Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-29 / 282. szám, szerda

Az SZKP lenini tapasztalatainak nemzetközi éroenvesságe Az elmúlt ötven év forradalmi fejlődése bebizonyította, milyen óriási jelentősége van a szovjet tapasztalatok érvényesítésének a nemzetközi munkásmozgalomban. A Szovjetunió Kommunista Pártjának a munkásosztály forradalmi harca egyes szakaszaiban szerzett tapasztalatai a inarxiz mus—leninizmus kincsestárát képezik. A forradalmi mozgalom fejlesztésében és a szocialista társadalom építésében szerzett szovjet tapasztalatok általánosan érvényes törvényszerűségeket tartalmaznak, melyek nélkül nem győzhetünk a forradalomban, melyek alkotó érvényesítése nélkül nem építhetjük a szocializmust, nem védhetjük meg a szocialista társadalmat. A szovjet tapasztalatok elsősorban azért jelentősek, mert a gyakorlatban érvényesített és a szocializmus építése során bevált marxista-leninista gondolatokat tartalmazzák. Az osztályellenség a szocializmus világviszonylatban elért sikereinek fejlődésével párhuzamosan arra törekszik, hogy visszaéljen a szocializmus jelszavaival. Egész sor úgynevezett szocialista program és különféle demokratikus jelzőt használó koncepció tűnt fel. Ezek alapvető célja a szovjet tapasztalatok elferdítése a leninizmus visszautasítása és a dolgozók eltérítése a bolsevik párt forradalmi tapasztalatainak érvényesítésétől. A burzsoá propaganda e törekvésének célja, hogy a munkásosztályt a revizionizmus és a reformizmus pozícióira, a burzsoá Ideológia hatása és a burzsoá politika irányítása alá juttassa. A marxizmus-leninizmus tanulmányozása, gondolatai lényegének elsajátítása és a szovjet tapasztalatok kihasználása pótolhatatlan fegyver az osztályszempontból ellenséges nézetek elleni harcban, feltétele a munkásosztály és élcsapata — a kommunista párt történsiml küldetése sikeres teljesítésének. Az elmúlt évek újból és határozottan bebizonyították, hogy csak egy tudományos szocializmus létezik, az a tudományos szocializmus, melyet a marxizmus—leninizmus klasszikusai dolgoztak kl és Indokoltak meg, s melyet az SZKP a többi kommunista párt és a nemzetkőzi kommunista mozgalom tevékenységében tovább fejleszt. A kommunista pártok sikeres tevékenységének alapja a tudominyos szocializmus és módszerelnek elsajátítása, valamint a szocialista társadalom építése eszközeinek és formáinak alapos ismerete. A válságos éväkben tanúi lehettünk annak, hogy társa, dalműnkben 9 revizionisták — és az ellenforradalom többi ereje — élesen támadták a szovjet tapasztalatok érvényesítését A hatvanas években a jobboldali erők segítségére siettek az antikommunizmus élenjáró teoretikusai. Nem felejtjük el Zbignlew Brzezinszkinek a Külpolitikai és Közgazdaságtani Intézetben 1964-ben a laninlzmusről tett kijelentését: „Tanúi vagvunk annak, hogy a nemzetközi kommunista rr ^alomban erős támadást indítottak a leninizmus ellen A leninizmus nzoknak a specifikus viszonyoknak a produkiľ'na. melyek Oroszországban és nemzetközi viszonylatban a negyvenes években léteztek. Most megkezdődött az olyan hagyományok, formák, szervezeti példaképek és gondolkodásmód elleni támadás időszaka, melyet a lenini hagyomány képvisel." Csehszlovákiában az imperialista propaganda által támogatott jobboldali erők frontális támadást intéztek a lanlnizmus, a szovjet kommunisták tapasztalatainak érvényesítése ellen. Széles körben propagálták Císaŕ egyik revizionista beszédét, aki 1968. május 3-án többek között fogyatékosságként sorolta fel azt, hogy a leninizmus a mai viszonyok között a marxizmus egyetlen Interpretációjává vált. Beszédének alapja a lenlnlzmusról való lemondás nemzetközi jelentőségének tagadása, valamint annak cáfolása volt, hogy a leninizmus ma ls útmutató. Hasonló támadásokkal találkozhattunk más dokumentumokban, folyóiratokban és publikációkban ls. Az új. lenini típusú párt építésében, az SZKP forradalmi harcában, a szocialista és a kommunista társadalom építésében szerzett tapasztalatokat elsősorban azért támadják, mert ezek a tapasztalatok a marxizmus alapelveinek érvényesítését jelentik. Először érvényesítették őket a világon a gyakorlatban, s ez az igényes, nem könnyű munka nemcsak a szovjet nép, hanem az egész nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom, az egész emberiség számára óriási történelmi jelentőségű. V. I. Lenin A baloldaliság a kommunizmus gyermekbetegsége című könyvében elsősorban a szó tág értelmében Irt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi jelentőségéről. Ez azt jelenti, hogy az Októberi Forradalom új korszakot nyitott meg az emberiség fejlődésében, s hogy a szovjet hatalom létezése befolyásol minden nemzetközi fejleményt. Egy burzsoá politikus, diplomata sem, semmilyen burzsoá kormány vagy parlament sam hozhat elvi jelentőségű döntést anélkül, hogy ne venné figyelembe a szovjetek államának létezését és fejlődését. V. I Lenin továbbá kiemelte az NOSZF jelentőségét a szó legszorosabb értelmében, mivel a szovjet forradalom alapvető jellemvonásai más országokban ls megismétlődnek. Amikor Lenin hangsúlyozta a forradalomban szerzett szovjet tapasztalatok érvényes voltát, megemlítette, hogy nemzetközi viszonylatban szükségszerűen megismétlődik az, ami Oroszországba* végbement. A szovjet kommunistáknak az osztályharcban, az új típusú párt építésében, a forradalomban, a szocialista és a kommunista társadalom építésében szerzett tapasztalatainak nemzetközi érvényessége elsősorban abból adódik, hogy a kapitalista rendszer jellemvonásai az összes országban azonosak. Tekintet nélkül az adott gazdasági, kulturális és politikai színvonalra, történelmükre, hagyományaikra, földrajzi fekvésükre, a kapitalizmus mindenütt kizsákmányoló rendszer, kapitalista termslőeszközökkel és a munka eredményének kapitalista szétosztásával. A kapitalizmus nemcsak a munkásosztályt, hanem a parasztság széles tö. megelt ls kizsákmányolja, elnyomja a kisebb és kevésbé fejlett nemzeteket. A politikai hatalom különböző formáit az NSZK a NATO-hoz csatlakozott, a szocialista országok védelmét a Varsói Szerződés létesítésével szavatoltuk. A Szovjetunió és a szocialista országok nemcsak az európai békéért és biztonságért harcolnak, ami nemzeteink létérdeke, hanem teljes mértékben támogatják jogos, Igazságos követeléseinket, mint pl. a müncheni szerződés elejétől való érvénytelenségének elismerése. Csehszlovákia jelentős nemzetközi politikai biztosítékokat kapott, melyek lehetővé tették, hogy az egész társadalom figyelme a szocializmus építésére irányuljon. 1948-ban az Egyesült Államok és más kapitalista országok embargót vetettek a szocialista tábor valamennyi országára; ami szükségessé tette, hogy egész külkereskedelmünk a Szovjetunióra és a többi szocialista országra Irányuljon. Azóta a Szovjetunióval való kereskedelmünk állandóan bővül. A gyorsan fejlődő népgazdaság megkövetelte, hogy kibővítsük a kölcsönös árucsere nagyságát és választékát. A kölcsönös kereskedelem hosszú lejárátú ötéves szerződések alapján bonyolódik le. Ezek a szerződések az állam gazdaságpolitikájának fontos eszközei lettek. Segítséget nyújtanak a csehszlovák népgazdaság problémáinak megoldásában, így pl. a tüzelőanyag, az energetika területén, a nyersanyagalap biztosításában, valamint a szocialista Csehszlovákia népgazdasága struktúrájának átépítésében. A külkereskedelem nemcsak mennyiségileg fejlődött gyorsan, de minőségi mutatói is előnyösek számunkra, különösen a kivitel és a behozatal összetétele előnyös. Csehszlovákia és a Szovjetunió gazdasági együttműködésében egyre nagyobb jelentőségű a két ország tudományosműszaki együttműködése. 1947-től számos építkezés beruházási tervét, több ezer technológiai dokumentumot és műszaki tájékoztatást cseréltünk kl. Több mint 11000 csehszlovák szakember tanult a Szovjetunióban. A tudományosműszaki együttműködés fejlődése az egyszerű akciókbői fokozatosan rendszeres távlati együttműködéssé fejlődik. Így pl. 1966-ban befejeztük az orsó nélküli fonás fejlesztésén folytatott közös munkánkat. Olyan fonógép prototípusát szerkesztettük meg, amely világviszonylatban váltott kl érdeklődést. Csehszlovákia számára e berendezés szabadalmának árusítása rendkívüli devizahasznot jelent. A Szovjetunióval a komplex automatizált fonógyárak építéséről kötött megállapodás megvalósítása azt bizonyította, hogy a két ország illetékes szakképzett szakembereinek egy közös tudományos kutatóközpontba való összpontosítása jelentősen lerövidítheti egy-egy gondolat valóra váltását. Jelenleg ez rendkívül nagy jelentőségű, és mindkét ország számára hasznot jelent. Az árucsere-forgalom fejlődésével párhuzamosan szoros együttműködés folyt a két orszőg hitele terén. A Szovjetunió hitelt nyújtott Csehszlovákiának gabonavásárlásra, és más hiteleket aranyban és szabadon beváltható devizákban. Csehszlovákia úgynevezett célhiteleket nyújt a Szovjetuniónak, melyeket a felépített kapacitások termékeivel fizetnek vissza. Ezekkel a hitelekkel kompenzáljuk részben a Szovjetunió beruházási tevékenységének magas költségeit, melyek a termelési kapacitások kibővítésénél különösen a bányaiparban szükségesek, s Csehszlovákia számára így biztosltjuk a kulcsfontosságú nyersanyagok (vasérc, nem vasfémek, kőolaj, gáz) szállítmányainak növelését. Példaként említhetjük meg az 1966-ban a kőolajfejtésben folytatott együttműködésről kötött szerződést, melynek célja, hogy 1970-től növeljük a Csehszlovákiába érkező kőolajszállítmányokat. E szerződés értelmében Csehszlovákia 1966—74-ben hitelbe gépeket, berendezéseket, anyagokat és más árufajtákat szállít a Szovjetuniónak 500 millió rubel értékben kőolajfejtésre. A Szovjetunió 1970-től a kőolajszállltmányok növelésével törleszti a hitelt. Ezek a szállítmányok fokozatosan évi 5 millió tonnára növekednek. Ezt a célhitelt 1984-ig fizeti vissza a Szovjetunió, de a nagyobb kőolajszállltmányokat egészen 1990-lg kapjuk a Szovjetuniótól. A két ország gazdasági együttműködésének további szakaszát a kommunista pártok kongresszusai befolyásolták: 11 az SZKP XXIV. kongresszusa, a CSKP XIV. kongresszusa és a KGST 25. ülésbzaka, amely jóváhagyta a szocialista gazdasági integráció komplex programját. Mindkét ország előtt az az Igényes feladat áll, hogy maximálisan kihasználják a műszaki vívmányokat a népgazdaság műszaki fejlesztésének meggyorsítására, megjavítsák a szocialista gazdálkodás módszerelt, megjavítsák a termelésirányítást, és mozgósítsanak a termelés hatékony növekedését elősegítő minden forrást. Az integrációs intézkedések országaink fejlődésének szükséges következményei. Országaink gazdasági kapcsolatai az elmúlt években a forgalom szfőrőján keresztül valósultak meg, és csakis ezáltal hatottak a két ország beruházási politikájára. Most a munkamegosztősnak magába kell foglalnia az egész újratermelési folyamatot, beleszámítva a tudományos kutatómunkát, a termelés előtti szakaszokat, a beruházási létesítmények építését egészen a termelés és az eladás fázisát. A nemzetközi szocialista integráció öszszefügg a csehszlovák népgazdaság számos strukturális változásával, melyek lehetővé teszik a szakosítás és a kooperáció elmélyítését a feldolgozóiparban, a termelés magasabb koncentrálásának, a munkatermelékenység növekedésének és a termelés műszaki színvonala emelésének elérését. Ez az egyedüli út vezet a csehszlovák gazdaság távlati problémáinak megoldásához, elsősorban az energia biztosítósában, a vegyipar és a gépipar fejlesztésében, valamint a nyersanyag- és az élelmiszerszükséglet fedezésében. Csehszlovákia politikai és gazdasági fejlődése a Szovjetunió létezésével és fejlődésével függ össze. Ennek ellenére társadalmunkban a hatvanas években a revizionista erők oldaláról először leplezett, majd nyílt támadások hangzottak el a Szovjetunióval való szövetség és együttműködés ellen. A Jobboldali-erők a külpolitikában tagadták a proletár Internacionalizmus elveit, s ezeket nacionalizmussal és szovjetellenességgel helyettesítették. A nacionalizmust és a szovjetellenességet a semlegesség, az önállóság és a csehszlovák külpolitika specifikus irányvonalának jelszavával leplezték. A belpolitikában és a gazdaság területén a piac-szocializmusra, a plurális demokráciára és a politikai erők szabad játékára vonatkozó nézetek érvényesültek. A pártvezetőség jobboldali képviselői, élükön Dubčekkel, nemcsak hogy nem léptek fel az ilyen nézetek ellen, hanem fokozatosan utat nyitottak a szocialtstaellenes, szovjetellenes, ellenforradalmi erők előtt. 1968-ban társadalmunk életének minden területén mély válság keletkezett. Országunkban nem volt olyan szervezett erő, amely meg tudta volna akadályozni az ellenforradalmi erők fellépését. Közvetlen veszély keletkezett, hogy az ellenforradalmi erők hatalmi politikai fordulatot hajtanak végre A hatalmi fordulat megakadályozására a belső erők által megvalósított kísérlet szükségszerűen polgárháborúhoz vezetett volna. Ezért a szocialista országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek tanácskozásain elfogadott dokumentumokkal, elsősorban az 1968 augusztusi bratislavai deklarációval összhangban a szocialista országok úgy döntöttek, hogy katonai segítséget nyújtanak a csehszlovák népnek az ellenforradalmi erők elleni harcban. A bratislavai deklaráció megállapította, hogy a szocializmus vívmányainak védelme az összes szocialista ország közös internacionalista kötelessége. A katonai lépésre csak azután határozták el magukat a szocialista országok, amikor minden más lehetőséget már kimerítettek arra vonatkozóan, hogy segítséget nyújtsanak a csehszlovák népnek és pártnak a szocializmus vívmányainak az ellenforradalommal szemben való megvédésében. Pártunk a válságos fejlődésről szóló Tanulságok című dokumentuma így értékeli a szocialista országok internaciorialista segítségét: „A jobboldal külpolitikai koncepciója, mely a csehszlovákiai ellenforradalmi fejlemények következménye volt, végső soron nemcsak az állam belső egyensúlyának, szuverenitásának, és a nép békés munkája feltételeinek veszélyeztetéséhez vezetett, hanem a szocialista tábor nyugati határait is védtelenné tette, holott épp Csehszlovákiá-