Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-03 / 48. szám, Vasárnapi Új Szó

torkeszi proletárközség volt. A Horthy-rendszer alatt is működtek itt illegális kommunista csoportok, me­lyek tüntetéseket, lázadásokat szerveztek kizsákmá­nyolóik ellen. A bátorkeszi kommunisták jól dolgoz­tak. Összeköttetéseik voltak a szlovákiai és a magyar­országi elvtársakkal. A pártszervezetet a községben 1919-ben alakította meg Száraz Lajos, Kiss Elek és Máté András elvtárs. A kommunista párt szerepét megértették a munkások és csatlakoztak a párt zász­laja alá. Az 1923-as választásokon már a kommu­nisták kapták a legtöbb szavazatot, de ennek ellenére kommunista bíró mégsem volt a faluban, bár a veze­tésben döntő szerepet játszottak. Dióhéjban ennyi lenne a község története. Amint azt a hnb vezetőivel folytatott beszélgeté­sem során megtudtam, a felszabadulás óta a faluban 180 új családi ház épült, 320 családi házat korsze­rűsítettek és a többi lakóházakon is javításokat vé­geznek. 1969-ben megkezdték a szövetkezeti lakás­építést ls. 1972-ben már 20 lakásegységet adtak át a lakásépítő szövetkezet tagjainak. A faluban 1965­ben még egyáltalán nem voltak portalanított utak. Ma viszont megelégedéssel mondhatják, hogy 18 km hosszúságban portalanították községük területén az úthálózatot. Ezáltal elérték, hogy esős időben sem kell attól félniük, mint régen, hogy térdig süppednek a sárba. A lakosság számának növekedéséből, a falu terebélyesedéséből kifolyólag a község területén levő három üzlethelyiség már kevésnek bizonyult. Ezért már tervbe is vették, hogy ebben a választási idő­szakban felépítenek egy kereskedelmi központot 7 millió korona anyagi beruházással, továbbá 1 millió korona ráfordítással egy üzlethelyiséget a falu szé­lén. A nők munkalehetőségének bebiztosítása nagy problémát jelentett a hnb vezetőinek mindaddig, míg a bratislavai Meopta nemzeti vállalat üzemrészlege nem kezdte meg a termelést a községben, ahol 40 nő kapott munkalehetőséget. Amint Zapletaj Vince, a hnb elnöke elmondotta, tervbe vették a Meopta vál­lalat üzemrészlegének kiszélesítését, mely szerint 100 nő alkalmazására nyílna így lehetőség. Az üzem­részleg kibővítésére 2 500 000 koronát terveznek. A családanyák helyzetének megkönnyítését szem előtt tartva felépítettek két óvodát napközi otthonnal, 1970-ben pedig a napközi otthonnal együtt elkezdte működését az iskolai étterem. re T "M a u n N, A lakosságról való egészségügyi gondoskodás 1945? tői 1948-ig nem volt kielégítő. 1948 után az egész? ségügyl szolgálatot összpontosították, majd a februá­ri események után, mikor a hatalom végleg a mun* kásosztály kezébe került, állami szerveink rendkívüli nagy gondot fordítottak az emberek egészségvédői* mére. A faluban felépítettek egy gyógyszertárat, meg­felelő helyet kapott a gyermekorvosi és á fogorvosi rendelő. Három lakásegységet kaptak az egészség­ügyi dolgozók, továbbá ez év folyamán a második egészségügyi központban is megkezdték' a. rendelést. Az egészségügyi létesítmények fejlesztésére* évente 2 milliő koronát fordítanak. A távlati tervek alapján az egészségügyi központok további szélesítésére is számítanak. Államunk az idős polgárokról a felszabadulás óta messzemenően gondoskodik. Bátorkeszin a nyugdíja­sok száma 722. Ezek közül 364-en 600 koronáig, 247-en 1000 koronáig, 111-en pedig 1000^ koronán fe­lül kapnak nyugdíjat. Ez évente 5,5 millió korona ki­fizetését jelenti. Az idősebb, beteges, egyedül élő polgárok gondozására a hnb ápoló szolgálatot bizto­sított. — Mit csináltunk még? — kérdezi mosolyogva munkatársalt a helyi nemzeti bizottság elnöke. Dékány Imre, a hnb titkára egészíti ki az eddig elmondottakat: — öt hektár nagyságú területet parkosítottunk, szabályoztuk a Fényes és a Lúcska patakot. A „Z"­akciő keretében felépítettük az új sportpályát. Ki­építettük a közvilágítási hálózatot, modern épületet kapott a hnb. Ravatalozót építettünk a községi te­metőben. Egy szó mint száz, az előző, az 1971-ig meghosszabbított választási időszakban a tervbe vett feladataink megvalósításával 35 millió 300 ezer ko­rona értékű munkát végeztünk. A fejlődésben ter­mészetesen