Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-18 / 273. szám, szombat

Szocialista integráció a vegyiparban Tarta'mas A barátsági hónapban egymást követik a szovjet nép iránti, szeretet, megbecsülés gondolatát bizonyító akciók a Velký Krtíš-i (Nagykürtös) Járásban. Tartalmas és gazdag ennek a hónapnak a programja. Juraj Moravčík elvtárs, a CSSZBSZ járási bizottságának titkára szívesen tájékoztatást adott erről. Emlékünnepélyeket, kulturális műsorokat rendeznek szerte a járásban. Több iskola tanulói, — Bušince (Bussa), Želovce (Zsély), Vinica (Ipolynyék) —, kulturális műsorral látogatnak el a szovjet katonák körébe. Ugyanakkor a szovjet katonák kisebb csoportjai már több községbe kaptak meghívást egyegy emlékünnepélyre, s azt el is fogadták. A járási székhelyen és Vinicán (Ipolynyék) sakk- és asztalitenisz-tornát rendeznek a szovjet katonák részvételével. Megrendezésre kerül az iskolások rajzversenye is, melyen a Szovjetunióról készítenek rajzokat. A járási székhelyen már vetítik a hét szovjet filmet a szovjet filmhét műsorának keretében. Az érdeklődést az is bizonyítja, hogy minden film felett védnökséget vállalt egyegy üzem. Ezeken a filmeken kívül a CSSZBSZ járási titkársága által kölcsönzött három, a Szovjetuniót bemutató film „járja" a falvakat. Több járási szerv rendezésében „Életünk határkövei" címmel versenysorozat indult a járásban. A versenyben az iskolák és a SZISZ üzemi, helyi szervezeteinek négytagú csoportjai versenyeznek körzeti, majd járási szinten. Ebbe a vertikájának védelmezése és megvalósítása, s a párt pártonkívüliek körében gyakorolt hatásának sokoldalú megszilárdítása. Feladatuk, annak értékelése, hogy a kommunisták hogyan teljesítik feladataikat azokban a szervekben és szervezetekben, melyekben a párt megbízatásából dolgoznak. A képviselő-testületek képviselőit arra kell vezetniük, hogy politikai munkát fejtsenek ki választókörzetükben, törekedjenek a szocialista törvényesség, az állami és a gazdasági fegyelem megszilárdítására, a bürokratizmus megnyilvánulásainak kiküszöbölésére. A revizionisták homis érvei A hatvanas évek második felében kísérletek történtek arra, hogy a párt vezető szerepét az egész politikai rendszerben egy bizonytalan ideológiai hatásra korlátozzák, és megfosszák a pártot a társadalmi folyamatok irányításától, a népgazdaság fejlesztésére, a szocialista termelési és társadalmi viszonyok megszilárdítására, a szocialista demokrácia fejlesztésére, a káderpolitikára, a kommunista nevelésre, és a társadalmi élet más területeire gyakorolt befolyásától. Ezek a revizionista irányzatok elsősorban 1968-1969ben nyilvánultak meg, például a plurális politikai rendszer modelljének propagálásában. E modell szerint Csehszlovákia Kommunista Pártját fokozatosan megfosztották volna vezető szerepétől, sőt azt akarták elérni, hogy maga a párt járuljon hozzá vezető szerepének felszámolásához. A párt „humánus küldetésére" vonatkozó jelszavak leple alatt a jobboldali publicisták, teoretikusok és politikusok Lenin-ellenes elméleteés gazdag senybe 47 diák- és 12 ifjúsági csoport nevezett be. Az értékes díjakat a rendező szervek biztosítják. Szovjet vendégek látogatását is várják. A vendégek ellátogatnak a bussai CSSZBSZ Efsz-be, megnézik Velká Calomija ÍNagycsalomija) községben az épülő, évi száz vagon teljesítményű sertéshizlaldát és az Ipolynyéki Efsz híres baromfitelepét. A PLETA üzemben már járt egy háromtagú szovjet küldöttség a szuvorovi körzetből. A csoport tagjai, V. F. Siskanov, a Lenin Űtja nevű kolhoz elnöke, K. J. Belov, a pártszervezet titkára és V. M. Minakov, a járási pártbizottság mezőgazdasági titkára, hasznos tapasztalatcserét tartott az üzem vezetőivel, dolgozóival. A járási székhelyen szovjet kultúrcsoport vendégszerepelt. A moszkvai esztrádcsoport Csernyisova Natália Pavlovna vezetésével nagy sikert aratott. Két CSSZBSZ helyi szervezet is alakult a járásban a hónap tiszteletére, tíz községben pedig most kezdik meg népi tanfolyam formájában az