Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-13 / 294. szám, szerda

AZÉRT BlRÄLUNK, HOGY SEGÍTSÜNK Megkezdődött a CSEMADOK-évzárú közgyűlések időszaka A Dunajská Streda-i (Duna­szerdahely J járás Vrakúft (Vár­kony) községében december 10-én tartotta a CSEMADOK he­lyi szervezete rendes évzárő közgyűlését, amelyen részt vett Lőrincz Gyula, elvtárs, a CSE­MADOK KB elnöke, Bodnár Bé­la elvtárs, a központi titkárság dolgozója, á járási titkárság ré­széről pedig Bekő Mária elv­társnő. A tagságnak az 1972. évi te­vékenységről Cséfalvay Sándor igazgató-tanító, a helyi szerve­zet elnöké számolt be. Az ilyen beszámolók alkalmából derül ki, hogy mennyi apróbb-nagyobb munka, mennyi kezdeményezés és: törekvés szorul abba az aránylag kevés időbe, amely a kultúra társadalmi napszámosai­nak a mindennapi munkájuk mellett rendelkezésükre áll. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezt az időt nem lehetne ered­ményesebben, hatékonyabban felhasználni, mint azt a várko­nylak teszik. Sőt. Az elnök be­számolója és az elhangzott né­hány ' hozzászólás is arra enged következtetni, hogy Várkonyon igenis nagy energia-tartalékok vannak a helyi lakosságban, az idősebbekben is, de főleg a fia­talságban. A felsorolás szerinti akciók és rendézvények csak bizonyos időnkénti nekibuzdulást jelez­nek ami ugyan szintén elismerést érdemel, ám a kulturális igény és fogyasztás állandó bázisának hiányáról tanúskodik, pedig az ilyen nagy községben szinte természetes lenne. A külső megfigyelő a látottak és hallottak alapján úgy érzi, hogy a hiba egyrészt a lakos­ságnak abban a remélhetőleg csak átmeneti mámorában van, amit számára a kétségtelenül bőséges anyagi lehetőségek je­lentenek. másrészt a közügyek iránti közömbösségben. Az első ok, a szerzés vágya önmaguk felé fordítja az emberek figyel­mét, a második megszünteti az egészséges becsvágyat. Aki ugyanis szereti a szülővárosát, szülőfaluját, annak nem lehet mindegy, hogy milyen annak a színvonala. A színvonalat pedig nemcsak az új lakóházak, a szép bútorok, a televíziós antennák erdeje és a garázsokban parko­ló autók jelentik, de az is, hogy milyen az emberek közötti kap­csolat, hogyan él az ifjúság, akar-e a közösség feljebb lépni a felvilágosodottság lépcsőfo­kain, vagy a civilizáció vívmá­nyainak bástyája mögött egy­helyben topogva nézi, amint mások kulturáltságban könnye­dén megelőzik őket. A jó eredmények eléréséhez szükséges feltételek kialakítá­sában természetesen nagy fele­lősség hárul a község értelmisé­gi dolgozóira, de nem lehet azt teljesen rájuk hárítani. Nagy ré­sze van benne a falu egész la­kosságának, hiszen a próféták sem szerettek soha pusztába ki­áltozni! Lényegében e körül a probléma körül forgott a vita is. A vita után a közgyűlés meg­választotta a szervezet vezetősé­gét az 1973. évre. A főbb funk­ciókban megmaradtak az eddi­giek. Ismét elnökké választották Cséfalvay Sándor elvtársat, aki ilyen minőségében megtartotta a gyűlés zárszavát. Arra kérte a megjelenteket, hogy Igyekezze­nek passzív polgártársaikat is jobb belátásra bírni a csehszlo­vákiai magyar kultúra fejleszté­se érdekében. A gyűlés után a helyi szerve­zet énekkara a középiskolás ta­nulóifjúság irodalmi színpadá­nak közreműködésével „Föl­szállott a páva" címen sikeres Kodály-emlékestet tartott. — Igo — Testvéreknek kijáró szeretettel. Morvay István, a Berencsi Efsz elnöke keresetlen szavak­kal üdvözölte körükben a nyit­rai járásban tartózkodó szovjet küldöttséget, mely ez alkalom­mal látogatásával tisztelte meg közös gazdaságukat. A kölcsö­nős baráti szavak elhangzása után a szövetkezet vezetői örömmel vezették végig a test­véri szovjet nép fiait üzemegy­ségükön. furij