítésére" Álláspontunkat, amely konstruktíven közelíti meg a nyitott kér lések megoldását, legutóbb Štrougal miniszterelnök közölte a bonni kormánnyal. Husák elvtárs a minap egyik beszédében kijelentette, hogy részünkről ma csakúgy, mint a múltban, vagy még jobban megvan a jóakarat arra, hogy a nyitott problémákat megoldjuk, kapcsolatainkat normalizáljuk és felújítsuk a rendes szomszédi kapcsolatokat Csehszlovákia és az NSZK között. Természetesen ennek feltétele az, hogy az NSZK világosan elhatárolja magát a csehszlovák állam ellen elkövetett hitleri agressziótól, amelynek része volt a müncheni diktátum. Kapcsolataink rendezésére törekszünk déli szomszédünkkal — Ausztriával ls olyan módon, amely megfelelne hazánk külpolitikai alapelveinek, a jelenlegi európai légkörnek, a békés egymás mellett élésre és gyümölcsöző együttműködésre Irányuló törekvéseknek. Külpolitikánk arra irányul, hogy hamarosan új szakasz kezdődjék a csehszlovák—osztrák kapcsolatokban. A csehszlovák külpolitika következetesen a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak sági érteke követi tan< döttség vezi szehívását — más szí a finn fővá: esemény sz tanácskozás irányulnia, nök megsz fontosságúa ból leszöge Köztársaság továbbra is enyhülését tok új szak megteremté ruktív lépéi Hazánk a erőfeszítése; zősség orszi litikájávai i csolatok tei a különböze békés egym és hozzájár a nemzetkö A LENINI DIPLOMÁCIA A Szovjetunió Külügyminisztériumának épülete A

forradalom 55., s fennállásának 50. évfordulóját ünneplő Szovjetunió külpolitikájának fő irányát, tartalmát és célját mindjárt a forradalom második napján, a II. országos szovjetkongresszuson elfogadott híres BÉKEDEKRÉTUM határozta meg. Nemcsak az új állam, a munkás- és paraszthatalom követendő külpolitikájának. az államok közötti új kapcsolatoknak elveit mutatta meg, hanem egyszersmind a világ valamennyi kormányának is követendő utat mutatott, hogy ilyen új eszmei alapokra építsék kapcsolataikat, mert csak Így kerülhetők el a háborúk. A lenini békepolitika több évtizeden át megőrizte vonzó erejét, a világpolitikára gyakorolt vitathatatlan nagy hatását. Amikor Lenin meghirdette az új, szocialista nemzetközi politika elveit, a szovjetország imperialista hatalmaktól körülzárt forradalmi sziget volt. Ellenségei meg akarták fojtani. Szorongatták a frontokon, szorongatták az országon belül, ahol a fehér ellenforradalom a külföldi Intervenciósokkal egybehangolt ellentámadásra készült. S a lenini eszmék mégis győztek! Győztek, s lényegük máig is érvényes, amikor a szovjetország a világ elismert szocialista nagyhatalma, amikor döntő szava van az Egyesült Nemzetek Szervezetében és sok más nemzetközi szervezetben, amikor a világbéke fontos tényezőjévé vált. A Szovjetunió, a katonailag, gazdaságilag, politikailag erős nagyhatalom ma éppen úgy hirdeti az egyetemes béke, a békés nemzetközi együttműködés gondolatát, mint akkor, amikor Lenin bejelentette a fiatal szovjet állam megalakulását. A lenini úton A békedekrétum gondolatainak, útmutatásainak megvalósításához gyakorlati végrehajtók, diplomaták kellettek. Mint ahogy újtlpusú nem zetközi politikát kellett folytatni, kétségtelenül új diplomáciai eszközökre, magától értetődően új diplomáciai munkatársakra, diplomatákra volt szükség. A szovjet állam vezetői, s elsősorban maga Lenin hangoztatta, hogy nem Talleyrandokra, a régi politika módszereivel dolgozó ravaszkodó diplomatákra van szükség, hanem igazi bolsevik harcosokra, akik mindvégig hívek a marxizmus—leninizmushoz, a néphez, odaadóan szolgálják a szovjet szocialista államot és azzal a kiváló tulajdonsí marxista dialektika va rugalmasan tud eseményeket s rögtí tikára vonatkozó kc tak a pártnak, a s kiváló diplomatái, I ám megteremtették alapjait, amely napj napi életre kiható váló külpolitikai szí rovszkij, Kraszin, f szkif, Trojanovszklj, és mások. A szovjet külpollt; sa nem ment könny hogy a forradalom államhatalom már £ bizonyos állami hi' Dvorcovaja 6. szám térlum is a maga mot képviselt, nem hatalom képviselőirt Tanácsának rendele geivel paktált és 1 megmozdulásra várt tal, a külügyminisz a legfelső vezetést* Urickíj vette át ezt hogy vagy 600 főn vennie a harcot a SÍ végrehajtásáért. Urickij első össze maradt Nyeratoo ki külügyi okmányok i sében történt. A titl sének elve, a cári < szennyes üzelmeine dekrétumból követki és a vele szolidáris gadta. Sőt, nyílt sz képpen akadályoztál funkcióinak gyakori vakmerőek lettek, 1 Alkalmazottak Szöv elnök, Uruszov here tőle fogadtak el par. Ilyen körülménye] Trocktj, a szevjet < Noha hangzatos be