Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-09 / 265. szám, csütörtök

Az ideológiai munka fő feladatai (Folytatás az 1. oldalról) kongresszusa politikai irányvo­nalának feldolgozásában az ideológia területén is igazolta, hogy a párt felújította és meg­szilárdította az emberek tudatá­ban az alapvető szocialista ér­tékeket. Az ideológiai munka fejlesz­tésében jelentős eredményeket értek el Szlovákiában is, ez azonban nem jogosít fel önelé­gültségre. A szocialistaellenes, és a jobboldali opportunista erők döntő politikai veresége ellenére állandó elvszerfl har­cot kell vívni a jobboldali op­portunizmus ellen, amely to­vábbra is a fő veszélyt jelenti. Az elnökség jelentése elsőren­dű célként tűzi ki azt a törek­vést, hogy az ideológiai munka területén betetőzzék a jobbol­dali opportunizmus eszmei ve­reségét, szüntelenül átformálják a szocialista embert, és a tudo­mányos világnézet szellemében neveljék. Ezzel összefüggésben konkretizálják a pártszervek és -szervezetek ideológiai munká­ja valamennyi döntő szakaszá­nak feladatait csakúgy, mint az elméleti és kulturális front, a művelődési rendszer, a szlová­kiai társadalmi, nemzeti és kul­turális szervezetek feladatait a dolgozók eszmei-politikai neve­lésében és a tudatformálásban, a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus szellemében. Az ideológia mun­ka fontos feladata szüntelenül fejleszteni a cseh és a szlovák nemzet, valamint a Csehszlová­kiában élő nemzetiségek test­véri kapcsolatait, kölcsönös együvétartozásuk kérdését, meg­szilárdítani a csehszlovák szo­cialista föderáció rendszerét, amely a nemzetiségi kérdés le­nini megoldásából indul ki, és hozzájárul a csehszlovák szo­cialista rendszer megszilárdulá­sához, a csehszlovák állam ere­jéhez és egységéhez. Ľudovít Pezlár elvtárs a je­lentésben többek között ki­emelte az ideológia és az öko­nómia dialektikus kapcsolatát és összefüggéseit, és hangsú­lyozta, hogy a gazdasági prob­lémák megoldásának preferálá­sa néni jelenti az ideológiai és a politikai munka gyengítését. Minden gazdasági döntés és a népgazdaság irányítása egyide­jűleg politikai döntés is, amely feltételezi és megköveteli a párt eszmei nevelőmunkájának állandó fejlesztését. Pezlár elvtárs a jelentés be­fejező részében hangsúlyozta, hogy az ideológiai munka fej­lődésének minőségileg új szaka­Parlamenti küldöttség Japánba (ČSTK) — Alois Indra, a Szövetségi Gyűlés elnöke cseh­szlovák parlamenti küldöttség élén tegnap néhánynapos hi­vatalos látogatásra Japánba utazott. A Szövetségi Gyűlés küldött­ségének tagjai: Dalibor Hanes, a Nemzetek Kamarájának elnö­ke, Évien Erban, a Cseh Nem­zeti Tanács elnöke, Ondrej Klokoč, a Szlovák Nemzeti Ta­nács elnöke, Pavel Auersperg, a Nemzetek Kamarája külügyi bizottságának elnöke, Helena Kováfová, a Népi Kamara kül­ügyi bizottságának tagja, Josef Kryli, a Népi Kamara szociál­politikai bizottságának tagja és Jozef Kosorin, a Népi Kamara iparügyi, közlekedési és keres­kedelmi bizottságának tagja. Japáni tartózkodása alatt a parlamenti küldöttség látoga­tást tesz Tokióban, valamint az ország más kulturális és gaz­dasági közponjtaiban. szát egyaránt determinálja a je lenlegi nemzetközi helyzet, és a világforradalmi folyamat fej­lődésének foka, valamint azok­nak a konkrét feladatoknak a bonyolultsága é^ igényessége amelyek a CSKP XIV. kong­resszusa és az