Vlagyimirovics Vaszilev elvtárs, a küldöttség vezetője az elismerés hangján beszélt az 1142 hektáros szövetkezet léte­sítményeiről és gépi ellátottsá­gáról. Főleg afelől érdeklődött, hogy az ilyen korszerűen kiépí­tett gazdaság milyen mérték­ben járul hozzá a társadalmi kötelezettségek teljesítéséhez, mennyiben befolyásolja tagjai életszínvonalának emelkedését? Az efsz elnökét nem lepték meg a kérdések, hiszen közös gazdaságuk immár 22 év óta sikeresen fejlődik, és ma már a legjobbak között emlegetik. — Az utóbbi három év alatt — válaszolta Morvay elvtárs — az egy hektárra eső jövedelem #770 koronáról 12 390 koroná­ra emelkedett. A szövetkezet évente 22 vagon húst, félmillió Utar tejet, csaknem 40 vagon szemes terményt, 300 vagon cu­korrépát és egyéb termékeket ad el a felvásárlási üzemeknek. A tagság jövedelme pedig el­éri a havi 1600 koronát, s az ipari dolgozókéhoz hasonlóan fizetett szabadságukat is bizto­sítje. A vendégek szorgalmasan je­gyezgettek s csak akkor állt meg kezükben a ceruza, amikor az üzemi pártszervezet alelnö­ke, a veterán Cigány Imre elv­társ emelkedett szólásra. — A kapitalizmus idején — hangsúlyozta — sokat olvas­tunk és hal'ottunk a Szovjet­unióról, a világ első szocialis­ta államáról. Minket kommu­nistákat és c falu dolgozóit örömmel töltötte t el azok a si­kerek, melyeket a szovjet nép elért hazája építésében. A fel­szabadulásnak köszönhetjük, hogy a kolhozparcsztok példá­jára nálunk is hozzáfoghattunk a szocialista mezőgrzdaság ki­építéséhez. Szövetkezetünkben a megalakulástól kezŕve szíve­sen alkalmaztuk a szovjet ta­pasztalatokat. Ezeknek köszön­hetjük többek között azt is, hogy gabonatermelésünket szin­te forradalmasítottuk. A nagy­hozamú szovjet búzafajták al­kalmazásával 40 mázsás ter­mést értünk el hektáronként. Szövetkezetünk jó eredményei falunk még egyénileg gazďá 1­kodó kisparasztjait ez idén meggyőzték a nagyüzemi gaz dálkodás előnyeiről, s most az ősszel ötvenen csatlakoztak hozzánk, további 200 hektárral bővítették a közös területét. Hálák András bácsi is a ven­dégek között foglalt helyet. Tíz évvel ezelőtt három hektár földdel lépett a szövetkezetbe és hatvannégy éves őszülő fe­jével így fogalmazta meg vé­leményét. — Sokat gürcöltem világéle­temben. A három hektár föld mégis szűkösen fizetett. Bár eleinte vonakodtam a közöstől, végeredményben hallgattam a kommunisták szavára és aláír­tam a belépési nyilatkozatot. Beláttam és most már meggyő­ződésből mondhatom, hogy a parasztság felemelkedését és biztos jövőjét csak a közös gaz­dálkodás biztosíthatja. A közvetlen baráti eszmecse­re mind jobban feloldotta a be­szélgetés légkörét. A vendégek élő példákkal illusztrálva mon­dották el, hogy szűkebb hazá­jukban, a szaratovi körzetben is sokat kellett dolgozniuk a párt­szervezeteknek, míg a kolhozok elindultak a valóban nagyüze­mi gazdálkodás útján. Természetesen a vendéglátók is feltérképezték célkitűzései­ket. Lőrincz István gépésztech­nikus tájékoztatásából kitűnt, hogy a berencsiek a közeljövő­ben további három szövetkezet­tel egyesülnek, tehát nem áll­nak meg a fejlődés útján. Ez a társulás lehetővé teszi a ter­melés szakosítását, kedvező fel­tételeket nyújt nagy teljesítmé­nyű gépek vásárlására, kor­szerűbb férőhelyek építésére és az élőmunka csökkentésére. Sokáig folyt még a beszélge­tés. A szovjet vendégek a vi­szontlátás reményében búcsúz­tak el a berencsi szövetkezet tagjaitól. SZOMBATH AMBRUS Növekvő igényességgel Beszélgetés JÄN LACiK elvtárssal, a Rimavská Sobota-i járási pártbizottság titkárá* val az ideológiai munka eredményeiről és időszerű feladatairól A CSKP Központi Bizottságának októberi plenáris ülése és az SZLKP Központi Bizottságának ezt követő