Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-13 / 294. szám, szerda

Gazdasági fejlődésünk irányvonala és problémái (Folytatás a 3. oldalról) lémái megoldásának. Megállapíthatjuk, hogy Szlovákiában a gépipar fejlődése, amely a cseh kerületek gépipari vál­lalatainak hatékony segítségével való­sul meg, jelentős szerepet játszott Szlo­vákia eddigi iparosításában. A gépipar további fejlődésétől függ nagymérték­ben a gazdaság fellendülése Szlovákiá­ban, valamint a pártnak a két nemzeti köztársaság gazdasági színvonala kie­gyenlítésére vonatkozó utasításainak teljesítése. Szlovákiában a gépipar fejlesztése az egész csehszlovák gépipar problémái megoldásának jelentős forrását jelenti. Ezért a legfelsőbb párt- és kormány­szervek az év folyamán nagyon intenzí­ven foglalkoztak ezekkel a kérdések kel, és feladatul adták, hogy fokozott figyelmet szenteljenek a gépipari ter­melési-gazdasági egységek és vállalatok szlovákiai problémái megoldásának. Egyúttal feladatul adták, hogy intéz­kedéseket hozzanak a termelési kapa­citások jobb kihasználására és tisztáz­zák a beruházási szándékokat az ötéves terv továbi éveire, a termelési-műszaki alap gyorsabb korszerűsítése, valamint annak érdekében, hogy a szlovákiai gépipari vállalatok fokozott mértékben vegyenek részt a döntő fontosságú ter­melési programok fejlesztésében. Elsősorban az autóipar, a számítás­technika, a megmunkálógépek, az épí­tő- és az útépítőgépek, a műanyagfel­dolgozó-gépek, a félvezetők és a gyen­geáramú mikroelektronika, a korszerű összeköttetési rendszerek és más ter­melési ágazatok fejlesztésére irányul a figyelem. Ugyancsak biztosítani fogjuk a komplett termelési ágazatok fejlesz­tését és a gépkohászat gyorsabb fej­lesztését. Ez lehetővé teszi, hogy Kelet­Szlovákiában megoldjuk a gépipari ter­melés fejlődésének egyes problémáit. Ennek érdekében kialakítjuk a felté­teleket a tudományos kutatóalap, első­sorban a Nové Mesto nad Váhom-i Gé­pesítési és Automatizálási Kutatóinté­zet, a bratislavai Hegesztő Kutatóinté­zet eredményeinek felhasználásához, és intenzíven fejlesztjük a szlovákiai gépipari üzemekben és vállalatokban a kutató fejlesztési alapot és a terme­lés műszaki előkészítésének részeit. Valamennyi intézkedés arra irányul, hogy Szlovákiában a gépipar fejleszté­sében teljesítjük az ötéves terv célki­tűzéseit. Egyúttal meg kell mondanunk, hogy az üzemek irányító dolgozói nem vár­hatják passzívan, amíg a minisztériu­mokban megoldják ezeket a bonyolult problémákat. A termelési-gazdasági egységekben és az üzemekben is kez­deményezően kell foglalkozni ezekkel a kérdésekkel és megoldásukra idejé­ben javaslatot kell tenni. Szlovákia Kommunista Pártja Köz ponti Bizottságának Elnöksége elvárja a pártszervezetektől és a gépipari üze­mekben műszaki-gazdasági funkciókat betöltő kommunistáktól, hogy legyenek kezdeményezőbbek és felelősségtelje­sen, pártosan viszonyuljanak a fennál­ló problémák megoldásához. Amint Štrougal elvtárs a CSKP Köz­ponti Bizottságának ülésén mondta, Szlovákiában a gépipari termelés struk túrájában jelentős szerepe lesz az autó­ipar fejlesztésének. Értékeljük a CSKP KB Elnökségének novemberi határoza­tát, mely szerint Szlovákiának jelentős része lesz a Csehszlovák Szocialista Köztársaság személygépkocsi-gyártásá­ban. A Német Demokratikus Köztársa­sággal való integrált termelés és a Magyar Népköztársasággal folytatott együttműködés keretében Bratislavában karosszéria-szerelő gyár épül, Trnavá­ban pedig a