Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-23 / 277. szám, csütörtök

A Kelet-szlovákiai Vasmű az 1973. évre készül Lelkes munkából fakadó derííiás Az ötödik ötéves terv igényes feladatok megvalósítását várja a vaskohászat dolgozóitól is. A Kelet-szlovákiai Vasmű egyre növekvő részt vállal ezekhői a feladatokból. Évről évre többet kell termelnie mind a belföldi piac részére, mind exportra. Ebben az esztendőben — a szocialista munkaverseny és a dolgozók felajánlásai segítségével — a vasmű 6 milliárd 560 millió korona értékű árutermelést akar elérni. Michal HANKO mérnökkel, a Kelet-szlovákiai Vasmű vállalati igazgatójával a jövő évi feladatokról beszélgettünk. A bratislavai sajtóközpont építkezésén 1974 végére megteremtik annak a lehetőségét, hogy megkezdjék a műszaki berendezés szerelését. Az építkezésen eddig közel 12 ezer köbméter betont használtak fel. Képünkön a lotációs terem tetőzetét szerelik. (Felvétel: S. Petráš — CSTK) Napjaink szükséglete: a szelektált információ T Nélkülözhetetlen tájékoztatási rendszer a Csehszlovák Építésügyi Katalógus A technika forradalma az egész világon új horizontokat tár a legkülönbözőbb szakmákban dolgozó szakemberek elé. Szinte pillanatonként újabb és újabb eredmények születnek. Mindez a ma embere elé azt a feladatot állítja, hogy speciális ismereteket szerezzen. Ez egyben azt is jelenti, hogy szelektálni szükséges egymástól a korábban még együvé tartozó ismereteket a továbbfejlesztés érdekében, vagyis minél több szelektált információra van szükség. A szakmai ismertetések, könyvek, brosúrák, folyóiratok száma napról napra nő, nemcsak hazánkban, hanem az egész világon. Azt az óriási írott anyagot, amelyet egy-egy tudományos anyag elkészítéséhez szükséges lenne megkeresni és elolvasni, már képtelenség. A szakemberképzés, a továbbképzés és a tudományos eredmények fokozása egyaránt megköveteli, hogy a milliószámra menő szakanyagot feldolgozzák, szelektálják és differenciált információ gyanánt az érdekeltek rendelkezésére bocsássák. A szelektív információs rendszer különös jelentőségű az építőiparban, ahol Igen sokféle szakma képviselteti magát. Magyarországon az Építésügyi Tájékoztatási Központ fő feladatának tekinti és állandóan napirenden tartja azt a tevékenységet, amely lehetővé teszi hazai és nemzetközi információk beszerzését, feldolgozását és továbbítását. Éppen ezért az érintett témakörben évenként országos értekezletet is tartanak. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, az EFEDOSZ Termelési és Műszaki Osztálya és az Építésügyi Tájékoztatási Központ rendezésében október 23-án Budapesten került sor a IV. országos építésügyi tájékoztatási értekezlet megnyitására. A nagyfokú érdeklődésre volt jellemző, hogy a közel 400 fő magyar érdekelt mellett szép számmal vettek részt külföldi szakemberek is. Az értekezleten tíz magyar és külföldi előadás és sok hozzászólás hangzott el. Az előadók beszámoltak a hazájukban a témában elért módszerekről, eredményekről és tervekről. Ha a ta. pasztalatokat kellene összegezni, úgy fogalmazhatnánk meg az eredményeket, hogy azok tulajdonképpen regisztrálták a magyar és külföldi információs rendszerek feldolgozási módszereit. Az elhangzott előadások közül ezúttal Miloslav Maťašovskýnak, a Csehszlovák Építésügyi és Építészeti Központ igazgatójának előadását ismertetjük röviden, amely a csehszlovák építőanyagokra és termékekre vonatkozó tájékoztatási rendszerrel foglalkozott. Előadásában elmondta, hogy az építésügyi tájékoztatási rendszernek elválaszthatatlan része az építkezéseknél felhasznált termékekre vonatkozó tájékoztatás. Ezek igen sajátos