SZLKP kongresz szusa politikai irányvonalának és programcéljainak realizálá­sából erednek. A párt ideológiai munkája minőségének elmélyf tésééft teljes njértékben felelős valamennyi pártszerv és -szer­vezet és minden kommunista. Mindent el kell követniük azért, hogy a CSKP KB és az SZLKP KB ideológiai kérdésekkel fog lalkozó plenáris üléseinek hatá­rozatai érvényesüljenek a párt t.'igok és minden dolgozó min dennapi tevékenységéljen. Ezután megkezdődött a vita, amelynek első felszólalója fán Kvasnička elvtárs volt. A főis­kolai hallgatók körében kifej­tett ideológiai pártmunka egyes eredményeiről beszélt és megál lapította, hogy fokozatosan sl kerül kiküszöbölni a hallgatók tudatából a jobboldali befolyás maradványait. Irena Brunčáková elvtársnő, a Kelet-szlovákiai Vasmű dol­gozója, a plánumot tájékoztatta a párt vállalaton belüli nevelési rendszere fejlesztéséről. Hang súlyozta, hogy nagyobb figyel met kell szentelni az emberek kapcsolatainak, ami a dolgozók megelégedettségének és nem utolsósorban a színvonalas munkának egyik meghatározó fontosságú tényezője. Július MigaTa elvtárs rámuta­tott arra, hogy feltétlenül fej leszteni kell a gazdasági pro­pagandát, amelynek az egész párt figyelmének homloktéré ben kell állnia. Rendkívüli gon dot kell fordítani főleg a mű­szaki középkáderek, a mesterek nevelésére. Az SZLKP KB ma folytatja ülé­sét. • • Ünnepi szovjet könyvkiállítás Prágában A Szovjetunió megalakulása fél évszázados évfordulójának tiszteletére szerdán Prágában, a Népművészeti Központ kiál­lítási termében reprezentatív szovjet könyvkiállítás nyílt. A tárlatot csehszlovák részről dr. Miroslav Brflžek, a CSSZK mű­velődésügyi minisztere, szovjet részről Szpartak Benjaminovics Bagdaszarjan, az Örmény Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának és az örmény kormány­nak tagja nyitotta meg. Az ün­nepélyes megnyitón jelen volt a csehszlovák társadalmi, művé­szeti és kulturális élet számos ismert személyisége. A kiállítás ékesen bizonyítja, hogy a Szovjetunió népeinek életében,-társadalmi, gazdasági és kulturális felemelkedésében mennyire fontos szerep hárult a könyvkiadásra. A szovjetha­talom éveiben a Szovjetunió a világ legnagyobb könyvkiadói hatalmává fejlődött. A Szovjet­unió 220 könyvkiadója 2,45 mil­lió kiadványt jelentetett meg, több mint 38 milliárd példány­számban! Amíg a cári Oroszor­szágban 1913-ban száz lakosra 62 könyv jutott, ma ez az arány a százszorosára emelkedett. Percenként 2500 könyv hagyja el a szovjet nyomdákat. Figye­lemre méltó a szovjet könyv­kiadás internacionalista jelle­ge. Ma az országban 145 nyel­ven adnak ki könyveket. Közöt­tük a Szovjetunió népeinek 89 nyelven. Az Októberi Forrada­lom előtt a nemzetiségek felé­nek nem is volt önálló írásbe­lisége. A tárlaton kiállított könyvek „Nem volt meglepetés, de mégis minden várakozáson felüli..." A Szovjetunió 50 éve című kiállítás első látogatóinak tö­megében nem volt nehéz rá­akadni a kelet-szlovákiai ke­rületből különvonattal Prágá­ba érkezett dolgozókra. Talá­lomra megszólítottunk egy ki­sebb csoportot, hogy benyo­másaik jelöl érdeklődjünk. — Többször is jártam a Szovjetunióban, így a kiállítás nem okozott különösebb meg­lepetést, ám mégis minden várakozásomat jelülmúlta — válaszolja Berta János, a szovjet határtól 6 km-re levő kisgéresi (Malý HoreS) szö­vetkezet elnöke. Elragadtatás­sal