Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-13 / 294. szám, szerda

Gazdasági fejlődésünk irányvonala és problémái .(Folytatás a 4. oldalról) 6ket, milyen sikerrel valósulnak meg a tervezett építkezések, s beavatkozá­saikkal hogyan járulnak hozzá a be­ruházási folyamat gazdaságossá tételé­hez. Rendkívül fontos probléma a költség­vetési kiadások eddigi és előrejelzett növekedése. Ezzel összefüggésben az építkezési beruházások valamennyi résztvevőjének tudatosítania kell, hogy ezt a helyzetet nem tűrhetjük tovább. Mind a tervezőknek, a beruházóknak, mind pedig a szállítóknak sokkal bí­rálóbban és felelősségteljesebben kell hozzálátniuk minden egyes beruházási akció élőkészítéséhez, s egyúttal be kell tartaniuk a maximális takarékos­ság elvét. A minisztériumok és a köz­ponti beruházási szervek feladata a szakértői véleményezést olyan módon elvégezni, hogy a beruházási szándék­hoz ne kössenek olyan beruházási ak­ciókat, amelyek nem függnek össze közvetlenül termelési kapacitások nye­résével és meghaladják jelenlegi lehe­tőségeinket. Ezért az 1973. évi tervben mind or­szágos, mind pedig szlovákiai viszony­latban az építkezések megkezdésének kisebb terjedelmét mérlegeljük és az építkezési kapacitások csaknem egész gyarapodását, valamint a fokozott gép­szállításokat és behozatalt a legfonto­sabb, már megkezdett építkezésekre összpontosítjuk. Levonva a tanulságot az elmúlt évek nem éppen legjobb ta­pasztalataiból következetesen érvénye­sítettük azt az elvet, hogy a tervbe nem sorolunk be olyan építkezéseket, amelyek tervezésileg nincsenek előké­szítve és szállítási szempontból nin­csenek biztosítva. A jövő évi építkezés meggyorsítása érdekében, növeljük a gépek behozata­lát az ötéves tervhez viszonyítva. Nem szabad azonban megengedni azt, hogy a behozott gépek hosszú ideig valahol a szabad ég alatt heverjenek, mint aho­gyan gyakran tanúi vagyunk. 1973-ban határozottabb lépést kell tennünk a tervezési és építkezési szer­vezetek kapacitása struktúrájának egy­behangolása felé, tekintetbe véve a jö­vő évek építkezési Irányzatát is. Ezzel az intézkedéssel akarjuk megoldani azt az egészségtelen helyzetet, amikor ls a tervezési szervezetek viszonylag erős kapacitása ellenére nincs idejében biz­tosítva a tervezési előkészítés és annak ellenére, hogy az ötéves terv első két évében az építkezési munkákat össze­sen 1,1 milliárd koronával túlteljesí­tettük, a tervezett kapacitásokat nem helyezzük üzembe a meghatározott ha­táridőben. Ezért szükségessé vált a tervezési dolgozók átcsoportosítása úgy, hogy el­sősorban azokat a tervezési szervezete­ket erősítjük meg, amelyek a távlati építkezési beruházásokat fogják biztosí­tani. Az építőipari termelés struktúrá­jában pedig az eszközöket és az embe­reket feltétlenül a munkák befejezésé­re kell összpontosítani és a kapacitá­sokat azokra a helyekre kell átcsopor­tosítani, ahol az építkezési beruházá­sok feladatai összpontosulnak. Azért beszélünk e problémákról, mert az 1971—1972-es években a terv általá­nos teljesítése és túlteljesítése ellenére nem teljesítettük a tervet az összpon­tosított építkezési beruházásokon és a legfontosabb építkezéseken. Ezért határozottan kell harcolni a hamis lokálpatrióta irányzatok ellen és következetesen meg kell valósítani az építőipari kapacitások tervezett átcso­portosítását a Prágában, Bratislavában és az észak-csehországi kerületben fo­lyó építkezésekre. Amint már említettük, a vegyiparban és a közszükségleti iparban a termelés és a munkatermelékenység növekedését 1973-ban és a további években ls lénye­gesen befolyásolja majd az új termelő­helyek üzembehelyezése. Ezért a Szlo­vák Szocialista Köztársaság kormánya 17 olyan vegyipari és közszükségleti ipari építkezést határozott meg, ame­lyek építése már befejezéséhez közele­dik, amelyeken különleges rezsim ke­retében biztosítják az építkezést és a munkálatok befejezését. Ezzel kapcsolatban újból nyomatéko­san figyelmeztetni kell arra, hogy szá­munkra nem jelent segítséget a globá­lis számok növekedése, hanem becsüle­tesen kell teljesíteni a tárgyi feladato­kat úgy, ahogy arra a társadalomnak szüksége van. Vajon mire jó és kinek hasznos az olyan megoldás, amikor a szállító vállalat drága anyagokat és szerkezeteket harcol ki, és azok na­gyobb árával Igyekszik elérni a terv általános teljesítését és a jó pénzügyi eredményeket? Ha a terv ilyen módon történő teljesítése során nem kerül sor a termelőhelyek gyors üzembehelyezé­sére, akkor, ez felelőtlen és felesleges pazarlás az egész társadalom kárára. Ezért a mindennapos irányító munká­ban meg kell szilárdítani a fegyelmet és a rendet. E probléma politikai, pár­tos, valóban kommunista megközelítése megköveteli, hogy könyörtelenül har­coljunk az ügyeskedések, az alibizmus és a felelősség áthárítására való törek­vések ellen. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának Elnöksé­ge és a szövetségi kormány az utóbbi időben rövid és hosszú időre szóló in­tézkedéseket hagyott jóvá az építkezési beruházások irányításának és tervezé­sének további tökéletesítése érdekében. Ezzel összefüggésben hangsúlyozni akarjuk, hogy a tervezési módszerek, az építkezési beruházások irányítási eszközeinek tökéletesítése mellett to­vábbra is elsődleges figyelmet szente­lünk az emberi tényezőnek, emelni fog­juk az irányítás színvonalát, követke­zetesen megkívánjuk a konkrét felada­tok teljesítéséért a személyes felelőssé­get. Ebben látjuk a beruházási folya­mat megjavításának döntő előfeltéte­lét. Az építkezési beruházásokért felelős kommunistáknak a szakágazatok fele­lős dolgozóitól kezdve egészen az Üze­mekig tudatosítaniok kell: ezen a terü­leten nem tűrhetjük tovább a fogyaté­kosságokat. A pártszerveknek és -szer­vezeteknek fokozott igényeket kell tá­masztanlok ellenőrzési joguk érvényesí­tése során valamennyi, a beruházások megvalósításában résztvevő irányító dolgozóval szemben. Ugyanakkor meg kell teremteni a kezdeményezés kibon­takozásának politikai-szervezési előfel­tételeit a kapacitások idejében való üzembehelyezése érdekében. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának Elnöksége megvan győződve ar­ról, hogy az építkezési beruházások feladatain munkálkodó kommunisták — tekintet nélkül arra, hogy beruházások­ról, tervezőkről, építőkről, vagy a tech­nológiai berendezések szállítóiról van-e szó — tudatosítják e téren a helyzet komolyságát és fontosságát s mindent megtesznek azért, hogy a fo­gyatékosságok terén mielőbb rendet te­remtsünk. oldásához példás aktív viszonyulást je­lent a mokradi ZVL-ben a gombás por félüzemi termelésének bevezetése. Az elavult termelés pótlásán kívül ez meg­oldja a tőkés államokból történő beho­zatal csökkentését is. További példa­ként mutathatunk rá az oxigénkonver­torokban hidegen hengerelt izotóp-di­namó-acélszalagok gyártása bevezetésé­nek feladatára. Ezen a területen a ku­tatás és a fejlesztés sikeres befejezésé­vel sikerült elérnünk a mai világszín­vonalat. Erről tanúskodik a Szovjet­unió és az NDK érdeklődése technoló­giánk iránt. A mezőgazdasági