Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-23 / 277. szám, csütörtök

NEM FELEJTÜNK ÄLLANDÔ FELADATUNK A SZOCIALISTA IDEOLÓGIA FEJLESZTÉSE A Rudé právo Vasil Bejda, a CSKP KB propaganda- és agitációs osztálya vezetőjének tollából a minap terjedelmes cikket közölt a CSKP Központi Bizottságának októberi ülésével kapcsolatban, az ideológiai munka tartalmának fő irányzatairól. Az alábbiakban ismertetjük a cikk lényegét. Amint a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének beszámolója hangsúlyozta, ideológiai nevelőmunkánk legfontosabb feladata a dolgozók szocialista öntudata olyan fokának elérése, hogy a dolgozók minden helyzetben helyesen tudjanak tájékozódni, felismerjék a szocializmus igazi értékeit és mindig tudják, mit kell teljesítenünk, megszilárdítanunk, hogy ne váljunk az ideológiai destrukció áldozataivá. A marxista —leninista világnézet elsajátítása az alapfeltétele annak, Hogy az ember helyesen tájékozóťjon a társadalmi eseményekben. A társadalomtudományok területén dolgozó értelmiségünk címére nyíltan meg kell mondanunk: a szocialista ideológiával nem lehet kokettálru, azzal meggyőződéssel és tartósan egyesülni kell. A CSKP Központi Bizottsága hangsúlyozta, hogy a szocialista társadalomban az ember tudatát és tetteit elsősorban a munkafolyamatban való részvéteié határozza meg. Tagadhatatlan tény, hogy polgáraink többsége felelősséget érez a szocializmus fejlődéséért. A társadalom életének valamennyi területén egyre gyakrabban találkozunk a munka iránti szocialista viszony megnyilvánulásaival. A még jobb eredmények elérését akadályozza az a tény, hogy polgáraink egy részének tudatában olyan jelenségeket figyelhetünk meg, melyeknek nincsen semmi közük a szocialista öntudathoz. Elsősorban a kispolgári önzésre, a kapzsiságra, a szocialista vagyon iránti helytelen viszonyra, a munkafegyelem megsértésére gondolunk. A jobboldali politika a válságos időszakban éppen ezeket a jelenségeket támogatta. Ideológiai-nevelőmunkánknak is hozzá kell járulnia az ilyen kispolgári jellegű negatív jelenségek kiküszöböléséhez. A kispolgári nézetek és a szocialistaellenes elemek elleni harc csak akkor lehet sikeres, ha összekapcsolódik a szocialista munka- és életkörnyezet kialakításával. A szocialista társadalom emberének nemcsak anyagi értékekre van szüksége ahhoz, hogy élete teljes értékű legy. a. Szükséges, hogy sokoldalúan érvényesüljön a munkában, a személyes életben, a szabad időben és ki tudja elégíteni szellemi és kulturális szükségleteit, vagyis harmonike s, teljes értékű életet éljen. Az internacionalista és a hazafias nevelés egysége A szocialista öntudat kialakításának fontos része a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus szellemében történő nevelés elmélyítése. A nemzetközi kommunista mozgalom tapasztalat-iből tudjuk, hogy az imperializmusnak és az antikommunizmusnik a forradalmi harc elleni egyik fő fegyvere a nacionalizmus. Az antikommunista propa gjnda visszaél a hazafias érzelmekkel, támogatja a korlátolt kispolgári nacionalizmust. A központi bizottság az egész ideológiai front és minden kommunista feladatává tette az internacionális ta és a hazafias nevelés elmélyí tését. Az igazi szocialista hazafiság nematl ink haladó hagyomá nyaira támaszkodik, s megnyilvánul a forradalmi változásokért folytatott harcban. Polgáraink tudatában rögzíteni kell a meggyőződést, nemzeteink nagysága elsősorban abban rejlik, hogy résit vesznek a társadalom sokoldalú felszabadításának nagy történelmi feladatában. Ezen az alapon a szocialista hazafiság szervesen összekapcsolódik a proletár Internacionalista érzelmekkel és gondolkodásmóddal. A szocialista haza iránti őszinte szeretet a kommunistákat következetes internacionalistákká teszi. Az ideológiai harc osztályjellege A szocializmus létérdeke a békés fejlődés. Az imperializmus az osztályharc mai szakaszában kénytelen beleegyezni a békés megoldásba, mivel nincs reménye arra, hogy katonai erővel meg tudja semmisíteni a szocializmust. Megbocsáthatatlan tévedés lenne azonban, ha illúziókban ringatóznánk a mai imperializmus jellegét illetően. Az Imperializmus agreszszív, népellenes és reakciós jellege változatlan. Az imperializmus kommunistaellenes központjai a mai helyzetben új módszereket keresnek a szocializmus elpuszítására. Egyre inkább az ideológiai diverzióra, a szocializmus „megjavítására" vonatkozó jó tanácsokra, a szocializmus építésében elért pozitív eredmények elferdítésére orientálódnak. Az imperializmus agresszív jellegét békés szándékokkal leplezik. Azzal érvelnek, hogy a békés egymás mellett élés az ideológiai megbékéléshez vezet. A békés egymás mellett élés politikája azonban az osztályharc ideológiai részének kiélezését ~ eredményezi. A CSKP Központi Bizottsága ezzel kapcsolatban kiemeli külpolitikai irányvonalunk megmagyarázásának és a különféle revizionista irányzatok leleplezésének fontosságát. Az ideológiai front jelentőségét növeli az a XIV. kongreszszuson kitűzött feladat, hogy folytatnunk kell a revizionizmus és a jobboldali opportunista hatások elleni harcot. Továbbra is a jobboldali opportunizmus és a revizionizmus jelenti számunkra a fő veszélyt. A központi bizottság októberi plénuma jogosan állapította meg, hogy minden törekvésünk ellenére sok ember, különösen az értelmiség egy része még mindig opportunista és revizionista nézeteket vall. A jobboldali opportunizmus és revizionizmus különböző képviselői szocialistaellenes és szovjetellenes hangulatot próbálnak szítani. Ez arra kötelez bennünket, hogy az eddigieknél még intenzívebben elemezzük a .szocializmus csehszlovák modelljének" ideológiai elméleti forrásait és a marxizmus más, revizionista „korszerűsítésének" elméleteit. Mint ismeretes, a revizionisták már régen 1968 előtt kidolgozták a kispolgári szocializmus elméleti koncepcióját. A szocializmus olyan változatát propagálták, amelyet g burzsoázia is lelkesen támogatott. Tanúi lehettünk olyan törekvéseknek, hogy bebizonyítsák: a szocializmus a Szovjetunióban és a többi szocialista országban csak a burzsoá társadalmi formák egyszerű tagadása. Ezeket a formákat szerintük azért tagadják, mert a szocialista országok előző elmaradottságuk következtében nem tudták utolérni a kapitalista országok fejlettségi fokát. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a proletárdiktatúra nem a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakának szükséges szakasza, hanem csupán átmeneti jelenség, melyet a szocialista országok állítólagos elmaradottsága indokol meg. Ebből kiindulva azt hangoztatták, hogy mivel problémáink a „sztálini modell" fogyatékosságaiból erednek, elég bátorságot és erőt kell találnunk ahhoz, hogy leküzdjük ezt a régi modellt. Ezeket a múltbeli jelenségeket a kongresszus idő szerű feladata teljesítésének érdekében említjük: be kell tetőzni a jobboldal ideológiai vereségét, amely a mai viszonyok között sem mondott le hatalmi vágyairól. Az ideológiai harc helyes irányzata megválasztásának érdekében figyelembe kell venni azt is, hogy a jobboldali erők között is bizonyos differenciálódásra került sor. Egy részük fokozatosan rádöbbent súlyos hibáikra, önbírálatot gyakorolva elhatárolja magát tévedéseiktől és becsületes munkával igyekszik bizonyítani. Vannak azonban olyanok is, akik nagyon jól tudják, miről volt szó, s akik ma passzívak, azt várják, hogy még „elérkezik az ő idejük". Sőt, egyesek még most sem mondtak le a pártpolitika elleni aktív harcról, törvényellenes eszközökkel rágalmazzák és próbálják aláásni a csehszlovákiai szocialista rendszert. Mi azonban nem nézzük tétlenül az ilyen társa dalomellenes erők tevékenysé gót. A jobboldal ideológiai vereségének betetőzéséhez sikeresen kell megoldanunk szocialista társadalmunk fejlődésének időszerű problémáit. Nem elegen dő, hogy csak elméletben bizonyítjuk a marxista—leninista tanítás előnyeit. Az ideológiai tevékenység irányításának megjavítása A CSKP Központi Bizottsága rámutatott, liogy nemcsak az ideológiai munka tartalmához, hanem módszereihez, formáihoz is másképpen kell viszonyulnunk. A köz ponti bizottság határozatai megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy emelkedjen az ideológiai munka pártirányításának színvonala. Minden szakaszon és minden fokon a pártszervek és szervezetek az ideológiai tevékenység irányító központjai. A pártnak növelnie kell és tökéletesítenie kell vezető szerepét, s céltudatosan kell kihasználnia az ideológiai hatás valamennyi eszközét. Az ideológiai front valamennyi részének, a társadalomtudományi intézeteknek, a pártoktatási rendszernek, az iskolák politikai nevelfimunkájának, a sajtónak, a rádiónak és a televíziónak, a kulturális és a népművelő intézeteknek a pártszervek és szervezetek vezetésével egységesen kell fejleszteni funkcióikat. Az ideológiai munka megköveteli az ideológiai, a politikai és az elméleti ismeretek állandó elmélyítését. Kerülnünk kell a formalizmust, a sablonosságot, amelynek semmi köze sincs a marxizmus-leninizmushoz. Pozitív eredményeket csak ott érhetünk el, ahol az összes kommunista állandó figyelmet szentel az ideológiai kérdéseknek. A CSKP Központi Bizottságának legutóbbi ülése jó feltételeket teremtett ahhoz, hogy sikeresen teljesítsük a XIV. kongresszus feladatait. Az egész párt és a közvélemény figyelmét arra a szakaszra irányította, amelynek pozitív befolyása nélkül elképzelhetetlen szocialista társadalmunk sikeres fejlődése. C-r) —né— SZÜLÖK, NEVELŐK FÓRUMA A SZÜLŐI HIVATÁSRA NEVELÉS A kommunista nevelés célja a sokoldalúan fejlett embertípus kialakítása. Az ifjúságot úgy kell nevelnünk, hogy szocialista társadalmunk öntudatos építőjévé és védelmezőjévé váljék. A fiatalokat ezért úgy irányítjuk, hogy tudással és erkölcsi értékekkel felvértezve induljanak neki az életnek, tehát a házastársi együttélésnek is és így váljanak szülőkké, hogy az utánuk következő nemzedéket is helyesen tudják nevelni. A szülői hivatásra nevelés szerves része az egész oktatónevelőmunkának. Ebben a tevékenységben a szülők és a pedagógusok egyaránt részt vesznek, hiszen közösen nevelik a gyerekeket, szocialista hazánk jövő nemzedékét. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a fiatalok felkészítése az életre, kiváltképp a házas- és családi életre, a szülői hivatásra és majdani gyermekeik nevelésére nem kielégítő. Az ifjúság szülői hivatásra nevelésének alapelve az erkölcsi nevelés, mely gyerekkortól kezdve egészen érett korig formálja a fiatalok erkölcsi tudatát, meggyőződését, emberi cselekvését és érzelemvilágát. A nevelés során ügyelnünk kell arra. hogy a fiatalok megismerjék és értékeljék a szeretetet, mint sajátos erkölcsi emberi érzést. Szükséges, hogy ebben lássák a gazdag lelkiélet és a másik nemhez való helyes viszony legnagyobb lehetőségét. A szellem nemesítése szempontjából rendkívül fontos az esztétikai nevelés, a szépség, a művészetek iránti fogékonyság kialakítása. Lényeges eleme a nevelésnek a serdülőkorban a fizikai munkához és a testmozgáshoz való szoktatás is. A fiatalok egészséges fejlődését tekintve nem kevésbé fontos feladat — a nemi érés időszakában is — a helyes életmód kialakítása. Ezen az elegendő alvást, a változatos és vitamindús táplálkozást, a testmozgást stb. értjük. Ugyanakkor óvnunk kell a fiatalokat a dohányzás ártalmaitól, az alkohol és a narkotikumok fogyasztásától, valamint a lelki és a testi tespedtségtől. Hogyan működték együtt az iskola és a szülő az említett problémák megoldása során? Az iskola egymaga nem birkózhat meg ezzel a szerteágazó problémával. A szülőknek tudatosítaniuk kell, hogy a fiatalt — érzelmeit és cselekvéseit, valamint a nő és a férfi egymáshoz való viszonyát illetően — a legerősebb hatások a szülők körében érik, az ő példamutatásuk döntő lehet, legyen az akár pozitív, akár negatív befolyás. Ha a gyermek és a serdülő fiatal a szülők pozitív viszonyának a szemtanúja, azok kölcsönös szeretetét és tiszteletét észlelik, figyelmességet, segítőkészséget, munkaszorgalmat tanul tőlük, akkor a fiatal szilárd erkölcsi alapelveket sajátít el, és helyes viszony alakul ki benne embertársai iránt. A családnak pótolhatatlan szerepe van a fiatalok szülői hivatásra nevelése terén. A pedagógusok jól tudják, hogy, sajnos, nem minden család él harmonikus életet. Sok az olyan család, ahol a szülők elváltak, vagy más okból hiányzik az egyik szülő és emiatt a gyermeknevelés egyetlen személyre hárul. Az ilyen esetekben a pedagógusok feladata, hogy tapintatos és rendszeres segítségnyújtással a hiányt legalább némiképp ellensúlyozzák. A nevelési hatások igen lényeges tényezője, hogy a család miként reagál a gyermek első olyan megnyilatkozására vagy viselkedésére, mely a má sik nem felé irányul. Az első szerelem jelentős mérföldkő a fiatalok életében. A megismerésnek, a keresésnek és a partner kiválasztásának egyaránt fontos szerepe van a későbbi házasság, a szülői hivatás és a pszichoszexuális érettség szempontjából. Ebben az időszakban a szülőknek nagy megértést, sok türelmet és tapintatot kell tanüsítaniok a fiatal iránt, mert ha a szülő helytelenül avatkozik a serdülő intim ügyeibe, jóvátehetetlen hibát követhet el. Az ilyen helyzetek megkülönböztetett és átgondolt bánásmódot igényelnek. Ahol kezdettől fogva a serdülők és a szülők között jó a viszony, ahol a családi összetartozás érzete a bizalmon alapul, ott — az esetek zömében — a fiú vagy a leánygyermek a szülőkhöz hasonló viszonyok kialakítására törekszik. A pedagógusok biztosíthatják a szülőket arról, hogy a tanulóifjúságot életkorának és nemének megfelelően felvilágosítják a nemi és a családi élet tudnivalóiról, valamint a szocialista társadalomba való helyes beilleszkedésről. A felvilágosítást leginkább négy tantárgy teszi lehetővé. A biológia tanítása során például megvilágítjuk az emberi szervezet működését, az emberi egyed keletkezését és fejlődését, a nemiséget — differenciáltan a fiúk és a leányok számára. Megismertetjük velük az örökölhető tulajdonságokat és a változékonyságokat, továbbá egészségük védelmére oktatjuk őket. Megtanítjuk őket a higiéniára, a házasélet teendőire ős a kisgyermekkel való bánásmódra. Lehetőség van arra, hogy bizalmasabb jellegű kérdéseiket négyszemközt tárják a pedagógus elé. Csak rajtuk múlik, hogy élnek-e ezzel a lehetőséggel. A testnevelés keretében a testmozgáson és a sporton kívül nagyon hatékony pedagógiai módszerrel igyekszünk rámutatni az általános és a nemi higiénián kívül sok más erkölcsi és esztétikai probléma megoldására. A nyelvoktatás — főként a szlovák és a magyar nyelv tanítása — szorosan összefügg a serdülők gondolatvilágával. A fiatalok igen fogékonyak és érzékenyek a művészeti alkotások iránt. Elsősorban az olyan művek hatnak rájuk pozitívan, amelyek az ember erkölcsi szilárdságát példázzák, továbbá nemes érzelmeket, szeretetet, baráti hűséget és kollektív szellemet sugallnak és a cselekvés eltökéltségére nevelnek. Itt kell megjegyeznünk: üdvös lenne, ha a szülők figyelemmel kísérnék, otthon is értékes szépirodalmi műveket olvasnak-e gyermekeik. A polgári neveléstan keretén belül a tanulók megismerkednek a következő tárgykörökkel: az ifjú ember helyzete és feladatai a szocialista társadalomban; a szocialista társadalom építésének jelenlegi feladatai; a szocialista törvényesség alapjai; a szocialista erkölcsiség és annak szerepe a szocialista embertípus kialakításában; a fejlett szocialista társadalom építése; a családi jog stb. Mindebből kitűnik, hogy szocialista társadalmunknak korántsem közömbös, milyen egyénekből tevődik össze jövő nemzedékünk. Mindent egybevetve: a második ciklusú iskolák igyekszenek a lehető legtöbbet megtenni a nemi felvilágosítással és a szülői hivatásra neveléssel kapcsolatos feladatok teljesítése érdekében. írásunkban a szülők figyelmét szándékoztuk felhívni a rájuk háruló teendőkre és felelősségükre. Az iskola beleoltja a fiatalokba a kommunista erkölcsiség alapelveit, az anyához és az apához fűződő szeretetet, a családi élet jelentőségét, a gyermekek iránti vonzalmat s a szocialista haza javára folyő alkotó munka szeretetét, annak a hazának a javára, amelyben élnek és felserdülnek. Ezek a nemes tulajdonságok gazdagítják a gyermekek, illetve az ifjú emberek gondolati, erkölcsi és érzelmi világát és egyben hozzájárulnak a holnapi szülők erkölcsi és honpolgári arcélének formálásához. VŰRŰS ZOLTÄNNÉ lllllllllillii