nem akarunk megállni. Az említetteken kívül tervbe vettük a szolgáltatások házának a felépí­tését. A „Z"-akció keretében 14 milliő korona beru­házással egy modern kultúrházat is felépítünk. Ezen tervezett akciók megvalósításának anyagi értéke 27 millió 600 ezer korona. Meg kell még említenünk a kezdettől fogva nagyon jól gazdálkodó helybeli egységes földművesszövetkezetet, amely szintén nagy­ban hozzájárult ahhoz, hogy dolgozóink elégedettek, szép környezetben élnek. SZASZÁK GYÖRGY M ár csaknem frázisként hat falvaink arculatá­nak megváltozását méltatni, de Vojnicén (Bá­torkeszi) a hajdani mocsaras libalegelő helyén léte­sített parkban Sidő Szilveszter pedagógus otthona fe­lé sietve az új, korszerű családi házak láttán nem hallgathatom el, hogy Bátorkeszi ma már nem is falunak, hanem inkább egy rendezett kis városkának tűnik. Így érzi ezt Sidő Szilveszter is, aki történe­lemszakos tanár (két főiskolát is elvégzett) és alap­iskolában tanít. Amint elmondotta, falun is lehet úgy élni, hogy az ember ne unatkozzon. Szabad ide­jében ő például a község történetének felkutatásával foglalkozott. Kérésünkre így foglalta össze a falu múltját: — A községről az első írásos feljegyzés egy 1263­ból származó szerződésben található, mely szerint egy Vid nevű birtokos három eke földet ad el a Hunt-Pázmány nevű nemzetségbeli Andrásnak, a For­gách-család ősének. Már abban az Időben is mint nagyközség Keszi néven szerepelt, melyet 1311-ben Csák Máté hadai felperzseltek. 1460-tól kezdve a Guth-Keled nemzetségbeli Báthoryak a község földes­urai. Ettől az időtől kezdve Bátorkeszi néven szere­pel a község. 1531-ben még Báthory István nádor tulajdona. 1609-ben már Keglevich János tulajdona, mindaddig, míg 1654-ben a vöröskői Pálffyak meg nem kapták, akik az Endrődy családdal együtt ural­ták ezt a vidéket. Mikor Esztergomot elfoglalták a törökök, megyei székhely is volt. A kuruc korban nagy szerepe volt a községnek. Az áruló Pálffyak birtokát Vak Bottyán generális kapta meg. (Ma is létezik a róla elnevezett Generá­lis kert.) A szatmári békekötés után 1711-ben a bir­tokot újra visszakapják a Pálffyak, akik 1918-ig vol­tak a község kegyurai. A Pálffyak után Kobek Kornél lett a község ura, akit az emberek nagyon megsze­rettek, mert sok humánus intézkedést vezetett be. Egy rossz mezőgazdasági év azonban tönkretette Ko­bek Kornélt. Eladósodott, elvesztette vagyonát. A község gazdasági életével kapcsolatosan el kell mondanunk hogy az Osztrák—Magyar Monarchia ma­gyarországi részén Bátorkeszin épült fel az első cu­korgyár manufaktúra, és néhány évvel később két sör- és két szeszfőzde is megkezdte működését, bár igaz, pár év múlva termelésüket beszüntették. Ha Ideológiai szempontból vizsgáljuk a község lakosságának életfelfogását, elmondhatjuk, hogy Bá­Egészségünkre! VILÁGMÁRKA A SZEREDI PEZSGŐ # ÉVENTE 9000 HEKTOLITER • HAGYOMÁNYOS ÉS OJ GYÁRTÁSI MÓDSZEREK 0 HÁNY FAJTA PEZSGŐT GYÁRTANAK? • ÚJDONSÁG A CLUB LIKŐRBOR Zlata Vaskóvá a csomagolóban Ha valaki hozzászokik az Italhoz az előbb vagy utóbb feltétlenül alkoholis­ta lesz. Aki azonban néhánapján pezs­gőt bont, karácsonykor, szilveszterkor pezsgővel koccint, nem tekinthető sem rendszeresen Ívónak, sem alkoholistá­nak. Ünnepi ital a pezsgő. Egészségünk­re kívánjuk, ha koccintunk vele, s ok­kal-móddal egészségünkre fogyasztjuk. LESZ-E ELEGENDŐ A kérdésre a Szlovák Borüzemek sze­redi pezsgőgyárában a legilletékesebb helyen kerestük a választ. A kérdés jo­gossága vitathatatlan, hisz ebből a bor­italból jócskán importálunk a szükség­letek kielégítése érdekében. Évente csak a Szovjetunióból 42 vagonnal, s ez 700 000 üveg pezsgőt Jelent. Az ízlések a pezsgő tekintetében rendkívül eltérők, s hogy melyik a leg­jobb fajta, arról nehéz két egyforma véleményt találni. Egyesek az édeset kedvelik, számukra a szovjet pezsgő a jó minőséget képviseli. Mások a fél­édes, illetve a száraz pezsgőt mondják valóban jónak. Ogy mondja Drobný Štefan mérnök, a gyár termelési irányítója, szervezője ls, hogy bizonyos szempontok szerint sajátos, különleges márkát képvisel a szovjet pezsgő, de azért hozzáteszi: a szeredi pezsgő világmárka. Hubert J. E. alapította az üzemet 1825-ben. Ak­kor még pozsonyi volt a pezsgőgyár. 