Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-26 / 47. szám, Vasárnapi Új Szó

IV!iclrel Pessel himalájai útijegyzete LDBHk B AHOL MEGREKED AZ IDÖ ô MAGAS HEGYEK FIAI • TÖBBFÉRJÜSÉG NAPJAINKBAN I M

usztáng királyság a Tibeti-hegységben terül el és államilag Nepálhoz tartozik. Az 1207 négyzetkilométer terjedelmű, nyolcezer lakosú hűbéri ország a világ egyik legkevésbé ismert zuga. E vidék gazdasági és kulturális elmaradottságának okai a feudalizmus csökevényei, a buddhista vallás erős befolyása és a táj földrajzi elszigeteltsége. ... 500 kilós csomag, kétévi gondos felkészülés s a végén megfeledkezem a „kataszról"! Kísérőm, Tasi rosszallva néz rám. Mégis megúsztuk feledékenységemet. Egy szerzetes hajlandó volt eladni „kataszt" — széles fehér selyemövet, amelyet a helyi Musztáng lakói kezdetleges naturális gazdálkodást folytatnak. Durva jakgyapjúból készült ruhájukat és ormótlan lábbelijüket is kézzel készítik. szokásoknak megfelCően a látogató köteles tisztelete jeléül átadni az általa nagyrabecsült személynek. Mielőtt beléptünk volna az uralkodó rezidenciájába, Tasi megmagyarázta, hogy a kata^jt szerényen és tartózkodóan nyújtsam át. Szerencsére nem volt baj a szertartással. A trón talpánál helyi szokás szerint keresztbe tett lábbal a padlón helyet foglalva megtudtam, hogy őfelsége, Angun Temszing Trandul Musztáng 24. királya ; jelenleg a 25. király, Dzsigme Dordzje Tandul uralkodik). Beszélgetésünk közben kiderült, hogy őfelségének sejtelme sincs a Föld gömbölyűségéről. Számára és alattvalói számára a Föld lapos és félhold alakú. Csodálkozhatunk-e rajta? Talán kevésbé elképesztő az a tény, bogy a XX. század második felében az emberiség valójában mit sem tud a többszázados történelmű tibeti Musztáng királyság létezéséről?! Ötezer méter magasságban A 8075 méter magas Annapurn-csúcs és a 8172 méter magas Dhaulagiri-hegység, a világ hetedik legnagyobb hegye mögött megbúvó királyságot három oldalról Tibet veszi körül. A Normandia területével felérő Musztáng a tengerszint fölött ötezer méter magasságban terül el. Ez teszi őt a világ legmagasabban fekvő és Tibet legmegközellthetetlenebb vidékévé. Nepállal egyetlen országút köti össze. A király birodalmát nemrégiben Nepálba olvasztották. Addig a királyság tibeti buddhista állam státusát élvezte. Musztáng külkapcsolatait a nepáli kormán' tartja fenn, de a királyság továbbra is nagy autonómiát élvez. Az első európai, aki itt megfordult, a svájci Tony Hagen volt. Ez 1952-ben történt. 1959-ben a kínai csapatok bevonultak Tibetbe és a fontos stratégiai vidéken fekvő Musztáng a külföldiek számára megközelíthetetlen lett. Hosszú és kínos tárgyalások után sikerült utazási engedélyt kapnom. Kiderült, hogy ez csak az első, de nem a lognagyobb nehézség volt. Még el is kellett jutnom a hegyi ki.ályságba. Csak egy út létezett: 15 napos utazás a Kali-Gandak folyó völgyében tekergő ösvényen, a Himalája fő láncolatán keresztül. Amikor kis csapatunk végre kijutott a hegyszorosból, 4300 méter magasban szemem elé tárult a királyság csodálatos fővárosa: Lo-Mantang, amelyen mint valamilyen holdbeli tájon, ötszögletű bástyatornyok meredeztek felfelé. A várost három kolostor vörös tornya és az egymáshoz tapadó kis házikókkal körülvett fehér palotát elrejtő magas fal övezi. Csak az egyetlen kapun keresztül lehet bejutni a fővárosba. A kaput este nyolc órakor bezárják, hogy védjék a város 1200 lakóját a banditáktól és a rossz szellemektől. A királyságnak még két városa és 23 falva van. Musztangban