Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-13 / 294. szám, szerda

AZÉRT BlRÄLUNK, HOGY SEGÍTSÜNK Megkezdődött a CSEMADOK-évzárú közgyűlések időszaka A Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely J járás Vrakúft (Várkony) községében december 10-én tartotta a CSEMADOK helyi szervezete rendes évzárő közgyűlését, amelyen részt vett Lőrincz Gyula, elvtárs, a CSEMADOK KB elnöke, Bodnár Béla elvtárs, a központi titkárság dolgozója, á járási titkárság részéről pedig Bekő Mária elvtársnő. A tagságnak az 1972. évi tevékenységről Cséfalvay Sándor igazgató-tanító, a helyi szervezet elnöké számolt be. Az ilyen beszámolók alkalmából derül ki, hogy mennyi apróbb-nagyobb munka, mennyi kezdeményezés és: törekvés szorul abba az aránylag kevés időbe, amely a kultúra társadalmi napszámosainak a mindennapi munkájuk mellett rendelkezésükre áll. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezt az időt nem lehetne eredményesebben, hatékonyabban felhasználni, mint azt a várkonylak teszik. Sőt. Az elnök beszámolója és az elhangzott néhány ' hozzászólás is arra enged következtetni, hogy Várkonyon igenis nagy energia-tartalékok vannak a helyi lakosságban, az idősebbekben is, de főleg a fiatalságban. A felsorolás szerinti akciók és rendézvények csak bizonyos időnkénti nekibuzdulást jeleznek ami ugyan szintén elismerést érdemel, ám a kulturális igény és fogyasztás állandó bázisának hiányáról tanúskodik, pedig az ilyen nagy községben szinte természetes lenne. A külső megfigyelő a látottak és hallottak alapján úgy érzi, hogy a hiba egyrészt a lakosságnak abban a remélhetőleg csak átmeneti mámorában van, amit számára a kétségtelenül bőséges anyagi lehetőségek jelentenek. másrészt a közügyek iránti közömbösségben. Az első ok, a szerzés vágya önmaguk felé fordítja az emberek figyelmét, a második megszünteti az egészséges becsvágyat. Aki ugyanis szereti a szülővárosát, szülőfaluját, annak nem lehet mindegy, hogy milyen annak a színvonala. A színvonalat pedig nemcsak az új lakóházak, a szép bútorok, a televíziós antennák erdeje és a garázsokban parkoló autók jelentik, de az is, hogy milyen az emberek közötti kapcsolat, hogyan él az ifjúság, akar-e a közösség feljebb lépni a felvilágosodottság lépcsőfokain, vagy a civilizáció vívmányainak bástyája mögött egyhelyben topogva nézi, amint mások kulturáltságban könnyedén megelőzik őket. A jó eredmények eléréséhez szükséges feltételek kialakításában természetesen nagy felelősség hárul a község értelmiségi dolgozóira, de nem lehet azt teljesen rájuk hárítani. Nagy része van benne a falu egész lakosságának, hiszen a próféták sem szerettek soha pusztába kiáltozni! Lényegében e körül a probléma körül forgott a vita is. A vita után a közgyűlés megválasztotta a szervezet vezetőségét az 1973. évre. A főbb funkciókban megmaradtak az eddigiek. Ismét elnökké választották Cséfalvay Sándor elvtársat, aki ilyen minőségében megtartotta a gyűlés zárszavát. Arra kérte a megjelenteket, hogy Igyekezzenek passzív polgártársaikat is jobb belátásra bírni a csehszlovákiai magyar kultúra fejlesztése érdekében. A gyűlés után a helyi szervezet énekkara a középiskolás tanulóifjúság irodalmi színpadának közreműködésével „Fölszállott a páva" címen sikeres Kodály-emlékestet tartott. — Igo — Testvéreknek kijáró szeretettel. Morvay István, a Berencsi Efsz elnöke keresetlen szavakkal üdvözölte körükben a nyitrai járásban tartózkodó szovjet küldöttséget, mely ez alkalommal látogatásával tisztelte meg közös gazdaságukat. A kölcsönős baráti szavak elhangzása után a szövetkezet vezetői örömmel vezették végig a testvéri szovjet nép fiait