tanácskozása a pártszervek és -szervezetek figyelmét az ideológiai munka fel­adataira összpontosította. Az elmúlt hetekben a járási pártbi­zottságok mélyrehatóan felmérték a pártmunka e szakaszán el­ért eredményeket és a központi pártbizottság tárgyalásainak szellemében megvitatták további feladataikat. így tettek a ri­maszombati járásban is, ahol a járási pártbizottság e hónap elején részletezte az ideológiai munka kérdéseit. Erről tájékoz­tatott }án Lacik elvtárs, a járási pártbizottság titkára. BEVEZETŐBEN elmondta, hogý a CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa ered­ményeit a járási pártbizottság a rimaszombati járás feltételeire applikálta. A párt vezető szere­pének megszilárdítása, a nép­gazdaság dinamikus fejlődésé­nek biztosítása, az állami és társadalmi szervek és szerve­zetek tevékenysége színvonalá­nak emelése mellett nagy gon­dot fordítottak az ideológiai­politikai munka, az iskolaügy és a kulturális élet fejlesztésére is. A járási pártbizottság figyelme a kommunisták és a többi dol­gozó marxista—leninista szelle­mű nevelésének további elmé­lyítésére összpontosult. A járásban jelentős eredmé­nyeket értek el, amelyek igazol­ják a párt politikájának helyes­ségét és céltudatosságát. Ezt a politikát megérti; és támogatja a rimaszombati járás dolgozói­nak hatalmas többsége. Megerő­södött a munkásosztály és él­csapata, a kommunista párt ve­zető szerepe. Lényegében mind­egyik gazdasági üzém sikeresen megvalósítja tervezett felada­tait. A dolgozók kezdeményezé­sének növekedése és a szocia­lista munkaverseny fejlődése a gazdasági feladatok teljesíté­sén kívül a dolgozók gondolko­dásmódját is kedvezően befo­lyásolja. A párt és a nép egy­ségének megszilárdulása kifeje­zően megnyilvánult a nemzeti bizottsági választások idején. A járási pártbizottság elnök­ségének beszámolója kiemelte, hogy a járási pártszervezetben fokozatosan tartalmat nyert „Az opportunista passzivitásból a bolsevik aktivitásba!" gottwald! jelszó. Az ideológiai tevékeny­ség, a dolgozók proletár inter­nacionalista és hazafias szelle­mű nevelése a Szlovák Nemzeti Felkelés huszonötödik évfordu­lója után indult nagy fejlődés­nek. Az elvhü káderpolitika megvalósításának eredménye­képpen az ideológiai frontról távozniuk kellett a jobboldali opportunizmus képviselőinek. Nagyon gyorsan megújult a munkásság, a szövetkezeti pa­rasztság, a dolgozó értelmiség és a lakosság más része túlnyo­mó többségének bizalma a párt marxista-leninista politikája iránt, és a XIV. pártkongresszus irányelvei az egész Nemzeti Front programjává váltak. En­nek ellenére nem feledkezhe­tünk meg arról, hogy a jobbol­dali opportunista erők csak al­kalomra várnak, hogy esetleges tévedéseinket kihasználják és különféle módon megpróbálkoz­nak a nyilvánosság előtti fellé­péssel. LACIK ELVTÁRS a továbbiak­ban hangsúlyozta, hogy a párt­tagok aktivitásának egyik je­lentős mutatója a taggyűlése­ken való részvétel és pártszer­vezetük, valamint a felsőbb pártszervek határozataiból rá­juk háruló feladatok teljesítése. A rimaszombati járás pártalap­szervezeteiben a taggyűlések lá­togatottsága ez év tizenegy hó­napja alatt 87,7 százalék volt, a vitában pedig a jelenlevők 31,4 százaléka vett részt. A rimaszombati járás sajátos problémája a cigány lakosság nevelése. Ezen a szakaszon komplex és következetes mun­kára van szükség, és a hevelés­sel együtt meg kell oldani e kérdés szociális oldalát is. Min­dent el kell követni annak ér­dekében, hogy a produktív kor­ban levő cigány származású ál­lampolgárok aktívan bekapcso­lódjanak a munkafolyamatba és a munkahely kollektívája is ne­velő hatással legyen rájuk. A társadalmi szervezeteknek is ezen a téren az