földből építik a házakat; a földet falformákba döngölik, összepréselik. Majdnem olyan technológiát alkalmaznak, mint a vasbeton gyártásánál. A parasztoknak nincs joguk kétemeletesnél magasabb házat építeni. Csak a helyi „nemességnek" vannak háromemeletes házai, • királynak pedig négy ötemeletes háza van. Egy állam születése Musztáng 1380-ban keletkezett. Alapítója, Ame Fal harcosai ólén Tibetből jött és meghódított vagy két tucatnyi erődítményt, amelynek maradványai még ott láthatók az ország különböző részein. Tibetben valamikor vagy száz független törpekirályság létezett. Miután a dalai lámák sok fejedelmet alárendeltek maguknak, a kiskirályságok eltűntek. Ma csak három tibeti királyság maradt: Musztáng, Szikkim és Bhután. Nepál és Musztáng megállapodást kötött, amelynek értelmében Musztáng évi 150 dollár fizetésre kötelezte magát Nepálnak, s így elkerülte egyesülését a kínai Tibettel. Musztáng elnevezése a „szmong-tan"-ból ered, ami nyugat-tibeti tájnyelven az „imádság völgyét" jelenti. Mint elnevezéséből is nyilvánvaló, Musztáng a mély vallásosság országa, mely e téreri Közép-Tibetre emlékeztet. Nyolcezer lakosa közfii hatszázan szerzetesek, az egyik legrégibb tibeti szekta, a „szakija" követői. Musztáng területén 13 kolostor van, ezek közül sokban a tibeti kultúra páratlan műemlékeit őrzik. A térkép Musztáng jellegzetes földrajzi fekvését szemlélteti, amely elárulja, mennyire el van vágva a világtól ez a himalájai törpekirályság. Hideg és aszályos, kopár vidék. Legelőt is ritkán lát az ember. Csak kitartó, verejtékes munkával sikerül búzát és árpát termeszteni, a messzi hegyi jégtakarók vizét hozó öntözőcsatornák segítségével. A mezőgazdasági idény végén a pásztorok messzi legelőkre hajtják állataikat. A tél közeledtével a jakok, lovak és juhok hosszú karavánjait hajtják Tibetbe és sóval megrakodva térnek vissza. Ahol a nők egyenjogúak a férfiakkal Musztangban nem ismerik a nemek egyenjogútlanságának fogalmát. A nők nem fátyolozzák be arcukat s aktívan részt vesznek a munkában és a társadalmi életben. Ez nyilván azzal magyarázható, hogy Musztangban nagyon elterjedt a poliandria, a többférjúség. Egy nőnek több férje is lehet, s nyilván ez biztosítja fő szerepét a házi gazdaságoan. A zord éghajlat, az elszakítottság más tájaktól súlyosan kihat az emberekre, akik bár ritkán betegeskednek, rövid ideig élnek, noha legendák keringenek a himalájaiak hosszú életkoráról. hideg és a magashegyi levegő gátolja a baktériumok terjedését, ezért az Ázsia többi részében elterjedt fertőző betegségek itt valójában Ismeretlenek. Mégis Musztangban elaggott vénembernek tartják a hatvanéves embert, s ritkán találkozunk 80 évet megélt emberekkel. A műit korlátai között Musztáng lakói, ahogyan magukat nevezik: a lobák a hűbéri társadalom keretei által szigorúan korlátozott életet élnek. A királyi hatalom többféle kötelezettségnek veti alá a lakosságot. A király és az állam igazgatásában segédkező nemesség kivételével minden családnak van pontosan körülhatárolt kötelessége: az egyik vízhordó, a másik fűtőanyaggal látja el a királyi palotát, a harmadik gabonát szolgáltat, a negyedik a király holmiját szállítja, lovakat és jakokat ad a király utazásaira. Mindez azonban még nem teszi a lobákat európai értelemben vett jobbágyokká. Az adót a parasztok nem személyük, hanem a használatukban levő földek után fizetik. Másszóval: az itteni viszonyok jellegé' tekintve nem annyira jobbágyrendszerről, mint inkább a bérlői viszony válfajáról van szó.