Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-18 / 273. szám, szombat

Szocialista integráció a vegyiparban Tarta'mas A barátsági hónapban egymást követik a szovjet nép iránti, sze­retet, megbecsülés gondolatát bizonyító akciók a Velký Krtíš-i (Nagykürtös) Járásban. Tartal­mas és gazdag ennek a hónap­nak a programja. Juraj Morav­čík elvtárs, a CSSZBSZ járási bizottságának titkára szívesen tájékoztatást adott erről. Emlékünnepélyeket, kulturá­lis műsorokat rendeznek szerte a járásban. Több iskola tanulói, — Bušince (Bussa), Želovce (Zsély), Vinica (Ipolynyék) —, kulturális műsorral látogatnak el a szovjet katonák körébe. Ugyanakkor a szovjet katonák kisebb csoportjai már több köz­ségbe kaptak meghívást egy­egy emlékünnepélyre, s azt el is fogadták. A járási székhelyen és Vinicán (Ipolynyék) sakk- és asztalitenisz-tornát rendeznek a szovjet katonák részvételével. Megrendezésre kerül az isko­lások rajzversenye is, melyen a Szovjetunióról készítenek rajzo­kat. A járási székhelyen már vetítik a hét szovjet filmet a szovjet filmhét műsorának kere­tében. Az érdeklődést az is bi­zonyítja, hogy minden film fe­lett védnökséget vállalt egy­egy üzem. Ezeken a filmeken kívül a CSSZBSZ járási titkár­sága által kölcsönzött három, a Szovjetuniót bemutató film „járja" a falvakat. Több járási szerv rendezésé­ben „Életünk határkövei" cím­mel versenysorozat indult a já­rásban. A versenyben az isko­lák és a SZISZ üzemi, helyi szervezeteinek négytagú cso­portjai versenyeznek körzeti, majd járási szinten. Ebbe a ver­tikájának védelmezése és meg­valósítása, s a párt pártonkívü­liek körében gyakorolt hatásá­nak sokoldalú megszilárdítása. Feladatuk, annak értékelése, hogy a kommunisták hogyan tel­jesítik feladataikat azokban a szervekben és szervezetekben, melyekben a párt megbízatásá­ból dolgoznak. A képviselő-tes­tületek képviselőit arra kell ve­zetniük, hogy politikai munkát fejtsenek ki választókörzetük­ben, törekedjenek a szocialista törvényesség, az állami és a gazdasági fegyelem megszilárdí­tására, a bürokratizmus meg­nyilvánulásainak kiküszöbölésé­re. A revizionisták homis érvei A hatvanas évek második fe­lében kísérletek történtek arra, hogy a párt vezető szerepét az egész politikai rendszerben egy bizonytalan ideológiai hatásra korlátozzák, és megfosszák a pártot a társadalmi folyamatok irányításától, a népgazdaság fejlesztésére, a szocialista ter­melési és társadalmi viszonyok megszilárdítására, a szocialista demokrácia fejlesztésére, a ká­derpolitikára, a kommunista ne­velésre, és a társadalmi élet más területeire gyakorolt befolyásá­tól. Ezek a revizionista irány­zatok elsősorban 1968-1969­ben nyilvánultak meg, például a plurális politikai rendszer mo­delljének propagálásában. E mo­dell szerint Csehszlovákia Kom­munista Pártját fokozatosan megfosztották volna vezető sze­repétől, sőt azt akarták elérni, hogy maga a párt járuljon hoz­zá vezető szerepének felszámo­lásához. A párt „humánus kül­detésére" vonatkozó jelszavak leple alatt a jobboldali publi­cisták, teoretikusok és politi­kusok Lenin-ellenes elmélete­és gazdag senybe 47 diák- és 12 ifjúsági csoport nevezett be. Az értékes díjakat a rendező szervek biz­tosítják. Szovjet vendégek látogatását is várják. A vendégek ellátogat­nak a bussai CSSZBSZ Efsz-be, megnézik Velká Calomija ÍNagycsalomija) községben az épülő, évi száz vagon teljesít­ményű sertéshizlaldát és az Ipolynyéki Efsz híres baromfi­telepét. A PLETA üzemben már járt egy háromtagú szovjet küldött­ség a szuvorovi körzetből. A csoport tagjai, V. F. Siskanov, a Lenin Űtja nevű kolhoz elnöke, K. J. Belov, a pártszervezet tit­kára és V. M. Minakov, a járási pártbizottság mezőgazdasági titkára, hasznos tapasztalatcse­rét tartott az üzem vezetőivel, dolgozóival. A járási székhelyen szovjet kultúrcsoport vendégszerepelt. A moszkvai esztrádcsoport Csernyisova Natália Pavlovna vezetésével nagy sikert aratott. Két CSSZBSZ helyi szervezet is alakult a járásban a hónap tiszteletére, tíz községben pe­dig most kezdik meg népi tan­folyam formájában az orosz