951-ben telepítették át Szeredre. Az első aranyérmet 1873-ban kapták. 1896-ban, még Ferenc József osztrák császár érdemrenddel, kereszttel tün­tette ki a gyár pezsgőjét. A legutolsó aranyérmet pedig Budapesten, a Nem­zetközi Borversenyen kapta meg a fél­édes Hubert pezsgő. TÉNY: A SZEREDI PEZSGŐ VILÁGMÁRKA. Külföldi érdeklődésre tehát joggal számottart. Néha szállítanak ls kül­földre. Legutóbb a következő címre küldtek nagyobb szállítmányt: Chicago Illinois 60622 Stanley Stawski Distri­buting Co. Amikor a pezsgőgyárat ide telepí­tették még csak 1500 hektoliter pezs­gőt készítettek évente. Ma már 9000 hektoliter az évi termelésük. így, ha nem is bőven, de néha-néha jut ex­portra is. Hagyományos módszerrel 18 hóna­pig tart a pezsgőgyártás folyamata, mert csak kész borból, s minden el­lenkező híresztelés ellenére is csak jó minőségű borból kezdhetik meg az igazi gyártást. A cukor és a Saccaro­myces ellipsoideus élesztőgomba hatá­sára megindított folyamat után lehű­tik fokozatosan 15—17 C fokra, pa­lackozzák, fokozatos hűtéssel, a pa­lackok mozgatásával „érlelik", s csak bizonyos idő után állapítják meg: kész. Érdekes, hogy közben legalább két­százszor meg kell mozdítani, fordíta­ni minden üveget. Ma még kézzel vég­zik ezt a munkát, de hamarosan gé­pesíteni fogják ezt a munkafolyama­tot is. Ojabb, modernebb gyártási eljárás bevezetésével, s egy német gyártmá­nyú félautomata gépsor üzemeltetésé­vel már rövidebb idő alatt is képesek hasonló minőségű pezsgőt gyártani. Negyvenöt nap alatt kiforr a must, közvetlen utána kezdik meg a gyár­tást, tehát elegendő 5—6 hónap is. MINDKÉT MÖDSZERT ALKALMAZZÁK. Saját maguk készítik a mustot. Košfa­ny Milán mester megmutatta, hogy a HL-3000 típusú prés másfél óra alatt 50—60 métermázsás szőlőből préseli kl a mustot —. Azután már csak a 45 napos forrásl Időszakot kell kivárni, s kezdhetik a gyártást. Az idén több szőlőt vásároltak mint tavaly. így a feltett kérdésre megnyugtató választ adhatnak: lesz elegendő pezsgő. Távlati tervük szerint 18 százalék­kal növelni fogják a termelést. Ha szükséges, bevezetik a második mű­szakban való üzemeltetést is. Főleg nők dolgoznak a gyárban, hisz a leg­több munkafolyamat gépesített. A ha­gyományos módszerrel gyártott pezs­gő palackozása félautomata rendszerű. Az új módszerrel gyártott pezsgő pa­lackozását már gép végzi, futószalag szállítja, csak csomagolni kell. S mert elsősorban ls nők dolgoznak a csoma­golóban, ezért olyan kartondobozo­kat rendeltek, melyekbe 6 üveg he­lyezhető. Egy-egy doboz tehát nem súlyosabb, mint 15 kg. Nem maradt csak papíron a szabály, hogy nőkre nem szabad 15 kg-nál súlyosabb cso­magok emelgetését bízni. Az üzemben 82 nő és 52 férfi dol­gozik. így bizonyos értelemben „női munkakör" a legtöbb gyártási folya­mat, s törődnek is azzal, hogy a nők megfelelő munkakörülmények között dolgozhassanak. Egységes árban, üvegenként 32 ko­ronáért állítják elő a pezsgőt, a gyön­gyöző nedűt Tudják azonban, hogy a gyár előkelő, aranyérmes helyzetét és felkészültségét nemcsak az a tényező szabja meg, mekkora mennyiséget ké­pesek gyártani, hanem az is, milyen választékot nyújtanak a vásárlóknak, a kereskedelemnek. Ebben a tekintet­ben a múlttal összehasonlítva különö­sen imponáló a fejlődés. Az édes, száraz, vörös és a Pannónia pezsgők bő választékot jelentenek. Le­hetővé teszik, hogy a pezsgő minden barátja ízlése szerint válogathasson. A már bevált és különösen karácsony, szilveszter táján tömegesen vásárolt fajták — édes, félédes — mellett ez is hozzájárul majd, hogy a pezsgő Iránti rohamosan fokozódó igényeket a jövőben jobban kielégíthessék. Kö­zönségsikert várnak a CLUB elnevezé­sű, úgynevezett likőrbortól is. Ez mintegy átmenet a borok és a nehéz szeszes italok között. Kellemesen édes az Ize. Palackozása ízléses. Még kíná­ló italnak is megfelel. Jó bor. Akárcsak a pezsgő. Ha nem feledkezünk el a szólás-mondás igazá­ról: jó, bor, jó egészség, akkor bátran ihatunk belőle egészségünkre. HAJDO ANDRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents