Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-23 / 277. szám, csütörtök

SZÍRIA MEGTOROLJA AZ AGRESSZIÓT Bevetésre készítik elő az amerikai bombázókat „valahol" Dél­Vietnamban. Az utóbbi napokban az amerikai bombázók példátlan méretű támadásokat intéztek a demokratikus Vietnam ellen. (CSTK — VNA) FOKOZÓDÓ LÉGITÁMADÁSOK (Folytatás az 1. oldalról) is részt venne a tűzszünet élet­beléptetése után működésbe lé­pő, nemzetközi, tűzszüneti el­lenőrzési bizottságban. Ottawa — Mitchell Sharp ka­nadai külügyminiszter, aki hét­főn New Yorkban megbeszélé­seket folytatott Rogers ameri­kai külügyminiszterrel, kedden Ottawában tartott sajtóértekez­letén kifejtette Kanada állás­pontját a nemzetközi, tűzszüne­ti ellenőrzési bizottságban való esetleges részvételéről. Sharp kijelentette, országa csak ak­kor képviselteti magát ebben a bizottságban, ha arra a vietna­mi konfliktus valamennyi részt­vevője felkéri. Phnom Penh elszigetelődik Phnom Penh—Hanoi — A hír­ügynökségek szerdán a kam­néhány sorban GROMIKO szovjet külügymi­niszter Moszkvában fogadta Au­lakit, a Jemeni Népi Demokra­tikus Köztársaság külügyminisz­terét. GE0RGES P0MPID0Ü francia köztársasági elnök ötnapos af­rikai látogatása során Felső­Volta fővárosába érkezett. WILLY BRANOT nyugatnémet kancellár és Walter Scheel kül­ügyminiszter a parlamenti vá­lasztások óta kedden este tar­tott első alkalommal hosszabb megbeszélést a koalíciós pártok jövendő együttműködéséről. EYSKENS belga miniszterel­nök hivatalosan is bejelentette kormánya lemondását. DOBRINYIN, a Szovjetunió washingtoni nagykövete jubi­leumi emlékérmet adott át John Fittmannak és Carl Winternek, a Daily World szerkesztőinek a Lenin-centenáriummal kapcsola­tos kiváló munkásságukért. RÓBERT BALLANGER, az FKP parlamenti csoportjának vezető­je felhívta a kormányt, hogy is­merje el a Német Demokratikus köztársaságot. JUMZSAGIJN CEDENBAL Ha­vannából hazatérőben Moszkvá­ba látogatott. BUKARESTBEN befejeződött a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának plenáris ülése. A SZOVJETUNIÓ megalakulá­sa 50. évfordulója alkalmából Moszkvában megjelent Zlato­polszkij „A Szovjetunió meg­alakulása" című műve. SZÓFIÁBAN tudományos kon­ferencia kezdődött a tudomá­nyos-műszaki forradalom és az ideológiai harc összefüggései­ről. A konferencián szovjet és csehszlovák küldöttség is részt vesz. JACK LYNCH, az Ir Köztár­saság elnöke a hét végén Lon­donban Heath brit miniszterel­nökkel folytat megbeszéléseket. bodzsai népi felszabadító erők újabb sikereiről számolnak be. A szabadságharcosok néhány nap óta tüzérségi támadásaik­kal súlyos károkat okoznak az ellenségnek a Phnom Penhtől 70 kilométerre délre fekvő stra­tégiai fontosságú Takeo tarto­mányban. A felszabadító erők szomba­ton a kambodzsai fővárostól 56 kilométerre északnyugatra meg­semmisítettek egy 50 járműbői álló katonai gépkocsioszlopot és a hét elején támadásokat intéztek a stratégiai fontosságú 1. és 4. számú országút ellen. A „Nhan Dan" című hanoi lap szerdai kommentárjában azt írja: a Nixon kormány akkor sem képes megmenteni az el­szigetelődéstől és a végső pusz­tulástól a Phnom Penh-i rend­szert, ha a fegyverek és kato­nai felszerelések egész arzenál­ját szállítja Kambodzsába. A huszonharmadik San Diego — Az ecuadori haditengerészet újabb három amerikai halászhajót fogott el, s ezzel az idén ecuadori kikö­tőkbe vontatott engedély nélkül halászó hajók száma elérte a huszonhármat. Ecuador más dél-amerikai országokhoz ha­sonlóan, felségvizeinek — ha­lászati vizeinek — határát 200 tengeri mérföldben állapította meg, az Egyesült Államok azon­ban csak 12 mérföldet hajlandó elismerni. A