nyelv tanítását. Ebben a hónapban nemcsak a CSSZBSZ-szer vezetek 3655 tagja, hanem a járás minden dolgozója fokozott aktivitással végzi feladatát, s kapcsolódik be a különféle akciókba. Erről tanúskodik az is, hogy a járás dolgozói a nagy évfordulók tisz­teletére 2 millió 200 ezer koro­na értékű vállalást tettek. BÖJTÖS JÁNOS ket és nézeteket hirdettek, me­lyeknek célja a csehszlovák tár­sadalom hatalmi, politikai és osztálystruktúrája szocialista lé­nyegének aláásása volt. Az úgynevezett plurális poli­tikai rendszer koncepciója töb­bek között arra a nézetre tá­maszkodott, hogy a kommunista pártnak magának olyan szerep elérésére kell törekednie, amely lehetővé teszi a hatalom ellen­őrzését a pártok úgynevezett partnersége, a kölcsönös kon­frontáció alapján. Ez a gondo­lat gyakran a politikai ellenzék követeléséhez vezetett. Ezt a követelményt két irányban pro­pagálták. Az első irányzat képviselői a párton belüli frakciók jogossá­gát védelmezték. Annak a jog­nak az elismerését követelték, hogy a párton belül a kisebb­ségnek nem kell alávetnie ma­gát a többség akaratának. En­nek keretében követelték a de­mokratikus centralizmus elvé­nek felszámolását, mivel szerin­tük ennek az elvnek az érvé­nyesítése csak ideiglenesen, a leghevesebb osztályharc idején volt szükségszerű, de már ma az össznépi állam viszonyai kö­zött, amikor állítólag elévült a proletárdiktatúra, nem szüksé­ges. Olyan nézeteket védelmez­tek, melyek szerint a kommu­nista pártnak nem áll jogában beavatkozni a gazdaság és a kultúra irányításának területé­be, a tudomány úgynevezett au­tonóm szférájába, melynek sa­játos „játékszabályai" vannak, melyeket respektálni kell a pártnak, csupán párbeszédet szabad folytatnia a tudomány­nyal stb. A másik irányzat az ellenzék gondolatát a plurális politikai rendszer viszonyai között a nem kommunista politikai pártoknak és a Nemzeti Front többi ré­A vegyipar népgazdasági Je­lentősége abban rejlik, hogy olyan anyagokat állít elő, ame­lyek sikeresen helyettesítik a hagyományos nyersanyagokat. A kemizálás hatalmas változá­sokat eredményezett az iparban éS a mezőgazdaságban egy­aránt. jelentősen kibővítette nyersanyagbázisukat. Elterjed­tek a mesterségesen előállított szerkezeti anyagok, amelyek választéka állandóan bővül. Er­re annál is inkább szükség van, mert az ipar növekvő nyers­anyagigényét a természetes nyersanyagok már nem képesek mennyiségi szempontból kielé­gíteni. 1970-ben például a világ iparának kaucsukszükségletét már csak 38 százalékban fedez­ték természetes kaucsukból. A szintetikus kaucsuk fontossága nyilvánvaló, hiszen a kaucsuk­ültetvények területi bővítése ob­jektíve korlátozott, ós nem is gazdaságos. A vegyipari termelési eljá­rásokban széles körben érvé­nyesülnek a tudományos-műsza­ki forradalom legújabb vívmá­nyai, ezért a vegyipar a legprog­resszívabban fejlődő ágazatok közé tartozik. Fejlődését a ter­melőerők mai kibontakozásának egyik szükségszerű következmé­nye, a nemzetközi munkameg­osztás és a termelési kooperá­ció is lényegesen elősegíti. Csehszlovákia szerepe a nemzetközi munkamegosztásban Hazánk azon államok közé sorolható, amelyek viszonylag hiányos nyersanyagbázissal, másrészt viszont aránylag fej­lett iparral rendelkeznek. A nem­zetközi szakosításban és a ter­melési kooperációban való rész­vételünk lehetővé teszi, hogy a nyersanyagforrások és a terme­lési kapacitások közötti arány­talanságokat kiküszöböljük. A szocialista integrációban való részvételünk, valamint a gazdasági és tudományos együtt­működés növeli a munka terme­lékenységét, a gazdaságosságot, és a piacra kerülő áru választé­kát. A szocialista államokkal kap­csolatos kölcsönös gazdasági együttműködésünk már két évti­zedes múltra tekint vissza. A 2. világháború után a szocialista államok közötti kölcsönös gaz­dasági kapcsolatok kiszélesíté­sét lényegesen elősegítette a szeinek politikai ellenzékeként értelmezte. A revizionisták rend­szerint nem használták a poli­tikai ellenzék fogalmát, pedig gyakorlatilag, elméletileg és po­litikailag elősegítették kialakí­tását. A