jellegű tájékoztatások és lényegesen eltérnek a szakirodalmi és szabványosítási jellegűektől és információs forrásoktól — amelyeket a tudományos-műszaki tájékoztatási központban általánosságban alkalmaznak. Addig, amíg a tájékoztatási dolgozók az első esetben az elsődleges tájékoztatási forrásokat (könyvek, folyóiratcikkek, zárójelentések, szabadalmak, szabványok stb.) gyűjtik össze és dolgozzák fel másodlagos források formájában (dokumentációs jegyzetek, resersek, kivonatok, szemlék stb.), — a második esetben a műszaki adatokat, a karakterisztikákat stb. gyűjtik össze és azokat dolgozzák fel elsődleges információs források formájában, például katalóguslapok, katalógusok, tanulmányok stb. Az építőiparban felhasználható termékek katalógusát majdnem valamennyi kapitalista államban és a KGST tagországaiban is kiadják. Az ilyen katalógusokat a szocialista országokban rendszeresen csak az utóbbi öt-nyolc év óta dolgozzák fel, de ma már ezek ls értékes nélkülözhetetlen alapokat jelentenek nemcsak a beruházók, a tervezők és az építészek munkájához, hanem az építőipari, a termelő- és a szállítóvállalatok részére is. Az építőiparban a katalogizáló tevékenység fejlesztésére irányuló első kísérleteket Csehszlovákiában már a második világháború után megkezdték. Az egész folyamat azonban a 22 év alatt (1945—1967) teljesen ösztönösen ment végbe, anélkül, hogy azt irányították volna, vagy pedig a központi szervek utasításokat, illetve Irányvonalakat adtak volna ki. 1967-ben az életszínvonal emelésére irányuló követelmények többek között megkívánták a katalógus egész problémájának alapvető megoldását és az ehhez szükséges másfajta intézkedések megtételét. Elhatározták, hogy központosítani kell a katalogizáló tevékenység irányítását, ehhez egységes metodikát kell kidolgozni és egymáshoz kapcsolódó osztályozó rendszert kell kialakítani, amely a gyakorlatban is felhasználható. A katalogizálási tevékenység kiépítését, koordinálását, irányítását és igazgatását — egészen a katalógusrendszerek kidolgozásáig és a katalógusrészek öszszeállításáig a Csehszlovák Építésügyi és Építőművészeti Központra (CSVA) bízták, amely intézetnek ezen a területen hatékony segítséget kellett nyújtani az iparvállalatoknak és a kutató-, valamint a tervezőintézeteknek. 1967-ben kezdte meg a CSVA kiadni a Csehszlovák Építésügyi Katalógust. A katalógusba folyamatosan felvették az összes anyagokat és termékeket, amelyekre vonatkozóan a gyártó meg tudta adni az alapvető adatokat a termék tulajdonságaira és felhasználhatóságára vonatkozóan a CSVA által kiadott metodika szerint. A gyártó ugyancsak szavatol a katalóguslapban levő információk tartalmáért is. Ebben a formában az év első féllének végéig 2050 katalóguslapot adtak ki, — amelyeken mintegy 24 000 terméket tartanak nyilván. A katalóguslapok megrendelői — számuk kb. 6500 — az újonnan kiadott lapokat katalóguskönyvben gyűjtik össze. A katalógus ily módon a mai napig 6 kötetet képez. A Csehszlovák Építésügyi Katalógus tehát az egyes katalóguslapok rendszeresen összeállított gyűjteményét képezi. A katalóguslap az információs anyag sajátos fajtája, amely konkrét tájékoztatást nyújt az építőanyagipar, valamint az építésügy részére termékeket szállító egyéb iparágak jelenlegi gyártási választékáról. A katalóguslapok kidolgozásánál a CSVA együttműködik a gyártókkal, (termelőüzemekkel, vezérigazgatóságokkal stb.), és megtárgyalja velük a katalóguslapok kidolgozásához szükséges adatokat. Annak érdekében, hogy a katalóguslapban szereplő információk és értékek, különösen a termékek műszaki paraméterei, tulajdonságai és felhasználhatósága a