Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-09 / 265. szám, csütörtök

NAGYARÁNYÚ AMERIKAI BOMBÁZÁSOK Támadnak a dél-vietnami hazafiak CSEHSZLOVÁK FELSZÓLALÁS AZ ENSZ-BEN Saigon — Saigoni amerikai parancsnokság jelentése szerint az elmúlt 24 órában a dél-viet­nami hazafiak összesen 81 tá­madást hajtottak végre a saigo­ni csapatok ellen. Harcok foly­tak a Központi Fennsíkon, a Saigontól északra lévő főútvo­nalak mentén és a fővárostól 24 kilométerrel észak-nyugatra fekvő Long Binh amerikai ka­tonai támaszpont környékén. A hazafiak először rakétatáma­dást indítottak a támaszpont ellen, 10 rakétát lőttek ki, majd egy előőrsük betöri a tá­maszpont területére, s ott ak­nákat helyezett el. A robbanás súlyos anyagi kárt okozott. B 52-es légierödök szerdán a vietnami háború kezdete őta a legnagyobb szabású támadást intézték a demilitarizált övezet mindkét oldala jellen és bombáz­ták a hazafiak feltételezett ál­lásait. Az akcióban több mint 75 B-52-es vett részt, s ösz­szesen több mint 2000 tonna bombát szórt le Észak-Vietnam déli részére, a demilitarizált övezetre és Quang Tri tarto­mányi székhely környékére. Hanoi — \ hanoi Nhan Dan szerda 1 zerkesztőségi cikke kö­veteli a dél-vietnami börtönök­ben és koncentrációs táborok­ban sínylődő foglyok azonnali szabadonbocsátását. A dél-viet­nami bábrezsim törvénytelenül, letartóztatás! parancs és bíró­sági eljárás nélkül a hazafiak ezreit vetette börtönbe — írja a lap. Vientiane — Kedden megtar­tották negyedik találkozójukat a Laoszi Hazafias Front Párt és a vientianei adminisztráció képviselői, akik október 17-e óta a laoszi probléma politikai rendezésével kapcsolatos kérdé­sekről tárgyalnak. New York — Az ENSZ-köz­gyűlés keddi plenáris ülésén fel­szólalt Milan Klusák külügymi­niszter-helyettes. Beszédében ki­fejezésre juttatta a csehszlovák küldöttség álláspontját az erő­szakról való lemondást és a nukleáris fegyverek betiltására tett szovjet javaslatot illetően. Külügyminiszter-helyettesünk bevezetőben jókívánatait fedezte ki a szovjet, ukrán ôs belorusz küldöttségeknek a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 55. évfordulója alkalmából. Klusák felszólalásában rámu­tatott, hogy az erőszakról való lemondásra és a nukleáris fegy­verek betiltására tett javaslat fontos tényező a nemzetközi biztonság és a béke biztosítását célzó törekvésekben. Ezután M. Klusák figyelmeztetett arra, hogy nem szabad lebecsülni a hagyományos fegyverek jelentő­ségét sem, mert az ilyen fegy­verekkel folytatott narc ktfny­nyen nukleáris háborúhoz ve­zethet. A csehszlovák küldött beszé­dében rámutatott, hogy a ha­tározati javaslatok jóváhagyá­sával egyenlő helyzetbe kerül­nek a kis Éte nagy államok, ami azt jelenti, hogy egyik sem lesz katonai fölényben. Beszédének befejező részé­ben Klusák kifejtette, hogy az említett intézkedések összhang­ban vannak a nemzetek honvé­delmi jogával az esetben, ha támadás érné őket. Az NDK kormánya támogatja a szovjet javaslatot Már egy hete béke uralkodhatna Vietnamban Párizs — A Vietnami Demok­ratikus Köztársaság tárgyaló küldöttsége szerdán nem kom­mentálta a közvetlenül Nixon elnökké történt újraválasztását, de egy nyilatkozatban felelőssé tette az amerikai elnököt a VDK—amerikai megállapodáster­vezet aláírásának elodázásáért. „Ha Nixon október 31-én alá­irta volna a háború felfüggesz­téséről és a béke helyreállításá­ról létrejött megállapodást, már egy hete béke uralkodhatna Vietnamban, nem ömlene a viet­nami és az amerikai nép vére, s mindkét fél katonai és pol­gári foglyai — köztük az ame­rikaiak is — visszatérhettek volna otthonukba" — hangsú­lyozza a VDK-küldöttség nyilat­kozata. Az észak-vietnami dele­gáció állásfoglalásában leszö­gezi, hogy a vietnami nép az amerikai elnök hitszegése