beszél a korszerű kombáj­nokról és traktorokról, me­lyekből — minek is tagadnánk — a még jobb eredmények ér­dekében néhány még Kisgére­sen ís elkelne. — Nagy szövetkezet va­gyunk, kétezer hektáron gaz­dálkodunk — teszt hozzá ma­gyarázatként a növényter­mesztésben dolgozó Pirigyi János. Csoportvezető a javá­ból, akit a szövetkezet gond­jai még a kiállításra is elkí­sérnek. — Az őszi munkát ha­táridőben elvégeztük — mond­ja elégedetten —, ráérünk, megengedhetjük magunknak a prágai kirándulást. — Es meg is érdemeljük — veszi át a szót Berta János, az idei terv teljesítésére utalva. A hústermelést kb. 110 száza­lékra teljesítik és mintegy százezer literrel több tejet szolgáltatnak be az év végéig. De ami szintén fontos — ne­vetve újságolják — borban sincs hiány, sőt nem is lesz, hiszen a szőlőtermesztés ter­vét is 130 százalékra teljesítet­ték. Jó, hogy lesz mivel meg­vendégelniük szovjetunióbeli társaikat, a kaszonyiakat, akikkel — bár határ választ­ja el őket egymástól — szoros barátságban élnek, gyakran találkoznak. A jó munkájuk jutalma fe­jében Prágába érkezett 30 kis­géresi szövetkezeti tag közt találjuk Dajka Juditot is. A kiállításon felsorakoztatott lakberendezési * tárgyakat, a pompás festményeket és a né­pi hímzéseket dicséri. A hang­és a fényhatások, a mozgás­ban levő tökéletes gépmaket­tek, mindmegannyi látványos­ság, felejthetetlen élmény. Hátra van még a ma esti elő­adás a Nemzeti Színházban és a holnapi városnézés. Tény, hogy lesz mit mesél­niük otthon maradt társaik­nak. KARDOS MÁRTA között jelentős helyet foglalnak el Vlagyimir Iljics Lenin mun­kái és a Leninről szóló kötetek. A kiállításon a látogatók be­tekinthetnek a szovjet népek irodalmába is, megtekinthetik az orosz nyelven megjelent cseh és szlovák művek egy ré­szét is. 1946—1971 között a Szovjetunióban 1668 művet ad­tak ki cseh és szlovák szerzők­től, beleértve a szépirodalmi kiadványokat is. A világviszonylatban is igen alacsony áru szovjet kiadvá­nyok egytizede, az évi példány­számnak pedig egyharmada — szépirodalmi mű. A kiállítás ízelítőt ad a szovjet tudomá­nyos kiadványokból is. A tár­lat érdekességei közé tartoznak a szovjet gyermekkiadványok és az egyes szovjet népek nyel­vén megjelent tankönyvek. A szovjet könyv ünnepi tár­lata méltóan egészíti ki a Fu­čík Parkban kedden megnyílt, a Szovjetunió fennállása fél év­századának eredményeit bemu­tató nagyszabású kiállítást. A szovjet könyvkiállítás novem­ber 28-ig tart nyitva. (sm) Fontos járványügyi intézkedések (ČSTK) — Bratislavában ülést tartutt tegnap az SZSZK Mezőgaz­dasági és Élelmezésiig}! Minisz­tériumának járványügyi bizottsá­ga, amely értékelte az állati száj és kürömfájás jelenlegi helyzetét Közép-Európában. A bizottság megelőző intézkedéseket tett a veszélyes kór korlátozására Szlo­vákia területin. Az intézkedések értelmében ti­los a mezőgazdasági üzemek lá­togatása. Tilos a nyershús és bústermé­kek szállítása egyéni külföldi ide­genforgalom esetében is. Az intézkedések szem előtt tart­ják a szomszédos déli és dél-ke­leti országokba való utazás kor­látozását is. Ezt a feladatot a vámhivatalok biztosítják. A megelőző intézkedések betar­tásáról a községekben es a járá­sukban a 66/1961 számú törvény értelmében a helyi és a járási járványügyi bizottságok gondos­kodnak. Az SZSZK Mezôgaťuasági és Élelmezésügyi Minisztériumának járványügyi bizottsága felhívással fordnlt a lakossághoz, hogy kö­vetkezetesen tartsák h a bizott­ságok utasításait és rendeleteit, Parafálták az NDK és az NSZK alapszerződését (Folytatás az 1. oldalról) detét jelzik". Ezek a szerződé­sek összességükben „kifejezik a Szovjetuniónak, az NDK-nak és más szocialista államoknak a békés egymás mellett élésre irá­nyuló aktív politikáját, de ugyanakkor azt is tükrözik, hogy a Német Szövetségi Köz­társaság kormánya realitásér­zékről tett tanúságot". A szerződés valószínű törté­nelmi jelentősége abban van — mondotta Kohl —, hogy a tran­zitmegállapodást és a közleke­dési szerződést követően sike­rült ,4tjogó, tartós alapot te­remteni ahhoz, hogy a két egy­mástól független és ellentétes társadalmi rendszerű állam kapcsolatai az ENSZ-alapok­mány céljainak és elveinek megfeleljen, s kivált a va'la­mennyi állam szuverén egyen­lőségének elve szerint alakulja­nak". Ez döntő hozzájárulás lesz az európai enyhüléshez is — álla­pította meg az NDK államtitká­ra — amennyiben a most meg­nyílt utat nem zárják el ismét a javíthatatlan visszahúzó erők. „Tárgyalásaink további igen lé­nyeges eredménye — folytatta Kohl — az NDK és az NSZK ENSZ-tagságának elnyeréséről szóló levélváltás aláírása. Ezzel egy régóta esedékes lépés tör­ténik meg és egyben hozzájáru­lunk a világszervezet egyete­mességéhez. A többi, ma parafált illetve aláírt okmány is kifejezi az NDK ama óhaját, hogy szilárd alapot teremtsen, amelyen az NDK és az NSZK végre jószomszédként, békében élhet egymással. A szerződés és a kiegészítő jegy­zőkönyv sokoldalú lehetősége­ket nyit a két német állam gya­korlati együttműködésére. Szán­dékunkban áll, hogy az ehhez szükséges szerződéseket és megállapodásokat is megkös­sük". Nyomban a parafálás után meg lehet kezdeni a további tárgyalásokat. A szerződés életbelépése után egyebek között messzemenő ja­vulások várhatók az utasforga­lomban is — hangsúlyozta Kohl. A felek abban is megállapod­tak, hogy az alapszerződés 7. cikkelyéhez kapcsolódó pót­jegyzőkönyvben előirányzott egyezmények és szabályzatok megállapodás szerint kiterjeszt­hetők Nyugat-Berlinre is, össz­hangban a négyhatalmi egyez­ménnyel — közölte az NDK kül­döttségének vezetője. A szerződés aláírásakor a fe­lek azt is rögzítik majd — mondotta —„hogy az NSZK állandó képviselete az NDK-ban Nyugat-Berlin érdekeit is képvi­seli, összhangban a négyhatal­mi egyezménnyel". Az NDK és a nyugat-berlini Nagyarányú (Folytatás az 1. oldalról) A szavazatok 90 százalékának megszámlálása után továbbra is döntő fölénnyel vezetett Nixon a demokratapárti McGovernnel szemben. A becslések szerint a várt 85 milliónál lényegesen kevesebben, mintegy 74 mil­lióan járultak az urnákhoz. A szerda déli (közép-európai idő) adatok szerint Nixonra szava­zott 42,5 millió amerikai állam­polgár (61 százalék), McGo­vernre pedig 26,3 millió (38 százalék). Az 538 elektori sza­vazatból 521-et szerzett meg Nixon, míg McGovernnek csu­pán 17 jutott. Míg a demokraták vereséget szenvedtek az elnökválasztáson, a szenátusban többségüket két újabb hellyel növelték, a kép­viselőházban pedig viszonylag kevés posztot vesztettek. Számos állam- és kormányfő üdvözölte táviratban Richard Nixont újraválasztása alkalmá­ból. Elsöprő győzelméhez gratu­lált Heath angol, Tanaka ja­pán, Eyskens belga, Korváld norvég, foergensen dán minisz­terelnök, Brandt nyugatnémet kancellár és Kreisky osztrák kancellár, Leone olasz és Pom­pidou francia elnök. A válasz­tások eredményének alkalmá­ból üdvözölte Nixont a holland és a spanyol kormány ls. „Kfl­szenátus által kötött megálla­podások érintetlenül érvényben maradnak. Az alapszerződés nemzetközi jelentőségét méltatva Kohl ál­lamtitkár többek között felhív­ta a figyelmet arra ls, hogy az NDK és az NSZK immár aktí­van és egyenjogúan működhet közre az európai biztonsági ér­tekezlet előkészítésében és megtartásában". „Nagyon örülünk ennek az eredménynek" — mondotta Kohl. Bohr nyilatkozata Egon Bahr, a kancellári hiva­tal államtitkára, a nyugatnémet küldöttség vezetője a két né­met állam alapszerződésének ra­tifikálása alkalmából tett nyi­latkozatában megállapította, hogy a megállapodás „az euró­pai enyhülés és együttműködés megteremtésére, irányuló nem­zetközi erőfeszítések elengedhe­tetlen építőeleme". A szerződés hosszú tárgyalá­sok eredménye — mondotta — hiszen a két német állam pár­beszéde két esztendeje, 1970. november 27-én indult meg. „Nem hallgatjuk el — húzta alá az államtitkár —, hogy elvi kérdésekben áthidalhatatlan né­zetek választanak el bennün­ket és fognak is elválasztani. Nem teszünk úgy, mintha az egyik fél rákényszerítené a má­sikat meggyőződése feladására. Vonatkozik ez magára a nem­zeti kérdésre is". A szerződés nem azért jött _ létre, mert a két állam kormá­nya ezt igy akarta — folytatta — hanem azért, mert „szüksé­gük van rá a két államban élő embereknek". Bahr is megemlítette, hogy az NSZK-nak az NDK-val kö­tött megállapodásai a négyha­talmi egyezmény alapján kiter­jeszthetők Nyugat-Berlinre is, Nyugat-Berlin képviseletét az NDK-ban majd az NSZK látja el, ugyanakkor az alapszerző­dés nem érinti a nyugat-berli­ni szenátus és az NDK megálla­podásait. Az emberi kapcsolatok meg­javítása között Bahr példának idézte a családegyesítési ak­ciót és a jobb utazási lehetősé­geket. A normalizálódás „nemzetkö­zi jogilag kötelező megállapo­dások alapján, a két nétaet ál­lam egyenjogúságának alapján vált lehetővé" — jelentette ki Egon Bahr. Az államtitkár befejezésül szintén méltatta a szerződés nemzetközi jelentőségét. Rámu­tatott: immár lehetővé válik, hogy a két német állam egymás­sal is tárgyalhasson az európai béke alapvető kérdéseiről és ezért megállapodott a kölcsö­nös politikai konzultációban. győzelem lönös örömének" adott hangot Tran Van Lem dél-vietnanrt külügyminiszter és a tajvani mi­niszterelnök, aki annak a re­ményének adott hangot, hogy az elnök újraválasztása „tovább erősíti a két ország kapcsola­tait*. Podgornij távirata Nixonhoz Moszkva — Nyikolaj Podgor­nij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke üdvözlő üzenetet küldött Ri­chard Nixonnak, abból az alka­lomból, hogy ismét őt választot­ták az Egyesült Államok elnö­kévé. Podgornij táviratában egye­bek között a következőket írja: „Megelégedéssel állapítva meg, hogy megkezdődött az orszá­gaink közötti kapcsolatok át­rendezésének folyamata, amihez megbízható alapot teremtett a májusi moszkvai találkozás, szeretnénk kifejezni azt a meg­győződésünket, hogy az előt­tünk álló időszakban továbbra is kedvezően fejlődnek majd a szovjet—amerikai kapcsolatok, a szovjet és az amerikai nép érdekében, a nemzetközi biz­tonság és a világbéke megszi­lárdítása javára'. 1972. XI. 9

Next

/
Thumbnails
Contents