Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-23 / 277. szám, csütörtök

A Kelet-szlovákiai Vasmű az 1973. évre készül Lelkes munkából fakadó derííiás Az ötödik ötéves terv igényes feladatok megvalósítását várja a vaskohászat dolgozóitól is. A Kelet-szlovákiai Vasmű egyre növekvő részt vállal ezekhői a feladatokból. Évről évre többet kell termelnie mind a belföldi piac részére, mind exportra. Eb­ben az esztendőben — a szocialista munkaverseny és a dolgo­zók felajánlásai segítségével — a vasmű 6 milliárd 560 millió korona értékű árutermelést akar elérni. Michal HANKO mérnökkel, a Kelet-szlovákiai Vasmű válla­lati igazgatójával a jövő évi feladatokról beszélgettünk. A bratislavai sajtóközpont építkezésén 1974 végére megteremtik annak a lehetőségét, hogy meg­kezdjék a műszaki berendezés szerelését. Az építkezésen eddig közel 12 ezer köbméter betont hasz­náltak fel. Képünkön a lotációs terem tetőzetét szerelik. (Felvétel: S. Petráš — CSTK) Napjaink szükséglete: a szelektált információ T Nélkülözhetetlen tájékoztatási rendszer a Csehszlovák Építésügyi Katalógus A technika forradalma az egész világon új horizontokat tár a legkülönbözőbb szakmák­ban dolgozó szakemberek elé. Szinte pillanatonként újabb és újabb eredmények születnek. Mindez a ma embere elé azt a feladatot állítja, hogy speciális ismereteket szerezzen. Ez egy­ben azt is jelenti, hogy szelek­tálni szükséges egymástól a ko­rábban még együvé tartozó is­mereteket a továbbfejlesztés érdekében, vagyis minél több szelektált információra van szükség. A szakmai ismertetések, köny­vek, brosúrák, folyóiratok szá­ma napról napra nő, nemcsak hazánkban, hanem az egész vi­lágon. Azt az óriási írott anya­got, amelyet egy-egy tudomá­nyos anyag elkészítéséhez szük­séges lenne megkeresni és elol­vasni, már képtelenség. A szak­emberképzés, a továbbképzés és a tudományos eredmények foko­zása egyaránt megköveteli, hogy a milliószámra menő szak­anyagot feldolgozzák, szelek­tálják és differenciált informá­ció gyanánt az érdekeltek ren­delkezésére bocsássák. A sze­lektív információs rendszer kü­lönös jelentőségű az építőipar­ban, ahol Igen sokféle szakma képviselteti magát. Magyarországon az Építés­ügyi Tájékoztatási Központ fő feladatának tekinti és állan­dóan napirenden tartja azt a te­vékenységet, amely lehetővé te­szi hazai és nemzetközi infor­mációk beszerzését, feldolgozá­sát és továbbítását. Éppen ezért az érintett téma­körben évenként országos érte­kezletet is tartanak. Az Építés­ügyi és Városfejlesztési Minisz­térium, az EFEDOSZ Termelési és Műszaki Osztálya és az Épí­tésügyi Tájékoztatási Központ rendezésében október 23-án Bu­dapesten került sor a IV. orszá­gos építésügyi tájékoztatási ér­tekezlet megnyitására. A nagy­fokú érdeklődésre volt jellem­ző, hogy a közel 400 fő magyar érdekelt mellett szép számmal vettek részt külföldi szakembe­rek is. Az értekezleten tíz magyar és külföldi előadás és sok hozzá­szólás hangzott el. Az előadók beszámoltak a hazájukban a té­mában elért módszerekről, ered­ményekről és tervekről. Ha a ta. pasztalatokat kellene összegez­ni, úgy fogalmazhatnánk meg az eredményeket, hogy azok tu­lajdonképpen regisztrálták a magyar és külföldi információs rendszerek feldolgozási mód­szereit. Az elhangzott előadások kö­zül ezúttal Miloslav Maťašov­skýnak, a Csehszlovák Építés­ügyi és Építészeti Központ igaz­gatójának előadását ismertetjük röviden, amely a csehszlovák építőanyagokra és termékekre vonatkozó tájékoztatási rend­szerrel foglalkozott. Előadásában elmondta, hogy az építésügyi tájékoztatási rend­szernek elválaszthatatlan része az építkezéseknél felhasznált termékekre vonatkozó tájékoz­tatás. Ezek igen sajátos jellegű tájékoztatások