vegysze­rek területén bevezettük néhány új ter­mék gyártását a bratislavai Dimitrov Vegyiművekben. A szelektív cukorrépa­kártevő elleni vegyszerért a „Burex"­ért a megoldók és a megvalósítók Kle­ment Gottwald Allamdíjat kaptak. Fel­sorolhatnánk a kutatási feladatok sike­res megvalósításának további példáit is pl: a sviti műrostkutató intézetből, vagy pedig a bratislavai kőolaj- és gázkuta­tó-intézetből és más intézetekből is. A tudományos és technikai terv fel­adatainak teljesítése, valamint eredmé­nyeinek érvényesítése a termelésben sokoldalú figyelmet követel meg az irá­nyítás valamennyi fokán, mélyrehatóbb rendszeres ellenőrzést és hatékony se­gítséget igényel a problémák és akadá­lyok leküzdése során. A vállalati szfé­rában a vezető dolgozóknak tudatosí­taniok kell, hogy a saját kutató és fej­lesztési szervezetek kiépítése nélkülöz­hetetlen döntő előfeltétele a kutatási eredmények gyors érvényesítésének a termelésben. Egyre Inkább ettől függ majd számos vállalat távlata, termé­keik értékesítése a piacokon, és álta­lában hatékonyságuk növekedése. Elvtársak! Szlovákiai feltételek között ls na­gyobb súlyt kell helyeznünk a munka­erőkkel való gazdálkodásra, ami abból következik, hogy a munkaképes lakos­ságnak már több mint 90 százaléka be­kapcsolódott a munkafolyamatba. A ter­melési és nem termelési szféra egyes ágazatai számára a jövő évi munkaerő­szükséglet biztosítva van. De nagyobb figyelmet kell szentelni a dolgozók el­helyezésének az ágazatok, a vállalatok és az üzemek keretében, hogy elsősor­ban a legkiválóbb paraméterekkel ren­delkező gépek és gépsorok melletti munkahelyeket töltsék be, és hogy megjavuljon a dolgozók felkészítése és begyakorlása az új termelőhelyek szá­mára. Az utóbbi időben jobb eredményeket érünk el az Ifjúság szakmai előkészíté­sében a tervben kitűzött struktúra, a betanítás foka és a szakmai irányzat tekintetében. De továbbra is javítanunk kell az ifjúság, főként a leányok tobor­zását a döntő ágazatokba, a kulcsfon­tosságú iparvállalatokba és egyesült vállalatokba. A munkadíjazás szocialista elveinek elmélyítése érdekében kísérletileg több vállalatban és szervezetben új bérrend­szert próbálnak ki. Ennek elvei a mun­katevékenység értékelésének fokozott objektivitását, az ágazatok közötti ösz­szehasonlíthatóság megjavítását, vala­mint a termelési, a munka- és társadal­mi, szociális feltételek szerinti tarifák differenciálását, a munka minősége iránti érdekeltség kiegyensúlyozottabb rendszerét célozzák. A felülvizsgálat tapasztalatai azt mu­tatják, hogy a bérrendszer átépítésének elvei bizonyos módosítások után jó ala­pot szolgáltathatnak a bérrendszer tö­kéletesítéséhez. A jövő évben a bér­rendszerek kipróbálásával számolunk a fő termelési ágazatok további szerve­zeteiben is. Ezzel kapcsolatban biztosí­tani kell, hogy a kiválasztott vállalatok szavatolják a feladatok és a meghatá­rozott kritériumok teljesítését, és hogy betartsák a kísérletek eredményei ér­tékelésének igényes Irányvonalát A bérrendszerek tervezett ésszerűsí­tésének alapját a műszakilag Indokolt munkanormák alkotják. Számos válla­lat ebben az irányban bizonyos hala­dást tett. Például a közszükségleti ipar kiválasztott vállalataiban a teljesít­ménynormákat még a múlt évben 127 százalékra, ebben az évben pedig 110 százalékra teljesítették, ami a normák pontosabb rögzítéséről tanúskodik. Fogyatékosságok mutatkoznak ezen a téren is; egyes vállalatok az alapos elemzés helyett adminisztratív módon, mechanikus számítások alap fin iavítják a normákat, ami politikát s^-m^ntból is káros. Elvárjuk, hogy ezukudk a kér­déseknek fokozott figyelmet szentelnek a pártszervezetek és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizott­ságai is. A gazdaság sikeres fejlődése a jövő évben is lehetővé teszi az életszínvonal emelése terén kitűzött célok teljesíté­A következő évben határozottabb lé­pést akarunk tenni a komplex szocia­lista ésszerűsítés érvényesítésében is. A legfontosabb feladatokat már tartalmaz­za a terv és megvalósításuk a Szlo­vák Szocialista Köztársaság kormánya által irányított szakaszokon 68 millió korona értékű tüzelőanyag és energia­megtakarítást eredményez majd. Az ügykezelés ésszerűsítésével 875 dolgozó megtakarítását, anyagi, bér- és egyéb költségek terén pedig 45 millió korona megtakarítását akarjük elérni. A komplex szocialista racionalizálás fejlesztésének olyan tartós eszközzé kell válnia, amely emeli a munka ha­tékonyságát, hozzájárul a termelés mi­nőségének javításához, a gépek, az anyagok és az élő munka jobb kihasz­nálásához, valamint a munkakörnyezet megjavításához. A tudományos műszaki haladás és a komplex szocialista racionalizálás fejlesztése megköveteli, hogy hatéko­nyabb munkát végezzünk a tudomá­nyos-műszaki értelmiség körében, hogy az teljes mértékben kihasználja a szo­cialista társadalmunk nyújtotta tág te­ret tudása és képességei érvényesíté­sére. Szükségesnek tartjuk a szorosabb együttműködést a kutatásban lévő tu­dományos és műszaki dolgozók, vala­mint a termelési gyakorlatban lévő műszaki dolgozók között, mert itt való­sulnak meg az új tudományos ós mű­szaki ismeretek, és Itt oldják meg a konkrét gazdasági feladatokat. E téren a pártszervezeteknek is hatékony mun­kaformákat és módszereket kell kifej­leszteniük a műszaki értelmiséggel, me­lyet meg kell nyerni az állami-mű­szaki politika feladatai teljesítésének. sét és a lakosság szociális biztonságá­nak megszilárdulását. A lakosság pénzjövedelmének 7 szá­zalékos növekedése teret nyit a sze­mélyi fogyasztás színvonala emelkedé­sének és struktúrája megjavulásának, további szociálpolitikai Intézkedések megvalósításának és a dolgozók anya­gi érdekeltsége növelésének. Ezzel arányosan növekszik a kiske­reskedelmi forgalom is, amelynek ter­jedelme eléri az 55 milliárd koronát. Az élelmiszereladás tervezett növe­kedése biztosítja a táplálkozás további javulását — a hús, a baromfi, a tejter­mékek, a gyümölcs és a zöldség na­gyobb részarányát. A lakosság ipari cikkekkel való Jobb ellátása érdekében szükséges, hogy az Iparügyi Minisztérium és a Kereske­delmi Minisztérium következetesebben és ötletesebben oldják meg a struktu­rális problémákat, valamint a felújítást a fogyasztási cikkek termelésében, kü­lönösen a tartós árucikkeknél, ame­lyeknél a fogyasztónak a kicserélésről való döntése nagy mértékben az új kínált áru magasabb műszaki és eszté­tikai színvonalától függ. Szlovákia Iparában a közszükségleti árucikkeket gyártó vállalatok jelentős hányada, valamint az a bírálat, amely Csehszlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának ülésén is elhang­zott egyes termelők címére, megköve­teli, hogy a vállalatokban a termelési gazdasági egységekben és a legfelsőbb irányító szervekben dolgozó kommunis­ták igen komolyan vegyék az áruvá­laszték és minőség kérdését, és megol­dását pártfeladatnak tekintsék. Ha a kereskedelemnek a jővő évben teljesí­tenie kell az ipari árucikkek eladásá­nak 7,9 százalékos tervezett növekedé­sét, jobban kell Ismernie a lakosság különféle csoportjainak