üzemegységükön. furij Vlagyimirovics Vaszilev elvtárs, a küldöttség vezetője az elismerés hangján beszélt az 1142 hektáros szövetkezet létesítményeiről és gépi ellátottságáról. Főleg afelől érdeklődött, hogy az ilyen korszerűen kiépített gazdaság milyen mértékben járul hozzá a társadalmi kötelezettségek teljesítéséhez, mennyiben befolyásolja tagjai életszínvonalának emelkedését? Az efsz elnökét nem lepték meg a kérdések, hiszen közös gazdaságuk immár 22 év óta sikeresen fejlődik, és ma már a legjobbak között emlegetik. — Az utóbbi három év alatt — válaszolta Morvay elvtárs — az egy hektárra eső jövedelem #770 koronáról 12 390 koronára emelkedett. A szövetkezet évente 22 vagon húst, félmillió Utar tejet, csaknem 40 vagon szemes terményt, 300 vagon cukorrépát és egyéb termékeket ad el a felvásárlási üzemeknek. A tagság jövedelme pedig eléri a havi 1600 koronát, s az ipari dolgozókéhoz hasonlóan fizetett szabadságukat is biztosítje. A vendégek szorgalmasan jegyezgettek s csak akkor állt meg kezükben a ceruza, amikor az üzemi pártszervezet alelnöke, a veterán Cigány Imre elvtárs emelkedett szólásra. — A kapitalizmus idején — hangsúlyozta — sokat olvastunk és hal'ottunk a Szovjetunióról, a világ első szocialista államáról. Minket kommunistákat és c falu dolgozóit örömmel töltötte

t el azok a sikerek, melyeket a szovjet nép elért hazája építésében. A felszabadulásnak köszönhetjük, hogy a kolhozparcsztok példájára nálunk is hozzáfoghattunk a szocialista mezőgrzdaság kiépítéséhez. Szövetkezetünkben a megalakulástól kezŕve szívesen alkalmaztuk a szovjet tapasztalatokat. Ezeknek köszönhetjük többek között azt is, hogy gabonatermelésünket szinte forradalmasítottuk. A nagyhozamú szovjet búzafajták alkalmazásával 40 mázsás termést értünk el hektáronként. Szövetkezetünk jó eredményei falunk még egyénileg gazďá

1kodó kisparasztjait ez idén meggyőzték a nagyüzemi gaz dálkodás előnyeiről, s most az ősszel ötvenen csatlakoztak hozzánk, további 200 hektárral bővítették a közös területét. Hálák András bácsi is a vendégek között foglalt helyet. Tíz évvel ezelőtt három hektár földdel lépett a szövetkezetbe és hatvannégy éves őszülő fejével így fogalmazta meg véleményét. — Sokat gürcöltem világéletemben. A három hektár föld mégis szűkösen fizetett. Bár eleinte vonakodtam a közöstől, végeredményben hallgattam a kommunisták szavára és aláírtam a belépési nyilatkozatot. Beláttam és most már meggyőződésből mondhatom, hogy a parasztság felemelkedését és biztos jövőjét csak a közös gazdálkodás biztosíthatja. A közvetlen baráti eszmecsere mind jobban feloldotta a beszélgetés légkörét. A vendégek élő példákkal illusztrálva mondották el, hogy szűkebb hazájukban, a szaratovi körzetben is sokat kellett dolgozniuk a pártszervezeteknek, míg a kolhozok elindultak a valóban nagyüzemi gazdálkodás útján. Természetesen a vendéglátók is feltérképezték célkitűzéseiket. Lőrincz István gépésztechnikus tájékoztatásából kitűnt, hogy a berencsiek a közeljövőben további három szövetkezettel egyesülnek, tehát nem állnak meg a fejlődés útján. Ez a társulás lehetővé teszi a termelés szakosítását, kedvező feltételeket nyújt nagy teljesítményű gépek vásárlására, korszerűbb férőhelyek építésére és az élőmunka csökkentésére. Sokáig folyt még a beszélgetés. A szovjet vendégek a viszontlátás reményében búcsúztak el a berencsi szövetkezet tagjaitól. SZOMBATH AMBRUS Növekvő igényességgel Beszélgetés JÄN LACiK elvtárssal, a Rimavská Sobota-i járási pártbizottság titkárá* val az ideológiai munka eredményeiről és időszerű feladatairól A CSKP Központi Bizottságának októberi plenáris ülése és az SZLKP