elle­nére sem tett le törvényes cél­kitűzéseinek eléréséről s elszán­tan folytatja harcát a független­ségéért, szabadságért. Saigon — Tran Van Lam dél­vietnami külügyminiszter meg­elégedettségének adott hangot, amikor tudomást szerzett Nixon választási győzelméről. Berlin — A Német Demokra­tikus Köztársaság kormánya kedden közzétett nyilatkozatá ban — amelyet New Yorkban az ENSZ hivatalos dokumentuma­ként köröznek — reményét fe­'jezte ki, hogy az ENSZ-közgyű­lés 27. ülésszaka olyan határo­zatokat fog hozni, amelyek ha­tékony intézkedésekre vezetnek a fegyverkezési hajsza korlá­tozása és a leszerelés terén. A demokratikus Németország kormánya nyilatkozatában tá­mogatja a Szovjetuniónak azt a javaslatát, hogy a világ összes államai kötelezzék magukat ar­ra, hogy nemzetközi kapcsola­taikban lemondanak az erőszak alkalmazásáról, s foglaljanak állást a magfegyverele használa tának végérvényes eltiltása mel­lett. Az NDK kormánya hang­súlyozottan támogatja a lesze­relési világkonfer 1cia összehí­váséra előterjesztett javaslatot. Todor Zsivkov nyilatkozata időszerű kérdésekről Ítéletek Ken i tr á ban Rabat — 11. Hasszán hadbí­rói kedden éjszaka tizenegy ha­lálos ítéletet hirdettek ki az uralkodó merénylőinek perében. Az ítélet szerint golyó által kell méghalnia Amokran alez­redesnek, a kendtrai légitá­maszpont egykori parancsnoká­nak, a marokkói légierő volt parancsnakhelyettesének és Kuera őrnagynak a kenitrai tá­maszpont volt parancsnokának. A kenitrai garnizonban, ahon­nan a király életére törő gé­pek augusztus 16-án felszálltak, 220 embert állítottak bíróság elé — a támaszpontnak szinte vala­mennyi tisztjét és katonáját. A katonai ügyész halálbüntetés ki­szabásat kérte azokra is, akik a II. Hasszán Boeingjére táma­dó F—5 mintájú vadászgépeket üzemanyaggal látták el, lőszer­rel rakták meg, s azokra is, akik a merénylet időpontjában a támaszpont ellenőrző tornyá­ban teljesítettek szolgálatot. A bíróság végül csak azokat a vádlottakat sújtotta halálbün­tetéssel, akik mint parancsno­kok és pilóták közvetlenül részt vettek a merényletben: lőtték Hasszán Franciaországból haza­felé tartó különgépét, majd a rabati repülőteret. II. Hasszán, mint ismeretes, sértetlenül ke­rült ki a merényletből, közvet­len környezetéből viszont ki­lencen meghaltak, nyolcvanan megsebesültek. A hadbíróság ítéletével szem­ben nincs fellebbezés. Az egyet­len ami az elítélteket megment­heti, a királyi kegyelem. Varsó — Edward Gierek, a LEMP KB első titkára és Píotr faroszewicz miniszterelnök ve­zetésével ma, lengyel párt- és kormányküldöttség utazik há­romnapos bulgáriai hivatalos baráti látogatásra. A Trybuna Ludu ebből az alkalomból kö­zölte Todor Zsivkov, a Bolgár KP első titkára nyilatkozatát a nemzetközi helyzet, a nemzet­közi munkásmozgalom és a bolgár—lengyel kapcsolatok időszerű kérdéseiről. Zsivkov a többi között kijelentette: — Megelégedéssel üdvözöljük az európai légkör enyhülését és az összeurópai együttműkö­dés erősítésére irányuló törek­véseket. — Ugyanakkor komoly aggo­dalmat kelt, hogy az Egyesült Államok kormánya akadályo­kat gördít a VDK-val már egyez­tetett tűzszüneti és békeszerző­dés aláírása útjába. Bulgária az eddigiekhez hasonlóan a jövő­ben is minden tőle telhető tá­mogatást megad a testvéri viet­nami nép igazságos harcához. A nemzetközi kommunista mozgalom fejlődik, erősödik, újabb és újabb sikereket ér el. Véleményünk szerint most az egyik fő feladat az, hogy a marxizmus—leninizmus elvei alapján egyesítsük az egész kommunista világ mozgalmat. Ez megköveteli, hogy minden egyes párt a* maga sajátos körülmé­nyeinek megfelelően továbbfej­lessze ideológiánkat, leleplezze a bal- és jobboldali opportunis­tákat, elsősorban a maóistákat. Todor Zsivkov végül rámuta­tott, hogy a