Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-10 / 49. szám, Vasárnapi Új Szó

ALOM SZOLGALATÁBAN yüttmüködés a CSKP KB titkára iar termékei sze>n Csehszlovákia gépet, 1125 Dle5 személyszállító 5600 Tatra te hengermű-bereri3b más terméket kben az években kivitelére ís sor ihszlovákia és a fei szakosítás és esztésének ered ilíthetjük például ártott motorház itt fényszórókat, legmunkáló közüli szövőgépeket unióból szállított vasérc, a színes , a műtrágyák, a jrmék népgazdaségleteit biztosítlaság fejlesztésékiváló minőségű ki berendezésektervben például §nfejtö kombájnt, talajgyalut, 1586 2500 gabonakom215 000 személylító repülőgépet, írszonikus gépet, kai berendezésetóból. amok között fejmint a nemzetgasabb formája, r növekszik az álŕan egyezmények yes ágazatain beés a kooperációt ő és Csehszlováittmüködés és a ítása szintén álalapján valósul ssal lesz hazánk1 haladást illető megoldására is. Sművek műszaki Izgyári kombinát felépítéséről, a prágai metro tervezéséről és építéséről, a színes televíziókészülékek gyártásában megnyilvánuló együttműködésről és közös űrprogramok végrehajtásáról van szó. A közeljövőben kerül sor a vegyipari és papíripari berendezések szállításáról szóló egyezmény aláírására. A gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés új távlatokat nyít meg a szocialista gazdasági integráció bővítésében és elmélyítésében. s kedvező feltételeket biztosít az együttműködés folyamán felmerülő problémák megoldásához. Brezsnyev elvtárs az SZKP KB XXIV. kongresszusán elhangzott beszámolójában többek között a következőket mondotta: „A szocialista államok közötti integrációs kapcsolatok fejlesztése bonyolult folyamat, üj hozzáállást feltételez a különböző gazdasági problémák megoldásában. Ez a hozzáállás olyan racionális döntésekben nyilvánul meg, amelyek figyelembe veszik az integrációban részvevő valamennyi ország érdekeit. A szocialista integráció keretén belül figyelmünket a tudomány és technika vívmányainak gyakorlati alkalmazására és a leggazdaságosabb és műszakilag leghaladóbb termelési eljárások bevezetésére kell összpontosítani." Ez az orientáció a csehszlovák népgazdaság számára is elengedhetetlenül fontos. Nálunk döntő szerepe van a gépgyártásnak, amely megközelítőleg Ipari termelésünk egyharmadát és exportunk 50 százalékát alkotja. Gépiparunk legnagyobb gondja éppen a gyártott termékek rendkívül széles skálája. A csehszlovák gépipar a magas műszaki paraméterekkel rendelkező termékek egész sorát gyártja és exportálja, például programozott irányítású automatikus gépsorokat, Tatra tehergépkocsikat, textil- és cipóipari gépi berendezéseket stb. A termékek ilyen bő választéka mellett lehetetlen valamennyi ágazatban mélyreható tudományos vizsgálatokat végezni és lépést tartani a világszerte előretörő tudományos kutatásokkal. Ezért gépiparunk számára az egye düli járható út: bekapcsolódás a szocialista nemzetközi szakosításba. Arról van szó, hogy a szocialista integráoió programjával és a tagállamok érdekeivel összhangban azokra a termelési ágazatokra helyezzük a fő súlyt, amelyekben a legjobb gyártási feltételekkel rendelkezünk, s így lehetőségünk van arra. hogy termékeink, a minőséget tekintve, sikeresen helytálljanak a nemzetközi piacokon. Ez megköveteli a hazánk és a többi szocialista ország közötti nemzetközi munkömegosz tás elmélyítését a gépiparban. Ezzel összefüggésben elengedhetetlenül szükséges a tudományos-műszaki együttműködés tökéletesítése is. Jelenleg a csehszlovák kutatóközpontok sok szovjetunióbeli intézettel tartanak fenn állandó kapcsolatot. A csehszlovák—szovjet tudományos-műszaki együttműködés a Komplex Program irányelveivel teljes összhangban fejlődik. A tudományos kutatás terén megvalósuló együttműködés az integrációs folyamatok meggyorsításához és elmélyüléséhez vezet. A Csehszlovákia és a Szovjetunió közötti barátság és együttműködés történelmi jelentőségét Klement Goítwald a következő szavakkal fejezte ki: „Örök időkre a Szovjetunióval!". Ebbe a barátságba és együttműködésbe azonban szocialista hazánk belső és külső ellenségei nem tudtak belenyugodni, s éppen ezért a jobboldali opportunista erők. támadása is főleg a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolataink ellen irányult. A szocialista államok internacionalista segítségével azonban a CSKP KB vezetése gyorsan felszámolta a politikai válságot, és megteremtette az ország politikai és gazdasági konszolidációját. Népünk ma már ismét a dinamikus szocialista fejlődés útján haladhat. Történelmi tapasztalataink arra tanítanak, és a CSKP XIV. kongresszusa is hangsúlyozta. hogy a Szovjetunióhoz fűződő baráti kapcsolatainkat úgy kell védenünk, mint szemünk fényét. * • >'. s '.'fo&ľw -ír ä® S v;.:-.v ' - - - • wmmmm s H t/J « iC n > jé NEM ÜZLETI ÉRDEK ÖNZETLEN SEGÍTSÉG keEzek bon a napokban, amikor a szovjet nép az egész haladó világgal együtt a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulóját ünnepli, érdemes felidéznünk a mezőgazdaság gépesítése területén történt változásokat is. A csehszlovák szocialista nagyüzemi mezőgazdaság megteremtésében ugyanis a Szovjetunió segítsége rendkívül fontos szerepet játszott. Az első traktorok és kombájnok behozatala a Szovjetunióból 1949-ben valósult meg. 1955-ben már 1734 traktort és 894 kombájnt kaptunk, s a traktorok száma ekkor 6591-re, a gabonakombájnoké 2724-re növekedett. 1966 végéig 18 440 traktort és 15 370 kombájnt kaptunk a Szovjetunióból. 1972-ben a behozott traktorok száma elérte a 28 230-at, a gabonakombájnoké pedig a 19148-at. Pénzben kifejezve a Szovjetunióból importált traktorok értéke 1362 776 000 korona, a gabonakombájnoké 785 148 000 korona. Ha a többi Szovjetunióból importált mezőgazdasági gép értékét is hozzászámítjuk, a behozatal a mai napig több mint 4 milliárd koronára rúg. A szovjet mezőgazdasági gépek behozatalát a kiszolgálás és a karbantartás szempontjából is be kellett biztosítani. A behozott gépek kitűnő teljesítőképessége csak akkor érvényesíthető, ha állandóan gondoskodunk üzemképességükről. Ezt a mezőgazdasági szakemberek nagyon jól tudják. Kereskedelmi szervezeteink ezért a szovjet mezőgépipari üzemek dolgozóinak segítségével a műszaki karbantartás dolgozói, valamint a mezőgazdasági üzemek gépesítő! és traktorosai számára szakszerű iskolázásokat szerveztek. Kapcsolataink tehát a korszerű mezőgazdasági technika bevezetésénél is elmélyülnek. Ogy is mondhatnánk, hogy a gépek behozatalával nem fejeződik be a termelőüzem és az átvevők kapcsolata, a gépeket gyártó és a szállító kereskedelmi vállalatok továbbra is gondoskodnak azok üzemképességéről. A V/O Tractoroexport Moszkva külkereskedelmi vállalatnak Csehszlovákia területén saját szakemberei vannak, akik szemmel tartják a szovjet mezőgazdasági