Központi Bizottságának ezt követő tanácskozása a pártszervek és -szervezetek figyelmét az ideológiai munka feladataira összpontosította. Az elmúlt hetekben a járási pártbizottságok mélyrehatóan felmérték a pártmunka e szakaszán elért eredményeket és a központi pártbizottság tárgyalásainak szellemében megvitatták további feladataikat. így tettek a rimaszombati járásban is, ahol a járási pártbizottság e hónap elején részletezte az ideológiai munka kérdéseit. Erről tájékoztatott }án Lacik elvtárs, a járási pártbizottság titkára. BEVEZETŐBEN elmondta, hogý a CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa eredményeit a járási pártbizottság a rimaszombati járás feltételeire applikálta. A párt vezető szerepének megszilárdítása, a népgazdaság dinamikus fejlődésének biztosítása, az állami és társadalmi szervek és szervezetek tevékenysége színvonalának emelése mellett nagy gondot fordítottak az ideológiaipolitikai munka, az iskolaügy és a kulturális élet fejlesztésére is. A járási pártbizottság figyelme a kommunisták és a többi dolgozó marxista—leninista szellemű nevelésének további elmélyítésére összpontosult. A járásban jelentős eredményeket értek el, amelyek igazolják a párt politikájának helyességét és céltudatosságát. Ezt a politikát megérti; és támogatja a rimaszombati járás dolgozóinak hatalmas többsége. Megerősödött a munkásosztály és élcsapata, a kommunista párt vezető szerepe. Lényegében mindegyik gazdasági üzém sikeresen megvalósítja tervezett feladatait. A dolgozók kezdeményezésének növekedése és a szocialista munkaverseny fejlődése a gazdasági feladatok teljesítésén kívül a dolgozók gondolkodásmódját is kedvezően befolyásolja. A párt és a nép egységének megszilárdulása kifejezően megnyilvánult a nemzeti bizottsági választások idején. A járási pártbizottság elnökségének beszámolója kiemelte, hogy a járási pártszervezetben fokozatosan tartalmat nyert „Az opportunista passzivitásból a bolsevik aktivitásba!" gottwald! jelszó. Az ideológiai tevékenység, a dolgozók proletár internacionalista és hazafias szellemű nevelése a Szlovák Nemzeti Felkelés huszonötödik évfordulója után indult nagy fejlődésnek. Az elvhü káderpolitika megvalósításának eredményeképpen az ideológiai frontról távozniuk kellett a jobboldali opportunizmus képviselőinek. Nagyon gyorsan megújult a munkásság, a szövetkezeti parasztság, a dolgozó értelmiség és a lakosság más része túlnyomó többségének bizalma a párt marxista-leninista politikája iránt, és a XIV. pártkongresszus irányelvei az egész Nemzeti Front programjává váltak. Ennek ellenére nem feledkezhetünk meg arról, hogy a jobboldali opportunista erők csak alkalomra várnak, hogy esetleges tévedéseinket kihasználják és különféle módon megpróbálkoznak a nyilvánosság előtti fellépéssel. LACIK ELVTÁRS a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a párttagok aktivitásának egyik jelentős mutatója a taggyűléseken való részvétel és pártszervezetük, valamint a felsőbb pártszervek határozataiból rájuk háruló feladatok teljesítése. A rimaszombati járás pártalapszervezeteiben a taggyűlések látogatottsága ez év tizenegy hónapja alatt 87,7 százalék volt, a vitában pedig a jelenlevők 31,4 százaléka vett részt. A rimaszombati járás sajátos problémája a cigány lakosság nevelése. Ezen a szakaszon komplex és következetes munkára van szükség, és a heveléssel együtt meg kell oldani e kérdés szociális oldalát is. Mindent el kell követni annak érdekében, hogy a produktív korban levő cigány származású állampolgárok aktívan bekapcsolódjanak a munkafolyamatba és a munkahely kollektívája is nevelő hatással legyen rájuk. A társadalmi szervezeteknek is ezen a téren az eddiginél sokkal következetesebben kell teljesíteniük küldetésüket. A járási pártbizottság titkára hangsúlyozta, nem szabad megfeledkezni arról, hogy a jobboldali opportunisták az 1968— 1969-es válság idején a szocialista társadalom bomlasztására felhasználták a nacionalizmust és a sovinizmust is. A hazafiság egyedüli védelmezőinek szerepében léptek fel, ugyanakkor nacionalista és soviniszta hullámmal kiemelték a burzsoá hagyományokat és a különféle csökevényeket, egymás ellen uszították a nemzeteket és nemzetiségeket,. s a nacionalizmus szovjetellenességben, szocialistaellenességben és ellenforradalmi ténykedésben csúcsosodott ki. E célból visszaéltek a Matica slovenskával és a CSEMADOK-kal is. A 'PROLETÁR INTERNACIONALISTA szellemű nevelés elválaszthatatlan a szocialista hazafiság megszilárdításának folyamatától. A kommunista párt a nemzetiségi kérdés megoldásához nem formálisan fogott hozzá. E kérdés sikeres megoldása társadalmunk gazdasági fejlődését tételezi fel. A magyar nemzetiségű dolgozók aktívan részt vesznek a járás élete minden szakaszának irányításában. Ezt szemlélteti a képviselők aránya a képviselőtestületekben, részvételük a pártszervekben, a társadalmi szervezetekben, a vállalatok, a kulturális és más intézmények irányításában. A járási pártbizottság titkára ezután arról beszélt, hogy az új társadalom öntudatos építőjének mentesnek kell lennie a múlt csökevényeitől és a vallási előítéletektől. Jól emlékszünk rá, hogy a párt és a társadalom válságos időszakában a szocializmus érdekeivel szemben viszszaéltek a nép vallási érzületével. Az egyház aktivitásának növekedése az állampolgárok feletti befolyásának kiterjesztésére irányult. A párt tagjának el kell sajátítania a tudományos világnézetet és tevőleges részt kell vállalnia a vallási előítéletek leküzdésében, > a pártnak arra irányuló szüntelen igyekezetében, hogy fokozatosan az emberek egyre szélesebb körét megszabadítsa a vallás befolyása alól. Ezen a téren számos párttagra az a feladat vár, hogy elsősorban is legközelebbi hozzátartozóit, mentesítse a vallási csökevényektől. Az ateista propagandában nagy szerepet játszanak a polgári testületek is. A rimaszombati járásban ez idő szerint 107 ilyen testület működik 548 taggal. Az egyház aktivitása szemléltetően megnyilvánult a vallásoktatásra jelentkezett tanulók számában. 1967—1968-ban 1726 tanuló vett részt a vallásoktatásban, ami az összlétszám 15,1 százalékát tette ki, 1968-ban a vallásoktatásra jelentkezett tanulók száma 5821-re, 1969-ben pedig 5989-re növekedett. Az 1972—1973-as tanévben számuk 1256-ra csökkent, ez a tanulók 12,6 százalékát jelenti. A CSKP XIV. KONGRESSZUSA határozataiból eredő feladatok kidolgozásánál a járási, pártbizottság nagy figyelmet fordított az iskolaügyre is, elsősorban az iskolák politikai funkcióját tartotta szem előtt, hogy teljesítsék alapvető küldetésüket és a fiatalokból a szocializmus és a kommunizmus politikailag és szakmailag fejlett építőit neveljék. E feladat megoldásánál nagy gondot fordítottak a helyes káderpolitika megvalósítására, hogy a pedagógusi testületekből eltávolítsák a jobboldali opportunizmus képviselőit Habár az iskolaügy területén egyes problémák még megoldásra várnak, a konszolidációs folyamat kedvezően megnyilvánul a munka eredményeiben. A tanítók politikaiideológiai nevelésének továbbra is nagy figyelmet kell szentelni, ugyanakkor a Pedagógiai Fakultások hallgatóinak kiválasztásánál gondos körültekintésre van szükség, hogy a tanítói hivatásra elsősorban a kommunista és a munkáscsaládok gyermekeit készítsék elő. Lacik elvtárs rámutatott a^ ipari tanulók nevelése problé-. mái sürgős megoldásának szüki ségességére. Ezen a szakaszon a problémák elsősorban a tanintézetek tanítói, s a gyakorlati képzést vezető mesterek és a nevelők képzettségének hiá-. nyosságaiból adódnak. A káder-? kérdés megoldására rendkívül nagy gondot kell fordítani, és szükséges, hogy az üzemek ve-* zetősége is a legképzettebb és legfejlettebb dolgozókra bízza a szakmunkás-utánpótlás nevelést. E feladat teljesítésére ki* szemelt dolgozókat külön tanfolyamon készítsék fel, hogy a politikai-szakmai ismereteken kívül elsajátítsák a pszichológiai-pedagógiai alapelveket is, A járási pártbizottság titkára kiemelte, hogy az elmúlt években a pártoktatás pozitív szerepet töltött be a pártszervezetek aktivizálásában. Beválik a pártoktatás három fokozatú rendszere. Az alapfokozatban az idei oktatási évben a párttagok 62,3 százaléka tanul, a párt- és gazdasági tisztségviselők a kö* zép- és a felső fokozatú oktatásban vesznek részt, ezenkívül a lektori és a propagandista testületekben tevékenykednek. A propagandista és a lektori feladattal a legtapasztaltabb párttagokat bízták meg. Idén augusztusban megkezdte működését a járási pártbizottság politikai-nevlési háza, amely nagy» ban hozzájárul az Ideológiaipolitikai nevelés feladatainak teljesítéséhez és a politikai tömegmunka fejlesztéséhez. Az ideológiai nevelőmunkában egyre nagyobb jelentőséget kap a gazdasági propaganda és a dolgozók gazdasági nevelése. A POLITIKAI TÖMEGMUNKÁVAL foglalkozott a járási pártbizottság plénumának ez évi márciusi és májusi ülése, és az októberi plenáris ülésen értékelték az e szakaszon elért eredményeket. Megmutatkozott, hogy fokozott igényességre van szükség e munkával és a dolgozók, valamint a tisztségviselők ideológiai és elméleti felkészültségével szemben. Ján Lacik elvtárs a továbbiakban elmondotta, hogy a járási pártbizottság december elsején megtartott plenáris ülése egyértelműen állást foglalt a CSKP KB októberi plenáris ülésének eredményei mellett és kifejezte: összpontosított igyekezetet fejt ki következetes realizálásukért. A pártszervek és szervezetek, s vezetésükkel a nemzeti bizottságok, a társadalmi és a gazdasági szervezetek elsőrendű feladata szemléltetően megmutatni az ideológiai munka és a politikai-szervező munka összefüggését. Az ülésen meghatározták a központi pártbizottság tárgyalásaiból következő feladatok megvalósításának módját. Elsősorban is szükséges, hogy a pártaktíva az állami szervek, a társadalmi és a gazdasági szervezetek dolgozói és tisztségviselői alaposan megismerkedjenek a rájuk háruló feladatokkal. A központi bizottság tárgyalásainak eredményeit a pártszervek és szervezetek, a nemzeti bizottságok és intézményeik, a Nemzeti Front szervei és szervezetei, valamint a gazdasági szervezetek a saját feltételeikre applikálják. A pártszervek és -szervezetek tartsák szem előtt, hogy az ideológiai tevékenység fejlesztése nem kampányfeladat, hanem állandó, céltudatos, rendszeres munka, s az ezzel összefüggő kérdéseknek megfelelő helyet kell kapniuk a pártszervezetek és szervek munkatervében. A JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG titkára befejezésül hangsúlyozta: múlhatatlanul szükséges, hogy minden egyes kommunista aktív harcosa legyen a párt politikája megvalósításának, s ennek érdekében konkrét feladatokat teljesítsen. A járási pártbizottság kifejezte azt a megyőződését, hogy az ideológiai kérdésekkel foglalkozó plenáris ülések a járás feltételei között további hatalmas serkentő erőt Jelentenek a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött célok elérésére. GÁL LÁSZLÓ