gépkocsigyár termelési alapját á hátsó tengelyek és a kisebb tehergépkocsik alkatrészeinek gyártá­sára állítják át. Nem kell külön hang­súlyoznunk, milyen jelentős ez a dön­tés a munkásosztály megszilárdítása szempontjából különösen Bratislavá­ban, a Szlovák Szocialista Köztársa­ság fővárosában. Most minden erőnket az alapos területi-műszaki és a terv­előkészítésre kell összpontosítanunk, hogy a legrövidebb időn belül megva­lósuljanak a tervek. Ez nemcsak a be­ruházók számára, hanem az építők, a technológia szállítói, Bratislava és Tr­nava nemzeti bizottságai és a pártszer­vek funkcionáriusai számára is érvé­nyes. A szövetségi és a nemzeti szervek közös feladata annak biztosítása, hogy következetesen teljesítsük a CSKP Kőz ponti Bizottsága Elnökségének, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság kormá­nyának a gépkocsiipar fejlesztéséről hozott határozatait. Az SZLKP Központi Bizottságának Elnöksége is rendkívüli figyelmet szen­tel ezeknek a feladatoknak, valamint a martini és a Považská Bystrica-l ter­melési-gazdasági egységek termelési programjai teljesítésének. A közszükségleti iparban is a terv­feladatok teljesítése nagymértékben az új temelési kapacitások kellő időben történő üzembe helyezésétől függ. Az Iparügyi Minisztériumnak és az illetékes termelési-gazdasági egységeknek a terv által előirányzott eszközök keretében a gépek és berendezések felújításával és korszerűsítésével kell biztosítaniuk azt a nagyobb termelést, melyet a terv a már létező kapacitásokban irányoz elő. A közszükségleti ipar olyan ágazat, ahol az átgondolt racionalizálási in­tézkedésekkel aránylag rövid idő alatt nagyobb eszközök nélkül fokozottabb hatékonyságot érhetünk el. El kell ér­nünk, hogy minden üzemben és válla­latban, minden munkahelyen kihasz­nálják a munkások, a műszaki szakem­berek és az irányító dolgozók kezde­ményezését az ötéves terv alapcéljai teljesítésének érdekében. A mezőgazdasági termelésben és az élelmiszeriparban a CSKP KB és az SZLKP KB áprilisi plénumain jóváha­gyott határozatok értelmében 1973-ban az ötéves tervben előirányzottnál gyor­sabb fejlődésre számítunk. Döntő fontosságú feladatnak tartjuk a gabonatermesztés további növelését, a szarvasmarha-állomány, elsősorban tehénállomány növelését, a gabonane­műekkel bevetett területek növelését. 1972-hez viszonyítva a hektárhozam csaknem két mázsával emelkedik. Az álattenyésztés folyamatos fejlődése ér­dekében jobban ki kell használni a magtakarmányokat és növelni kell a Elvtársak, nem túlzás, amikor leszögezzük, hogy a CSKP XIV. kongresszusa által kitű­zött gazdasági feladatok teljesítését az építkezési beruházások feladatainak tel­jesítése feltételezi. Az ipari termelés nagy növekedését, amelyet 1975-ig Szlovákiában el akarunk érni, csakis nagy termelési kapacitások határidő­ben történő üzembe helyezésével biz­tosíthatjuk. Végeredményben ez dönt a két nemzeti köztársaság gazdasági színvonala kiegyenlítésére vonatkozó párthatározat teljesítésének üteméről is. E probléma fontosságát növeli, hogy a fejlődés folyamatos és harmo­nikus fejlődése feltételeinek kialakítá­sával párhuzamosan el kell hárítanunk az 1968—69-es időszak következményeit is, amikor az építkezési beruházások a gazdaság inflációs folyamatának fő csatornájává váltak. Amikor megálla­pítjuk, hogy a gazdasági egyensúly hiányának fő gócpontjait a hazai piac és a külkereskedelem területén már felszámoltuk, nem mondhatjuk el ugyanezt az építkezési beruházások te­rületén, habár