eddiginél sok­kal következetesebben kell tel­jesíteniük küldetésüket. A járási pártbizottság titkára hangsúlyozta, nem szabad meg­feledkezni arról, hogy a jobb­oldali opportunisták az 1968— 1969-es válság idején a szocia­lista társadalom bomlasztására felhasználták a nacionalizmust és a sovinizmust is. A hazafiság egyedüli védelmezőinek szere­pében léptek fel, ugyanakkor nacionalista és soviniszta hul­lámmal kiemelték a burzsoá ha­gyományokat és a különféle csökevényeket, egymás ellen uszították a nemzeteket és nem­zetiségeket,. s a nacionalizmus szovjetellenességben, szocialis­taellenességben és ellenforra­dalmi ténykedésben csúcsoso­dott ki. E célból visszaéltek a Matica slovenskával és a CSE­MADOK-kal is. A 'PROLETÁR INTERNACIO­NALISTA szellemű nevelés elvá­laszthatatlan a szocialista haza­fiság megszilárdításának folya­matától. A kommunista párt a nemzetiségi kérdés megoldásá­hoz nem formálisan fogott hoz­zá. E kérdés sikeres megoldása társadalmunk gazdasági fejlő­dését tételezi fel. A magyar nemzetiségű dolgo­zók aktívan részt vesznek a já­rás élete minden szakaszának irányításában. Ezt szemlélteti a képviselők aránya a képviselő­testületekben, részvételük a pártszervekben, a társadalmi szervezetekben, a vállalatok, a kulturális és más intézmények irányításában. A járási pártbizottság titkára ezután arról beszélt, hogy az új társadalom öntudatos építő­jének mentesnek kell lennie a múlt csökevényeitől és a vallá­si előítéletektől. Jól emlékszünk rá, hogy a párt és a társadalom válságos időszakában a szocia­lizmus érdekeivel szemben visz­szaéltek a nép vallási érzületé­vel. Az egyház aktivitásának növekedése az állampolgárok feletti befolyásának kiterjeszté­sére irányult. A párt tagjának el kell sajá­títania a tudományos világnéze­tet és tevőleges részt kell vál­lalnia a vallási előítéletek le­küzdésében, > a pártnak arra irá­nyuló szüntelen igyekezetében, hogy fokozatosan az emberek egyre szélesebb körét megsza­badítsa a vallás befolyása alól. Ezen a téren számos párttagra az a feladat vár, hogy elsősor­ban is legközelebbi hozzátarto­zóit, mentesítse a vallási csö­kevényektől. Az ateista propa­gandában nagy szerepet játsza­nak a polgári testületek is. A rimaszombati járásban ez idő szerint 107 ilyen testület műkö­dik 548 taggal. Az egyház aktivitása szemlél­tetően megnyilvánult a vallás­oktatásra jelentkezett tanulók számában. 1967—1968-ban 1726 tanuló vett részt a vallásokta­tásban, ami az összlétszám 15,1 százalékát tette ki, 1968-ban a vallásoktatásra jelentkezett ta­nulók száma 5821-re, 1969-ben pedig 5989-re növekedett. Az 1972—1973-as tanévben számuk 1256-ra csökkent, ez a tanulók 12,6 százalékát jelenti. A CSKP XIV. KONGRESSZU­SA határozataiból eredő felada­tok kidolgozásánál a járási, pártbizottság nagy figyelmet fordított az iskolaügyre is, el­sősorban az iskolák politikai funkcióját tartotta szem előtt, hogy teljesítsék alapvető külde­tésüket és a fiatalokból a szo­cializmus és a kommunizmus politikailag és szakmailag fej­lett építőit neveljék. E feladat megoldásánál nagy gondot for­dítottak a helyes káderpolitika megvalósítására, hogy a peda­gógusi testületekből eltávolít­sák a jobboldali opportunizmus képviselőit Habár az iskolaügy területén egyes problémák még megoldásra várnak, a konszoli­dációs folyamat kedvezően megnyilvánul a munka eredmé­nyeiben. A tanítók politikai­ideológiai nevelésének tovább­ra is nagy figyelmet kell szen­telni, ugyanakkor a Pedagógiai Fakultások hallgatóinak kivá­lasztásánál gondos körültekin­tésre van szükség, hogy a taní­tói hivatásra elsősorban a kom­munista és a munkáscsaládok gyermekeit készítsék elő. Lacik elvtárs rámutatott a^ ipari tanulók