Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-19 / 46. szám, Vasárnapi Új Szó

INDANNYIU ÉRDEKE: A KU Az alábbiakban olyan témáról lesz szó, amelyről mindenki elismeri, hogy nagy jelentőségű, s mégis keveset, vagy egyáltalán nem foglalkozunk vele. Őszintén meg kell mondani: egészen a közelmúltig kevés embert érdekelt, hogy ipari és mezőgazdasági üzemeink mire költik el a rendelkezésükre álló kulturális alapot. Ogy vélem, nem túlzunk, amikor azt állítjuk, hogy évekkel ezelőtt számos üzemben a kulturális alapot valamiféle külön reprezentációs keretnek tartották, s a rendelkezésre álló összeget jórészt különböző összejövetelek, kétes értékű és eredményű rendezvények költségeinek a fedezésére fordították. Az utóbbi időben — elsősorban a CSKP XIV. kongresszusa idevonatkozó határozatának ösztönzésére — egyre több helyen tapasztaljuk, hogy az említett alapot a rendeltetésének megfelelő célokra használják fel. Jórészt ebből fedezik az üzemi kulturális csoportok működésével kapcsolatos kiadásokat, ezen a pénzen rendeznek be üzemi könyvtárakat, és szerveznek különböző továbbképző tanfolyamokat. Az öszszeg egy részét a dolgozók üdültetésére, gyógykezelésére, s különböző kölcsönök folyósítására fordítják. Falvainkban a helyi kulturális élet irányításában, színvonalának állandó emelésében egyre nagyobb szerepe van a jól működő szövetkczteknek, melyek a tagságnak kulturális szempontból is egyre jobb megélhetést biztosít. Művelődési házak, korszerűen berendezett klubhelyiségek egész sora bizonyítja, hogy szocialista életmód falvainkban sem csupán elképzelés és óhaj, hanem egyre teljesebb, tartalmasabb valóság. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a kulturális alapok felhasználása körül már minden a legnagyobb rendben van. Távolról sincs így. Napjainkban még csak ott tartunk, hogy sokasodnak a jó példák, melyek nem alaptalan optimizmusra adnak okot, s egyúttal ösztökélnek: nagyobb körültekintéssel, ügyszeretettel az eddiginél még jobban, hatékonyabban lehel felhasználni a kulturális alapot. Ebben az üzemek vezetőin kívül nagy szerep jut a dolgozónak is, akik a pártszervezetek, valamint a tömegszervezetek keretén belül — jó érte lembe véve — beleszólhatnak, hogy mire fordítsák a kultu rális alapot, és ellenőrizhetik a jóváhagyott tervek, határo zatnk megvalósítását. Tenni- és javítanivaló akad tehát bőven, s a munkában a lömegtájékoztatási eszközöknek is komoly szerep jut. Lapunkban az alább közölt riportok, beszámolók segítségével szeretnénk felhívni a figyelmet a kulturális alapok ésszerű felhasználásának fontosságára. Nem egyszeri, véletlenszerű „kitekintésről" van szó, hanem egy tudatos és rendszeres kezdeményezésről, szándékról: ezután minél töbhsziir és minél gyakrabban szeretnénk erről a jelentős témáról írni, tájékoztatni. —

y—

f -— •.**<<• , VÁLTOZÓ ÉLET Gépkocsinkkal elsőrangú aszfaltutakon suhanunk végig a falvakon: új házak, tévéantennák tűnnek fel és tűnnek el, a legtöbb helyen új középületeket is látunk, s ami a legfontosabb, jókedvű, dolgos emberekkel találkozunk. Túlzás nélkül mondhatom, napjaink jellemző faluképe ez. Szinte már fel sem tűnik, mennyire megváltozott falvaink arculata. Az ember könnyen felejt, könynyen megszokja a jót. Jómagam is tulajdonképpen akkor tudatosítottam újra falvaink mérföldes előrehaladását, amikor külföldi falvakban jártam. Hepehupás úton, sártengerben, máshol porban, ódon épületek között fedeztem fel újra a csallóközi, bodrogközi és más falvak szépségét. Ma már szinte közhelynek tűnik leírni, hogy elsősorban a közös munka, a korszerű szövetkezeti termelés eredménye a falusi embernek a múlttal összehasonlíthatatlanul jobb munkalehetősége, életszínvonala, melynek révén közgazdasági és egyéb mutatók alapján merőben más tartalmat kap a falu és a város fogalma. Ugyancsak természetes, hogy ma már falvainkban nem a létminimumért dolgoznak, hanem munkájuk; keresetük révén egyre jobban, tartalmasabban élnek. Ezek a gondolatok fordultak meg bennem, míg az okočt (ekecsi) szövetkezet adminisztratív épületének folyosóján a különböző