Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-11 / 292. szám, hétfő

Szibéria gyógynövénygazdagsógo A farmakológusok számaira minden kísérlet eredménye nagyon értékes A. Zsigaljov felvétele Az orvosságoknak csaknem a telét növényekből állítják elő. A legfinomabb és a legkompli­káltabb szintézissel sem sike­rült előállítani azt, amit a ter­mészet mint „gyógyszertár" ayújt. Ámde Földünk nagy ré­szén, különösen a sűrűn lakott Európában, kevés a gyógynö­vény. Ezért a gyógyszervegyé­szek és az orvosok figyelme Szibéria hatalmas kiterjedésű területei felé fordult. V. I. Lenin ösztönzésére a Képbiztosok Tanácsa 1921-ben határozatot hozott a gyógynö­vények begyűjtéséről és ter­mesztéséről. Novoszibirszkben a gyógyfüvek kutatásával és fel­dolgozásával foglalkozó intéz­mények alakultak. Az egész ak­ció hatalmas méreteket öltött. A Nagy Honvédő Háború éveiben az Urálon túli kőrhá­sak százai mentették meg se­besültek életét, tették lehetővé, bogy visszatérhessenek a harc­ba. Szibéria természeti „gyógy­szertára" nélkül ez nemi lett volna lehetséges: a gyógyszer­ipart csaknem valamennyi egyéb alapanyagától elvágta az ellenség. Tomszkban rendkívüli rövid határidőkön belül újfajta növények komplex kísérleti ku­tatását végezték el, olyan nö­vényekét, amelyeket eddig nem Ismeirt az orvostudomány. Eze­ket a munkálatokat képzett tu­dósok — V. Reverdatto botani­kus, M. Vorsinyin farmakológus és D. Jablokov orvos — vezet­ték. Így kezdték alkalmazni az orvosi gyakorlatban a különfé­le preparátumokat, amelyeket a mustárnövény, a lucerna, a szibériai törpefenyő és más, helyben található növények fel­használásával állítottak elő. Tomszk a szovjet gyógyszer­Ipari kutatásnak ma is egyik legnagyobb központja. Sok év óta foglalkozik ezzel a munká­val Antonyina Polozsijova, a Tomszki Egyetem botanikai tan­székének vezetője. Munka pedig van elég, még néhány további generáció számára is. Szibériá­ban több mint ezerféle vadon termő gyógynövény található, ám csak kétszázzal végeztek eddig kísérleteket. Nem kutat­ták fel eddig teljesen a Szaja­Hát, Tuva magas hegyhátját, Szibéria északi területeit és más vidékeit. Itt még számos leifedezés vár a botanikusokra. Az utóbbi időben 45 olyan nö­vényt fedeztek fel Tuvában, amelyek közül néhányat eddig lem ismert a tudomány. Lehet­séges, vélik a szakemberek, bogy ezek a füvek biológiailag aktív anyagokat tartalmaznak. A kétszáz növényfajta közül csak egyeseket dolgoznak fel. féldául a Novoszibirszki Kör­zeti Gyógyszertár igazgatósága Csak nyolcféle gyógynövényt MESTERSÉGES HÚS Az egyik legnagyobb japán élelmiszergyártó cég mesterséges fcúst vitt a piacra. Ez szójafehér­jékből készül és ízre nem külön­bözik a hústól. A mesterséges hús gyártási technológiája elvben a következő: a szôjarostokat kül­sőleg Izomszövetként képezik kl, hosszúságban és vastagságban megfelelően elrendezik, azután pedig aminosavat, húst, vagy egy kevés hüskivonatot adnak hozzá, hogy az ily módon előállított blfsztek húsízű legyen. A mesterséges hús 25 százalék fehérjét tartalmaz, többet, mint a marhahús (18,8 százalék) vagy • disznóhús (13,4 százalék). vett fel a tervébe. Hiszen ah­hoz, hogy a gyógyszereket ipari módon lehessen előállítani, tud­ni kell, milyen mennyiségben található erz vagy az a gyógy­növény a természetben. A szibériai sztyeppék és ré­tek növényállománya ugyan óriási, de mégsem végtelen. Ezért a gyógynövények felvá­sárlását tudományos alapra kell helyezni, s csak annyit venni el a természettől, hogy ne csökkenjék gazdagsága. Ennek a kérdésnek a megol­dásával foglalkozik Antonyina Polozsijova és a Tomszki Egye­tem más tudósai. Most készíte­nek a Szovjet Tudományos Aka­démia leningrádi Botanikai In­tézetével és a moszkvai Össz­szövetségi Gyógynövénykutató Intézettel egy négykötetes at­laszt. Igen fárasztó és kiterjedt munka ez, az atlasz számtalan térképet tartalmaz majd. Eze­ken feltüntetik majd az illető növény valamennyi előfordulá­sát. Hogy összeállíthassák eze­ket a térképeket, a Tomszki Egyetem dolgozói és diákjai minden nyáron expedíciókat szerveznek, behatolnak a nehe­zen hozzáférhető magas hegyi régiókba. Sok-sok kilométer utat tesznek meg a sztyeppéken és a tajgában. A Novoszibirszkben működő Központi Szibériai Botanikus Kert tudományos munkatársai szintén részt vesznek az expe­díciókban, tanulmányózzák a vadon termő növényeket. Ki­egészítik gyógynövény-gyűjte­ményeiket. Ez a gyűjtemény már 340 fajta növényt tartal­maz, s egy nagy ültetvényt tesz ki az egyetemi városban. Ezeket a gyűjteményeket mindenekelőtt szemléltető se­gédeszközökként használják or­vosok, gyógyszervegyészek, diá­kok, gyógyszeripari dolgozók számára. Azonkívül a füvész­kert dolgozói vizsgálják a nö­vények vegyi összetételét, az orvosok kérésére kiválasztják azokat, amelyek hatásosaknak bizonyultak a gyógyításban, s új készítményeket állítanak elő. A novoszibirszki területen dolgozik az Össz-szövetségi Gyógynövénykutató Intézet körzeti állomása is. Ezt a Mos­kovszkij Szovhoz keretében szervezték. Területét tekintve ez a legnagyobb szovhoz: 23 specializált gazdaság tartozik hozzá, amelyek mintegy 1500 hektáron termesztenek gyógy­növényeket. A szovhozban olyan növénye­ket termesztenek, amelyeket a gabonatermesztők gyomnövé­nyeknek tartanak és könyörte­lenül pusztítják őket. Itt spe­ciálisan fertőzik a rozskalászo­kat anyarozzsal, egy mérges pa­razita gombával. Az anyarozs sötétibolya színű gombái 160­szor drágábbak, mint a rozs. Az anyarozs mintegy 40 alka­loidot és számos más anyagot tartalmaz, amelyek igen érté­kesek az orvostudomány szá­mára. A Moskovszkij Szovhoz évente 5000 métermázsa gyógy­szeripari alapanyagot — szárí­tott gyökeret, növényszárat, le­velet, magot és virágot szállít. Ezeket a növényeket, illetve növényrészeket sok-sok helyre, gyógyszervegyészeti üzemekbe és gyógyszertárakba küldik. Keresni, vizsgálni, termeszte­ni, begyűjteni az élet füveit — ez fárasztó munka. De érdekes és nemes, mert az ember egész­ségét szolgálja. C. PETROV Ül SJES KE ISfeőllii ÉS A SZOCIALIZMUS VÉDELMEZŐI További alkalom a fiatalok továbbtanulására Új katonai iskolák A CSKP XIV. kongresszusa irányvonalának alapján jelen­leg és az elkövetkező években az egyik legfőbb feladat a pa­rancsnoki testület utánpótlása lesz. Az elmúlt évek újra meg­győztek bennünket arról, hogy a szocialista társadalomnak a forradalmi vívmányok megőrzé­séhez, a szocialista rendszer függetlenségének és szilárdsá­gának szavatolásához megbíz­ható, jól felkészült hadseregre van szüksége. Ennek biztosítá­sa az egész társadalom folya­matos feladata. A katonai káderek és a ka­tonai oktatásügy további előké­szítése és fejlesztése új rend­szerében bizonyos intézkedése­ket foganatosítottak, s az 1972/73 tanévvel kezdődően új katonai iskolák létesültek, még­pedig: műszaki-egyetemi irányzatú katonai főiskolák. Ezekre az iskolákra az ifjú­ság köréből érettségizett érdek­lődőket veszünk fel. A tanul­mányi idő 4—5 év, katonai or­vosok esetében hat év. A had­sereg azonban a katonai főis­kolák hallgatóinak a középfo­kú katonai műveltség és a fő­iskolai mérnöki műveltség meg­szerzésén kívül lehetőséget nyújt a magasabb fokú művelt­ségre postgraduális tanulmá­nyok formájában. Az iskolák végzettjeit azután hivatásos tiszteknek nevezik ki. Ezenkívül érettségizett fiata­lokat vesznek majd fel az egy­éves tiszti iskolákba is. Ezek­ben az iskolákban a hallgatók politikai, katonai, szakmai mű­veltséget szereznek a hadsereg szükségletei szerint. A kilencéves alapiskolák vég­zett tanulói katonai gimnáziu­mokban folytathatják tanulmá­nyaikat. Itt elsősorban az ifjú­ság előkészítéséről lesz szó a katonai irányzatú főiskolákon való tanulmányokra. A kilencéves alapiskolák vég­zős tanulói ugyanakkor közép­fokú katonai, a zászlósok okta­tását szolgáló szakiskolákon ta­nulhatnak tovább. Ezekben az iskolákban a tanulók teljes kö­zépiskolai, érettségivel végződő képesítést nyernek, és megszer­zik a szükséges katonai isme­reteket is. Az ezeken az isko­lákon végzett tanulmányok egyenértékűek a polgári szak­középiskolákon szerzett művelt­séggel az illetékes tanulmányi ágazatban. A kilencéves alapis­kolák végzős tanulói továbbá katonai zeneiskolán tanulhat­nak. Ez az iskola a tanulóknak a konzervatórium négyévi okta­tásával egyenrangú, érettségi­vel végződő zenei műveltséget nyújt. Továbbá még a katonai szakácsutánpótlás nevelését szolgáló iskolán is tanulhatnak, amely hároméves, bennlakásos szakiskola, és előkészíti a tanu­lókat hivatásos zászlósnak, s a főszakács szakmára. Az iskola végzettjei mesterlevelet kapnak a szakács szakmában, mely a polgári foglalkozásra is feljo­gosít. A szaktanintézetek végzős ta­Minden szakmának megvan a maga romantikája, nehézsége, tgy van ez a katonaságnál is. A harckocsizó amellett, hogy hatalmas gépét mindig tisztán és üzemképesen tartja, nem­egyszer beleveri fejét a vas­óriásba. Az ajtöernyős az ég és föld között lebeg ... A lövészek úttalan utakon járnak. A tüzé­rek megdolgoznak, amíg a tü­zelőállásukat elkészítik. A fel­derítők? Bátrak, ügyesek, tud­nak tájékozódni, s úgy járnak, hogy ne vegyék észre őket — felvételünkön —, de ugyanak­kor ők annál többet lássanak az ellenzék táborából. (n) A MÁSODIK ÉRETTSÉGI A páncélos osztag nyugodtan és biztonságosan közeledett. Miroslav Urban főhadnagy ar­cáról elégedettség sugárzott. Elképzelte azt a pillanatot, amikor jelenti a zászlóalj pa­rancsnokának, hogy százada a hadműveleti térségbe időben és akadály nélkül megérkezett. Abban a pillanatban, amikor az óriási harckocsik a mocsaras dombról leereszkedtek, egy harckocsinak, amelynek pa­rancsnoka Keresztes József őr­vezető volt, elszakadt a lánc­talpa. A tank vezetője és a lö­vész a harckocsiból kiugrott s megkezdődött a harc az idővel. Ez a kis közjáték 17 percig tartott, utána a harckocsi sze­mélyzete folytathatta útját s részt vehetett a hadosztály har­ci tevékenységében. A felada­tot teljesítették. A harckocsi parancsnokát, az altisztképző iskola kitűnő végzettjét a gya­korlat befejezése után tizedes­sé léptették elő. Ha többször „alaposan meg is izzadtam" — mondja a ka­tonai szolgálat letöltése után Keresztes József tartalékos sza­kaszvezető, — az az érzésem, hogy a katonai szolgálat sok mindenre megtanított. Különbö­ző embereket ismertem meg, jóbarátokat szereztem. Megvál­tozik az ember felfogása az életről, megtanul gondolkodni, megkomolyodik. Keresztes József ugyanolyan, mint a többi katona volt Miros­lav Urban főhadnagy századá­ban. Katonai szolgálata alatt a legkörültekintőbb harckocsi pa­rancsnokok közé tartozott, akikre a páncélos osztag pa­rancsnoka mindig számíthatott. Kitűnt szorgalmával, szívóssá­gával, s fegyelmezett katona mintaképe volt. Ezek a tulaj­donságok emelték a kollektíva élére, ezért volt jó hatással a harckocsi, de a szakasz, sőt az egész páncélos osztag legény­ségére. Nemrég ismét találkoz­tunk vele a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek hadgyakorlatán. A harckocsi személyzetével, Jozef Pankuch őrvezetővel, Zdenék Michalčík közkatonával együtt sikeresen keltek át a folyón. — Nagyon érdekes volt, ami­kor hosszú idő után ismét a víz alá merültünk a harckocsi­val — emlékezik vissza Ke­resztes szakaszvezető. Az első próba jól végződött, úgyszintén a második, a következő már egy kicsit kalandos élményhez hasonlított. A feladatot, mint mindig, most ls teljesítettük. A kollektíva jó, kölcsönösen meg­bízunk egymásban, másképp ez nem ls lehetne. OTA DUFEK (JiH Őlapák felvétele) nulói folytathatják tanulmá­nyaikat a kétéves tiszti iskolá­kon, ahol a hallgatók teljes kö­zépiskolai, érettségivel végződő műveltséget szereznek, ami egyenlő értékű a középfokú ál­talános műveltséget nyújtó is­kolákban és az alapvető kato­nai szakmai műveltséget nyújtó iskolákban szerzett képesítéssel a katonai iskolákon való tanul­mányi irányzatok alapján. Az érdeklődők a különböző katonai iskolákon való tanul­mányi lehetőségekről részletes tájékoztatást a lakóhely szerin­ti járási katonai parancsnoksá­gon (vagy az iskolákban, ahol tanulmányait végzi) szerezhet­nek. TUŽINSKÝ DEZIDER alezredes, a bratislavai kerületi katonai parancsnokság dolgozója SZERETIK, BECSÜLIK Minden fiatalnak vannak vágyai. Az egyik építészmér­nök, a másik autószerelő stb. szeretne lenni. Ám a sors kiszámíthatatlan, igy van ez a tényleges katonai szolgálat előtt álló fiatalok­nál is. Ezt igazolja Peter Mužíček e Set e. Ejtőernyős szeretett volna lenni, vagyis a bátorságért nem kellett a szomszédba mennie. Monda ni sem kell, milyen nagy volt a meglepetése, amikor a repülősökhöz osztották be mechanikusnak. Vannak vágyak, vannak kötelességek. A katonaság nál az utóbbi a lényeges, a mérvadó. Ezt tudatosította Mužíček őrvezető is, aki az alapkiképzés után háromhó napos tanfolyamon „találta magát". A polgári életben a jabloneci üveggyárban csil­lárokat készített. S most a repülőmechanikus szakmára készült. Amikor első nap a repülőgép számtalan műsze­rét meglátta, egy kicsit meg­ijedt. Ma már 13 hónapja szol­gál a néphadseregben a re­pülősöknél. Az első napokra mosolyogva emlékezik visz­sza: — A kezdeti nehézségek után minden jól sikerült. A tanfolyamot kitüntetéssel vé­geztem el. Az egységnél, ahol jelenleg szolgálok — ez nem akar dicsekvés len­ni — a legjobbak közé tar­tozom. Mindezt azért mon­dom, hogy alátámasszam; a katonaságnál is szakmát ta­nulhat az ember, s ha ez igyekezettel párosul, akkor a legjobbak közé tartozhat. Szavait tettei bizonyítják. A rá bízott gépet szocialista gondozásba vette, sőt még egy másikat is. A kiváló őr­vezetőről parancsnoka, Šá­dek tiszt így nyilatkozik: — Mužíčekre minden té­ren száz százalékra számít­hat az ember. Vele szemben egyedüli kívánságom, hogy hivatásos katonáként nálunk maradjon. Igaz, ez rajta mú lik... Az• egységnél bárkivel be­szél az ember, barát vagy parancsnok az, az elismerés hangján nyilatkozik róla. Ez nem véletlen. Az őrvezető a közelmúltban két olyan rej­tett hibát fedezett fel a re­pülőgépen, amelyek el nem távolítása komoly következ­ménnyel járhatott volna. Ezt pedig a repülősöknél nagy­ra értékelik. — A katonaságnál eltöl­tött idő úgy elszaladt, hogy szinte észre sem vettem. De így van ez másutt is, ha az ember dolgozik és a szakma szerelmese. A jövőben a mindennapi katonaélet mel lett szeretném a felsőbb mi­nősítésű osztályt megszerez­ni... S hogy hivatásos ka­tona leszek-e? ...Ez majd a jövő titka... —né—

Next

/
Thumbnails
Contents