differenciált szükségleteit és azok kielégítését, s ezt a termeléssel kötött szerződésekkel kell biztosítania. A közszolgáltatások fejlesztésében az 1973. évi terv általában biztosítja az ötödik ötéves tervben kitűzött színvo­nalat és növekedést. Továbbra is ke­resni kell azonban a szolgáltatások színvonala emelésének és minőségi megjavításának lehetőségeit, és a szol­gáltatásokat a lakosság szükségleteihez kell idomítani, főként a motoros jár­művezetőknek nyújtott szolgáltatások, a különböző háztartási készülékek, va­lamint a lakásalap javítása és karban­tartása tekintetében. Ennek érdekében sokkal határozottabban át kell irányí­tani a helyi ipar- és a termelőszövetke­zetek tevékenységét a folyamatos soro­zatgyártásról a szolgáltatásokra, a meg­rendeléses munkákra és javításokra. Hasonlóképpen a helyi építőiparnak erőteljesebben kell foglalkoznia a la­kásalap karbantartásával és javításával, mivel a helyi építőipar összteljesítmé­nyének eddigi mintegy 10 százaléka nem elegendő, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy az elmúlt években elha­nyagolták a javításokat és a karbantar­tást (Folytatás az 6. oldalon 1 A tudomány és a technika fejlesztésének terve Elvtársak! Gazdaságunk racionális struktúrájá­nak kialakítása a termelés minőségé­nek és hatékonyságának emelése érde­kében szüntelenül fejlesztenünk kell a tudományos kutató alapot és a műsza­ki haladás meggyorsítása céljából ru­galmasabban kell felhasználnunk az eredményeit. A tudományra és a kutatásra nem csekély eszközöket fordítunk: a jövő évben csupán a szlovákiai szervek ál­tal irányított szakaszokon ez az összeg csaknem két és fél milliárd koronát tesz ki. Ennek mintegy a fele az álla­mi költségvetésből származik. Ezeknek a költségeknek kamatostól meg kell térülniük, s meg kell nyilvánulniok a társadalmi munka hatékonyságának nö­vekedésében. A tudomány és technika fejlesztésé­nek 1973 évi terve összesen 125 állami kutatási és fejlesztési feladatot tartal­maz. A Szlovák Tudományos Akadémia és a szakágazatok kutató munkahelyei­nek munkáját erőteljesebb mértékben irányítja a népgazdaság döntő fejlődé­si szakaszaira: az atomtechnikára, az alkalmazott kibernetikára, az új vegyi­anyagokra, a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, az anyagi alap fejlesztésé­re, az építészet Iparosítására, a fa­anyag komplex kihasználására és az életkörnyezet védelméra Az erők össz­pontosításának és a kutató munkák meggyorsításának érdekében a kutatás tervszerű irányításával igyekszünk el­mélyíteni a munkamegosztást az egész Csehszlovák Szocialista Köztársaság kutató munkahelyei között. ígéretesek az eddigi eredmények a KGST orszá­gokkal, főként a Szovjetunióval a szo­cialista gazdasági integráció komplex programja alapján folytatott együttmű­ködés terén is. A tudományos kutató alap hatékony­ságának növelése érdekében intézkedé­sek történtek, hogy a terv alkotó ré­sze legyen a kutatás és fejlesztés be­fejezett feladatainak gyakorlati meg­valósítása ls. Ezt gazdasági szerződé­sek biztosítják e feladatok megoldói és jövő megvalósítói között az építke­zési beruházásokkal kapcsolatban és a megvalósítási folyamat további feltéte­leivel összefüggésben. Szlovákiában éppúgy, mint országos viszonylatban a gazdaság fejlődése egyre nagyobb mér­tékben a strukturális átépítés megkez­dett folyamatában a tudomány és a fejlesztés eredményeire fog támaszkod­ni. A műszaki fejlesztési feladatok meg­Megvalósítjuk pártunk szociálpolitikai célkitűzéseit

Next

/
Thumbnails
Contents