Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-09 / 265. szám, csütörtök

Belpolitikai kommentár Egy képviselő gondjai Halogatást nem türfl problémák Smerek Gyula elvtárs Immár tizenkét esztendeje irányítja a közel hétezerhatszáz lelket számláló nagyközségben, • gazdag munkásmozgalmáról nevezetes Plešivecen (Pelsőc) a hnb tevékenységét, naponta osztozik a közösség gondjaiban. Hat évvel korábban, mielőtt a helyi nemzeti bizottság elnökévé választották, a kerületi nemzeti bizottság képviselője volt és ma is az. Már maga az a tény, hogy Smerek elvtárs közel két évtizede a néphatalom egyik választott képviselője, kétségtelenül a közös, társadalmi ügyek iránt tanúsított helyes magatartása, emberi értékei mellett bizonyít. Néhányszor alkalmam volt meghallgatni a hŕb plenáris ülésein, minden esetben választókerülete, és községe érdekében elhangzott vitafelszólalásait. Tekintettel arra, hogy Plešivec nemcsak vasúti gócpont, hanem fekvésénél fogva egyben kulturális központ is, ahová a környező 18 községből közel ezer diák jár iskolába, afelől tájékozódunk a hnb elnökénél, vajon bzitosítottak-e a községben a kulturális- nevelő tevékenység feltételei? Smerek elvtárs azonnal megjegyzi, hogy „szakállas" problémára tapintottunk, mert olyan társadalmi kérdéseket érintő fogyatékosságokról kell számot adnia a felvetett témával kapcsolatban, amelyek évek óta foglalkoztatják a község vezetőit és lakosait. — Kezdjük talán azzal, — folytatja az elnök — hogy községünkben a kultúrának eddig sem volt megfelelő otthona és a medréből kilépő Sajó vize — igen sok kárt okozva — a kulturális élet ideiglenes „szálláshelyét" is elmosta. Furcsán hangzik talán, de ez az igazság, nincs egy megfelelő helyiség a községben, ahol jelentősebb rendezvényt szervezhetnénk. A községünket joggal megillető, megfelelő kultúrház felépítése érdekében évek óta „kilincselünk". Először hozzá akartunk látni a „Z" akció keretén belül, vállalni akartuk, társadalmi munkával felépítjük a kultúrházat. Annak idején a járási szervektől azt az utasítást kaptuk, várjunk, egy ilyen központi fekvésű községben a kultúrház és mindaz, ami ehhez tartozik, nem épülhet fel másképpen, mint az állami beruházás keretén belül. Mi mást tehettünk, vártunk. Nem akartunk fegyelemsértést elkövetni és engedély nélkül — amint sokan tették —, önsegéllyel hozzálátni az építkezéshez. A mai napig hiába vártunk. — Nem sikerült megállapítani, hol akadt el a kultúrház építésének ügye? — Végigjártunk minden „instanciát". Tavaly tavasszal Tešlár mérnökkel, a jnb alelnökével és Tirita elvtárssal, a tervezési osztály vezetőjével Bratislavában jártunk, az SZSZK Művelődésügyi MinisztériumáOtga bujnaKova nayyumanyos módon készített csipkéiből nyílt kiállítás a bratislavai Cyprián Majerník Galériában. A hatvanadik születésnapját ünneplő művésznek ez az első önálló kiállítása. (Felvétel: M. BorodáCová — CSTK) smerek július ban akartuk véglegesen elrendezni az ügyet. A minisztérium egyik vezető dolgozója, dr. Fischer meghallgatott, majd egy térképet vett elő, amelyen fel volt tüntetve. Szlovákiában hol, milyen kultúrház épült és 1980-ig hol épül újabb. És ekkor ért „meglepetés"!... A térképen községünk neve mellett olyan jelzés volt, amely azt „bizonyítolta", hogy Plešivecen ugyanolyan új kultúrházzal rendelkeznek, mint Dobšinán, Gem. Hörkán, Čoltovon, vagy Revúcán ... Ezen a járás képviselői is elcsodálkoztak! „Magyarázatot" végül is otthon, a Rozsnyói Járási Nemzeti Bizottság kulturális osztályán kaptunk, így szólt: „Sajnos, tévedés csúszott a minisztériumba küldött jelentésünkbe!" Ez volt a második „meglepetés". ... Dr. Fischer ígérte, ellátogat hozzánk és a helyszínen győződik meg a helyzetről. Azóta több mint másfél év telt el, de eddig még nem jelentkezett. És mi úgy festünk, mintha tehetetlenek lennénk. Ezért kell megmondanom ország-világ előtt, mi és hogyan történt, kit terhel a felelősség azért, hogy községünkben — ahol az árvíz előtt, szerény körülmények között is több mint tízezer ember látogatta évente rendezvényeinket — ma nincs hely, ahol népgyűlést, színvonalas rendezvényeket szervezzünk. — Elnök elvtárs, ha nincs kultúrház, hol helyezték el a könyvtárat? — Népkönyvtár 1955-ben létesült nálunk, 1969-ben körzeti könyvtárrá alakult át, amely a közeli községekben működő kilenc fiókkönyvtár tevékenységét is irányítja. Ezt a könyvtárat a régi egyházi iskolában helyezték el, ahol a könyvkölcsönző egyben olvasóterem és raktár is. Sötét, nedves helyiség ez, nem lehet szellőztetni sem. Amíg 7500 kötetet tartott Mai rovatunkban néhány olyan kérdésre válaszol orvos-munkatársunk, amelyek közös tárgya a bőrfelület egészének vagy egy részének beteges elváltozása. EKCÉMA Régi olvasónk, L. Pálné, panaszolja, hogy nyugdíjas édesapjának, aki nem tud búcsút mondani kőművesmesterségének, gyógyíthatatlan ekcémája van. Leveléből kitűnik, hogy a faluban minduntalan elhívják valamelyik építkezéshez, ahol szükség van erejére, tudására, s a beteg, noha tudja, hogy csak kesztyűs kézzel lenne szabad dolgoznia, puszta kezével fogja a malteros kanalat és rakja a téglát. Nem csodálkozhatunk, ha ekcémája kiújul, a kenőcsös és a diétás gyógykezelés eredménytelen, és olvasónk édesapjának bőrbetegsége látszólag gyógyíthatatlan. Az ő esetében az ekcéma minden bizonnyal cement eredetű és legjobban tenné, ha barátainak, rokonainak vagy ismerőseinek más munkával segítene. A cementen kívül más anyagok is okozhatják a bőrekcémát. Vannak emberek, akiknél terpentin, olaj, formalin okoz beteges bőrelváltozást. Sokan a szappan vagy más mosó- és oldószer használata során kapnak ekcémát. Ilyen pl. T. Lászlóné olvasónk esete, aki elpanaszolta, hogy az egészségügyi szerv eltiltotta a vendéglőben betntött mosogatói állásától, nyilván, úgy-ahogy megfelelt. Jelenleg, mint körzeti könyvtár, már több mint 19 500 könyvet tárol, ha úgy tetszik, raktároz. Mert inkább raktárnak tűnik, mint könyvtárnak. Ennek ellenére közel hatszáz állandó olvasója van és elnyerte a „Példás könyvtár" miniszteri elismerést. Természetesen, ez dolgozói tevékenységét dicséri. — A korábbiakban szóltunk arról. Smerek elvtárs, hogy községük iskolájában 18 környező faluból több mint ezer tanuló jár, megfelelő ez az iskola? — Típusát illetően ez az egyik legnagyobb iskola a környéken. Négy épületben 35 tanterme van. Az épületek közül csak egy megfelelő, a többi, hivatalos megállapítás szerint is, ún. balesetveszélyes. Ígéretet kaptunk, hogy az új iskola építése a tervezett időben megkezdődik. Reméljük így lesz. — Tudom nagyon sok gondot és kárt okozott a májusi árvíz, nem is jó rá visszagondolni, mégis megkérdezem, véglegesen elmúltak már az árvíz nyomai? — Lakosságunk derekasan helytállt, több tízezer órát kitevő társadalmi munkája jelentős mértékben hozzájárult az árvíz okozta károk helyrehozásához. Nagy volt az anyagi kár, szerencsére emberéletben nem volt veszteség. Kilenc cigányszármazású családot kellett házikójukból kilakoltatnunk. A községben helyeztük el őket, olyan házaknál, ahol volt üres szoba. Megértették a háztulajdonosok, segíteni kell a bajba jutottakon. Azt ls tudták, ez ideiglenes intézkedés volt. A felsőbb szervek annak idején arról értesítettek bennünket, hogy az árvízkárosult családok részére az összeomlott házak helyett a Zarnovicán gyártott, összeszerelhető házakat építenek. A hnb kijelölte erre a célra a házhelyeket. Amikor a jnb-n sürgettem a házak építését, az építésügyi osztály vezetője kijelentette, tud a dologról, de ki ad erre megrendelést és ki fizeti ki a költségeket? Miért éppen tőlem kérdezte ezt, még ma sem tudom?! Hát ezek a problémák foglalkoztatnak bennünket leginkább. Véleményünk szerint megoldásuk már nemigen tűr halogatást. • • • Smerek elvtárs panaszának indokoltságát igazolta egy alkalmi beszélgetésünk során a Ružňavai Jnb jelenlegi elnöke. Hromada elvtárs is, aki feltehetően támogatja a pelsőci gondok mielőbbi rendezését. KULIK GELLERT Fiatalok a társadalomban és a gazdaságban (|.) Szocialista rendszerünk feltétélei között társadalmunk fejlesztésének egyik alapvető követelménye, hogy ne bfzzuk a véletlenre, az ösztönösségre, illetve az általunk feltárt, objektíve ható törvényszerűségek kénye-kedvére. Más szóval, ezt a fejlődést szabályoznunk kell, mégpedig a tervszerűség igényéhez és követelményéhez szigorúan alkalmazkodva. Ennek természetes és múlhatatlanul szükséges velejárója az adott helyzet tárgyilagos felmérése, az egyes tendenciák. tisztázása, elemzése s ennek alapján a megfelelő következtetések levonása. Ebben jelentős segítséget nyújt a statisztika, amelynek adatai nélkülözhetetlenek a társadalmi fejlődés medrének kicövekelésébcn. Két év elteltével bátran állithatjuk, hogy ebben a tudatos törekvésünkben szilárd kiindulópontot jelentenek az 1970-ben végrehajtott nép-, ház. és lakásszámlálás összegezett és fokozatos tudományos feldolgozás alatt álló tényei, adaitai. Vessünk egy pillantást — éppen a népszámlálás adatai alapján — egy rendkívül fon. tos részlegkérdésre, a IS—34 éves fiatalok társadalmunkban betöltött helyzetére, érvényesülésének néhány vetületére. Vegyük alapul azokat a tényeket, amelyeket Jaroslav Havelka elvtárs, a Szövetségi Statisztikai Hivatal dolgozója közölt a sajtéval. Elsősorban azzal kell tisztában lennünk, hogy az utóbbi években tapasztalható legjelentősebb demográfiai jelenség a gyermekek számának csökkenése és a nyugdijasok számának mind nagyobb mérvű gyarapodása. Az utóbbi nemcsak az állami költségek felduzzadását hozza magával, hanem egyben már a közeljövőben munkaerőhiánnyal is fenyeget. Ez a tény is utal a 15—34 éves fiatalok kategóriája növekvő társadalmi és gazdasági jelentőségére. Örvendetes tehát, hogy ebben a korosztályban az 19B1—1970es években kedvező volt a fejlődés, számuk több mint félmillióval gyarapodott, úgyhogy jelenleg hozzávetőleg minden harmadik lakos ebbe a népes csoportba tartozik. Magától értetődően egy részük még tanul, felkészül hivatására. Az említett évtizedben az ezzel kapcsolatos rohamos fejlődésről tanúskodik, hogy szüntelenül csökkent a csupán alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező, illetve szakmunkásnak kitanult fiatalok hányada, mégpedig 74 százalékról 81 százalékra. Ugyanakkor a középfokú szakiskolák végzett tanulóinak arányszáma 8 százalékról 19 százalékra és a főiskolai végzettségű fiatalok hányada 4 százalékról 7 százalékra növekedett. A szóban forgó korosztályban — és ez már valóban sokat mondó tény — minden hatodik-hetedik ember érettségivel rendelkezik. A műveltségi szint emelkedése annál fontosabb, mivel ez a korosztály már ma kulcsfontosságú szerepet visz gazdaságunkban, amelynek a kibontakozó tudományos-műszaki forradalom szakaszában rendkívül nagy szüksége van a szakképzett káderekre. Elég megemlítenünk, hogy bár a fiatalok jelentős hányada még tanul, a többiek 1970-ben telies 45,4 százaiékát tették ki népgazdaságunk dolgozóinak. E tekintetben mind nagyobb a jelentősége annak, hogy növekszik a fiatal nők foglalkoztatottsága, amely jelenleg mintegy 90 százaléka az azonos korosztályba tartozó férfiak foglalkoztatottságának. A legtöbb fiatal az építőiparban és általában az iparban dolgozik, ahol a dolgozóknak a felét teszik ki. Ezzel szemben egyes ágazatokban a fiatalok arányszáma a szükségesnél jóval alacsonyabb. Közismert, hogy ez elsősorban a mezőgazdaságra vonatkozik, ahol a dolgozóknak csupán 31,6 százalékát teszik ki. Persze ezt a tényt is fejlődésében kell vizsgálnunk. A statisztika adatai szerint ngyanis 1961-ben sokkal rosszabb volt a helyzet, hiszen akkoriban a mezőgazdasági dolgozóknak csak egynegyede tartozott a szóban forgó korosztályba. Az emiitett néhány tény és szám arra ösztönzi a társadalmunk fejlődését szabályozó párt- és állami szerveket, hogy a fiataloknak társadalmi és népgazdasági jelentőségüknek megfelelő figyelmet szenteljenek. Ez egyformán vonatkozik eszmei nevelésükre, szakmai képzésükre, műveltségük fokozására és nem utolsósorban szociális létkörülményeik szükségletekkel és lehetőségeinkkel harmonizáló fejlesztésére. GÁLY IVA

N A bőrön észlelt elváltozások mert tudomására jutott, hogy ekcémás a keze. Felveti, hogy igazságtalannak tartja, ha neki most más állást kell keresni és nem Is tartja bizonyosnak, hogy el tud helyezkedni a kisvárosban. Nem tudjuk, kielégjti-e a válaszunk. Az orvosi döntés helyes volt, mert az előírások értelmében nem dolgozhat élelmiszeripari vállalatnál, aki valamilyen bőrbetegségben szenved. Másrészt a saját érdeke, hogy kezét ne áztassa vízben, mosószerekben, mert sohasem gyógyulna meg. Kérje, hogy ekcémáját — ha azóta fejlődött ki, amióta az említett munkát végzi — nyilvánítsák foglalkozási betegségnek, ami bizonyos védettséget és előnyt biztosit a károsultnak, s forduljon a járási nemzeti bizottság munkaügyi osztályához, ahol igyekszenek majd az orvosi javaslatnak megfelelő álláshoz juttatni kedves olvasónkat. CSALÁNKIÜTÉS K. Gáborné egyes családtagjainál, önmagánál is nemegyszer észleli csalánfoltok megjelenését. Mint írja, úgy vette észre, hogy fiánál bizonyos ételek váltják ki a kiütéses foltokat, leányainál azonban látszólag minden különösebb ok nélkül jelenik meg a kínzó csalánkiütés. Kérdi, mitévők legyenek? Közismert dolog, hogy az ételek kiválthatják ezt az allergiás jelenséget. Gyermekeknél főleg eper, egres, málna vagy egyéb gyümölcs, paradicsom, hal, húsféleségek, ecet vagy más savanyúság okozhatja, egyénenként eltérően. Vannak, akik gombás, sajtos ételekre, fűszerekre reagálnak így. Feltehetjük, hogy a csalánkiütés olyan embereknél lép fel, akiknek nincs rendben az emésztése, ez azonban csak az ételallergiára vonatkozik. Ismerünk gyógyszerallergiát is, ami különösen azért fontos, hogy ha pl. valaki penicillinre allergikus, óvakodnia kell e gyógyszertől, amely ilyen esetben életveszélyes is lehet. Belélegezve különböző vegyszerek, ipari és kozmetikai anyagok is okozhatnak csalánkiütést. Okai közt szerepelnek a tápcsatorna és az epeutak fertőzései is. Felnőtteknél pl. a hőség, a hideg, a nehéz testi munka vagy a bőr mechanikus izgatása, leányoknál, asszonyoknál a havi vérzés előtti feszült állapot s általában, a lelki tényezők is kiválthatják vagy súlyosbíthatják a csalánkiütést. Tehát nyilván mindig megvan a reekciió oka, csak nem mindig ismerjük. Felismerése sokszor igen nehéz. Bőrpróbák, gyanús ételek kiiktatása és más orvosi módszerek szükségesek, ha a csalánkiütés többször is fellép. BÖRVISZKETEGSÉG L. Árpádot vissza-visszatérő bőrviszketegsége kínozza, még nem ismeri az eredetét, de azt kérdi, mi lehet az oka és mit tehetne ellene, ha fellép, akár csalánkiütés akár más valami okozza? Lehetséges, hogy valamelyik felületi bőrbetegségről van szó, ezt csak orvost vizsgálat állapíthatja meg. Mindenesetre ügyeljen a higiéniai alapszabályok megtartására, hogy ha fertőzésről lenne szó, ne terjessze át családtagjaira és munkatársaira. A bőrviszketegség több komoly bőr- vagy belgyógyászati betegségnek lehet figyelmeztető tünete. Gondos kivizsgálást, s a beteg részéről önfegyelmet és türelmet kíván. Ha orvosa a viszkeitegség okát belső megbetegedésben látja, szakorvosi kivizsgálásra vagy kezelésre utalja be, ami rendszerint szigorú diétával kapcsolatos. Amíg az orvos nem rendel mást, a bőrviszketegségben szenvedő beteg ne vakarja a viszkető testrészt. Kérjen a gyógyszertárban viszketegségcsillapltó keveréket, ezzel hintse vagy kenje be az érintett helyeket, s azt. naponta többször is ismételje meg, orvosánál pedig mielőbb jelentkezzék. Dr. SZANTÚ GYÖRGY XI. 4