itt is számos pozitív eredményt értünk el. Az elmúlt két év vitathatatlan pozi­tívuma az építkezési beruházások fel­adatainak túlteljesítése, az egyes ága­zatok beruházásai közti arányosság be­tartása, a lakásépítés feladatainak tel­jesítése és túlteljesítése. Nagyra érté­keljük azt a tényt, hogy rekordidő alatt valósítottuk meg a távolsági gázveze­ték építését. Erről a helyről is köszö­netem fejezem ki a munkásoknak, a technikusoknak, a beruházási vezérka­rok irányítóinak, az építkezések és gé­pek szállítóinak és a tervezési szerve­zetek dolgozóinak. Az építkezési beruházásokon azonban még mindig számos negatív irányzat takarmánykeverékek termelését. Ez azonban megköveteli, hogy a takarmá­nyok fehérje-komponenseinek behoza­talán kívül kihasználjuk a hazai forrá­sokból való termelésük növelésének lehetőségeit. A mezőgazdasági termelés növekedé­sével összhangban jövőre fokozott fel­adatok várnak az élelmiszeriparra a termelés nagyságát, a választék kibő­vítését és a termékek minősége meg­javítását illetően. Az élelmiszeriparban dolgozó kommunistáknak tudatosíta­niuk kell, hogy ma az élelmiszeripar] termékek minőségét sokkal szigorúbban ítélik meg, mint azelőtt. Tudjuk, hogy az élelmiszeripari termékek színvona­lát a feldolgozó- és a raktárkapacitá­sok hiánya, a csomagolás technikája és a kereskedelmi hálózat színvonala is befolyásolja. Szubjektív okok is fennállnak azonban, s ezek kiküszöbö­lésére állandó gondot kell fordítanunk.. Az SZLKP kongresszusának határo­zata szerint megkezdtük egy politikai­lag nagyon fontos feladat teljesítését — a mezőgazdasági kisüzemi termelés szocializálásának befejezését. E feladat teljesítéséhez megfelelő politikai felté­teleket alakítottunk kí. A szocialista mezőgazdasági termelés előnyeit bizo­nyítják az egységes földművesszövet­kezetek és az állami gazdaságok több­ségének jó eredményei, ami befolyásol­ja a magángazdálkodó földművesek gondolkodását és állásfoglalását. Az Idén több mint 20 000 földműves csat­lakozott a közös gazdálkodáshoz több mint százezer hektárnyi mezőgazdasági területtel. mutatkozik, s ezt 1973-ban teljes kö­vetkezetességgel meg kell oldanunk. Ilyen negatív irányzat a tervfeladatok érdemi teljesítésének lassú haladása a legfontosabb építkezéseken s a kapaci­tások késedelmes üzembehelyezése, a gazdaságilag káros, befejezetlen épít­kezések nagy számának idült problé­mája, a területi-műszaki és tervezési előkészítés lemaradása, valamint az építkezések költségvetési kiadásainak állandó növekedése. A befejezetlen építkezésekről ezen az ülésen bírálóan kell szólnunk főként azért, mert a gazdasági konszolidáció folyamatában nem sikerült elegendő mértékben ellensúlyoznunk a további beruházások, valamint a tervekbe való besorolásuk érdekében kifejtett nyo­mást, és az ármoratórium ellenére emelkedik a technológiai és építkezési munkák árszintje. Utólagosan olyan esetek fordulnak elő, hogy tudatosan leértékelik az építkezések költségveté­si kiadásait és több építkezésen nem teljesítik a tervet. Ennek alapvető oka az a tény, hogy a beruházási szándé­kokat nem készítik elő idejében, elma­rad a szállítói-átvevői kapcsolatok tisz­tázása és nem tartják be az építkezési rezsimeket. Amikor a párt a jelenlegi fejlődési szakaszban azt mondja, hogy az építkezési beruházások terén a vi­szonyok konszolidálásának legfonto­sabb kérdése a befejezetlen énítkezé­sek számának csökkentése, akkor a szakágazati minisztert, annak irányító I vezérkarát, valamint