Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-23 / 277. szám, csütörtök

B ART A GYULA: TÉLI KIKÖTŐ (olaj) Sokrétű művész BARTA GYULA 50 ÉVES Életének és alkotó aktivitásának, művészi beérésének jelentős határkövéhez érkezett Barta Gyula festőművész. Ma, november 23-án tölti be ötvenedik évét. Barta Gyula Štúrovóban (Párkány) született. Középiskoláit Nové Zámkyban (Érsekújvárott) és Esztergomban végezte. Hogy már iskoláskorában megnyilvánuló rajz- és íestőkészségét tovább fejlessze, előbb Budapesten tanult két évig Gallé Tibornál, majd visszatért hazájába, és Bratislavában elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát, Ján Mudroch és Dezider Miiig személyében kiváló mesterek szakmai irányításával. A főiskola után eleinte főleg a propagáció területén dolgozott: politikai- és filmplakátokat készített, kiállításokat tervezett. Am a képzőművészetek iránt érdeklődők hamarosan megismerkedhettek egy „festötrióval", amelynek tagjai: Barta Gyula, Drexler Károly és Szabó Sándor kitartó szenvedéllyel a tájképfestészetnek szentelték magukat. A három fiatal művész bejárta és megörökítette a Garam egész felső vidékét Helpától Telgárton át Breznóig. Munkáikat 1952-től sűrűn tárták a közönség elé egyéni és országos kiállításokon. Barta Gyula 1952-ben Drexler Károllyal, majd 1954-ben és 1958-ban önállóan állított kl Bratislavában, vidéki városokban és üzemekben is. Az első hazai sikerek után külföldi kiállítások következtek: Párizsban, a Szovjetunióban, Olaszországban, a balkáni államokban, Lengyelországban és legutóbb tankönyv-illusztrátorként Budapesten. Barta Gyula 1969 óta a monumentális dekoratív festészet felé fordult. Különféle anyagok felhasználásával az úgynevezett strukturális festészetet, tartalmában pedig az Ipari festészetet kezdte kultiválni. Saját meghatározása szerint „igyekszik megragadni a modern táf líráját". Képein a szín a domináns, a racionális rajz kísérője, így keresi a modern városábrázolás kifejezési eszközeit, a város jellegét részleteiben akarja felmutatni. Barta egyidejűleg foglalkozik „art protisz"-szal és más modern megoldásokkal, anyagokkal ls, a plaszticitás fokozása céljából. Nevét például monumentális mozaik munkák őrzik meg a párkányi cellulóze-gyár falain, amelyekhez üveget és márványkövet alkalmazott. Művészi eredményeit szakmai körökben és a kulturális köztudatban egyaránt számontartják, ötvenedik életévét munkalendületének virágjában érte meg. Kívánjuk, hogy ez a virágzás tartós legyen, és a jövőben ls nemes, az emberi és szociális haladásnak elkötelezett, gazdag termést hozzon. —Igo— A MHAT együttesét várjuk hazánkba K. Sz. Sztanyiszlavszkij, a Moszkvai Makszim Gorkij Színház egyik alapítója szerint a színház a nemzetek közti barátság elmélyítésének egyik leghathatósabb eszköze. A csehszlovák—szovjet barátság hónapjában ennek a célkitűzésnek a jegyében élvezhetjük hazánkban a Szovjetunió kimagasló kulturális akcióit. A legjobb szovjet színművészeket és együtteseket látjuk vendégül, melyeknek fellépte felejthetetlen benyomásokat hagy a közönségben. Élénk érdeklődés előzi meg az 1896-ban, az Orosz Szociáldemokrata Párt első kongreszszusa idején megalapított, ezúttal negyedszer hazánkba érkező rendkívül népszerű moszkvai Mhat Színház előadásait is. Az együttes, melynek műsorán az orosz klasszikusokon kívül modern szovjet és külföldi szerzők darabjai váltakoznak, turnéját Bratislavában december 3-án kezdi meg, december 11-től pedig a Prágai Tyl Színházban lép fel. Gorkij „Utolsók" című darabját mutatja be elsőnek, melyet már 1906-ban, majd 1922-ben játszott, és 1956ban is műsorára tűzött. A Mhat további programja keretében Csehov Három nővérét, valamint A. és P. Turov „Egyetlen tanú" című mai darabját adja elő. —A-m— Szemtől szemben a választókkal A FELSZABADULAS HUSZONNYOLC ÉV TÜKRÉBEN Vefké Trakany (Nagytárkány) országunk keleti részén, a szovjet és magyar határ csücskében található. A krónika szerint több mint 500 éve, hogy Nagytárkány, Illetve a vele egybe épült Kistárkány az Alföld kapunyitója. Itt válik a Tisza igazi síksági folyóvá, itt kezd kanyarogni. Ezen a részen terem az ország legjobb ízű jonatán almája. De nemcsak az ízletes jonatán és a jól ismert szilvórium terem meg itt, hanem a drága szivar- és cigarettadohány, valamint az ízletes paprika, paradicsom és képoszta is. Sajnos, az említett értékek ellenére is a község több mint 500 éven keresztül, azaz kezdetétől fogva nyomorgott. Kereseti lehetőség itt vajmi kevés volt. Azok, akik az uraságnál nem kaptak napszámot, kénytelenek voltak naponta 20 —30 kilométert menni munka után. A falunak egészen a felszabadulásig nem volt egyetlen kövezett utcája. A község fiataljai kocsmákban töltötték szabad idejüket. Moziról vagy művelődési házról álmodni se mertek. 1944. november 23-a jelentős határkő a község életében. Falum felszabadulásának napján még csak serdülő kamasz voltam, de első találkozásom a szovjet katonákkal ma ls ott él legszebb gyermekkori emlékeim között. Hozzánk 24 szovjet és két román katona jött egyszerre. Talán azért, mert a község szélén laktunk, vagy közben hírt szereztek arról, hogy az édesapám is vöröskatona volt. Nálunk rendezték be a parancsnokságot. Még ma is örömmel gondolok vissza arra, amikor az egyik katona melegen magához ölelt és egy tucat színes ceruzát nyomott a kezembe, sírva fakadt öcsémnek pedig a sípját ajándékozta oda. Meg arra a pillanatra, amikor a katonák parancsnoka hálával csókolta meg édesanyám munkától kérges kezét. Azon az estén, bár ezelőtt sohasem láttuk egymást, már úgy éreztük magunkat, mint régi Jő barátok. A község igazi fejlődése a földművesszövetkezet megalakulásával kezdődik. Igaz, évek során a szövetkezet, mely eleinte az elsők között volt, hanyatlott, ezért állami gazdaságot hoztak létre a faluban. Jelenleg a Verké Trakany-i Állami Gazdaság a Kráľovský Chlmec-i (Királyhelmec) igazgatóságon belül a legjobb. Itt érték el a gazdaságokon belül a legjobb gabona-, dohány- és kukoricatermést, valamint az egy hektárra eső legnagyobb cukorrépahozamot. Az állami gazdaságban ma sok fiatal is dolgozik. A községben egy teljesen új negyed épült. Minden házban rádió, és csaknem minden másodikban televízió van. Nem hiányoznak a személygépkocsik sem. A falu a felszabadulás előtt szinte el volt zárva a világtól, ma össze van kötve a környék minden falvával és a járási székhellyel. Bár a község ma is mezőgazdasági Jellegű, a mezőn ringó ponyvabölcsőket márcsak hírből ismerik: a dolgozó édesanyák gyerekei óvodába járnak. Eltűntek a piszkos és füstös kocsmák, helyüket szép kávéház foglalta el. A község évről évre fejlődik. KERTÉSZ FAL Gyermekeink van szó Sok esetben az idősebbek csupán szórakozásból, sok esetben maguk a szülők és nagyszülők puszta büszkeségből, hogy a kisgyerek már ezt is tudja, tanítják meg a gyermekeket a gyufa vagy a nagyapa cigarettájának, pipájának meggyújtására, vagy éppenséggel a tűzhelyekbe való begyújtásra. De senki sem számol a meggondolatlan cselekedet lehetséges következményeivel. Tfiz esetén bizony sokszor hiába kérdezzük: ki és mikor tanította meg a kis gyújtogatót a veszedelmes szórakozásra. A gyermekek okozta tüzesetek újra meg újra ismétlődnek, s ez szinte arra kényszerit, hogy feltegyük a kérdést: ki a bűnös? A gyermek? A felnőttek? Továbbá ki és mit tehetne annak érdekében, hogy a gyermekek kevesebb tűzvésznek legyenek a közvetlen okozói. A gyermek szeme előtt hagyott gyufásdoboz, az első kísérletek a tűzzel a bevezetője a gyermekek okozta tragédiáknak; melyek számtalan esetben kórházi ágyon, sokszor pedig a temetőben végződnek. A felnőttek rossz példája, a szülők gondatlansága és a barátok mind részesei annak, hogy csupán két év leforgása alatt Szlovákiában 557 tűzesetet okoztak a gyerekek, s ez több mint hétmillió korona kárt tesz ki. Fájó és pótolhatatlan veszteség az elpusztult gyermekek élete. Hazánkban évente átlag harminc gyermekélet esik áldozatául a lángoknak. Egyetlen hatásos orvosság a gyermekek foglalkoztatottsága, a megfelelő szülői gondoskodás. És természetesen a helyes iskolai nevelés. Tartsuk számon, mivel és hol tölti a gyermek szabadidejét. A gyermek a nemzet Jövője és a család legdrágább kincse, szoktuk hangoztatni, ezért igyekezzünk megelőzni a gyermektragédiákat. Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt annak érdekében, hogy megakadályozzuk a gyermekek tűzzel való játszásának lehetőségét. SŰMEGH LAJOS A Nemzeti Front választási proramjának megvalósítása után nagy változás tapasztalható majd Dulovce (Űjgyalla) község arculatán. Még csak egy esztendő telt el a választások óta, de a községbe látogató már észre veheti a változások jeleit: nagyszerű ütemben fejlődő, újjáépülő község képe tárul eléje. A szebbnél szebb házak azt a benyomást keltik, mintha tulajdonosaik abban versenyeznének: kié a szebb? Kajan Augusztín elvtárstól, a hnb elnökétől megtudtam, hogy a változások a 28-tagú hnb-nek köszönhetők, mert a képviselők valamennyien sokat tesznek, hogy a választási programot teljesítsék. Közülük l

s kitűnik lelkesedésével, szorgalmával a már nyugdíjas Laktis Pál, aki 1954 óta tagja a helyi nemzeti bizottságnak. Népszerű a lakosság körében, nagy a tekintélye is, melyet példaadásával vívott ki. Milyen munkát végeztek el egy év alatt a községben? Erre kerestünk választ. Modernizálták a község villanyvilágítását. Ma már az utcákon mindenhol neonlámpák világítanak. A fából készített villanyoszlopokat kicserélték betonoszlopokra. Befejezéséhez közeledik a kultúrház javítása, amely csak amolyan ideiglenes, hisz az egyik régi iskolaépületet alakították át. A javítási munkálatokra 150 000 koronát költöttek. Viszont örvendenek a lakosok, mert olyan filmvetítőgépet vásároltak, mely lehetővé teszi, hogy szélesvásznú, színes filmeket is vetíthessenek. A legnagyobb örömet azonban az okozta, hogy a felsőbb szervek hivatalosan is megerősítették a hírt: a következő választási programban feltétlenül szerepelni fog az új kultúrház felépítése. Két nagyon fontos útszakaszon elvégezték a kanalízációs munkálatokat. Ez már csak azért is fontos volt, hogy a tanulóifjúság iskolába menet ne a fűúton közlekedjék, ahol mindig balesetveszély fenyeget. Folyamatban van a helyi kommunikációk építése. Sajnos, a munkálatok befejezése már késik. A 2,2 millió koronás befektetést ígénýlô munkálatok végrehajtója a Járási Építőipari vállalat nem váltotta he ígéretét, s dolgozóinak munkája csalódást okozott a lakosok körében. A választási program évente 8 családi ház építését irányozta elő. Nos, ezt jóval túlteljesítették, mert az idén legalább kétszer annyit építettek. Komoly gond a cigányszármazású lakosok életszínvonalának emelése. A hnb valamenynyi családnak lehetővé tette, hogy 40 ezer koronás kölcsönt kapjon házépítésre, de ezt a lehetőséget eddig csak két család használta ki. A cigányok nagyobb része megérti a hnb kezdeményezését, bár vannak reménytelen esetek is. A hnb tagjai nagyszerű agitációs munkát fejtettek ki a járdaépítés érdekében. Már széthordták a kavicsot, beosztották a mesterembereket. A nagy lelkesedést azonban lelohasztotta a cementhiány. A hnb 20 tonna cementet igényelt, viszont ígéreten kívül egyebet nem kapott. Az idén tehát elmarad a járdaépítés. A hnb hamarosan beszélgetést rendez. Az akció neve: „Szemtől szemben a választókkal". Ezen a találkozón válaszolnak majd a választók kérdéseire, tájékoztatják őket a program megvalósításának eredményeiről, a problémákról. KOLOZSI ERNŐ Hírnevét öregbítő kisipari szövetkezet Több mint négyszáz embert, köztük vakokat is foglalkoztat Sirk községben a Gemer nevű kisipari szövetkezet, amely útjelzőtáblákat és a Škoda MB személygépkocsinál használt olajszűrőket készít. Ezenkívül több százféle karácsonyfadísz előállításával is foglalkozik. Különösen keresettek a kézifestésű üveggömbjel, melyekből az USA-ba, Olaszországba, Angliába és más államokba is exportálnak. Ide, félmillió korona értéket meghaladó exporttervét már októberben teljesítette és azóta a hazai piac számára gyártja termékeit. Legújabban vasból készült hófogók gyártásával is foglalkozik a szövetkezet. Ebből már eddig több mint ötszáz métert gyártott. —k teľ- * • jHk • - 1 ^ijöpállli.lí: í. :s:|p l-I > !, ifj tp-i

, J "M 'v. íL A nitrai járás efsz-einek halastavaiban teljes ütemben folyik a halászat. A tíz halastóból az idén 600 mázsa hal lehalászását tervezik, ennek felét a halállomány feltöltésére, másik felét árusításra szánják. Felvételünk a járokí halászatnál készült. (Felvétel: P. MatysJ 1972. XI. 23