felhatalmazott vizsgálóintézetekben végzett objektív vizsgálatok eredményei legyenek, együttműködik a Szabvány- és Mértékügyi Intézettel (UNM), valamint az illetékes állami vizsgálóintézetekkel is. Valószínűleg a jelen ötéves terv utolsó éveiben sikerül kiépíteni a Csehszlovák Építésügyi Katalógust oly módon, hogy nemcsak hivatalos alapadatokat és segítséget jelentsen az összes felhasználónak, hanem egyidejűleg a katalogizálási tevékenység következő időszakára az információk és az adatok kiindulóforrását is biztosítsa. A következő szakasz az ezt, követő ötéves tervben fog megvalósulni, amikor már szeretnénk áttérni az automatizált adatfeldolgozásra, és a korszerű számítástechnika kihasználására — fejezte be előadását Miloslav Matašovský. DR. MÉRŰ ÉVA — Igazgató elvtárs, közeleg az év vége, előreláthatólag s'keresen zárják, de milyen új feladatokat hoz az új esztendő? — A jövő évre kiadott tervirányszámok szerint feladataink az eddiginél még igényesebbek lesznek. A termelés közel tíz százalékos növekedését már a jelenleg is túlterhelt kapacitással dolgozó üzemrészlegekben kell biztosítanunk. Nyersvasból 8,96 százalékkal többet kell gyártanunk, s emellett a főjavítás idejére 110 napig üzemen kívül lesz az első nagyolvasztó. Acélból 7,04. hengerelt áruból 11,5 százalékkal többet kell előállítanunk. Az árutermelés 10 százalékkal, a munkatermelékenység 7,4 százalékkal fokozódik. Az anyagi költségek 2,8 százalékos csökkenése mellett a nyereség 40 százalékos növekedésére számítunk. Rá kell mutatnom arra is, hogy a 182 millió korona ráfordítást igénylő főjavítás az első nagyolvasztón megnehezíti munkánkat. A főjavítás idején kevesebb lesz a folyékony fém, ennek következtében közel 100 000 tonnával csökken az acélgyártás. Az 1973. évre érvényes tervirányszámok már számítanak az épülőben levő második acélmű termelésére is. Az építkezés jelenlegi üteme nem a legbiztatóbb. Ezeknek a várható nehézségeknek a figyelembevételével növeli gondjainkat az a tény, hogy mind a nagyolvasztó, mind más üzemrészlegek javítási költségeit saját költségvetésünkből fedezzük. — Ezek szerint nehéz helyzetben készülnek a jövő tennivalóira. — Valóban így van, de tudatában vagyunk annak, hogy a termelési feladatok növekedése, a gazdaságosság és a termékek minőségének javítása a gazdasági tevékenység tőrvényszerű jelensége, velejárója. Azt ls jól tudjuk, az egész élet állandó előrehaladás, aki nem tart vele lépést, lemarad. Ennek az elméletnek a szellemében láttunk hozzá kohóművünk hosszú lejáratú termelési és fejlesztési tervének kidolgozásához. Ilyen formában két évre előre meghatároztuk a feladatokat, célokat, amit a vállalati pártkonferencia jóváhagyott. Említést kíván még, hogy ebben a fejlesztési tervben a tervmutatókon felüli, vállalásokkal bővített feladatok teljesítésének biztosításáról is szó van. Ezzel azt érjük el. hogy vállalatunk minden munkahelyén megteremtik a jó feltételeket a termelés további növelésére 1973-ban s az azt követő időszakban. — Megértésre találnak ezek a mozgósító intézkedések a több mint huszonegyezres munkaközösségben? — Véleményünk szerint dolgozóink a már bekövetkezett eredményekből látják és tapasztalják, hogy intézkedéseinknek milyen célja van, mit szolgálnak. Ezek nem utasítások, vagy parancsok, hanem inkább hathatós eszközei az egyének és a kollektívák kezdeményezése fejlesztésének. Alapul szolgálnak a még jobb munkasikerek elérésére. Azt is meg kell mondanom, hogy a vállalati célkitűzések jelentős részét maguk az üzemrészlegek közösségei javasolták, illetve észrevételeik, ajánlataik alapján kerültek a fejlesztési tervbe. Tehát dolgozóink jól ismerik, milyen feladatok állnak a Vasmű előtt, s ezeket felmérve érvényesítik kezdeményezésüket, felajánlásaikat. A sikeres vállalási mozgalom legnagyobb örömünkre nagyon egészséges légkört teremtett munkahelyeinken, ahol az idén is számos rekord született. Dolgozóinknál növekszik az elért eredmények feletti büszkeség érzése, fokozódik a nehézségek leküzdésére, a még jobb eredmények, teljesítmények elérésére irányuló igyekezet, — Megemlítene néhány példát, igazgató elvtárs? — Nagyon szívesen. Például volt olyan időszak, amikor lemaradtunk az agglomerát termelésében, ami kötve van a nyersvasr, majd az acéltermeléssel. A dolgozók széles körű bevonásával elemeztük a helyzetet, a helyszínen egyeztünk meg, mit kell tenni, milyen határidőkön belül és milyen anyagi érdekeltséggel. Az eredmény nem maradt el. Ami eddig lehetetlennek tűnt, valósággá vált. Kilenc hónap alatt terven felül 185 000 tonna agglomerátot termeltünk, túlszárnyaltuk a nyersvastermelést. Ezek a dolgozók ma még ennél merészebb célokat tűznek maguk elé. Az első nagyolvasztó főjavításával kapcsolatban — amire 1973 második negyedévében kerül sor — megtárgyaltuk a nagyolvasztórészleg dolgozóival, milyen formában növelhetik, a jelenlegi állapothoz mérten, 30—40 százalékkal a nyersvastermelést egy nagyolvasztónál. Személyekre, kollektívákra szóló, határidőhöz kötött feladatok születtek. Már októberben megkezdtük teljesítésüket, s a kísérlet első eredményei már mutatkoznak. Űjabb rekordok láttak napvilágot, dolgozóinknak és mindannyiunknak nagy örömet jelentenek ezek a sikerek. Az első acélműben arra vonatkozólag történt elhatározás, hogy feltételeket teremtenek a havi teljesítmény 10 százalékos növelésére. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy lehetséges az acélgyártás további fokozása. A dolgozók aktivitása a hengerdékben is szépen fejlődik. A széles-szalaghengersor dolgozói például vállalták, hogy terven felül hatezer tonna lemezgöngyöleget termelnek. Ezáltal megközelítik azt a teljesítményt, mellyel bebiztosíthatják a jövő évi terv teljesítését. így sorolhatnám a többi részleg dolgozóinak kezdeményezését is. — Végezetül, kérem, mondjon néhány szót az idei feladatok teljesítéséről. — Előrebocsátom, derűlátók vagyunk, ami dolgozóink lelkes és sikeres munkájának köszönhető. Ezt az esztendőt — túlzás nélkül állítom — szép sikerekkel zárjuk. Az eddig elért eredmények erre engednek következtetni. Tervünket minden szakaszon teljesítjük. Eddig terven felül 60 000 tonna nyersvasat, 20 000 tonna acélt, 8000 tonna hengerelt árut termeltünk. Túlteljesítjük a tervezett nyereséget. és sikerült tervszerűen csökkenteni a költségeket is. Ezzel jó feltételeket teremtettünk a jövő évi terv sikeres megvalósítására. Dolgozóink, a kommunisták és a pártonkívüliek, széles körű érdekeltsége és érdeklődése vállalatunk élete, fejlődése iránt a legjobb biztosíték arra, hogy a jövő évi igényes feladatokat is valóra váltsuk. KULIK GELLÉRT Jubiláns kösjMése Mint a Szovjetunióban megalakult első csehszlovák hadtest harcosa lépett felszabadított hazánk földjére 1945-ben Bagos Béla elvtárs, a Trebišovi Járási Nemzeti Bizottság mellett működő járási ellenőrzési bizottság elnöke, a volt királyhelmeci járás vezető párttitkára és egyéb tisztségek viselője, akinek 60. születésnapja alkalmából lozef Gazdik elvtárs, az SZLKP trebišovi járási bizottságának vezető titkára átadta a járási pártbizottság elnökségéiirfk üdvözlő levelét. Ebben elismerését és köszönetét fejezi ki a jubilánsnak a munkásmozgalomban és a kommunista pártban végzett sokévi munkájáért. A jókívánságokhoz ml ls csatlakozunk.