orosz nyelv tanítását. Ebben a hónapban nemcsak a CSSZBSZ-szer vezetek 3655 tagja, hanem a járás minden dolgozója fokozott aktivitással végzi feladatát, s kapcsolódik be a különféle akciókba. Erről tanúskodik az is, hogy a járás dolgozói a nagy évfordulók tiszteletére 2 millió 200 ezer korona értékű vállalást tettek. BÖJTÖS JÁNOS ket és nézeteket hirdettek, melyeknek célja a csehszlovák társadalom hatalmi, politikai és osztálystruktúrája szocialista lényegének aláásása volt. Az úgynevezett plurális politikai rendszer koncepciója többek között arra a nézetre támaszkodott, hogy a kommunista pártnak magának olyan szerep elérésére kell törekednie, amely lehetővé teszi a hatalom ellenőrzését a pártok úgynevezett partnersége, a kölcsönös konfrontáció alapján. Ez a gondolat gyakran a politikai ellenzék követeléséhez vezetett. Ezt a követelményt két irányban propagálták. Az első irányzat képviselői a párton belüli frakciók jogosságát védelmezték. Annak a jognak az elismerését követelték, hogy a párton belül a kisebbségnek nem kell alávetnie magát a többség akaratának. Ennek keretében követelték a demokratikus centralizmus elvének felszámolását, mivel szerintük ennek az elvnek az érvényesítése csak ideiglenesen, a leghevesebb osztályharc idején volt szükségszerű, de már ma az össznépi állam viszonyai között, amikor állítólag elévült a proletárdiktatúra, nem szükséges. Olyan nézeteket védelmeztek, melyek szerint a kommunista pártnak nem áll jogában beavatkozni a gazdaság és a kultúra irányításának területébe, a tudomány úgynevezett autonóm szférájába, melynek sajátos „játékszabályai" vannak, melyeket respektálni kell a pártnak, csupán párbeszédet szabad folytatnia a tudománynyal stb. A másik irányzat az ellenzék gondolatát a plurális politikai rendszer viszonyai között a nem kommunista politikai pártoknak és a Nemzeti Front többi réA vegyipar népgazdasági Jelentősége abban rejlik, hogy olyan anyagokat állít elő, amelyek sikeresen helyettesítik a hagyományos nyersanyagokat. A kemizálás hatalmas változásokat eredményezett az iparban éS a mezőgazdaságban egyaránt. jelentősen kibővítette nyersanyagbázisukat. Elterjedtek a mesterségesen előállított szerkezeti anyagok, amelyek választéka állandóan bővül. Erre annál is inkább szükség van, mert az ipar növekvő nyersanyagigényét a természetes nyersanyagok már nem képesek mennyiségi szempontból kielégíteni. 1970-ben például a világ iparának kaucsukszükségletét már csak 38 százalékban fedezték természetes kaucsukból. A szintetikus kaucsuk fontossága nyilvánvaló, hiszen a kaucsukültetvények területi bővítése objektíve korlátozott, ós nem is gazdaságos. A vegyipari termelési eljárásokban széles körben érvényesülnek a tudományos-műszaki forradalom legújabb vívmányai, ezért a vegyipar a legprogresszívabban fejlődő ágazatok közé tartozik. Fejlődését a termelőerők mai kibontakozásának egyik szükségszerű következménye, a nemzetközi munkamegosztás és a termelési kooperáció is lényegesen elősegíti. Csehszlovákia szerepe a nemzetközi munkamegosztásban Hazánk azon államok közé sorolható, amelyek viszonylag hiányos nyersanyagbázissal, másrészt viszont aránylag fejlett iparral rendelkeznek. A nemzetközi szakosításban és a termelési kooperációban való részvételünk lehetővé teszi, hogy a nyersanyagforrások és a termelési kapacitások közötti aránytalanságokat kiküszöböljük. A szocialista integrációban való részvételünk, valamint a gazdasági és tudományos együttműködés növeli a munka termelékenységét, a gazdaságosságot, és a piacra kerülő áru választékát. A szocialista államokkal kapcsolatos kölcsönös gazdasági együttműködésünk már két évtizedes múltra tekint vissza. A 2. világháború után a szocialista államok közötti kölcsönös gazdasági kapcsolatok kiszélesítését lényegesen elősegítette a szeinek politikai ellenzékeként értelmezte. A revizionisták rendszerint nem használták a politikai ellenzék fogalmát, pedig gyakorlatilag, elméletileg és politikailag elősegítették kialakítását. A párt úgynevezett hatalmi monopóliuma elleni harc leple alatt, és a pártok politikai partnerségének védelmével 1968-ban bekövetkezett az a helyzet, hogy a pártban a jobboldali erők frakciós magva körül ellenzéki irányzat csoportosult, amely fokozatosan behatolt a különböző szervezetekbe, saját politikai platformot és szervezeti struktúrát alakított ki. Kialakult a jobboldali revizionista és szocialistaellenes erők blokkja, amely több szempontból kihasználta és visszaélt a Nemzeti Front platformjával. Idealizálták a Nemzeti Front 1948 februárja előtti modelljét. Fő előnyének éppen plurális jellegét tartották, valamint a reakciós szocialistaellenes erők antikommunista harcának lehetőségét stb. 1969 után fokozatosan áthidaltuk az 1968—69. évi politikai válságot, felújítottuk a marxista—leninista alapelveket, érvényesítettük őket a csehszlovák szocialista társadalom egész politikai rendszerében. Fokozatosan felújítottuk Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezető szerepét, majd a szocialista állam és egész mechanizmusának tevékenységét. Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusa határozatainak megvalósításában az elméleti, az ideológiai és a propagandamunka legfontosabb feladatai közé tartozik a politikai rendszer kialakításának befejezése, egyes részeinek fejlesztése a szocialista építés lenini elveivel összhangban. FRANTIŠEK KQRANDA KGST 1949-ben történt megalakulása. A szocialista munkamegosztás eddigi fejlődési szakaszai Az első szakasz a KGST megalakulásától kezdve megközelítőleg az ötvenes évek közepéig terjed. Ebben az időszakban túlnyomórészt kétoldali államközi gazdasági kapcsolatok Jöttek létre, amelyek elsősorban a kölcsönös árucsere-forgalmat szabályozták. 1956 októberében a KGST 7. ülésszaka határozatának értelmében többek között az állandó vegyipari bizottság is megalakult, és ezzel új szakasz kezdődött a szocialista államok közötti gazdasági kapcsolatok fejlődésében. A vegyipari bizottság az árucsere-egyezmények rendszeréről a termelési programok összehangolására való áttérést tűzte ki célul. A bizottság koordinálta a KGST-tagállamoknak az 1957—1960-as évekre vonatkozó vegyipari fejlesztési terveit, és megrajzolta a további gazdasági együttműködés körvonalait. Nagy jelentőségűek voltak a tagállamok között megvalósuló munkamegosztás alapelveit szabályozó határozatok. Ezek alapján került sor a nemzetközi szakosítás és a termelési kooperáció alapjainak a lerakására, ami mintegy 2000 vegyipari termék előállítását érintette. A bizottság koordinálta a vegyipari termékek áruforgalmát, ami természetesen kihatott a szocialista államok népgazdasági terveire, és ezeken belül a népgazdasági proporciók alakulására is. Ezen időszak vitathatatlanul legnagyobb eredménye a BARÁTSÁG nemzetközi kőolajvezeték megépítése volt, amelyen keresztül Magyarország az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia jut kőolajhoz. Az együttműködés ezzel párhuzamosan és egyidejűleg a tudományos-kutató munkára is kiterjedt. A hatvanas évek közepe tájára a szocialista államok vegyipara viszonylag szilárd termelési bázist teremtett. Reális lehetőség nyílt arra, hogy az 1966—70-es évekre szóló népgazdasági tervek a vegyipar elé új, komolyabb célokat tűzzenek ki. Érdekes például megfigyelni a KGST-tagországok vegyiparának szerkezetében végbement változásokat.. Itt azt tapasztalhatjuk, hogy a vegyipari termelés túlnyomó részét a kőolajfeldolgozás képezi, melynek termékei fontos kiindulóalapanyagként szolgálnak további ágazatok számára. A vegyipar, valamint a többi ágazat jövőjét és távlati fejlesztési tervét a KGST 25. ülésszakán 1971-ben elfogadott. Komplex Program foglalja magába. A Program tartalmazza részben a vegy-, a cellulóz- és a papíripar nyersanyagszükségletének közös forrásokból való biztosítását, valamint a tagállamok népgazdaságának polimerekkel, ásványi anyagokkal, műtrágyákkal, biológiai tápszerekkel, takarmányokkal, valamint előregyártott épületelemekkel