a gazdasági-ter- I melési egységek és vállalatok dolgozóit, a kerületi és járási nemzeti bizottsá- j gok funkcionáriusait nem lehet a szó pozitív értelmében aszerint értékelni, x hogy melyikük „harcol ki" új beruhá­zásokat, hanem aszerint kell értékelni ^ (Folytatás az 5. oldalon 1 Az integrációs folyamat jelentősége Biztosítjuk vegyiparunk dinamikus fejlődésé* A Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya által Irányított ágazatokban nagyon felelősségteljes feladat áll előt­tünk — biztosítanunk kell a vegyipar fejlődését. Ebben az ágazatban a ter­melés jövőre mintegy 10 százalékkal emelkedik. Igy a vegyipar lesz Szlová­kiában a legdinamikusabb ipari ága­zat. Fejlődése a népgazdaság további kemizálása programjának fontos részét alkotja. Rendkívüli jelentőségű a prog­resszív strukturális változások, a szük­ségletek kielégítése, a külkereskedelmi kapcsolatok hatékonysága növelésének és a gazdasági fejlődés dinamikája szempontjából. Jelentős mértékben a vegyipartól függ a termelésben és a háztartások­ban a nemes tüzelőanyagok használa­tának bevezetése. A vegyi anyagok gyártásának növekedése és választékuk kibővítése megteremti számos feldolgo­zó ágazat fejlesztésének alapját az egész Csehszlovák Szocialista Köztár­saságban. A mezőgazdaság fő felada­tának — az élelmiszer-szükséglet nö­vekedésének hazai termeléssel való fe­dezése — is megköveteli a műtrágyák és más vegyszerek gyártásának állan­dó növelését, minőségi javítását és vá­lasztékuk kibővítését. A mai helyzetben, amikor a világ­piacon gyorsan emelkednek a termé­szetes textilipari nyersanyagok árai, elsősorban a gyapjú ára, különösen fon­tossá válik a szintetikus szálak terme­lése programjának megvalósítása, a textil- és a kötöttáru-ipar további fej­lesztése érdekében úgy, hogy jobban kielégíthessük a hazai és a külföldi piac növekvő igényeit. A cellulóz- és a papíripar további fejlesztésével és a már létező kapacitá­sok korszerűsítésével a hazai nyers­anyagalap jobb kihasználására, a ter­mékek választékának kibővítésére, mi­nőségük megjavítására törekszünk. Az ötödik ötéves tervnek ezeket a célkitűzéseit széles körű építkezési be­ruházásokkal biztosítjuk. 1973—75-ben a vegyipar termelése növekedésének csaknem 90 százalékát új, az ötéves terv folyamán üzembe helyezett kapa­citásokban biztosítjuk. Tudjuk, hogy az Ilyen nagy beruházási akciók megvaló­sítása nagyon igényes feladatot jelent a beruházók, a tervezők és a kivite­lezők számára. Az építés valamennyi résztvevőjének maximális törekvést kell kifejtenie ar­ra, hogy befejezzék az új kapacitások építését a Slovnaftban, Novákyban és Šafán, és biztosítsák a Humennében, a Juraj Dimitrov Vegyipari Művekben, Štúrovóban és más építkezéseken a megkezdett akciók folyamatos építését. A minisztériumoknak, a vezérigazgató­ságoknak és az üzemeknek meg kel) teremteniük a feltételeket ahhoz, hogy a szükséges határidőben és a megfele­lő műszaki-gazdasági mutatókban sike­resen megoldják a termelést és az új' technológiát. Rendkívüli figyelmet kell szentelnünk a bratislavai Slovnaft nemzeti vállalat petrokémiai komplexuma építésének. Szlovákia e legjelentősebb vegyipari építkezésének nagysága, a határidő rö­vidsége, az építőmunkák és a techno­lógiai berendezések szerelése, egybe­hangoltságának igényessége szükséges­sé teszi, hogy az építés irányításának és megvalósításának rendkívüli formáit alkalmazzuk. A Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya ezért kormány­megbízottat nevezett ki, aki az Ipar­ügyi Minisztériummal és az építkezés más résztvevőivel biztosítja majd eze­ket a bonyolult feladatokat. A petro­kémiai komplexum felépítésének folya­matát továbbra is rendszeresen figye­lemmel kísérjük és értékeljük az SZLKP KB Elnökségében és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányában. A vegyipar gyors fejlődése megköve­teli, hogy hatékonyan fellépjünk a tűz­esetek és az üzemzavarok kockázata ellen. A Slovnaftban, a Šaíán, a Nová­kyban és más üzemekben előfordult ez idei események azt mutatják, hogy ezen a téren komoly fogyatékosságok van­nak. Az SZLKP KB Elnöksége és a Szlo­vák Szocialista Köztársaság kormánya ezért intézkedéseket hozott arra néz­ve, hogy a vegyiparban és a gazdaság más ágazataiban fokozott fegyelem le­gyen a biztonsági, a technológiai és a munkaszabályok betartásában. Elvár­juk, hogy az SZLKP KB Elnöksége ha­tározatának alapján a kommunisták az irányítás valamennyi szakaszán "és fo­kán következetesen végrehajtják a szükséges intézkedéseket, hogy elejét vegyük a balesetek, az emberáldozatok, a károk és a termelés kiesésének. Külkereskedelmi kapcsolataink súly­pontja továbbra is a szocialista álla­mokkal folytatott kereskedelmünk. Ezért a szlovákiai üzemeknek jövőre is állandó figyelmet kell szentelniük a szocialista országokkal szembeni kö­telezettségeik teljesítésére, meg kell te­remteniük a feltételeket a kereskedel­mi kapcsolatok, elsősorban a Szovjet­unióval, legnagyobb kereskedelmi part­nerünkkel való kereskedelmi kapcsola­tok további fejlesztéséhez. A külkereskedelem további fejlődését a szocialista gazdasági integráció cél­tudatos fejlesztése feltételezi. A Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya az országos dokumentum alapján intézkedéseket foganatosított annak érdekében, hogy a szlovákiai gazdaság hatékonyan bekapcsolódjon az integrációs folyamatokba. Ezen a téren a pártszerveknek és a pártszer­vezeteknek is nagyobb figyelmet kell szentelniük a gazdasági integráció elő­nyeinek és szükségszerűsége megma­gyarázásának. Ez nemcsak gazdasági, hanem igényes politikai feladat is. Jövőre folytatni kell a termelés gaz­daságossága növelésének irányzatát. E terület fejlődésének megjavulása 1972 folyamán lehetővé tette, hogy az 1973. évi terv progresszív feladatokat irányozzon elő az anyagi és az össz­költségek részarányának csökkentésé­ben. Ezek a célkitűzések szintetikus formában nyilvánulnak meg a nyere­ségképzés növelésében, amely a Szlo­vák Szocialista Köztársaság kormánya által irányított gazdaságban 1,3 mil­liárd koronával emelkedik. A CSKP KB és az SZLKP KB feburári plénumai után a politikai és a gazda­sági szervek számos intézkedést hoztak, melyek közül több koncepciós jellegű. Biztosítanunk kell, hogy az elfogadott intézkedések az irányító szervek min­dennapi munkájának részévé váljanak. Különösen fontos, hogy az összes mun­kahelyen az anyagi és a pénzügyi esz­közök kihasználásában szigorú gazda­ságossság rendszerét érvényesítsük. A dolgozók tudatában felelősségérzetet kell kifejlesztenünk a rájuk bízott ér­tékekért, mint a szocializmus termé­szetes alapelvét. Meggyőződésünk, hogy megvannak a lehetőségeink és feltételeink a forrá­sok rendszeres és hatékony kialakítá­sához, a gazdasági és az irányító szfé­rában elegendő jó képességű dolgo­zónk van, akik jövőre magas színvona­lon tudják megszervezni és biztosítani a tervfeladatok és a költségvetés tel­jesítését. Beruházási gondjainkról

Next

/
Thumbnails
Contents