párt úgynevezett hatal­mi monopóliuma elleni harc leple alatt, és a pártok politi­kai partnerségének védelmével 1968-ban bekövetkezett az a helyzet, hogy a pártban a jobb­oldali erők frakciós magva kö­rül ellenzéki irányzat csoporto­sult, amely fokozatosan beha­tolt a különböző szervezetek­be, saját politikai platformot és szervezeti struktúrát alakított ki. Kialakult a jobboldali revi­zionista és szocialistaellenes erők blokkja, amely több szem­pontból kihasználta és vissza­élt a Nemzeti Front platform­jával. Idealizálták a Nemzeti Front 1948 februárja előtti mo­delljét. Fő előnyének éppen plu­rális jellegét tartották, valamint a reakciós szocialistaellenes erők antikommunista harcának lehetőségét stb. 1969 után fokozatosan áthi­daltuk az 1968—69. évi politi­kai válságot, felújítottuk a marxista—leninista alapelveket, érvényesítettük őket a csehszlo­vák szocialista társadalom egész politikai rendszerében. Fokozatosan felújítottuk Cseh­szlovákia Kommunista Pártjá­nak vezető szerepét, majd a szocialista állam és egész me­chanizmusának tevékenységét. Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusa hatá­rozatainak megvalósításában az elméleti, az ideológiai és a pro­pagandamunka legfontosabb feladatai közé tartozik a politi­kai rendszer kialakításának be­fejezése, egyes részeinek fej­lesztése a szocialista építés le­nini elveivel összhangban. FRANTIŠEK KQRANDA KGST 1949-ben történt megala­kulása. A szocialista munkamegosztás eddigi fejlődési szakaszai Az első szakasz a KGST meg­alakulásától kezdve megközelí­tőleg az ötvenes évek közepéig terjed. Ebben az időszakban túl­nyomórészt kétoldali államközi gazdasági kapcsolatok Jöttek létre, amelyek elsősorban a köl­csönös árucsere-forgalmat sza­bályozták. 1956 októberében a KGST 7. ülésszaka határozatának értel­mében többek között az állandó vegyipari bizottság is megala­kult, és ezzel új szakasz kezdő­dött a szocialista államok kö­zötti gazdasági kapcsolatok fej­lődésében. A vegyipari bizottság az árucsere-egyezmények rend­szeréről a termelési programok összehangolására való áttérést tűzte ki célul. A bizottság koor­dinálta a KGST-tagállamoknak az 1957—1960-as évekre vonat­kozó vegyipari fejlesztési ter­veit, és megrajzolta a további gazdasági együttműködés kör­vonalait. Nagy jelentőségűek voltak a tagállamok között megvalósuló munkamegosztás alapelveit szabályozó határoza­tok. Ezek alapján került sor a nemzetközi szakosítás és a ter­melési kooperáció alapjainak a lerakására, ami mintegy 2000 vegyipari termék előállítását érintette. A bizottság koordi­nálta a vegyipari termékek áru­forgalmát, ami természetesen kihatott a szocialista államok népgazdasági terveire, és eze­ken belül a népgazdasági pro­porciók alakulására is. Ezen időszak vitathatatlanul legna­gyobb eredménye a BARÁTSÁG nemzetközi kőolajvezeték meg­építése volt, amelyen keresztül Magyarország az NDK, Len­gyelország és Csehszlovákia jut kőolajhoz. Az együttműködés ezzel pár­huzamosan és egyidejűleg a tu­dományos-kutató munkára is kiterjedt. A hatvanas évek kö­zepe tájára a szocialista álla­mok vegyipara viszonylag szi­lárd termelési bázist teremtett. Reális lehetőség nyílt arra, hogy az 1966—70-es évekre szó­ló népgazdasági tervek a vegy­ipar elé új, komolyabb célokat tűzzenek ki. Érdekes például megfigyelni a KGST-tagországok vegyipará­nak szerkezetében végbement változásokat.. Itt azt tapasztal­hatjuk, hogy a vegyipari ter­melés túlnyomó részét a kő­olajfeldolgozás képezi, mely­nek termékei fontos kiinduló­alapanyagként szolgálnak to­vábbi ágazatok számára. A vegyipar, valamint a többi ágazat jövőjét és távlati fej­lesztési tervét a KGST 25. ülés­szakán 1971-ben elfogadott. Komplex Program foglalja ma­gába. A Program tartalmazza részben a vegy-, a cellulóz- és a papíripar nyersanyagszükség­letének közös forrásokból való biztosítását, valamint a tagál­lamok népgazdaságának poli­merekkel, ásványi anyagokkal, műtrágyákkal, biológiai tápsze­rekkel, takarmányokkal, vala­mint előregyártott épületele­mekkel történő ellátását tartal­mazza. A Jelen és a közeljövő fel­adata, hogy a Komplex Prog­ram ezen határozatai megvaló­suljanak. Az irányelvekből kiin­dulva a vegyipari állandó bi­zottság konkretizálja majd a hatáskörébe tartozó feladato­kat, kidolgozza a program tel­jesítésének egyes szakaszait és kitűzi a határidőket. A bizott­ság mindenekelőtt előkészí ' a szocialista államok között lét­rejövő két- és sokoldalú szer­ződések tervezetét, amelyek a közös akciók keretén belül építendő vegyipari objektumok létrehozására vonatkoznak. A Komplex Program hosszú lejáratú távlati program, amely a^gazdasági problémákon kívül a társadalmi élet területére is kiterjed. A gazdasági közeledés mellett a tervezési, a szervezé­si, sőt a jogi együttműködést is előirányozza. Ezzel összhang­ban a vegyipari állandó bizott­ság intézkedések egész sorát vázolta fel, amelyek a tudomá­nyos-műszaki forradalom ered­ményeinek a termelésben való érvényesülését hivatottak meg gyorsítani. Ennek érdekében megalakult a KGST-tagállamok Nemzetközi Tudományos Együtt­működésének Tanácsa. A ta­nács fő feladata a termelési fo­lyamatok korszerűsítése. A ter­melési eljárások közös tervezé­se az együttműködés legújabb formáihoz sorolható, melynek gyakorlati megvalósítása az 1975-ig terjedő évekre esik. Nemzetközi szakosítás és termelési kooperáció A gazdaságosság növelésének két fontos eszköze a szakosí­tás és a kooperáció. A KGST­tagállamok két- és többoldali szerződéseket kötnek egymás­sal az egyes vegyipari termé­kek szakosított előállítására. Az idén írták alá a szerződő felek a szintetikus kaucsuk szakosított gyártására vonatko­zó multilaterális egyezményt. Hasonló szerződések jöttek lét­re a gyógyszeripari termékek, félkész áruk termelését ille­tően is. A sokoldalú-multilaterális szerződéseken kívül kétoldali megállapodások is születtek. Ilyen jellegűek a Csehszlová­kia, Magyarország, a Szovjet­unió és az NDK között megkö­tött egyezmények, amelyek az oleffinek közös gyártására vo­natkoznak. Az egyezmények megkötése reális lehetőséget ad arra, hogy megvalósuljanak a Komplex Program e probléma­körhöz kapcsolódó irányelvei: „A KGST-tagországok törekvé­sét szükséges összehangolni egyrészt az új vegyipari kapa­citások építésénél, valamint a feldolgozó üzemek etilén-, pro­pilén- és más gyűrűs vegyüle­tekkel való zavartalan ellátá­sánál." Mint ismeretes, a Szovjetunió szerződést kötött az NDK-val, Csehszlovákiával és Lengyelor­szággal a szovjet kőolajlelőhe­lyek közös fejlesztésére. A Szovjetunió és Magyarország, valamint a Szovjetunió és Bul­gária között kétoldali szerző­dések szabályozzák a nemzet­közi kőolaj- és gázvezetékrend­szer további szakaszainak épí­tését az említett országok terü­letén. A termelési együttműködés mellett a kétoldalú műszaki-tu­dományos együttműködés is si­keresen folytatódik. Példaként említhetjük a Szovjetunió és az NDK között a termelési techno­lógiák közös kidolgozására, a Szovjetunió és Magyarország között a kerékpár-gumiabroncs gyártására, a Szovjetunió és Bulgária között a lakkok, nö­vényvédőszerek és gyógyszerek szakosított előállítására vonat­kozó kétoldali egyezményeket. A multi- és a bilaterális szer­ződések a Komplex Program határozatainak megvalósítását és a szocialista nemzetközi együttműködés fejlesztését szol­gálják. A vegyipar további si­keres fejlődése is nagy mérteik­ben a nemzetközi szocialista munkamegosztás nyújtotta elfr* nyök kihasználásától függ. A KGST-országok vegyipart termelése az utolsó 2 évti­zed alatt tizenkétszeresére nőtt és jelenleg a világ vegyipari termelésének 25 százalékát ké­pezi. A vegyipar gyors fejlődé­sét elősegítette a KGST-tagálk^ mainak koordinált gazdasági együttműködése, ami egyben a szocialista államok közötti gazdasági kapcsolatok előnyös­ségét is bizonyítja. VOMYIK ERZSÉBET A michalovcei Kerámiai Üzemek dolgozói ebben az évben 150 ezer négyzetméter csempét szállítanak a Szovjetunitba. Ké­pünkön: Zdena Očenášová, a szocialista munkabrigfid tagja, előkészíti a Szovjetunióba szál­lítandó csempéket. (Dávid Nándor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents