Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-12 / 293. szám, kedd

A CSKP Központi Bizottsága 1972. december 7—8-i plenáris ülésének vitája (Folytatás a 4. oldalról) KB februári ülése döntéseinek megvalósítását. A kerületi pártbizottság intézkedései a pártszervezetek akcióképességének a gazdaságban a párt vezető és ellenőrző szerepének megszilárdítását szolgálták, valamint azt, hogy a kommunisták felelősségtudattal realizálják a párt politikáját. A kerületi pártbizottság márciusi ülése után a járási pártszervezetek, az összüzemi bizottságok és az alapszervezetek munkahelyük feltételeire alkalmazva megkezdték a CSKP KB és az SZLKP KB februári ülésén hozott határozatok feldolgozását és megvalósítását. Egyidejűleg igyekeztek felszámolni a tunyaságot, a könnyelműséget, az elkötelezetlenséget — mindenekelőtt a gazdasági vezetésben. Következetesebben kezdett érvényesülni az az elv, hogy a gazdasági funkció minden tevékenységben elválaszthatatlanul összefügg a politikai magatartással. Ebben az időszakban pozitívumként értékelhető, hogy a pártszervek és szervezetek következetesebben elemezték és értékelték a gazdasági szervek népgazdasági intézkedéseinek gazdasági és társadalompolitikai következményeit. Kerületünkben a legtöbb iparágban aránylag eredményesen teljesítették a feladatokat. Megoldatlan problémák láthatók továbbra is a lakásépítés egyenletes befejezésében, s vele egyidejűleg a járulékos beruházások építésében. Kerületünkben a mezőgazdaság ebben az évben is stabilizációs tényező. A nagyon kedvezőtlen Időjárás ellenére az állami termelési és felvásárlási feladatokat mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben sikeresen teljesítik. A gazdasági feladatok teljesítésével kapcsolatos problémák mélyrehatóbb vizsgálata azt mutatja, hogy a nehézségek súlypontja a gépiparban keresendő. Ez az iparág terjedelmével döntő mértékben befolyásolja egész kerületünk gazdasági eredményeit, Még mindig vannak fogyatékosságok a kooperációs, valamint a kivitelező és átvevő kapcsolatokban és hiányosságok láthatók részben a termékválasztékban, az értékesítésben, de a szubjektív, politikai szervező intézkedések terén is. A kerületi pártszervek alaposan ismerik a létező problémákat, és nagyon sok hatékony intézkedést tesznek. Az egyre jobb gazdasági eredmények elérésének jelentős eszköze a dolgozók kezdeményezése. Ezen a téren számos szép eredményt értünk el. A Februári Győzelem 25. és a SZNF 30. évfordulója tiszteletére kibontakoztatott kezdeményezés kedvező lehetőségeket biztosít az ötödik ötéves terv, valamint az 1973. évi tervfeladatok teljesítésére. Biztosítani akarom a párt Központi Bizottságát, mindent megteszünk azért, hogy kerületünkben a tervfeladatokat 1973-ban következetesen teljesítsük. Jozef Vojtko elvtors felszólalása Beszélni fogok azokról a munkaformákról és munkamódszerekről, amelyekkel a Žiar nad Hronom-i járási pártbizottság biztosítja a CSKP XIV. kongresszusa és a CSKP KB ez évi februári ülése határozatainak megvalósítását. A járási pártszervek és alapszervezetek, a közigazgatási szervek és a társadalmi szervezetek állandóan értékelik azoknak a döntéseknek és intézkedéseknek a teljesítését, amelyek minden szakaszon pozitív módon befolyásolják a tervteljesítést. Elismeréssel nyugtázhatjuk azt is, hogy a járási pártbizottság egyes bizottságai rendszeresen és következetesen értékelik helyzetet az egyes vállalatokban és üzemekben. Szabállyá vált, hogy a tanácskozás előtt a bizottság tagjai az egyes munkahelyeken ellenőrzik a helyzetet és tanulmányozzák a problematikát, ami lehetővé teszi, hogy tárgyilagosabban és alaposabban előkészítsék az anyagot a járási pártbizottság tanácskozása számára. A párt gazdaságpolitikai feladatainak biztosítása terén az egyes vállalatokban és üzemekben előfordul néhány komolyabb probléma, különösen az építkezési beruházás szakaszán. A központilag irányított iparban a tervezett évi 168 milliárd koronából nyolc hónap alatt csak körülbelül 98 milliárd koronát realizáltak. Nincs elegendő építőipari kapacitás, és ezért elhúzódik az építkezés időtartama. A tervezési és a költségvetési előkészítés területén hiányzik a megfelelő időelőny, a költségek emelkednek, nem a tervezett időben helyezik üzembe a kapacitásokat, nő a befejezetlen akciók száma, melyek lekötik az eszközöket. Ilyen nem kívánatos helyzet látható a Žiar nad Hronom-1 SZNF üzemben, Zarnovicén, a Hodruša-Hámrei Sandrik-üzemben. Ezeket az akciókat már 1971-ben be kellett volna fejezni, de annak ellenére, hogy a járási párt- és állami szervek a helyzetet javítandó lényeges intézkedéseket hoznak, ezeket az építőipari szervezetek nem hajtják végre következetesen: Hasonló a helyzet más központilag kiemelt építkezésen is, ahol nem helyezik idejekorán üzembe a drága áron importált gépi berendezéseket. Pártunk XIV. kongresszusa után javult a járási pártbizottság szervező és irányító munkája az összüzemi bizottságok és pártszervezetek viszonylatában is. A járási pártbizottság aktivistái havonta rendszeresen tanácskoznak a szervezetek elnökeivel és negyedévenként a vállalatok, üzemek és intézmények aktivistáival, az üzemek igazgatóival. Rendszeresen tartanak tanácskozásokat, a társadalmi szervezetek aktíváival és funkcionáriusaival is; és ezeken a rendezvényeken a részvétel több mint 95 százalékos. A pártszervezetek feladatainak teljesítésében jelentős része van az ellenőrzési jog következetes érvényesítésének. A pártszervezetek ezt a jogukat ügy érvényesítik, hogy a feladatok kijelölése és a rendszeres ellenőrzés mellett a vezető gazdasági dolgozóktól jelentést kérnek az egyes időszakok tervfeladatairól és e feladatok teljesítésének biztosításáról. Pozitívumként értékelhetjük, hogy a pártalapszervezetek a gazdasági kérdések megvitatása során nem korlátozzák tevékenységüket csak a jelentés meghallgatására, hanem kollektív módon alakítják kl saját pártos állásfoglalásukat, érvényesítik az igényes célokat és nem tűrnek felelőtlenséget a feladatok előkészítésében, sem pedig megvalósításában. Josef Machačka elvtárs felszólalása Engedjék meg, hogy ismertessem a CSSZSZK Népi Ellenőrzési Bizottságának néhány tapasztalatát. Az utóbbi két évben a vállalatok, üzemek és szervezetek százaiban kifejtett ellenőrző tevékenység eredményeiből indulok ki. A Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság ülésén ezekről abból a szempontból tanácskoztunk, hogyan viszonyulnak a kommunisták a határozatok teljesítéséhez. Arra a következtetésre jutottunk, hogy elegendő erőnk van a népgazdaság továbbfejlesztéséhez, és különösen növekedése stratégiai irányvonalának biztosításához. Vagyis elegendő tartalékunk van ahhoz, hogy következetesen növeljük a hatékonyságát. Olyan tartalékokról van szó, amelyek a népgazdaság minden szakaszán, minden munkahelyen fellelhetők. Kihasználásuk többnyire nem kerül pénzbe, nem követel új beruházást, új munkaerőket, további anyagot, vagy nagyobb behozatalt. Azokra a tartalékokra gondolunk, amelyek megtalálhatók az Irányítás hatékonyságában, a komplex szocialista racionalizáció fejlesztésében, a nyersanyagok, a gépek, a munkaidő jobb kihasználásában és a tudományos-műszaki ismeretek érvényesítésében. Az állami terv — mint népgazdaságunk alapvető irányítási eszköze — szerepe és tekintélye az utóbbi években kétségtelenül megerősödött. Fokozott mértékben biztosítják a vállalatokban és a termelő-gazdasági egységekben a terv kidolgozását szabályozó irányelveket is. De gondolkodjanak el magatartásukról azok az igazgatók is, akik az 1972. évi állami tervfeladatokkal és az 1973. évi feladatokkal kapcsolatban különféle jogtalan követelésekkel lépnek fel, nagyobb mértékben igényelnek nyersanyagot, importált anyagot, beruházási limitet és munkaerőt. Kényelmes álláspont már a terv megalkotásánál kialakítani a kedvező feltételeket arra, hogy a tervet könynyebben teljesítsék és folytathassák munkájukat anélkül, hogy fejüket törnék a termelés és a munkaszervezés javítása miatt, hogy keresnék és kihasználnák a tartalékokat. Az állami tervfeladatok teljesítése során a vállalatok részéről spekulatív törekvések mutatkoztak. Az ellenőrzési adatok azt bizonyítják, hogy sor került a valóban elért gazdasági eredmények meghamisítására. A módszerek között a primitív eszközöket, a számlázás segítségével végrehajtott spekulációt ugyanúgy megtaláljuk, mint a zárómérlegek meghamisítását. A legsúlyosabb azonban az, amikor a tervet a gyártmányok minőségének rovására teljesítik. Tapasztalataim alapján elmondhatom, és önök is bizonyosan igazolhatják, ha ellenőrök érkeznek egy vállalathoz, nem kenyérrel és sóval fogadják őket. Ennek ellenére társadalmilag szükséges, hogy az ellenőrzést mindenekelőtt mint politikai elkötelezett tevékenységet értelmezzük, mint a tervek megvalósításának elválaszthatatlan részét minden szinten, mint a párt mindennapi segítőtársát abban a sokrétű küzdelemben, melyet népgazdaságunk tökéletesítéséért folytat. Másrészt viszont az ellenőrzésnek szüksége volt és szüksége van a párt gondoskodására ahhoz, hogy teljesíthesse társadalmi funkcióját. A népi ellenőrzés szerveinek munkájával ilyen értelemben akarunk hatást gyakorolni a funkcionáriusokra és a többi ellenőrző szerv dolgozóira, hangsúlyozva, hogy az ellenőrzési rendszer nem valami felettes intézmény, hogy az ellenőrzést végző elvtársakat azonos társadalmi érdekek kötik össze az ellenőrzött szervek és szervezetek dolgozóival. Pavol Pavlík elvtárs felszólalása A bratislavai városi pártbizottság és a városkerületi pártbizottságok széles körű aktíva részvételével plenáris üléseiken dolgozták fel — a XIV. kongresszus döntéseinek értelmében — a Központi Bizottság februári ülésének határozatait. Tizenegy hónap elteltével megállapíthatjuk, hogy mint az egész népgazdaságban, Bratislavában is folytatódott a pozitív fejlődés a tervteljesítésben. A gazdasági szervezetek az ipari nyi stermelés tervét novemberben 104,3, az év elejétől 101,7 százalékra teljesítik, ami az évi tervfeladatok 93 százaléka. Az építőiparban tizenegy hónap alatt a feladatokat 101,6, az egy dolgozóra számított munkatermelékenység tervét 100,9 százalékra teljesítik. Ez alatt a tizenegy hónap alatt a tervezett 2630 lakással szemben 3010 lakást adtak át. Az egész évi kiviteli tervfeladatokat kilenc hónap alatt túlteljesítették, holott ezek a feladatok 1971 azonos Időszakához viszonyítva 37 százalékkal nagyobbak voltak. A kedvező eredményeket főleg azért érték el, mert sikerült kibontakoztatni a dolgozók kezdeményezését. A VIII. szakszervezeti kongresszus tiszteletére vállalt kötelezettségek értéke, különösen a terv minőségi mutatóiban, több mint 280 millió korona. A pozitív eredmények elérésében jelentős szerepe volt a komplex szocialista racionalizációnak is. Igazolja ezt például az anyagi költségek színvonala, amely a tervvel összhangban fejlődik; és igazolja a nyereség is, melynek tervét 0,6 százalékkal túlteljesítették. Van azonban tíz ipari és három építőipari vállalatunk, amelyek nem teljesítik a tervet. Ugyancsak vannak még vállalataink, amelyek csak a terv mennyiségi mutatóinak teljesítésére törekednek. Kevésbé igyekeznek azonban a minőségi mutatók teljesítésére, amilyen például az anyagi költségek csökkenése, a tervezett nyereség elérése stb. Ezekben a vállalatokban a pártszervek és -szervezetek rendszeresen foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel, politikai gazdasági felméréseket végeznek, és a hiányosságokat felszámolandó konkrét intézkedéseket javasolnak. Ján Danis elvtárs felszólalása A kerületi konferencia megbízta a párt nyugat-szlovákiai kerületi bizottságát, alakítsa ki a politikai feltételeket a párt gazdaságpolitikájának sikeres megvalósítására, hogy minden probléma megoldása az irányítás minden fokán összhangban álljon a párt irányvonalával. Ezért a pártszervek egyre inkább törekednek arra, hogy a dolgozókat a termelési feladatok teljesítésére ösztönözzék, gondoskodnak az újratermelési folyamat hatékonyságáról és a termelőkollektívák szocialista öntudatának alakításáról. Egyidejűleg a kerületi pártbizottság bírálattal élt mindazokban az esetekben, amikor a gazdasági vezetőségben, a társadalmi és pártszervezetekben dolgozó kommunisták nem elég hatékonyan és felelősségteljesen törekedtek a tartalékok feltárására és kihasználására, amikor az össztársadalmi érdekek rovására a helyi vagy csoportérdekeket helyezték előtérbe. A CSKP KB februári ülése után fordulat következett be az 1973. évi tervjavaslatok előkészítésében és összeállításában. A hiányosság az, hogy a vállalatok jelentős része a tervjavaslatokban nem mozgósítja kellő hatékonysággal saját tartalékait. Vannak olyan vállalatok is, amelyek nem fűznek megjegyzést a feladatokhoz, egyetértenek velük, bár a terv nem biztosít gyártmányaik számára piacot. Vannak termelési-gazdasági egységek, amelyek még nem teljesítik elég következetesen a népgazdaság ellátásával kapcsolatos feladatokat, különösen a gyártmányválaszték és a szállítási Idő betartásának viszonylatában. Éppen ezek a hiányosságok fékezik jelentősen a termelés folyamatosságát; ezek az elfekvő készletek növekedésének okai, melyek jelentősen rontják a gazdasági eredményeket. Az építkezési beruházás terén kedvezőtlen a helyzet a befejezetlen építkezések száma miatt. Ez év végén az előzetes szállítások terén a kerületben a tervezettnél 225 millió koronával magasabb lesz a költségvetési kiadások tételeinek maradéka. Až anyagi termelésben dolgozó emberek támogatják rendszerünket és a CSKP-t. Értékelni kell a munkahelyeken az emberek jó tulajdonságait, azonban meg kell oldani azokat a problémákat is, amelyeket igen gyakran a gyárakban nem lehet megoldani. Akkor munkánk eredménye még jobb lenne, mindnyájunknak szolgálna és ezzel teljesítenénk a CSKP XIV. kongresszusa által kijelölt fő feladatot — növelni a szocialista hazájukban élő, és érte dolgozó állampolgárok jólétét és elégedettségét. Michal Štanceľ elvtárs felszólalása Pártunk Központi Bizottságának Elnöksége, a szövetségi kormány és a Szakszervezetek Központi Tanácsa, a nemzeti kormányoktól támogatva olyan jelentős javaslatokat terjeszt a Központi Bizottság plenáris ülése elé, amelyek a szociálpolitika területén tovább realizálják a párt XIV. kongreszszusának döntéseit. A döntésekkel összhangban biztosítjuk minden területen az életszínvonal emelkedését. Évről évre nő a lakosság reáljövedelme, javul az élet- és munkakörnyezet, a kiskereskedelmi árak pedig szilárdak. Ezzel egyidejűleg — további olyan intézkedéseket javasolnak, amelyek kedvezően befolyásolják társadalmunk fejlődését..A XIV. kongresszus után 1971. október elsejével már megvalósítottak néhány szociális intézkedést. Tizennégy hónappal ezután már felsorolhatunk néhány pozitív észrevételt: a gyermekgondozási segély folyósítási idejének meghosszabbítása, a szülési segély felemelése kedvező visszhangot keltett. Különösen a dolgozó nők életkörülményei javultak jelentősen, ha gyermekük született. Az ez év első felében 172 000 nő élt a gyermekgondozási segéllyel, ami az igénynyogosultaknak mintegy 90 százaléka. A legutóbbi adatok azt mutatják, hogy az élve születések fejlődési Iránya javul. Az idei év első tíz hónapjában — a múlt év azonos időszakához viszonyítva — közel 9400-al több az élve született gyermekek száma, míg a múlt évben ez az arány 1970-hez viszonyítva nem egészen 8800 volt. A becslések szerint ebben az évben magasabb lesz az élve születettek száma, mint 1964 óta bármikor. A felsorolt intézkedések közel negyedmillió családot érintettek. A további intézkedések, nevezetesen az alacsony nyugdíjak emelése, 900 000 nyugdíjjogosult jövedelmét gyarapították. Az 1971-ben elfogadott népjóléti Intézkedésekre körülbelül évi 2 milliárd koronát fordítottunk. Az 5. ötéves terv első két évébon a népgazdaságfejlesztés pozitív irányzata lehetőséget nyújt arra, hogy további intézkedéseket hozzunk a gyermekes családok és a fiatal házasok érdekében. Olyan fontos Intézkedésekről van szó, amelyek kedvezően befolyásolják lakosságunk számának és korösszetételének fejlődését. Igaz, hogy 1969. óta a népszaporulat fejlődése kedvező, de az a cél, hogy ezt a fejlődést a jövőre vonatkozóan biztosítsuk. Szociális rendszerünk a gyermekes családoknak nyújtott társadalmi segítség terén más fejlett országokhoz hasonlítva magasabb színvonalon van. A pénzügyi juttatásokkal, szolgáltatásokkal és kedvezményekkel a gyermekes családoknak évente körülbelül 22 milliárd koronát biztosítunk, és a beterjesztett javaslat még tovább bővíti ezt a gondoskodást. Amikor társadalmunk ilyen széleskörűen gondoskodik a gyermekes családokról, következetesebben akarjuk befolyásolni a népszaporulat minőségét is. Ezért javasoljuk törvény formájában előírni, hogy a családok kötelesek gyermekeiket rendesen nevelni és azokról gondoskodni. Meggyőződésünk, hogy a többgyermekes családok támogatását célzó intézkedések pozitív módon serkentik a dolgozók kezdeményezésének fejlődését, azt a törekvését, amelynek célja a társadalmi munkatermelékenység, és a további erőforrások alakításának növekedése, továbbá népgazdaságunk fejlődésének hatékonysága.