lengyel—bolgár együttműködés fejlesztésére minden területen nagy lehető­ségek vannak. Mipt ismeretes, Pompidou kezdeményezésére Párizsban ta­nácskozott a Közös Piac „kilen­ce". Amint várható volt, e csúcstalálkozónak nem volt semmi különösebb eredménye. Az államfőknek, nevezetesen a két legnagyobb tagállam, a Né­met Szövetségi Köztársaság és Franciaország vezetőinek né­hány hónappal a választások előtt szükségük volt erre az ün­nepélyes összejövetelre, hogy némiképp helyreállítsák a bel­politikai események által ko­molyan megrendült tekintélyü­ket. A csúcs résztvevői sokat szó­nokoltak, sokat ígértek, lelkes szavakat hangoztattak egy idil­likus Európa gondolatáról, a realitások azonban sokkal bo­nyolultabbak a kilenc ország számára éppúgy, mint a „ha­téra". „Európa", vagyis a közös piaci Európa az marad, ami volt: a kereskedők Európája. E közösségben továbbra is a nagy monopóliumok szabják meg a törvényeket és kizáró­lag ők zsebelik be a profitokat. Pompidou nagy ékesszólással megkísérelte, hogy a közössé­get szociális és humánus szín­ben tüntesse fel, szavai azon­ban hamisan hangzottak. Ugyanazt a demagógiát alkal­mazta Európára vonatkozólag, melyet Franciaországban immár 14 éve hangoztat a kormányzat. Valóban nem neihéz szembeál­lítani mindazt, ami saját orszá­gában folyik, azokkal a sza­vakkal, amelyekkel a „szociális Európát" ecsetelte A „kis Európában" jelenleg több mint 3 millió munkanélkü­li van, s csupán Franciaország­ban 800 ezerre tehető a szá­muk. A dollárválság következ­tében dühöng az infláció. 1971­ben az árak Franciaországban 8 százalékkal, Nagy-Britanniá­ban 10 százalékkal, a Német Szövetségi Köztársaságban 5 százalékkal emelkedtek. És ez A kereskedők Európája az áremelkedés 1972-ben is to­vább tart. A „kilencek" meghallgatták Anglia és Olaszország igényeit, amelyek a pénzügyi szolidari­tást szorgalmazták közös valu­taalap létrehozásával. A bizony­talan ígéretek ellenére, amelye­ket az érdekelt országok kor­mányzatai minden bizonnyal ki­használnak majd, mindenki tud­ja, hogy ezek az igények hiába­valóak. Elegendő egy pillantást vetni az európai szolidaritás eddigi eredményeire. A Német Szövetségi Köztársaság a javát magának kaparintotta meg, fej­lett ipara összeharácsol, amit csak lehet, ugyanakkor Fran­ciaország egyes vidékein, Bre­tagne-ban, Délnyugat-Franciaor­szágban és Közép-Franciaor­szágban úgyszólván teljesen pang az Ipar. Ez az irányzat még erőteljesebben megnyilvá­nul majd a jövőben, ugyanis a csúcsértekezletről kiadott záró­nyilatkozat javasolja „a vállal­kozások közeledését és kon­centrációját akadályozó korlá­tok elhárítását". Ezzel egyidejűleg a „kilen­cek" újabb lépést tettek az at­lantizmus felé — mégpedig Eu­rópa „autonómiájának és na­gyobbfokú semlegességének" nevében I A francia kormány éveken át szájhősködött a pénz arany ala­pon történő indexezését köve­telve. Most elfogadta a dollár, az amerikai pénzügyi politika támogatását annak ellenére, hogy ez az ország gazdasági életének valamennyi ágára néz­ve hátrányos. Egy másik engedmény, amelynek hordereje ma még teljes mértékben fel sem be­csülhető, a beleegyezés — ugyancsak a „semlegesség" ne­vében — az európai katonai erő kialakításába azzal a táv­lattal, hogy így lehetővé teszik a Német Szövetségi Köztársa­ság nukleáris felfegyverzését is. Végeredményben minden reakciós és konzervatív kor­mány abban reménykedik, hogy az EGK olyan csendőrszerepet tölt majd be, amely meggátolja a közösség országaiban a de­mokratikus átalakításokat. Ez különösen Franciaországra ér­vényes. Nyilvánvaló, hogy Pom­pidou azzal a hátsó gondolattal fordul az EGK felé, hogy segít­ségével — különös tekintettel a baloldali erők növekedésére — sikerül leküzdenie az ország­ban a kormányzat nehézségeit. A „nemzetekfelettiség", amelyet annak idején annyira támoga­tott de Gaulle, a párizsi csúcs­találkozón újabb lépést tett elő­re. Jogos az az aggodalom, hogy a párizsi csúcs megerősí­ti a „kis Európa" közeledését az Egyesült Államokhoz. Nagy­Britannia belépése e közösség­be még jobban megerősíti ezt az irányzatot. Az egyes érdekek különbözősége ellenére is az utolsó szó a kapitalista szolida­ritásé. Nagy-Britannia: Több mint egymillió munkanélküli. néhány sorban A NARY OKTÚBERI Szocialis­ta Forradalom 55. évfordulója alkalmából Vaszilij Szergejevics Tolsztyikov, a Szovjetunió pe­kingi nagykövete, kedden dél­után fogadást adott a pekingi szovjet nagykövetségen. CHILE fővárosában a kommu­nista párt vezető funkcionáriu­sainak részvételével nagygyű­lést tartottak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. év­fordulója alkalmából. OLASZORSZÁGBAN csaknem félmillió tanító és más iskolai alkalmazottak kétnapos általá­nos sztrájkot tartanak. Oj isko­lareformot és a munkafeltéte­lek megjavítását követelik. A PERUI kormány földre­formja következtében 1969 óta a perui parasztok mintegy há­rommillió hektár földhöz jutot­tak. GEORGE MACOVESCU, román külügyminiszter meghívására kedden este hivatalos látogatás­ra Romániába érkezett Abdusz Szamad Azad, a Bengáli Népi Köztársaság külügyminisztere. A külügyminiszter kíséretében van többek között Rahman Szabhan, az Állami Tervbizottság tagja. A BRIT alsóház kedden este harmincnégy szavazattöbbség­gel jóváhagyta II. Erzsébet ki­rálynő beszámolóját a Heath­kormány politikai programjá­ról. A képivselőház 308 szava­zattal 274 ellenében elvetette a munkáspárt indítványát, amely elítélte a kormány gazdasági intézkedéseit. INDIA felkérte a Közös Piac miniszteri tanácsát, hogy adjon felhatalmazást tárgyalások meg­kezdésére az EGK és India ke­reskedelmi együttműködésének egyezménybe foglalásáról. Wer­terterp, holland külügyi állam­miniszter szerint a Közös Piaci tagországok állandó brüsszeli képviselői tanulmányozni fog­ják a kérést, s ajánlást juttat­nak majd el az ügyben a mi­niszteri tanácshoz. TIZENKÉT nyugat-európai or­szág tudományos ügyekkel meg­bízott miniszterei szerdán ösz­szeültek Párizsban, hogy közös tervet dolgozzanak kl a nyugat­európai űrprogramra. Minde­nekelőtt arról kell dönteniök, hogy a nyugat-európai országok amerikai rakétákat vásárolja­nak-e, vagy fejlesszék ki a ma­guk hordozó eszközeit. BUENOS AIRESTŐL negyven kilométerre, Pontevedrai ottho­na közeléből városi gerillák el­raboltak egy Enrico Barella ne­vű 45 éves olasz származású gyárost, akinek több üzeme van Argentínában és Venezue­lában. Az emberrablók 500 ezer dollárnak megfelelő összegű váltságdíjat kérnek foglyukért. A LEMP Politikai Bizottsága november 7-i ülésén meghall­gatta Henryk Jablonski, a len­gyel Államtanács elnöke beszá­molóját magyarországi látoga­tásáról. A PB megállapította, hogy az államelnök látogatása erősítette a lengyel és a Ma­gyar Népköztársaság testvéri barátságát és sokoldalú együtt­működését. Megállapodás Tokió és Tajpej között Tokió — Ohira japán külügy­miniszter a parlamentben kö­zölte: megállapodás jött létre Tokió és Tajpej között, amely szerint „összekötő szervezetet' létesítenek a Japén és Tajvan közötti gazdasági, kereskedelmi és egyéb kapcsolatok fenntartá­sára. A külügyminiszter han­goztatta, hogy a pekingi kor­mány „sem igent, sem nemet" nem mondott a kapcsolatápo­lásnak erre a tervére. Ugyanak-> kor japán kormánykörökben azt jósolják, hogy az év végefelé megnyitják Pekingben /apára nagykövetségét. Hírek szerint ebben állapodott meg a kí­naiakkal a közelmúltban Pe­kingben járt japán külügymi­nisztériumi delegáció. A japá­nok több konzulátust ls felállí­tanak Kína különböző központ­jaiban.

Next

/
Thumbnails
Contents