nevelése problé-. mái sürgős megoldásának szüki ségességére. Ezen a szakaszon a problémák elsősorban a tanin­tézetek tanítói, s a gyakorlati képzést vezető mesterek és a nevelők képzettségének hiá-. nyosságaiból adódnak. A káder-? kérdés megoldására rendkívül nagy gondot kell fordítani, és szükséges, hogy az üzemek ve-* zetősége is a legképzettebb és legfejlettebb dolgozókra bízza a szakmunkás-utánpótlás neve­lést. E feladat teljesítésére ki* szemelt dolgozókat külön tan­folyamon készítsék fel, hogy a politikai-szakmai ismereteken kívül elsajátítsák a pszicholó­giai-pedagógiai alapelveket is, A járási pártbizottság titkára kiemelte, hogy az elmúlt évek­ben a pártoktatás pozitív szere­pet töltött be a pártszervezetek aktivizálásában. Beválik a párt­oktatás három fokozatú rend­szere. Az alapfokozatban az idei oktatási évben a párttagok 62,3 százaléka tanul, a párt- és gazdasági tisztségviselők a kö* zép- és a felső fokozatú okta­tásban vesznek részt, ezenkívül a lektori és a propagandista tes­tületekben tevékenykednek. A propagandista és a lektori fel­adattal a legtapasztaltabb párt­tagokat bízták meg. Idén au­gusztusban megkezdte működé­sét a járási pártbizottság politi­kai-nevlési háza, amely nagy» ban hozzájárul az Ideológiai­politikai nevelés feladatainak teljesítéséhez és a politikai tö­megmunka fejlesztéséhez. Az ideológiai nevelőmunkában egy­re nagyobb jelentőséget kap a gazdasági propaganda és a dol­gozók gazdasági nevelése. A POLITIKAI TÖMEGMUNKÁ­VAL foglalkozott a járási párt­bizottság plénumának ez évi márciusi és májusi ülése, és az októberi plenáris ülésen érté­kelték az e szakaszon elért eredményeket. Megmutatkozott, hogy fokozott igényességre van szükség e munkával és a dolgo­zók, valamint a tisztségviselők ideológiai és elméleti felké­szültségével szemben. Ján Lacik elvtárs a továb­biakban elmondotta, hogy a já­rási pártbizottság december el­sején megtartott plenáris ülé­se egyértelműen állást foglalt a CSKP KB októberi plenáris ülé­sének eredményei mellett és ki­fejezte: összpontosított igyeke­zetet fejt ki következetes reali­zálásukért. A pártszervek és szervezetek, s vezetésükkel a nemzeti bizottságok, a társadal­mi és a gazdasági szervezetek elsőrendű feladata szemlélte­tően megmutatni az ideológiai munka és a politikai-szervező munka összefüggését. Az ülésen meghatározták a központi párt­bizottság tárgyalásaiból követ­kező feladatok megvalósításá­nak módját. Elsősorban is szük­séges, hogy a pártaktíva az ál­lami szervek, a társadalmi és a gazdasági szervezetek dolgozói és tisztségviselői alaposan meg­ismerkedjenek a rájuk háruló feladatokkal. A központi bizott­ság tárgyalásainak eredményeit a pártszervek és szervezetek, a nemzeti bizottságok és intéz­ményeik, a Nemzeti Front szer­vei és szervezetei, valamint a gazdasági szervezetek a saját feltételeikre applikálják. A párt­szervek és -szervezetek tart­sák szem előtt, hogy az ideoló­giai tevékenység fejlesztése nem kampányfeladat, hanem ál­landó, céltudatos, rendszeres munka, s az ezzel összefüggő kérdéseknek megfelelő helyet kell kapniuk a pártszervezetek és szervek munkatervében. A JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG titkára befejezésül hangsúlyoz­ta: múlhatatlanul szükséges, hogy minden egyes kommunista aktív harcosa legyen a párt po­litikája megvalósításának, s en­nek érdekében konkrét felada­tokat teljesítsen. A járási párt­bizottság kifejezte azt a megyő­ződését, hogy az ideológiai kér­désekkel foglalkozó plenáris ülések a járás feltételei között további hatalmas serkentő erőt Jelentenek a CSKP XIV. kong­resszusán kitűzött célok eléré­sére. GÁL LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents