Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-13 / 294. szám, szerda

HÉTÓRÁS SÉTA A HOLDON Houston — Kedden, középeurópai idő szerint hajnali egy órakor nyílt ki először a Holdra érkezett „Challenger" ajtaja. Elsőnek Eugene Cernan parancsnok lépkedett lefelé a létrán; őt követte Schmitt, az expedíció geológusa, mintegy kilencven kilométerrel fölöttük egy magányos űrhajós keringett eközben: Ronald Evans, a"ki az „America" nevű parancsnoki kabinban maradt, hogy kísérleteket végezzen és felvételeket készítsen, míg társai a Holdon járnak. Cernan jelentette Houstonnak, hogy a leszállás sima volt. Sőt, nemcsak sima, rendkívül pontos is, hiszen a Holdra szálló egység a kijelölt célponttól alig 100 méterre érte el földünk útitársának felszínét, ami az Apollo-missziók hasonló manővereiből ítélve szép teljesítmény. Meglepte az űrhajósokat, hogy a vártnál több az elszórt kő zet, s hogy puha a „holdtalaj". Cermannak például 20—25 centiméterre süllyedt a holdporba a lába. Az első terepszemlét a holdautó eloldása követte. Míg dolgoztak, Cernan is, Schmitt is lelkesült hangon tájékoztatta Houstont benyomásairól „Hihetetlen!" — mondta Cernan. „A geológusok paradicsoma" — replikázott Schmitt. Miközben ide-oda hajladoztak, Schmitt űrhajósruhájának hűtővize átmenetileg felmelegedett. „Én már csak ilyen vagyok: egy forróvérű geológus" — tréfálkozott az élményeitől alaposan izgalomba jött Schmitt. Körülbelül 70 perccel azután, hogy kiszálltak, az űrhajósok elhelyeztek egy kamerát, amely tiszta képet továbbított a földre. Könnyen és szépen ment a legfontosabbnak mondott kísérlet. Cernan két, egyenként 2 és fél méter mély lyukat fúrt a talajba, elhelyezett bennük két hőmérőt, amelyek azután adatokat szolgáltatnak a felszín alatti réteg hőviszonyairól. Körülbelül két és fél kilométerre a holdkemptól, az úgynevezett Emory-kráternél az űrhajósok kőzetmintákat vettek. Cernan ós Schmitt 8 óra 5 perckor befejezte hétórás sétáját és visszatért a holdkompba. néhány Kommentárunk TANAKA NAPJAI MEG VANNAK SZÁMLÁLVA? Tokió — A japán parlamenti választások eredménye, amely a negyedszázada hatalmon levő liberális Demokrata Párt stagnálásáról és a baloldali ellenzék, mindenek előtt a kommu nisták és a szocialisták rohamosan fokozódó népszerűségé ről tanúskodik, — valóságos sokként érte Tanaka miniszterelnököt és nagytőkés támogatóit. Tanaka, a választást követő első sajtóértekezleten elismerte, hogy konzervatív pártjának mérsékelt választási teljesítménye „a japán közvélemény fokozatosan csökkenő bizalmának" félreérthetetlen jele. Ami viszont a japán kommunisták látványos választási sikerét illeti, a szukatlanul komor arckifejezésű miniszterelnök csupán arra szorítkozott, hogy kijelentse: „Attól tartok, hogy alábecsültem a kommunista pártot". S az új politikai légkört misem tükrözi jobban, mint az a tény, hogy Tanaka, aki a választások előtt nem létezőnek tekintette a japán Kommunista Pártot, ezúttal első ízben közölte, kész találkozni a párt vezetőivel. A japán nagytőke, amelyet régóta foglalkoztat a Liberális Demokrata Párt népszerűségének fokozatom csökkenése, az utóbbi időben mind nagyobb pénzügyi támogatásban részesítette a középutas Demokratikus Szocialista Pártot, megfelelő alternatívát keresve a konzervatív párt helyett. A vasárnapi választás azonban érzékeny csapást mért erre a kísérletre. A Demokratikus Szocialista Párt, amely esetenként a Liberális Demokrata Párton is túltett a kommunista-ellenességben súlyos vereséget volt kénytelen elkönyvelni. Ennek következtében felborult a hagyományos hatalmi egyensúly és a Japán Kommunista Párt az ország harmadik legerősebb politikai pártjává vált. Nagytőkés körökben nyíltan céloznak rá, hogy Tanakának nem sikerült záros határidőn belül olyan teljesítményt nyújtani, amely helyreállítja a közvélemény bizalmát a Liberális Demokrata Pártban s ezért a júliusban hatalomra került pártelnök és miniszterelnök napjai meg vannak számlálva. Faulkner taktikázik London — Hétfőn egész napon át ülésezett az unionista párt 300 tagú végrehajtó bizottsága Belfastban. A pártvezetőség egy határozati javaslatról tárgyalt, amely szerint az „élcsapathoz" való tartozás és az unionista párttagság összeférhetetlen egymással. Az indítványt a múlt hónapban Stratton Mills, a londoni parlament tagja terjesztette elő és egy Basil Mcivor nevű, volt észak-ír miniszter támogatta. Mindkét politikust a párt úgynevezett mérsékelt szárnyának hangadójaként ismerik. Brían Faulkner a párt vezére, taktikai küzdelmet vívott azért, hogy a végrehajtó bizottság ne szavazzon az „élcsapatot" kiközösítő határozati javaslatról. Faulkner szerdán tárgyal W.hitelaw miniszterrel a politikai reformokról, amelyeket az angol kormány a jövő év elején véglegesít. i mm y GENFBEN a szovjet küldöttség épületében ismét találkozott a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttsége, hogy a stratégiai fegyverek korlátozásáról tárgyaljon. A KÖZÖS PIAC irányító szerveinek 6000 sztrájkoló alkalmazottjához csatlakoztak a luxemburgi szerv dolgozói iš. A munkabeszüntetés célja a magasabb bérek kivívása. ERICH HONECKER, az NSZEP KB első titkára fogadta Rodney Arismendit, az Uruguayi Kommunista Párt első titkárát, aki látogatása során az NSZEP külés belpolitikájának kérdéseivel ismerkedik. BONNBAN ismét találkozott Michael Kohl, az NDK és Egon Bahr, az NSZK államtitkára. Megbeszélésükön a két német állam kapcsolatainak normalizálásáról kötött egyezmény aláírásának előkészítésével foglalkoztak. RÓMÁBAN kétszáz képviselő követeli, hogy Olaszország minél előbb kössön diplomáciai kapcsolatokat a Német Demokratikus Köztársasággal. GUINEAI küldöttség tartózkodik Varsóban dr. Alpha Oumar Barry, a Guineai Demokrata Párt PB tagja, külügyminiszter vezetésével. A SZOVJET-AMERIKAI tudományos-műszaki együttműködési megállapodás keretében szovjet oceánográfusok tesznek látogatást az Egyesült Államok nagy óceánkutató központjaiban. Hétfőn Bostonban sajtóértekezleten számoltak be a vendégek saját tapasztalataikról. JEAN-PAUL SARTRE, a neves francia író és filozófus tizenkét hívével együtt hátfőn „megszállta" az Elektromos Művek párizsi irodáit. Akciójukkal 63 marokkői származású vendégmunkás egy hónap óta tartó sztrájkját kívánták támogatni. A Sartre vezette csoport 45 perc után békésen eltávozott, a rendőrség kivonult ugyan, de nem lépett közbe. MINISZTERI szintű értekezlet nyílt hétfőn Kinshasában, Zaire fővárosában, a két rivális angolai felszabadító mozgalom egyesítéséről. Roberto Holdenen, a „száműzött angolai forradalmi kormány" elnökén, illetve Agostinho Neton, az Angolai Népi Felszabadító Mozgalom vezetőjén kívül jelen van a zairai, a kongói, a tanzániai és a zambiai külügyminiszter is. A SZOVJET állami bank engedélyt adott Finnország legnagyobb kereskedelmi bankjának, a Kanyallis Osake Pankkinak moszkvai fiók létesítésére. Ez az első skandináviai bank, amely képviselettel rendelkezik majd a szovjet fővárosban. ÉSZAKI POLARIZÁLÓDÁS A

négymilliós Norvégia ritkán szerepel a világeseményekben. Ha neve mégis felbukkan, akkor is töbnyire skandináviai vonatkozásban, a földrész országainak és népeinek szerves tartozékaként történik róla említés. Az ősszel azért került Norvégia az érdek lődés előterébe, mert a lakosság többsége népszavazás során félreérthetetlenül elutasította az ország közös piaci csatlakozó sát, ami a munkáspárti Bratteli-kormány bukását okozta. Most pedig egy új párt alakult Norvégiában annak folytán hogy szakadás történt a legrégibb burzsoá pártban, a Liberális (Venstre) Pártban. Az új párt az Oj Venstre Néppárt nevet viseli, s elnöke Helge Seip lett. Önmagában nem sokat árul el ez az esemény, csak a norvég politika legutóbbi alakulásával összhangban következtethetünk, mi megy végbe az országban. Amikor a közös piaci csatla kozás mellett vagy ellene kel lett dönteni, a közös piaci tagságot szorgalmazó kormányzó Munkáspárttal szemben álló ellenzéki erők összefogtak és a közős piaci csatlakozás ellenzőinek népi szövetsége néven laza blokkot alkottak, amely azonban elég erősnek bizonyult a kormány szándékainak meghiúsítására. A közös piaci tagság ellenzőinek táborába tartoztak a kommunisták éppen úgy, mint a Centrumpárt, a Keresztény Néppárt és a Venstre Párt. Természetesen nagy nézet eltérések választották el egymástól a pártokat, sőt a burzsoá pártokon belül is differenciálódnak a nézetek. A Közös Piac elutasítása — mindegyik párt esetében más-más meggondolásból — azonban egyesítette őket a Bratteli-kormány terve ellen. A norvég burzsoá pártok — függetlenül attól, hogy Norvégia is NATO-állam, azért utasították el a közös piaci tagságot, mert az katasztrofális következményekkel járt volna a halászipar és a mezőgazdaság szempontjából. Hisz Norvégia évi halfogása eléri a hárommillió tonnát, ami a fele a közös piaci államok halkitermelésének. Mintegy 50 ezer norvég halász jövője forgott kockán, noha a halászatra csak 1983. január elsejével vonatkozott volna a közös piaci tagság a belőle eredő jogokkal együtt. Veszélyben forgott a mezőgazdaság is, amely csak azért áll oly magas fejlettségi fokon, mert állami támogatással nagy beruházások történnek, nagyfokú a norvég mezőgazdaság gépellátottsága. A közös piaci tagság esetén elmaradna az állami támogatás. Ez pedig nemcsak a szegényparasztokat érintené súlyosan, hanem a középbirtokos rétegeket is. A szegény halászok igazi érdekeit csak a kommunisták képviselték — a többi ellenzéki párt NATO-barát politikát folytat, és csak csoportérdekei miatt vált a Közös Piac ellenzőjévé. Az említett Venstre Párt például 1884-ben történt megalakulása óta a középburzsoázia és a liberális polgári értelmiség érdekeit képviseli. Bizonyos vonatkozásban kétlakinak jellemezhető politikája már 1953 szakadást idézett elő a párt soraiban. Akkor a konzervatívok felé tájékozódó jobboldal vallott színt, és alapított különpártot Norvég Liberális Néppárt néven. Most viszont a párt balszárnya szakadt ki s ez a polarizálódás jelenségében pozitívumnak tekinthető, különösen akkor, ha ez a népszavazás eredményeit kővető balratolódásnak az eredménye. A burzsoá pártok morzsolódása ugyanis arra vall, hogy tagságuk kiábrándul a hagyományos taktikát folytató politikájukból, s reméljük, majd szélesebb tömegek jutnak arra a felismerésre, hogy az ország, a nemzet, a dolgozók igazi érdekeit csak a kommunisták képviselik és küzdenek érvényesülésükért. L. L. A szovjet—csehszlovák kereskedelem távlatai Moszkva — Nyikolaj Patolicsev, a Szovjetunió, és Andrej Barčák. Csehszlovákia külkereskedelmi minisztere a szovjet fővárosban a szovjet—csehszlovák kereskedelem fejlesztésének jövő évi távlatairól tárgyalt. A Szovjetunió elsősorban ellátja hazánkat kőolajjal és földgázzal, továbbá vasércet, színes fémeket, textil-alapanyagokat és más árucikkeket szállít. Az 1971—1975-ös évekre szóló kereskedelmi egyezmény keretében Csehszlovákia várhatóan több gépet és berendezést vásárol a Szovjetunióban, amelyeket egyes iparágak műszaki rekonstrukciójára használ fel. 1973-ban Csehszlovákia a Szovjetunióba elsősorban villany mozdonyokat, trolibuszokat és villamosokat szállít. Jelentős azonban hazánk kivitele megmunkáló gépekből, hengerművekből és áramfejlesztőkből is. A Szovjetunió gépipari behozatalának 20 százalékát hazánk fedezi. A jövőben bővül a közszükségleti cikkek árucseréje is. Hazánk a Szovjetuniótól rádiókat, televíziós készülékeket, fényképezőgépeket és hűtőszekrényeket, a Szovjetunió pedig Csehszlovákiától cipőket, bútort és kötöttárut vásárol. Gazdasági fejlődésünk irányvonala és problémái (Folytatás a 6. oldalról) irányítás valamennyi fokán a vezető funkciókban olyan emberek legyenek, akik következetesen valóra akarják váltani a párt XIV. kongresszusának irányvonalát és teljesítésére meg tudják nyerni a dolgozók széles tömegeit is. Szlovákia valamennyi pártszervében és -szervezetében ki kell alakítani az egyének, az üzemi kollektívák, a vállalatok és a minisztériumok elért eredményei igényes, tárgyi és bíráló megítélésének légkörét. Következetesen biztosítjuk gazdaságpolitikáink megvalósítását í Elvtársak! Az a tény, hogy az 1973. évi tervet bizonyos időbeli előnnyel tárgyaljuk meg, lehetővé teszi, hogy a pártszervek és -szervezetek még ebben az évben konkrét politikai-szervezési intézkedéseket tegyenek sikeres teljesítése érdekében. Erre teljes mértékben fel kell használni a küszöbönálló évzáró taggyűléseket is. Csehszlovákia Kommijnista Pártja Központi Bizottsága plénumának tárgyalásaiból és azokból a közvetlen feladatokból, amelyekre a párt figyelmét Irányítjuk Szlovákiában, következik az, hogy a jövő év különösen fontos esztendő lesz a XIV. pártkongresszus irányelvei sikeres teljesítése szempontjából. Ez megköveteli az egész párttól, az állami és a gazdasági szervektől, hogy a CSKP KB plénuma és mai plenáris ülésünk határozatainak megvalósítása a mindennapos politikai-szervező munka tartalmává váljék az irányítás valamennyi fokán, minden munkahelyen. Pártunkban immár hagyománnyá vált, hogy a gazdaság elért fejlődési fokának értékelésénél a pártszervek és általuk az egész társadalom figyelme a döntő feladatok biztosítására, a további előrehaladást megnehezítő problémák és fogyatékosságok megoldására irányul. Ez bizonyára nem könnyű munka. De emellett tudatosítanunk kell azt, hogy e téren sikert és haladást csak akkor várhatunk, ha mindazok, akik felelősek a szervező és irányító tevékenységért, a legfelsőbb pártszervek határozatainak megvalósításáért lankadatlan erőfeszítéssel törekednek erre, elvhűen és megalkuvás nélkül érvényesítik a gyakorlati életben gazdaságpolitikánk alapelveit. Arra kell törekednünk, hogy minden egyén tudatosítsa a használati értékek kialakítása, a népgazdaság hatékonyságának növelése és az életszínvonal emelése közötti közvetlen összefüggést. A doigok ilyen értelmezését, az ilyen viszonyulást az össztársadalmi szükségletekhez nem lehet egyik napról a másikra kivívni. Nem egyszeri és nem egyszerű dologról van szó. Ez a harc a párt politikai-szervező munkájának, gazdasági politikájának állandó alkotó része. Elvtársak! Amikor tehát megvonjuk az 1972. év gazdasági eredményeinek mérlegét és egyúttal elbíráljuk az 1973. évi terv javaslatát, azt látjuk, hogy a következő években is minden előfeltételünk megvan ahhoz, hogy mind Szlovákiában, mind egész csehszlovák hazánkban felelősségteljesen megvalósítsuk Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának Irányelveit és Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának határozatát. Mint kommunisták joggal lehetünk büszkék arra, hogy a stagnáció, valamint a jobboldali és antiszocialista erők 1968—1969 évi destrukciós hatásának időszaka után pártunk vezetésével Csehszlovákia gazdasága ismét kiegyensúlyozott ütemben, a népgazdasági tervben kijelölt arányokban fejlődik. Ez a tény minden törekvésünket céltudatossá és reálissá teszi. Ugyanakkor elmélyíti dolgozóink bizalmát pártunkban és elősegíti a társadalomban élvezett természetes tekintélyének növekedését. Ezért mindnyájan a Központi Bizottságtól kezdve a kerületi és járási bizottságokon át egészen a párt alapszervezetekig járuljunk hozzá, hogy az idei tervfelariatok következetes teljesítésének és főként az 1973-as év feladatai rendszeres egész évi teljesítésének útján a leghatékonyabban elősegítsük hazánk szocialista építését és ezáltal Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának sikerét.