és lényegesen eltérnek a szakirodalmi és szabványosítási jellegűektől és információs forrásoktól — ame­lyeket a tudományos-műszaki tájékoztatási központban álta­lánosságban alkalmaznak. Addig, amíg a tájékoztatási dolgozók az első esetben az el­sődleges tájékoztatási forráso­kat (könyvek, folyóiratcikkek, zárójelentések, szabadalmak, szabványok stb.) gyűjtik össze és dolgozzák fel másodlagos források formájában (dokumen­tációs jegyzetek, resersek, ki­vonatok, szemlék stb.), — a má­sodik esetben a műszaki adato­kat, a karakterisztikákat stb. gyűjtik össze és azokat dolgoz­zák fel elsődleges információs források formájában, például katalóguslapok, katalógusok, ta­nulmányok stb. Az építőiparban felhasználha­tó termékek katalógusát majd­nem valamennyi kapitalista ál­lamban és a KGST tagországai­ban is kiadják. Az ilyen kataló­gusokat a szocialista országok­ban rendszeresen csak az utóbbi öt-nyolc év óta dolgozzák fel, de ma már ezek ls értékes nél­külözhetetlen alapokat jelente­nek nemcsak a beruházók, a tervezők és az építészek mun­kájához, hanem az építőipari, a termelő- és a szállítóvállalatok részére is. Az építőiparban a katalogi­záló tevékenység fejlesztésére irányuló első kísérleteket Cseh­szlovákiában már a második vi­lágháború után megkezdték. Az egész folyamat azonban a 22 év alatt (1945—1967) teljesen ösz­tönösen ment végbe, anélkül, hogy azt irányították volna, vagy pedig a központi szervek utasításokat, illetve Irányvona­lakat adtak volna ki. 1967-ben az életszínvonal emelésére irányuló követelmé­nyek többek között megkíván­ták a katalógus egész problé­májának alapvető megoldását és az ehhez szükséges másfajta intézkedések megtételét. Elha­tározták, hogy központosítani kell a katalogizáló tevékenység irányítását, ehhez egységes me­todikát kell kidolgozni és egy­máshoz kapcsolódó osztályozó rendszert kell kialakítani, amely a gyakorlatban is fel­használható. A katalogizálási tevékenység kiépítését, koordinálását, irányí­tását és igazgatását — egészen a katalógusrendszerek kidolgo­zásáig és a katalógusrészek ösz­szeállításáig a Csehszlovák Épí­tésügyi és Építőművészeti Köz­pontra (CSVA) bízták, amely in­tézetnek ezen a területen haté­kony segítséget kellett nyújta­ni az iparvállalatoknak és a ku­tató-, valamint a tervezőintéze­teknek. 1967-ben kezdte meg a CSVA kiadni a Csehszlovák Építésügyi Katalógust. A katalógusba folyamatosan felvették az összes anyagokat és termékeket, amelyekre vonat­kozóan a gyártó meg tudta ad­ni az alapvető adatokat a ter­mék tulajdonságaira és felhasz­nálhatóságára vonatkozóan a CSVA által kiadott metodika szerint. A gyártó ugyancsak sza­vatol a katalóguslapban levő információk tartalmáért is. Eb­ben a formában az év első fél­lének végéig 2050 katalógusla­pot adtak ki, — amelyeken mintegy 24 000 terméket tarta­nak nyilván. A katalóguslapok megrendelői — számuk kb. 6500 — az újonnan kiadott la­pokat katalóguskönyvben gyűj­tik össze. A katalógus ily mó­don a mai napig 6 kötetet ké­pez. A Csehszlovák Építésügyi Ka­talógus tehát az egyes kataló­guslapok rendszeresen összeál­lított gyűjteményét képezi. A katalóguslap az információs anyag sajátos fajtája, amely konkrét tájékoztatást nyújt az építőanyagipar, valamint az építésügy részére termékeket szállító egyéb iparágak jelen­legi gyártási választékáról. A katalóguslapok kidolgozá­sánál a CSVA együttműködik a gyártókkal, (termelőüzemekkel, vezérigazgatóságokkal stb.), és megtárgyalja velük a katalógus­lapok kidolgozásához szükséges adatokat. Annak érdekében, hogy a katalóguslapban szerep­lő információk és értékek, külö­nösen a termékek műszaki pa­raméterei, tulajdonságai és fel­használhatósága a felhatalma­zott vizsgálóintézetekben vég­zett objektív vizsgálatok ered­ményei legyenek, együttműkö­dik a Szabvány- és Mértékügyi Intézettel (UNM), valamint az illetékes állami vizsgálóintéze­tekkel is. Valószínűleg a jelen ötéves terv utolsó éveiben sikerül ki­építeni a Csehszlovák Építés­ügyi Katalógust oly módon, hogy nemcsak hivatalos alap­adatokat és segítséget jelentsen az összes felhasználónak, ha­nem egyidejűleg a katalogizá­lási tevékenység következő idő­szakára az információk és az adatok kiindulóforrását is biz­tosítsa. A következő szakasz az ezt, követő ötéves tervben fog megvalósulni, amikor már sze­retnénk áttérni az automatizált adatfeldolgozásra, és a korsze­rű számítástechnika kihaszná­lására — fejezte be előadását Miloslav Matašovský. DR. MÉRŰ ÉVA — Igazgató elvtárs, köze­leg az év vége, előrelátható­lag s'keresen zárják, de mi­lyen új feladatokat hoz az új esztendő? — A jövő évre kiadott terv­irányszámok szerint feladataink az eddiginél még igényesebbek lesznek. A termelés közel tíz százalékos növekedését már a jelenleg is túlterhelt kapacitás­sal dolgozó üzemrészlegekben kell biztosítanunk. Nyersvasból 8,96 százalékkal többet kell gyártanunk, s emellett a főjaví­tás idejére 110 napig üzemen kívül lesz az első nagyolvasztó. Acélból 7,04. hengerelt áruból 11,5 százalékkal többet kell elő­állítanunk. Az árutermelés 10 százalékkal, a munkatermelé­kenység 7,4 százalékkal fokozó­dik. Az anyagi költségek 2,8 szá­zalékos csökkenése mellett a nyereség 40 százalékos növeke­désére számítunk. Rá kell mu­tatnom arra is, hogy a 182 mil­lió korona ráfordítást igénylő főjavítás az első nagyolvasztón megnehezíti munkánkat. A főja­vítás idején kevesebb lesz a fo­lyékony fém, ennek következté­ben közel 100 000 tonnával csök­ken az acélgyártás. Az 1973. év­re érvényes tervirányszámok már számítanak az épülőben le­vő második acélmű termelésére is. Az építkezés jelenlegi üte­me nem a legbiztatóbb. Ezek­nek a várható nehézségeknek a figyelembevételével növeli gond­jainkat az a tény, hogy mind a nagyolvasztó, mind más üzem­részlegek javítási költségeit sa­ját költségvetésünkből fedezzük. — Ezek szerint nehéz hely­zetben készülnek a jövő ten­nivalóira. — Valóban így van, de tuda­tában vagyunk annak, hogy a termelési feladatok növekedése, a gazdaságosság és a termékek minőségének javítása a gazda­sági tevékenység tőrvényszerű jelensége, velejárója. Azt ls jól tudjuk, az egész élet állandó előrehaladás, aki nem tart vele lépést, lemarad. Ennek az el­méletnek a szellemében láttunk hozzá kohóművünk hosszú lejá­ratú termelési és fejlesztési ter­vének kidolgozásához. Ilyen for­mában két évre előre meghatá­roztuk a feladatokat, célokat, amit a vállalati pártkonferencia jóváhagyott. Említést kíván még, hogy ebben a fejlesztési terv­ben a tervmutatókon felüli, vál­lalásokkal bővített feladatok tel­jesítésének biztosításáról is szó van. Ezzel azt érjük el. hogy vállalatunk minden munkahe­lyén megteremtik a jó feltétele­ket a termelés további növelé­sére 1973-ban s az azt követő időszakban. — Megértésre találnak ezek a mozgósító intézkedé­sek a több mint huszonegy­ezres munkaközösségben? — Véleményünk szerint dol­gozóink a már bekövetkezett eredményekből látják és tapasz­talják, hogy intézkedéseinknek milyen célja van, mit szolgál­nak. Ezek nem utasítások, vagy parancsok, hanem inkább hat­hatós eszközei az egyének és a kollektívák kezdeményezése fej­lesztésének. Alapul szolgálnak a még jobb munkasikerek eléré­sére. Azt is meg kell mondanom, hogy a vállalati célkitűzések je­lentős részét maguk az üzem­részlegek közösségei javasolták, illetve észrevételeik, ajánlataik alapján kerültek a fejlesztési tervbe. Tehát dolgozóink jól is­merik, milyen feladatok állnak a Vasmű előtt, s ezeket felmér­ve érvényesítik kezdeményezé­süket, felajánlásaikat. A sike­res vállalási mozgalom legna­gyobb örömünkre nagyon egész­séges légkört teremtett munka­helyeinken, ahol az idén is szá­mos rekord született. Dolgo­zóinknál növekszik az elért eredmények feletti büszkeség érzése, fokozódik a nehézségek leküzdésére, a még jobb ered­mények, teljesítmények elérésé­re irányuló igyekezet, — Megemlítene néhány példát, igazgató elvtárs? — Nagyon szívesen. Például volt olyan időszak, amikor le­maradtunk az agglomerát ter­melésében, ami kötve van a nyersvasr, majd az acélterme­léssel. A dolgozók széles körű bevonásával elemeztük a hely­zetet, a helyszínen egyeztünk meg, mit kell tenni, milyen ha­táridőkön belül és milyen anya­gi érdekeltséggel. Az eredmény nem maradt el. Ami eddig le­hetetlennek tűnt, valósággá vált. Kilenc hónap alatt terven felül 185 000 tonna agglomerátot ter­meltünk, túlszárnyaltuk a nyers­vastermelést. Ezek a dolgozók ma még ennél merészebb célo­kat tűznek maguk elé. Az első nagyolvasztó főjavításával kap­csolatban — amire 1973 máso­dik negyedévében kerül sor — megtárgyaltuk a nagyolvasztó­részleg dolgozóival, milyen for­mában növelhetik, a jelenlegi állapothoz mérten, 30—40 szá­zalékkal a nyersvastermelést egy nagyolvasztónál. Személyek­re, kollektívákra szóló, határ­időhöz kötött feladatok szület­tek. Már októberben megkezd­tük teljesítésüket, s a kísérlet első eredményei már mutatkoz­nak. Űjabb rekordok láttak nap­világot, dolgozóinknak és mind­annyiunknak nagy örömet je­lentenek ezek a sikerek. Az első acélműben arra vonatkozólag történt elhatározás, hogy felté­teleket teremtenek a havi tel­jesítmény 10 százalékos növelé­sére. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy lehetséges az acélgyártás további fokozása. A dolgozók aktivitása a henger­dékben is szépen fejlődik. A széles-szalaghengersor dolgozói például vállalták, hogy terven felül hatezer tonna lemezgön­gyöleget termelnek. Ezáltal megközelítik azt a teljesítményt, mellyel bebiztosíthatják a jövő évi terv teljesítését. így sorol­hatnám a többi részleg dolgo­zóinak kezdeményezését is. — Végezetül, kérem, mond­jon néhány szót az idei fel­adatok teljesítéséről. — Előrebocsátom, derűlátók vagyunk, ami dolgozóink lelkes és sikeres munkájának köszön­hető. Ezt az esztendőt — túlzás nélkül állítom — szép sikerek­kel zárjuk. Az eddig elért ered­mények erre engednek követ­keztetni. Tervünket minden sza­kaszon teljesítjük. Eddig terven felül 60 000 tonna nyersvasat, 20 000 tonna acélt, 8000 tonna hengerelt árut termeltünk. Túl­teljesítjük a tervezett nyeresé­get. és sikerült tervszerűen csökkenteni a költségeket is. Ezzel jó feltételeket teremtet­tünk a jövő évi terv sikeres megvalósítására. Dolgozóink, a kommunisták és a pártonkívü­liek, széles körű érdekeltsége és érdeklődése vállalatunk élete, fejlődése iránt a legjobb bizto­síték arra, hogy a jövő évi igé­nyes feladatokat is valóra vált­suk. KULIK GELLÉRT Jubiláns kösjMése Mint a Szovjetunióban meg­alakult első csehszlovák had­test harcosa lépett felszabadított hazánk földjére 1945-ben Bagos Béla elvtárs, a Trebišovi Járási Nemzeti Bizottság mellett műkö­dő járási ellenőrzési bizottság elnöke, a volt királyhelmeci já­rás vezető párttitkára és egyéb tisztségek viselője, akinek 60. születésnapja alkalmából lozef Gazdik elvtárs, az SZLKP trebi­šovi járási bizottságának vezető titkára átadta a járási pártbi­zottság elnökségéiirfk üdvözlő levelét. Ebben elismerését és köszönetét fejezi ki a jubiláns­nak a munkásmozgalomban és a kommunista pártban végzett sokévi munkájáért. A jókívánsá­gokhoz ml ls csatlakozunk.

Next

/
Thumbnails
Contents