Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-29 / 282. szám, szerda

Az SZKP lenini tapasztalatainak nemzetközi éroenvesságe Az elmúlt ötven év forradalmi fejlődése bebizonyította, milyen óriási jelentősége van a szovjet tapasztalatok érvé­nyesítésének a nemzetközi munkásmozgalomban. A Szov­jetunió Kommunista Pártjának a munkásosztály forradalmi harca egyes szakaszaiban szerzett tapasztalatai a inarxiz mus—leninizmus kincsestárát képezik. A forradalmi moz­galom fejlesztésében és a szocialista társadalom építésé­ben szerzett szovjet tapasztalatok általánosan érvényes tör­vényszerűségeket tartalmaznak, melyek nélkül nem győz­hetünk a forradalomban, melyek alkotó érvényesítése nél­kül nem építhetjük a szocializmust, nem védhetjük meg a szocialista társadalmat. A szovjet tapasztalatok elsősorban azért jelentősek, mert a gyakorlatban érvényesített és a szocializmus építése so­rán bevált marxista-leninista gondolatokat tartalmazzák. Az osztályellenség a szocializmus világviszonylatban elért sikereinek fejlődésével párhuzamosan arra törekszik, hogy visszaéljen a szocializmus jelszavaival. Egész sor úgyneve­zett szocialista program és különféle demokratikus jelzőt használó koncepció tűnt fel. Ezek alapvető célja a szov­jet tapasztalatok elferdítése a leninizmus visszautasítása és a dolgozók eltérítése a bolsevik párt forradalmi tapasz­talatainak érvényesítésétől. A burzsoá propaganda e törek­vésének célja, hogy a munkásosztályt a revizionizmus és a reformizmus pozícióira, a burzsoá Ideológia hatása és a burzsoá politika irányítása alá juttassa. A marxizmus-leninizmus tanulmányozása, gondolatai lé­nyegének elsajátítása és a szovjet tapasztalatok kihasználá­sa pótolhatatlan fegyver az osztályszempontból ellenséges nézetek elleni harcban, feltétele a munkásosztály és élcsa­pata — a kommunista párt történsiml küldetése sikeres teljesítésének. Az elmúlt évek újból és határozottan bebizonyították, hogy csak egy tudományos szocializmus létezik, az a tudo­mányos szocializmus, melyet a marxizmus—leninizmus klasszikusai dolgoztak kl és Indokoltak meg, s melyet az SZKP a többi kommunista párt és a nemzetkőzi kommunista mozgalom tevékenységében tovább fejleszt. A kommunista pártok sikeres tevékenységének alapja a tudominyos szo­cializmus és módszerelnek elsajátítása, valamint a szocia­lista társadalom építése eszközeinek és formáinak alapos ismerete. A válságos éväkben tanúi lehettünk annak, hogy társa, dalműnkben 9 revizionisták — és az ellenforradalom többi ereje — élesen támadták a szovjet tapasztalatok érvénye­sítését A hatvanas években a jobboldali erők segítségére siettek az antikommunizmus élenjáró teoretikusai. Nem fe­lejtjük el Zbignlew Brzezinszkinek a Külpolitikai és Köz­gazdaságtani Intézetben 1964-ben a laninlzmusről tett ki­jelentését: „Tanúi vagvunk annak, hogy a nemzetközi kom­munista rr ^alomban erős támadást indítottak a leniniz­mus ellen A leninizmus nzoknak a specifikus viszonyoknak a produkiľ'na. melyek Oroszországban és nemzetközi vi­szonylatban a negyvenes években léteztek. Most megkez­dődött az olyan hagyományok, formák, szervezeti példa­képek és gondolkodásmód elleni támadás időszaka, melyet a lenini hagyomány képvisel." Csehszlovákiában az imperialista propaganda által támo­gatott jobboldali erők frontális támadást intéztek a lanlniz­mus, a szovjet kommunisták tapasztalatainak érvényesítése ellen. Széles körben propagálták Císaŕ egyik revizionista beszédét, aki 1968. május 3-án többek között fogyatékosság­ként sorolta fel azt, hogy a leninizmus a mai viszonyok között a marxizmus egyetlen Interpretációjává vált. Beszé­dének alapja a lenlnlzmusról való lemondás nemzetközi jelentőségének tagadása, valamint annak cáfolása volt, hogy a leninizmus ma ls útmutató. Hasonló támadásokkal találkozhattunk más dokumentumokban, folyóiratokban és publikációkban ls. Az új. lenini típusú párt építésében, az SZKP forradalmi harcában, a szocialista és a kommunista társadalom építé­sében szerzett tapasztalatokat elsősorban azért támadják, mert ezek a tapasztalatok a marxizmus alapelveinek érvé­nyesítését jelentik. Először érvényesítették őket a világon a gyakorlatban, s ez az igényes, nem könnyű mun­ka nemcsak a szovjet nép, hanem az egész nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom, az egész emberiség számára óriási történelmi jelentőségű. V. I. Lenin A baloldaliság a kommunizmus gyermekbeteg­sége című könyvében elsősorban a szó tág értelmében Irt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi jelen­tőségéről. Ez azt jelenti, hogy az Októberi Forradalom új korszakot nyitott meg az emberiség fejlődésében, s hogy a szovjet hatalom létezése befolyásol minden nemzetközi fejleményt. Egy burzsoá politikus, diplomata sem, semmi­lyen burzsoá kormány vagy parlament sam hozhat elvi je­lentőségű döntést anélkül, hogy ne venné figyelembe a szovjetek államának létezését és fejlődését. V. I Lenin továbbá kiemelte az NOSZF jelentőségét a szó legszorosabb értelmében, mivel a szovjet forradalom alap­vető jellemvonásai más országokban ls megismétlődnek. Amikor Lenin hangsúlyozta a forradalomban szerzett szov­jet tapasztalatok érvényes voltát, megemlítette, hogy nem­zetközi viszonylatban szükségszerűen megismétlődik az, ami Oroszországba* végbement. A szovjet kommunistáknak az osztályharcban, az új típusú párt építésében, a forradalomban, a szocialista és a kom­munista társadalom építésében szerzett tapasztalatainak nemzetközi érvényessége elsősorban abból adódik, hogy a kapitalista rendszer jellemvonásai az összes országban azonosak. Tekintet nélkül az adott gazdasági, kulturális és politikai színvonalra, történelmükre, hagyományaikra, földrajzi fekvésükre, a kapitalizmus mindenütt kizsákmá­nyoló rendszer, kapitalista termslőeszközökkel és a munka eredményének kapitalista szétosztásával. A kapitalizmus nemcsak a munkásosztályt, hanem a parasztság széles tö. megelt ls kizsákmányolja, elnyomja a kisebb és kevésbé fejlett nemzeteket. A politikai hatalom különböző formáit az NSZK a NATO-hoz csatlakozott, a szocialista országok védelmét a Varsói Szerződés létesítésével szavatoltuk. A Szovjetunió és a szocialista országok nemcsak az európai békéért és biztonságért harcolnak, ami nemzeteink létérde­ke, hanem teljes mértékben támogatják jogos, Igazságos követeléseinket, mint pl. a müncheni szerződés elejétől való érvénytelenségének elismerése. Csehszlovákia jelentős nem­zetközi politikai biztosítékokat kapott, melyek lehetővé tették, hogy az egész társadalom figyelme a szocializmus építésére irányuljon. 1948-ban az Egyesült Államok és más kapitalista orszá­gok embargót vetettek a szocialista tábor valamennyi or­szágára; ami szükségessé tette, hogy egész külkereskedel­münk a Szovjetunióra és a többi szocialista országra Irá­nyuljon. Azóta a Szovjetunióval való kereskedelmünk állandóan bővül. A gyorsan fejlődő népgazdaság megköve­telte, hogy kibővítsük a kölcsönös árucsere nagyságát és választékát. A kölcsönös kereskedelem hosszú lejárátú ötéves szerző­dések alapján bonyolódik le. Ezek a szerződések az állam gazdaságpolitikájának fontos eszközei lettek. Segítséget nyújtanak a csehszlovák népgazdaság problémáinak meg­oldásában, így pl. a tüzelőanyag, az energetika területén, a nyersanyagalap biztosításában, valamint a szocialista Csehszlovákia népgazdasága struktúrájának átépítésében. A külkereskedelem nemcsak mennyiségileg fejlődött gyor­san, de minőségi mutatói is előnyösek számunkra, különösen a kivitel és a behozatal összetétele előnyös. Csehszlovákia és a Szovjetunió gazdasági együttműködé­sében egyre nagyobb jelentőségű a két ország tudományos­műszaki együttműködése. 1947-től számos építkezés beruhá­zási tervét, több ezer technológiai dokumentumot és mű­szaki tájékoztatást cseréltünk kl. Több mint 11000 cseh­szlovák szakember tanult a Szovjetunióban. A tudományos­műszaki együttműködés fejlődése az egyszerű akciókbői fokozatosan rendszeres távlati együttműködéssé fejlődik. Így pl. 1966-ban befejeztük az orsó nélküli fonás fejleszté­sén folytatott közös munkánkat. Olyan fonógép prototípusát szerkesztettük meg, amely világviszonylatban váltott kl érdeklődést. Csehszlovákia számára e berendezés szabadal­mának árusítása rendkívüli devizahasznot jelent. A Szov­jetunióval a komplex automatizált fonógyárak építéséről kötött megállapodás megvalósítása azt bizonyította, hogy a két ország illetékes szakképzett szakembereinek egy közös tudományos kutatóközpontba való összpontosítása jelentősen lerövidítheti egy-egy gondolat valóra váltását. Jelenleg ez rendkívül nagy jelentőségű, és mindkét ország számára hasznot jelent. Az árucsere-forgalom fejlődésével párhuzamosan szoros együttműködés folyt a két orszőg hitele terén. A Szovjet­unió hitelt nyújtott Csehszlovákiának gabonavásárlásra, és más hiteleket aranyban és szabadon beváltható devizákban. Csehszlovákia úgynevezett célhiteleket nyújt a Szovjetunió­nak, melyeket a felépített kapacitások termékeivel fizet­nek vissza. Ezekkel a hitelekkel kompenzáljuk részben a Szovjetunió beruházási tevékenységének magas költségeit, melyek a termelési kapacitások kibővítésénél különösen a bányaiparban szükségesek, s Csehszlovákia számára így biztosltjuk a kulcsfontosságú nyersanyagok (vasérc, nem vasfémek, kőolaj, gáz) szállítmányainak növelését. Példaként említhetjük meg az 1966-ban a kőolajfejtésben folytatott együttműködésről kötött szerződést, melynek cél­ja, hogy 1970-től növeljük a Csehszlovákiába érkező kőolaj­szállítmányokat. E szerződés értelmében Csehszlovákia 1966—74-ben hitelbe gépeket, berendezéseket, anyagokat és más árufajtákat szállít a Szovjetuniónak 500 millió rubel értékben kőolajfejtésre. A Szovjetunió 1970-től a kőolaj­szállltmányok növelésével törleszti a hitelt. Ezek a szállít­mányok fokozatosan évi 5 millió tonnára növekednek. Ezt a célhitelt 1984-ig fizeti vissza a Szovjetunió, de a nagyobb kőolajszállltmányokat egészen 1990-lg kapjuk a Szovjetunió­tól. A két ország gazdasági együttműködésének további sza­kaszát a kommunista pártok kongresszusai befolyásolták: 11 az SZKP XXIV. kongresszusa, a CSKP XIV. kongresszusa és a KGST 25. ülésbzaka, amely jóváhagyta a szocialista gaz­dasági integráció komplex programját. Mindkét ország előtt az az Igényes feladat áll, hogy maximálisan kihasználják a műszaki vívmányokat a népgazdaság műszaki fejleszté­sének meggyorsítására, megjavítsák a szocialista gazdál­kodás módszerelt, megjavítsák a termelésirányítást, és moz­gósítsanak a termelés hatékony növekedését elősegítő minden forrást. Az integrációs intézkedések országaink fejlődésének szük­séges következményei. Országaink gazdasági kapcsolatai az elmúlt években a forgalom szfőrőján keresztül valósultak meg, és csakis ezáltal hatottak a két ország beruházási politikájára. Most a munkamegosztősnak magába kell fog­lalnia az egész újratermelési folyamatot, beleszámítva a tudományos kutatómunkát, a termelés előtti szakaszokat, a beruházási létesítmények építését egészen a termelés és az eladás fázisát. A nemzetközi szocialista integráció ösz­szefügg a csehszlovák népgazdaság számos strukturális változásával, melyek lehetővé teszik a szakosítás és a ko­operáció elmélyítését a feldolgozóiparban, a termelés ma­gasabb koncentrálásának, a munkatermelékenység növeke­désének és a termelés műszaki színvonala emelésének elérését. Ez az egyedüli út vezet a csehszlovák gazdaság távlati problémáinak megoldásához, elsősorban az energia biztosítósában, a vegyipar és a gépipar fejlesztésében, va­lamint a nyersanyag- és az élelmiszerszükséglet fedezésé­ben. Csehszlovákia politikai és gazdasági fejlődése a Szovjet­unió létezésével és fejlődésével függ össze. Ennek ellenére társadalmunkban a hatvanas években a revizionista erők oldaláról először leplezett, majd nyílt támadások hangzot­tak el a Szovjetunióval való szövetség és együttműködés ellen. A Jobboldali-erők a külpolitikában tagadták a pro­letár Internacionalizmus elveit, s ezeket nacionalizmussal és szovjetellenességgel helyettesítették. A nacionalizmust és a szovjetellenességet a semlegesség, az önállóság és a csehszlovák külpolitika specifikus irányvonalának jelsza­vával leplezték. A belpolitikában és a gazdaság területén a piac-szocializmusra, a plurális demokráciára és a poli­tikai erők szabad játékára vonatkozó nézetek érvényesültek. A pártvezetőség jobboldali képviselői, élükön Dubčekkel, nemcsak hogy nem léptek fel az ilyen nézetek ellen, hanem fokozatosan utat nyitottak a szocialtstaellenes, szovjetelle­nes, ellenforradalmi erők előtt. 1968-ban társadalmunk éle­tének minden területén mély válság keletkezett. Országunk­ban nem volt olyan szervezett erő, amely meg tudta volna akadályozni az ellenforradalmi erők fellépését. Közvetlen veszély keletkezett, hogy az ellenforradalmi erők hatalmi politikai fordulatot hajtanak végre A hatalmi fordulat megakadályozására a belső erők által megvalósított kísérlet szükségszerűen polgárháborúhoz vezetett volna. Ezért a szocialista országok kommunista és munkáspárt­jai képviselőinek tanácskozásain elfogadott dokumentumok­kal, elsősorban az 1968 augusztusi bratislavai deklarációval összhangban a szocialista országok úgy döntöttek, hogy katonai segítséget nyújtanak a csehszlovák népnek az ellen­forradalmi erők elleni harcban. A bratislavai deklaráció megállapította, hogy a szocializmus vívmányainak védelme az összes szocialista ország közös internacionalista köteles­sége. A katonai lépésre csak azután határozták el magukat a szocialista országok, amikor minden más lehetőséget már kimerítettek arra vonatkozóan, hogy segítséget nyújtsanak a csehszlovák népnek és pártnak a szocializmus vívmányai­nak az ellenforradalommal szemben való megvédésében. Pártunk a válságos fejlődésről szóló Tanulságok című dokumentuma így értékeli a szocialista országok interna­ciorialista segítségét: „A jobboldal külpolitikai koncepciója, mely a csehszlová­kiai ellenforradalmi fejlemények következménye volt, vég­ső soron nemcsak az állam belső egyensúlyának, szu­verenitásának, és a nép békés munkája feltételeinek veszélyeztetéséhez vezetett, hanem a szocialista tábor nyu­gati határait is védtelenné tette, holott épp Csehszlovákiá-

Next

/
Thumbnails
Contents