gépek kihasználását a mi termelési feltételeink között. Tevékenységük főleg arra irányul, hogy a gépkezelőket részletesen megismertessék a gépek működési elveivel, azok szerkezeti felépítésével és a rendszeres karbantartás követelményeivel. A szovjet exportvállalatok a mezőgazdasági gépek széles körű korszerűsítésével kapcsolatban vándortantermeket is küldenek országunk területére, ahol mezőgazdasági dolgozóinkat közvetlenül megismertetik az újabb géptípusok kezelésével. Az oktatást közvetlenül a terepen végzik, és korszerű, szemléltető oktatási segédeszközöket alkalmaznak. Példaként megemlíthetjük a DT—75-ös lánctalpas traktorok üzemeltetésével kapcsolatban szervezett rándortantermes szakoktatást, amely 1970-ben az egész ország területére kiterjedt, a Cseh Szocialista Köztársaság területén még ugyanebben az évben különböző helyeken több száz szakembert készítettek fel a Kirovec 700-as traktorok kezelésére és műszaki karbantartására. A korszerű mezőgazdasági gépek kezelése és műszaki karbantartásának elsajátítása nagyon fontos feladat, de ugyanilyen fontos a szervizről, a folyó javításokról való gondoskodás. Ehhez pedig elsősorban pótalkatrészek kellenek, éspedig mind a jótállási időszakokban történő javításokhoz, mind pedig az általános javításokhoz. A Szovjetunióból jelenleg 30 különböző típusú géphez kapunk pótalkatrészeket 3500-as tételekben, s a pótalkatrészek behozatalának együttes értéke eléri a 300 millió koronát. Figyelemre méltó jelenség, hogy a szovjet kereskedelmi partnerek a mezőgazdasági gépek pótalkatrészeit, a gépek gyártási idejétől számítva, élettartamuk egész ideje alatt állandóan küldik. Ez azt jelenti, hogy a pótalkatrészek szállítása még 5—10 év után is biztosított azokhoz a gépekhez, amelyekét közben már új; nagyobb teljesítményű gépekkel helyettesítettek. Az összehasonlítás szempontjából azt is érdemes megemlíteni, hogy a pótalkatrészek egész behozatalának — a szocialista és a kapitalista államokból együttvéve — 50 százalékát a Szovjetunióból importált mezőgazdasági gépi pótalkatrészek képezik. Az olvasók bővebb tájékoztatása szempontjából azt is elmondhatjuk, hogy a Szovjetunióból Csehszlovákiába szállított pótalkatrészek mennyisége évente 1500 százmázsás vagonnak felel meg, s egy kilogramm szállítmány értéke több mint 20 korona. Ebből az összehasonlításból is láthatjuk, milyen nagy anyagi támogatást nyújt szocialista mezőgazdaságunk építéséhez a Szovjetunió. A behozott pótalkatrészek mennyisége évről évre növekszik, s az utolsó öt év alatt kétszeresére növekedett. Amióta szovjet mezőgazdasági technikával dolgozunk, az átvett pótalkatrészekből már 15 000 vagonból álló vasúti szerelvényt állíthatnánk össze. Ez a „barátság vonat" nagyon fontos szerepet játszott mezőgazdaságunk kollektivizálásában, amely nélkül el sem tudnánk képzelni mezőgazdasági termelésünk további fejlődését. A szovjet kereskedelmi partnerekkel folytatott gyakori tárgyalások folyamán többször is meggyőződhettünk arról, hogy a Szovjetunió nem az üzleti érdekeket, hanem elsősorban népgazdaságunk politikai és gazdasági támogatását helyezi előtérbe. Kéréseinket mindig meghallgatják, a legnagyobb megértéssel fogadják, és teljesítésüket be is biztosítják. A

z elmondottakból világosan láthatjuk, hogy szovjet barátaink ezekben a kapcsolatokban is az internacionalista segítség lehetőségeit látják. JAN DUSÍK mwmj®