termelési mutatókat nézegettem. Kevéssel ezután Ferenczy Ferdinánd, a szövetkezet pártalapszervezetének elnöke engem lepett meg azzal, hogy ő nem lepődött meg a kérdésemen. Ugyanis közvetlenül nem a hektárhozamokról s egyéb mutatókról, adatokról érdeklődtem, hanem arról, hogy a szövetkezet miként használja fel a kulturális alapot. Szinte csak lélegzetvételnyi szünet telt el, s máris jegyezhettem Ferenczy elvtárs szavait: — Szövetkezetünk ebben az esztendőben a kulturális alap keretén 720 ezer koronával rendelkezik. Ebből a nyár végéig körülbelül 400 ezer koronát merítettünk ki. A rendelkezésre álló kulturális alapot tagságunk jó értelembe vett szóra koztatására, munkaerejének regenerálására igyekszünk felhasználni, s úgy érzem szándékunkat siker koronázza. Ebben az esztendőben például tagságunk egy része külön autóbuszszal részt vett a nitrai országos aratóünnepélyen, ugyan csak ott voltunk a különböző járási rendezvényeken is. Tagjaink többször voltak Magyarországon kiránduláson, s meglátogatták Szovjetunió legszebb városait ls. Számos Szlovákiakörüli kirándulást is szerveztünk. Jelenleg egy prágai társasutazást készítünk elő a Szovjetunió 50 éve című kiállítás megtekintésére. Fiataljaink éppen ezekben a napokban készülnek a magyarországi Kajalpécre. Évek óta ugyanis baráti kapcsolatot tartunk fenn az ottani termelőszövetkezettel, és fiataljaink most a magyarországi szövetkezeti fiatalok látogatását viszonozzák. Ezen kívül jelentős részt vállalunk a falu kulturális életének felpezsdítésében. Az idelátogató hivatásos művészegyüttesek (Magyar Területi Színház, Ifjú Szívek), fellépéseire éppen a kulturális alapból rendszerint 100 jegyet vásárolunk, s így tagságunk egy része ingyenesen nézheti meg ezeket az előadásokat. Több mint érdekes, rendkívül fontos az is, amit Ferenczy elvtárs a számok, adatok felsorolása után mond: — A kulturális alapból rendezett kirándulásoknak, látogatásoknak a közvetlen élményen kívül van még egy, pénzben ki sem fejezhető, ám mégis komoly jelentősége: tagságunk más tájakat lát, ottani emberekkel ismerkedik, s ezen keresztül összehasonlíthatja munkájukat, életüket a miénkkel. Saját szemével győződik meg, hogy panaszra nem lehet okunk, munkánknak eredménye, tehát értelme van. Aláhúzom mondatait, hiszen olyan jó hallani és látni: ma már a szövetkezetek — így az okočinak is — kirándulások különböző kulturális rendezvények látogatásának finanszírozására is „futja". Ezenkívül szövetkezeti ösztöndíjjal tanul a faluból egy fiatal a gödöllői Agrártudományi Főiskolán. S a sor még nem zárult be: — Büszkék vagyunk arra ls — folytatja Ferenczy elvtárs, — hogy szövetkezetünknek jól működő SZISZ-alapszervezete is van. Kulturális alapunk egy részével őket támogatjuk, s úgy érzem ez a „befektetés" is hasznos, mert számunkra fontos, hogy fiataljaink Jól érezzék magukat a szövetkezetben, nemcsak munkaidő alatt, hanem azután is. Az ifjúsági szervezet tevékenységéről Raztgyörgy Agnes, a SZISZ helyi alapszervezetének alelnöke számolt be: — Alapszervezetünk jó munkája főleg a választási időszakban kifejtett eredményes tevékenység révén ma már legalábbis kerületi méretben ismert. Most minden igyekezetünk arra irányul, hogy ezt a Jó hírnevünket még jobb, eredményesebb munkával öregbítsük. Alapszervezetünkben nagy figyelmet szentelünk az ideológiai munkának. Rendszeres politikai iskolázást szervezünk tagságunk számára, s meleg hangú összejövetelen beszélgettünk el járásunk idős kommunistáival. Színvonalas emlékműsorokat rendezünk a különböző nevezetes évfordulók kapcsán. Ezekben a napokban ünnepeltük az NOSZF 55. évfordulóját. Nyáron a helyi aratóünnepélyen felelevenítettük a régi hagyományokat: fiataljaink régi népviseletben, régi munkaeszközökkel idézték fel a letűnt korok parasztemberének életét, munkáját. Fiataljaink egy része Kajalpécre készül, ahol előadjuk Tóth Miklós: Kutyaszorító című vígjátékát, majd klubdélutánt tartunk, és bemutatjuk az ottani fiataloknak, hogy mi miként szórakozunk, mivel foglalkozunk szabad időnkben. Dióhéjban talán ennyit tudnék mondani ifjúsági szervezetünk sokrétű tevékenységéről. Szükségesnek tartom megemlíteni, hogy szövetkezetünk anyagilag és erkölcsileg Jelentős mértékben támogatja szervezetünket, s ez a támogatás az egyik alappillére eredményes tevékenységünknek. Esteledik, mire elindulunk a faluból. A szürkületben már kivehető a televízió házakból kiszűrődő kék fénye, több udvarból gépkocsi búgása hallatszik, s a könyvtár ajtaja is gyakran nyílik. Ez is napjaink faluképe, s habár tudjuk, mégis jó érzés újra látni, s mondani: itt is egyre szebben, jobban élnek az emberek. v SZILVÄSSY JÓZSEF „Szervezetünk életéből" című falii középpontjában. ÚJ KLUB A Gabčíkovói (Bős) Hnb mintegy 40 000 'koronás ráfordítással Járult hozzá a CSEMADOK helyi szervezete klubhelyiségének létrehozásához. A szervezet tagjai önkéntesen vállalták a munka oroszlánrészét. A szakmunkákat a helyi gazdálkodási üzem dolgozói végezték, és így rövíi idő leforgása alatt elkészült a valóban minden igényt kielégítő klubhelyiség. Ezzel lehetővé vált, hogy most kényelmes környezetben egymást nem zavarva más-más napokon próbálhatnak Szabó György Irányi játszók, gyakorolhat) sek László vezetésév sorban a 35-tagú én váth Endréné irányít Szatmáry Zoltántói lyi szervezetének el hogy a bősi szerve: tagja van. Decembe lálkozőt rendeznek nagy gonddal készü duló méltó megünne Az oko£i (ekecsi) Efsz SZISZ-alapszervezetének fiataljai nagy sikerrel játsszák Tóth Miklós Kutyaszorító című komédiáját. Felvételünkön a színjátszók, és vezetőjük. Nagy Károly. A

mintegy 650 hektárnyi területen létesült, ötmilliárd korona alapértékű bratislavai Slovnaft Csehszlovákia legújabb és legmodernebb kőolajfeldolgozó üzemeinek egyike. Különböző részlegeinek dolgozói — számuk jelenleg 6330 — a Szovjetunióból a Barátság kőolajvezetéken hazánkba érkező nyersanyagból kb. 150 fajta terméket állítanak elő. összértékük az ország vegyi termelésének 10 százalékát képezik. Ennyi a mérleg az üzemről dióhéjban, illetve még annál is szűkebben, hiszen helyhiány miatt csak nagy vonalakban „mondhatjuk" el azt is, amit Ondrej Chocholtól, az üzem igazgatójának gazdasági ügyeket intéző helyettesétől és Gregor Boriktól, az üzemi klub vezetőjétől hallottunk, amikor a kulturális és szociális alap felhasználásáról érdeklődtünk. A Munkaérdemrenddel kitüntetett vegyi kombinát alkalmazottjai a főváros adta lehetőségek folytán sokféleképpen elégíthetik ki kulturális igényeiket. Éppen ezért az üzem vezetői elsősorban a kimondottan nevelési jellegű kulturális célokra, a dolgozók testi és szellemi felfrissülését szolgáló üdülésre és sportra, valamint a lakásigények kielégítésére fordítják a kulturális és szociális alapot. Az idén 4 millió 960 ezer koronát (a számadat s a cikkben szereplő további számadatok is kerekítettek) terveztek az említett és más célokra. Ebből az összegből 500 000 koronát kapott az üzemi klub. Nem csekély mennyiség, s tegyük hozzá: a legjobb célokra használják fel. Amint a klub vezetője elmondotta, a pénz kisebb hányadát a szakkörök vezetőinek jutalmazására, a különböző javításokra, könyvek és más szükséges tárgyak vásárlására, nagyobb részét pedig a szakkörök és a tanfolyamok tevékenységéhez szükséges kellékek beszerzésére, kiegészítésére fordították, illetve fordítják. A félmillió korona tehát nemes célokat szolgál. Megalapozza a szakkörök és a tanfolyamok tevékenységének zavartalan menetét, tagjai szakmai Ismereteinek gyarapodását, kulturális igényeik kielégítését. A pénz azonban önmagában nem elég. • Eredmények csak akkor jelentkeznek, ha a klubtagok 1 aktív tevét Slovnaft üz legjobban s lünk az otí tömörítő sz A szakkö kel az „Int< sakk-kör é: társastánco: lönböző vei és a külföl már többen vákia bajnc az egyik tá címet is el öt éve műk kalomkor f szocialista i pi esten v említést. A lására eleg jobbak közi bi szakkör fejt ki. A , kör és a b állami ünne éve működi havonta átl tott; a film tek a máju g ékről; a h tásait Ziar Piešfanyban Ezenkívül a kör munkái hónapja all tást rendezt nemrég ala A tanfoly a varró-, nagy népsz fiak is tevéi Az üzem nát költene gyarapításéi