múlt héten egy­szerre tíz hajót fogtak el az ecuadoriak, de 650 ezer dollár büntetés lefizetése után vala­mennyit szabadon engedték. Kom m en tárunk Aligha nevezhető túlzásnak, ha leszögezzük: a földkerekség haladó közvéleménye e napok­ban Helsinki felé tekint. Két­ségtelen, hogy a finn főváros­ban folyó tanácskozások, ame­lyek napirendjén az európai biz­tonsági és együttműködési kon­ferencia előkészítése szerepel, történelmi jelentőségűek, hosz­szú Időszakra megszabhatják kontinensünk légkörének alaku­lását. A nagyköveti szintű mul­tilaterális tárgyalások elsőren­dű feladata az európai együtt­működési és biztonsági konfe­rencia összehívása időpontjá­nak a kitűzése, napirendjének és ügyrendjének a meghatáro­zása. Ami a konferencia napi­rendjét illeti, a szocialista tár­sadalomközösség országai az európai biztonság és együttmű­ködés alapelveinek a kérdés­csoportját helyezik előtérbe. Ez­zel függ szorosan össze a to­vábbi témakör, amely az együtt­működés gyakorlati megvalósu­lását körvonalazná, természete­sen a gazdasági, tudományos­műszaki, kereskedelmi és nem utolsósorban a kulturális kap­csolatok fejlesztésének, kibőví­tésének a szintjén. Ezzel egy­idejűleg hangsúlyozott figyel­met érdemelnek a környezet­védelemmel összefüggő problé­mák. Nos, nyilvánvaló, hogy az említett témakörök nem csupán Európa, hanem a világbéke megszilárdítása szempontjából is rendkívüli fontosságúak. Ép­„Sürgős intézkedések" térségében Damaszkusz—Tel-Aviv — Az egymásnak homlokegyenest el­lentmondó veszteséglistákból is kitűnik, hogy a szírial-^izraeli tűzszüneti vonal mentén lefolyt tízórás tüzérségi, páncélos és légicsata mindkét részről nagy áldozatokat követelt. Ennek megfelelően erős a feszültség a térségben, s nyugati megfigye­lők a harcok folytatására szá­mítanak. Szíria ugyanis az is­mételt, s egyre sűrűbben „ada­golt" izraeli agressziók ellené­re sem hagy föl a palesztin gerillák hatékony támogatásá­val, s elkötelezte magát amel­lett is, hogy valamennyi ellene irányuló akciót azonnal meg­torol, s nem enged Izrael kato­nai zsarolásának. A hírügynökségi találgatások elsősorban annak szólnak most, milyen segítséget kap a fenye­getett ország szövetségeseitől, Egyiptomtól és Líbiától. Közis­mert, hogy az Arab Köztársasá­gok Államszövetségében tömö­rült három ország miniszterta­nácsa szeptemberben ünnepé­lyesen kijelentette: ha bárme­lyik tagországot támadás érné, azt a föderáció egészét ért ag­ressziónak fogja tekinteni. En­nek a deklarációnak a fényében kell vizsgálni az egyiptomi kor­mány keddi ülését, amely — tekintettel a szíriai—izraeli tűz­szüneti vonalon folyó esemé­nyekre — „sürgős intézkedése­ket" határozott el. A damaszkuszi rádió közlése Feszültség a tűzszüneti vonal szerint a külügyminisztérium tájékoztatta az ország nagykö­vetségeit és ENSZ-misszióját az izraeli támadásról. Emlékiratá­ban a minisztérium hangoztat­ta: „Ezek az agressziók, melyek ma és az elmúlt néhány nap során sorozatosan megismétlőd­tek, nem tesznek különbséget polgári és katonai célpontok között. Ez alkalommal is szá­mos polgári személy — több asszony és gyermek — sebesült, illetve halt meg", Ugyancsak a damaszkuszi rá­dió jelentette ki. hogy Szíria, amikor felveszi a harcot az agresszorral, az „egész arab nemzet biztonságát védelmezi". Fegyelemsértés Kairó — Az egyiptomi légi­erő huszonnégy földi szolgála­tot teljesítő tisztjét vették őri­zetbe amiatt, mert katonai fegyelem megsértésével bizo­nyos dolgokat vita tárgyává tet­tek" — jelentette be Szajed Ma­réi, az Arab Szocialista Unió első titkára egy manszurai tö­maggyűlésen. Ugyanakkor hoz­zátette, hogy a tisztek ellen in­dított vizsgálatot „ellenséges rádióadások puccskísérletté fúj­ták fel, amelyben állítólag 700 katonatiszt vett volna részt". Maréi közölte, hogy a hu­szonnégy tiszt közül tizenket­tőt szabadlábra helyeztek; a többiek ügyében folyik a vizs­gálat. Peron feltételei Buenos Aires — fuan Peron tábornok, volt argentin diktá­tor visszautasított mindennemű párbeszédet az argentin kor­mánnyal, és kizárólag a kato­nai juntával hajlandó tárgyalni — jelentette be Hector Cam­pora, az ex-elnök személyes megbízottja, miután kétórás megbeszélést folytatott a pero­nista vezérekkel. Campora azt is közölte, hogy a fuszticialista Párt által szombatra a Buenos Aires-i autóstadionban tervezett Makariosz nyilatkozata Nicosia — A nagy nemzetkö­zi kérdések megoldására irá­nyuló erőfeszítések és a fe­szültség enyhülésére valló újabb Irányzatok kedvező hatást gya­korolhatnak a ciprusi kérdés rendezésére is — jelentette ki a Vradini című görög lapnak adott nyilatkozatában Makari­osz ciprusi elnök. pen ezért feltétlenül alapos és körültekintő előkészítést tesz szükségessé a konferencia ösz­szahívása. Természetesen most, hogy a Dipoli tárgyalótermeiben meg­kezdődtek a konkrét előkészü­Napirenden: a béke letek, elfoglalták helyüket az európai országok, valamint az Egyesült Államok és Kanada képviselői, nem feledkezhetünk meg néhány alapvető jelentő­ségű tényről. Többek között ar­ról, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívását a Varsói Szerződés tagállamai kezdeményezték. A szocialista országok védelmi ka­tonai szerződésének Politikai Tanácskozó Testülete első ízben 1966-ban bukaresti ülésén ja­vasolta a konferencia összehí­vását. Ezt követte 1969-ben a budapesti felhívás, amelynek nyomán valóban minden idők egyik legnagyobb méretű dip­lomáciai aktivitása vette kez­detét kontinensünkön. Persze, neon árt hangsúlyozni, hogy a Szovjetunió már 1933-ban java­solta egy európai kollektív biz­tonsági rendszer kialakítását. A moszkvai kezdeményezés ek­kor süket fülekre talált. De említést érdemel az 1954-es berlini négyhatalmi értekezleten elhangzott szovjet javaslat is, amely ötven esztendőre szóló biztonsági szerződés megköté­sét indítványozta. Köztudomású, hogy a nyugati tárgyalófelek ezt az ajánlatot is elvetették. A Helsinkiben folyó többoldalú előkészítő tanácskozás a szov­jet békepolitika valóban komoly és nagy horderejű sikereként könyvelhető el. Ugyanis az a tény, hogy a NATO tagállamai végül is tárgyalóasztalhoz ül­tek mindenképpen az erővi­szonyok alapvető megváltozását jelzi, a Szovjetunió, a szocia­lista társadalomközösség, a kommunista világmozgalom te­kintélyének, befolyásának nagy­arányú megnövekedését bizo­nyítja. Az előkészítő tárgyalások végső kimenetelét illetően tán kissé korai lenne találgatások­ba bocsátkozni. A megbeszélé­sek természetszerűleg huzamo­sabb időt vesznek majd igény­be, sőt előfordulhat, hogy az egyes kérdések megvitatásakor az álláspontok viszonylag ko­moly különbözőségét válik szükségessé áthidalni. A közös nevező, a kontinens legsajá­tabb érdekeit szem előtt tartó platform viszont nem lehet más, mint a biztonság, az együttmű­ködés és a béke megszilárdítá­sa feltételeinek megteremtése. BALOGH P. IMRE nagygyűlés nem tartható meg, mert túl kevés az idő a meg­szervezésére. Az argentin tájékoztatásügyi minisztérium hivatalosan beje­lentette, hogy különleges biz­tonsági rendszabályokat léptet­nek életbe Juan Peron védel­mére, mivel bizonyos jelek ar­ra engednek következtetni, hogy a peronista ifjúság közé beszivárgott elemek merényle­tet terveznek a volt elnök el­len. Makariosz elítélte a szigeten lévő terrorista csoportok fel­forgató tevékenységét. Ezek az elemek fegyveres támadásokat Intéznek a ciprusi kormány független külpolitikájának hívei ellen és az „enozisz"-a Görög­országgal való egyesülés jelsza­vát hangoztatva akadályozzák a belső feszültség enyhítését cél­zó tárgyalásokat. AZ ÖTÖDIK ÉVFORDULÓ Az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt évvel ezelőtt, 1967. november 22-én, csaknem egy fél évvel a közel-keleti tűzszüneti megálla­podás után, határozatot hagyott jóvá a konfliktus rendezéséről. A tanács hosszas vita után a Nagy-Britannia képviselője ál­tal előterjesztett kompromisszu­mos határozati javaslatot fo­gadta el, amely a többi között kimondja az izraeli csapatok ki­vonását a megszállva tartott arab területekről, a szabad ha­józás biztosítását a Közel-Kelet nemzetközi vizein, a menekül­tek kérdésének igazságos ren­dezését és valamennyi közel-ke­leti ország politikai független­ségének biztosítását, területi sérthetetlenségének szavatolá­sát. A határozat felszólította az ENSZ főtitkárát, hogy nevezze ki különleges közel-keleti meg­bízottját, azzal a feladattal, hogy a közel-keleti kérdés bé­kés és igazságos rendezésének előmozdítása végett az érintett országokkal kapcsolatba lépjen és tárgyalásokat folytasson. A Szovjetunió előzőleg ugyan­csak határozati javaslatot ter­jesztett a BT elé, de nem ra­gaszkodott ahhoz, hogy szava­zás alá bocsássák, hanem a kö­zel-keleti viszály mielőbbi ren­dezése érdekében szintén elfo­gadta a kompromisszumos brit javaslatot. Izrael azonban, an­nak ellenére, hogy az egyhan­gúlag jóváhagyott határozat fi* gyelembe vette követeléseit, kezdettől fogva szabotálja an­nak teljesítését, nem hajlandó kivonni fegyveres erőit a meg­szállt területekről, sem megol­dani a palesztinai menekültek problémáját, sem pedig tárgyal­ni az ENSZ-főtitkár különleges megbízottjával. E csökönyös iz­raeli magatartás miatt a Biz* tonsági Tanács öt évvel ezelőtt meghozott határozata mindmáig holt betű maradt. Az izraeli csapatok továbbra is megszáll­va tartják a Sínai-félszigeteU Gáza övezetét, Jordánia nyuga­ti részét, Jeruzsálemet és a szí­riai terület egy részét a Golan­magaslatok térségében. Izrael a júniusi háborúban mintegy 63 ezer négyzetkilométernyi terü­letet hódított meg, amelyen 1200 000 arab lakik, közöttük nagy számban palesztinai me­nekültek, akik még 1948-ban, az első izraeli—arab háború idején kénytelenek voltak el­hagyni hazájukat. Az arab országok, az izraeli agresszió áldozatai, elfogadták a Biztonsági Tanács határozatát és készek azt teljesíteni. Együttműködtek Gunnar Jar­ringgal, az ENSZ főtitkár kü­lönleges megbízottjával és Egyiptom kiegészítő javaslato­kat terjesztett elő — például a Szuezi-csatorna tijramegnyitásá­ra — abban az esetben, ha Iz­rael legalább részben kivonja csapatait a Szuezi-csatorna mel­lől. Hajlandók elismerni Izrael 1967. Június 5-e előtti határait, bár a nemzetközi jog rendelke­zései csupán az ENSZ által 1947-ben megállapított határok­ra vonatkoznak. Az izraeli körök nem szabo­tálhatnák a közel-keleti konf­liktus politikai megoldására irá­nyuló erőfeszítéseket, ha nem élveznék az imperialista hatal­mak, elsősorban az Egyesült Államok támogatását, amely a legkorszerűbb fegyverekkel lát­ja el Izraelt. Ez az amerikai támogatás teszi lehetővé, hogy Izrael továbbra is fenntartsa a meghódított arab területek meg­szállását és azt Igyekezzék tar­tóssá tenni. Ezért a Biztonsági Tanács határozatának jóváha­gyása óta eltelt fél évtized alatt a politikai rendezést szorgal­mazó szocialista országok erő­feszítései ellenére sem sikerült felszámolni a háború veszélyes tűzfészkét a Közel-Keleten. P. h

Next

/
Thumbnails
Contents