történő ellátását tartalmazza. A Jelen és a közeljövő feladata, hogy a Komplex Program ezen határozatai megvalósuljanak. Az irányelvekből kiindulva a vegyipari állandó bizottság konkretizálja majd a hatáskörébe tartozó feladatokat, kidolgozza a program teljesítésének egyes szakaszait és kitűzi a határidőket. A bizottság mindenekelőtt előkészí ' a szocialista államok között létrejövő két- és sokoldalú szerződések tervezetét, amelyek a közös akciók keretén belül építendő vegyipari objektumok létrehozására vonatkoznak. A Komplex Program hosszú lejáratú távlati program, amely a^gazdasági problémákon kívül a társadalmi élet területére is kiterjed. A gazdasági közeledés mellett a tervezési, a szervezési, sőt a jogi együttműködést is előirányozza. Ezzel összhangban a vegyipari állandó bizottság intézkedések egész sorát vázolta fel, amelyek a tudományos-műszaki forradalom eredményeinek a termelésben való érvényesülését hivatottak meg gyorsítani. Ennek érdekében megalakult a KGST-tagállamok Nemzetközi Tudományos Együttműködésének Tanácsa. A tanács fő feladata a termelési folyamatok korszerűsítése. A termelési eljárások közös tervezése az együttműködés legújabb formáihoz sorolható, melynek gyakorlati megvalósítása az 1975-ig terjedő évekre esik. Nemzetközi szakosítás és termelési kooperáció A gazdaságosság növelésének két fontos eszköze a szakosítás és a kooperáció. A KGSTtagállamok két- és többoldali szerződéseket kötnek egymással az egyes vegyipari termékek szakosított előállítására. Az idén írták alá a szerződő felek a szintetikus kaucsuk szakosított gyártására vonatkozó multilaterális egyezményt. Hasonló szerződések jöttek létre a gyógyszeripari termékek, félkész áruk termelését illetően is. A sokoldalú-multilaterális szerződéseken kívül kétoldali megállapodások is születtek. Ilyen jellegűek a Csehszlovákia, Magyarország, a Szovjetunió és az NDK között megkötött egyezmények, amelyek az oleffinek közös gyártására vonatkoznak. Az egyezmények megkötése reális lehetőséget ad arra, hogy megvalósuljanak a Komplex Program e problémakörhöz kapcsolódó irányelvei: „A KGST-tagországok törekvését szükséges összehangolni egyrészt az új vegyipari kapacitások építésénél, valamint a feldolgozó üzemek etilén-, propilén- és más gyűrűs vegyületekkel való zavartalan ellátásánál." Mint ismeretes, a Szovjetunió szerződést kötött az NDK-val, Csehszlovákiával és Lengyelországgal a szovjet kőolajlelőhelyek közös fejlesztésére. A Szovjetunió és Magyarország, valamint a Szovjetunió és Bulgária között kétoldali szerződések szabályozzák a nemzetközi kőolaj- és gázvezetékrendszer további szakaszainak építését az említett országok területén. A termelési együttműködés mellett a kétoldalú műszaki-tudományos együttműködés is sikeresen folytatódik. Példaként említhetjük a Szovjetunió és az NDK között a termelési technológiák közös kidolgozására, a Szovjetunió és Magyarország között a kerékpár-gumiabroncs gyártására, a Szovjetunió és Bulgária között a lakkok, növényvédőszerek és gyógyszerek szakosított előállítására vonatkozó kétoldali egyezményeket. A multi- és a bilaterális szerződések a Komplex Program határozatainak megvalósítását és a szocialista nemzetközi együttműködés fejlesztését szolgálják. A vegyipar további sikeres fejlődése is nagy mérteikben a nemzetközi szocialista munkamegosztás nyújtotta elfr* nyök kihasználásától függ. A KGST-országok vegyipart termelése az utolsó 2 évtized alatt tizenkétszeresére nőtt és jelenleg a világ vegyipari termelésének 25 százalékát képezi. A vegyipar gyors fejlődését elősegítette a KGST-tagálk^ mainak koordinált gazdasági együttműködése, ami egyben a szocialista államok közötti gazdasági kapcsolatok előnyösségét is bizonyítja. VOMYIK ERZSÉBET A michalovcei Kerámiai Üzemek dolgozói ebben az évben 150 ezer négyzetméter csempét szállítanak a Szovjetunitba. Képünkön: Zdena Očenášová, a szocialista munkabrigfid tagja, előkészíti a Szovjetunióba szállítandó csempéket. (Dávid Nándor felvétele)