Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-17 / 272. szám, péntek

HELS1MKI CHILE IMPERIALISTA AZ ELŐKÉSZÜLETEK JEGYÉBEN ÖSSZEESKÜVÉS CÉLTÁBLÁJÁBAN A finn főváros hat héten belül kész fogadni a biztonsági értekezlet részvevőit Moszkva — „Technikai előké­születeink jelenlegi állása sze­rint Helsinki az európai bizton­sági konferencia összehívásáról szóló döntéstől számított hat héten belül .kész az értekezlet megrendezésére" — jelentette ki Teuvo Aura, Helsinki polgár­mestere, a Moscow News című moszkvai hetilapnak adott nyi­latkozatában. A polgármester egy héttel a helsinki előkészítő tanácskozás előtt a városi hatóságok és a finn kormány maximális együtt­működési készségéről biztosítot­Moszkva — F/odor Konsztan­tytnov akadémikus a csütörtöki Pravdában elemzi Roger Garau­dy „Alternatíva" című új bro­súrájának alpavető tételeit, és ennek során megállapítja: „Kor­szakunk nagy harcában Garau­dy végérvényesen a reakciós erők oldalára állt. A marxizmus —leninizmus egyes tételének bírálatáról eljutott a misztikum, az antikommunizmus és a szov­jetellenesség hirdetéséig". Ga­raudy új esszéje nem más, mint egy áruló önvallomása, amely megmutatja, hogy szerzője mi­lyen messze jutott az árulás és a renegátság útján. Garaudy buzdításai a marxiz­muson belüli eklektikus „ész­szerű" pluralizmusra, a burzsoá filozófiával való „nyílt párbe­szédre" azt a törekvést leple­zik, hogy a proletárelméletet, a kommunista világnézetet össze­békítse a burzsoá ideológiával. A tudományos-műszaki forrada­lomról vallott nézetei mögött az rejlik, hogy tagadja a jelen­kornak mint a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korának marxista—leninista meghatározását. A „történelmi kezdeményezés". koncepciója azt leplezi, hogy megtagadja a proletariátus osztályharcának marxista—leninista elméletét, a szocialista forradalom szüksé­gességét. A „történelmi kezde­ményezés módszertana" mögött az rejtőzik, hogy elhajlott a marxizmus alapelveitől. A „ci­vilizációs fokozatok koncepció­ja" iránt tanúsított odaadása azt jelenti, hogy megtagadja a tár­sadalmi-gazdasági formációkról szóló marxista—leninista tano­kat. _ A Garaudy-féle bírálat mindé­Kommentárunk T örökországban bejelentet­ték, hogy jövőre parla­menti választásokat tar­tanak. A szervezési előkészüle­teket már az idén meg akarják kezdeni. Csoportosítják erőiket az egyes pártok, s a kormány sejteni engedi, hogy a válasz­tások jó lebonyolítása esetén a hadsereg szabad kezet ad egy polgári kormányzatnak. Ám mi­lyen kormányzatról lehet szó, amely a hadsereg bizalmát él­vezné? Demirel, az igazságpárti kor­mányfő, aki különféle pana­mákba bonyolódott és nem tu­dott" úrrá lenni a szociális prob­lémák megoldása miatt foko­zódott általános elégedetlensé­gen, másfél évvel ezelőtt le­mondásra kényszerült. Utódja, Nihat Erim jogászprofesszor a hadsereg vezetőinek tetsző ke­ménykezű politikát folytatott, de ugyancsak hatástalanul. Erim utódja, Ferit Melen, aki az elő­ző kormányban a hadügyi tár­cát töltötte be és május óta irányítja a kormányt, az „észt az eréllyel" próbálta párosítani, de nem nagy eredménnyel. Hi­vatalának elfoglalásakor refor­mok mellett foglalt állást, a reformok lényegéről viszont nem beszélt, ezzel szemben min­den intézkedést megtett ellen­zéki megnyilatkozások vissza­fojtására. A török helyzet ma sokkal bonyolultabb, hogy sem a re­formok kérdésére lehessen kor­látozni. Először is tisztázandó kérdés, ki milyen erőt képvisel, illetve egyáltalán ki képvisel ta a résztvevőket. Az értekezlet eszméjét — emlékeztet Aura — minden érdekelt fél elfogadta, így az ésszerűség azt diktálja, hogy megtartására a következő, 1973. évben sor kerüljön. Helsinki polgármestere el­mondta, hogy a technikai elő­készületek a városban már 1970­ben elkezdődtek. „Helsinki mindent megtesz az értekezlet sikere érdekében, amely — őszintén remélem — beváltja majd a hozzáfűzött re­ményeket" — mondta a város vezetője. nekelőtt a szocializmus ellen irányul, amelyet azzal vádol, hogy „nem demokratikus". Ne­ki nem felel meg a meglevő szocialista társadalom, viszont igyekszik elkendőzni, elleplez­ni a kapitalizmus gyógyíthatat­lan bajait. Mint a cikk szerzője írja: ma­ga a marxizmus és a keresz­ténység összehasonlításának és összekapcsolásának ténye dur­va rágalom a marxizmus ellen. Ezt a rágalmat még tetézi, hogy Garaudy „mechanicizmust" és „pozitivizmust" tulajdonít a marxizmusnak. „A marxizmus megteremtői nagyszerű tettet hajtottak vég­re: utópiából tudománnyá emel­ték a szocializmust." A renegát Garaudy új „opusában" új utó­pia megteremtését hirdeti. Po­litikailag Garaudy — akit ki­zártak a Francia Kommunista Párt soraiból — hulla. Eszmei­elméleti vonatkozásban egy re­akciós utópia újsütetű megte­remtője" — írja Fjodor Konsz­tantyinov. A burzsoázia a kommunizmus ellen, a marxizmus—leninizmus ellen intézett támadásaiban kü­lönös reményeket fűz a jobbol­dali és a „baloldali" revizioniz­mushoz. A revizionizmus bevo­nása az imperializmus globális stratégiájába újabb tanúbizony­sága annak, hogy mély válság­ban van a jelenlegi burzsoá ideológia, amely nem mindig merészel saját zászlaja alatt megjelenni. Mint Konsztantyi­nov hangsúlyozza, ennek fényé­ben kell vizsgálni Roger Garau­dy tevékenységét, aki átállt a kommunizmus ellenségeinek tá­borába, a burzsoá ideológia hí­vévé vált. erőt. Erre vitathatlanul csak az lehet a válasz, hogy a hadse­reg. Am a hadsereg sem egysé­ges, magatartását a tisztek korhatára szerint lehetne meg­határozni, ám ez sem abszolút kritérium. Általában a hadse­reg zöme a múlttal szemben Ankarai útkeresés pozitív, a merész változtatások­tól azonban visszatántorodó mérsékelt reformok híve. A po : litikai pártok versengésében bizonyos stabilizátor szerepét tölti be: bizonyos védelem a szélsőjobboldallal szemben, de nyíltan a haladás elnyomója. Ferit Melen és a hadsereg viszonya nem éppen a legjobb. Az új alkotmány körül folyó vitában a kormányfő mindin­kább engedett a katonáknak re­formelképzeléseivel kapcsolatos feltételeiből, s ma az a helyzet, hogy talán el is állnak egy új alkotmáríy elfogadtatásának gondolatától. A konzervatív, nagybirtokos erőket tömörítő Igazság Párt nemrégen tartotta kongresszu­sát, amely a választásokra va­ló felkészülés jegyében zajlott le. Az Igazság Párt nagy remé­nyeket fűz ahhoz, hogy győzte­sen kerül ki a jövő évi parla­menti választásokból és uralko­dó pozícióba kerül, mert éppen a reakciós vagyonos osztályok Santiago — Dr. Salvador Al­lende chilei köztársasági elnök mélységesen elítélte az imperia­lista monopóliumok összeeskü­vését, amely pénzügyi nehézsé­geket támasztott Chilében. A Népi Egység kormányának dön­tése, hogy államosítja a Kenne­cott északa-merikai réz-társa­ság chilei tulajdonát, a reak­ciós monopóliumok részéről diszkriminációs intézkedések­hez vezetett — mondotta. Allen­de elnök abból az alkalomból tartott beszédet Santiagóban, hogy a kormány létrehozta a nemzetközi gazdasági kapcsola­tok végrehajtó titkárságát. Az új intézmény feladata az elnök szavai szerint, hogy véget ves­sen a kereskedelemben megle­vő bürokráciának, kidolgozza Chile kereskedelempolitikáját, valamint ellenőrzést gyakorol­Havanna — A kubai forradal­mi kormány szerdán Havanná­ban nyilatkozatot tett közzé, amelyben ismételten javasolja az Egyesült Államoknak, hogy kétoldalú megállapodás útján vegyék elejét a repülőgépek erőszakos eltérítésének, vala­mint a szigetország ellen irá­nyuló erőszakos cselekmények­nek. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy Kuba olyan magatartást tanúsít, amely semmiképp nem ösztönzi az erőszakos cseleke­detek elkövetését, de a problé­mát nem lehet egyoldalúan megoldani, az Egyesült Álla­mok részéről szükséges kölcsö­nösség nélkül. A forradalmi kormány 1969. szeptember 16-án az 1226-os számú törvényben rögzítette a gépeltérítéssel és hasonló bűn­cselekményekkel kapcsolatos álláspontját. Kuba az érdekelt országokkal kötendő kétoldalú megállapodások alapján kíván­ja elérni a rendezést, amiben az egyik legérdekeltebb ország éppen az Egyesült Államok. A kubai kormány véleménye szerint a gépeltérítések és a nem kevésbé súlyos egyéb erő­szakos cselekmények elkerülé­sének egyetlen alkalmas, gyors és hatékony módja kétoldalú megállapodás megkötése, s ezt két héttel ezelőtt az Eastern Air Lines egyik Boeing—727-es gépének eltérítésekor a kubai kormány az Egyesült Államok segítségével eddig is megaka­dályozta a hadsereg által szor­galmazott számos reform meg­valósítását. Nemrégen szakadás történt az Igazság Párttal szemben álló Köztársasági Néppártban is. A Kemál pasa hagyományait őr­ző, de politikai gondolatait sa­játosan magyarázó Köztársasá­gi Néppártból kivált Iszmet Inönü, a párt veterán vezére és átadta helyét á rugalmasabb és haladóbb felfogású Ecevitnek, ugyanakkor a párttagok elége­detlen része Kemal Satar veze­tésével Köztársasági Párt né­ven különpártot alapított szo­ciáldemokrata programokkal. Nem valószínű, hogy tömegtá­mogatást tudna nyerni prog­ramjának. Törökország helyzete ugyanis alapos orvoslást kíván, s ezt részleges reformok nem is tud­nák elérni. Beteg a török gaz­daság, igazságtalanok az agrár­viszonyok, fejletlen az ipar és ami a legaggasztóbb, rendkívül alacsony a néptömegek élet­színvonala. Ezt Ferit Melen kor­mánya is kénytelen volt beis­merni a legutóbbi parlamenti ülésen, amelyen az 1973—1977. évi ötéves tervet vitatták meg. Nemrégen híre járta, hogy a hadsereg ismét beavatkozásra készül, körülbelül ezzel egyidő­ben élhallgattak a reformterve­zetekkel. Ugyanakkor haladó személyiségek letartóztatásairól is beszámolt a sajtó. Mi tör­tént? Jobbrafordulásról nem beszél­hetünk, mert Ferit Melen kor­jon az ország export- és im­porttevékenysége felett. Orlando Millas pénzügymi­niszter a kongresszusban mon­dott beszédében hasonló hang­nemben nyilatkozott, s rámuta­tott, hogy a jelenlegi, chilei va­lutaválság fő oka az előző kor­mány helytelen gazdaságpoliti­kájában és abban keresendő, hogy megbukott a keresztény­demokraták terve a rézipar fej­lesztésére vonatkozóan. Nem elhanyagolható körülmény — mondotta Millas — a réz világ­piaci árának hirtelen csökke­nése sem. A Dolgozók Egységes Köz­pontja [CUT) élére a kormány­ba került két volt vezető he­lyett elnökké a kommunista Juan Godoyt, főtitkárrá a szo­szocialista Manuel Dinamarcát nevezték ki. kormányának tudomásara hoz­ta. A kubai kormány már akkor hangsúlyozta, hogy semmiféle érdeke nem fűződik a géprablá­sok és a hasonló illegális be­hatolások előmozdításához, de a kubai kormány nem oldhatja meg a kérdést egyoldalúan, az Egyesült Államok részéről meg­nyilvánuló kölcsönösség nélkül. „A kubai kormány a maga részéről kész komolyan és ha­logatás nélkül lépéseket tenni egy megállapodás létrehozása érdekében, ha az Egyesült Álla­mok kormánya hasonló készsé­get mutat e téren". „Amennyi­ben az Egyesült Államok kor­mánya úgy kívánja, az emlí­tett megállapodást a gépeltérí­tésekre, a halászhajók megtá­madására, a két országból való illegális távozásra vonatkozóan a képviseletét Kubában ellátó svájci nagykövetségen keresz­tül lehetne létrehozni". A fenti eszközöket azonnal alkalmazni lehet az Egyesült Államok kormánya válaszától függően. A washingtoni kor­mány azonban Kuba irányában egyelőre a blokád és az ag­resszió politikáját folytatja. Az Egyesült Államok népe, vala­mint a nemzetközi közvéle­mény iránti nagyrabecsülésünk az, ami konstruktív állásfogla­lásra késztet bennünket e kér­dést illetően — fejeződik be a kubai forradalmi kormány nyi­latkozata. mánya csakúgy jobboldali volt, mint elődjei. A haladó erők ül­dözését is ő kezdeményezte, rendkívüli intézkedéseket foga­natosított a „terrorizmus" fel­számolása ürügyén. Kormány­terorral nem ért el semmit, amit a török ellenzéki erők re­pülőgéprablásai, emberrablásai is bizonyítanak. Kétségtelenül pozitívumokat könyvelt el kül­politikai téren, főként a Szov­jetunióval és Bulgáriával való kapcsolatainak rendezése terén. A Melen-kormány az ellen­zék, különösen a szélsőjobbol­dal erősödése miatt nem tekint­hető stabil kormánynak, ezért fenyegetőzik ismételt beavatko­zással a hadsereg. A kormány viszont ezt mindenképpen sze­retné elkerülni. A hadsereg el­képzelése: nyugati típusú mo­dern állammá reformálni Tö­rökországot. Semmi több. Ez vi­szont csak részben felel meg a nagyburzsoázia érdekeinek, még kevésbé a nagybirtokoso­kénak. Az ország sorsának alakulá­sába azonban még egy tényező beleszól. Ankara eddig a lehe­tőségekhez képest Igyekezett kibújni NATO-kötelezettségei alól. Pakisztánnak a SEATO-ből történt kilépése után azonban Törökország szerepe is megnő az amerikai Imperialisták szá­mára, s Washington nyilván mindent elkövet, hogy lekötele­zett Nyugat-barát koriftány ül­jön Ankarában. L. L. Tanácskozik az EFTA Bécs — A nyugat-európai gaz­dasági integrációról kezdte meg tanácskozását csütörtökön dél­előtt Bécsben az Európai Sza­badkereskedelmi Társulás (EF­TA) miniszteri tanácsa. A két­napos ülés elnöke Josef St ari­bacher osztrák kereskedelmi és iparügyi miniszter. Az EFTA miniszteri tanácsa előtt fontos feladatok várnak megvitatásra. A nyugat-európai gazdasági integráció folyamatá­ban ugyanis új helyzet állt elő: a szabadkereskedelmi társulás­ból Anglia és Dánia január el­sejével kiválik, miután teljes jogú tagként a kibővített Közös Piachoz csatlakozott. A csütörtöki tanácskozáson a belső nehézségeken kívül elő­térbe került az erősödő valuta­probléma és a nyugati tőkés or­szágok inflációjának kérdése, amely hatást gyakorol a meg­maradt EFTA-országok jövőbe­ni gazdasági együttműködésére. nétiány sorban A „BARÁTSÁG" transzkonti­nentális távvezeték eddig 200 millió tonna szovjet kőolajat szállított Csehszlovákiába, Len­gyelországba, az NDK-ba és Ma­gyarországra. A kőolajvezeték második ágának építése folya­matban van. AZ SZKP Központi Bizottságá­nak meghívására Moszkvába ér­kezett Luis Corvalan, a Chilei Kommunista Párt főtitkára. TOKIÓBAN japán—szovjet konferencia kezdődik a Szaha­lin körzetében lévő földgázhe­lyek közös kitermelésének kér­déséről. A tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttséget Oszi­pov külkereskedelmi miniszter­helyettes vezeti. STEFAN OLSZOWSZKI len­gyel külügyminiszter kétnapos belgiumi és egynapos luxem­burgi hivatalos látogatásának befejeztével hazaérkezett Var­sóba. AMERIKAI és japán cégek fo­lyamodtak a Szovjetunióhoz a mesterséges gyémántok gyártá­si eljárásának megvásárlása ügyében. AZ UGANDAI KORMÁNY tíz brit rendőrtisztet utasított ki az országból. Valamennyien az ugandai légi rendőrségnél tel­jesítettek szolgálatot. MOSZKVÁBAN a szovjet nép­gazdaság eseményeit bemutató kiállításon ünnepélyesen meg­nyitották a kazahsztáni napo­kat. A kiállítás látogatói meg­ismerkedhetnek a területét te­kintve második legnagyobb szo­cialista köztársaság fél évszá­zad alatt elért eredményeivel. HAVANNÁBAN hivatalos ku­bai—mongol megbeszélések kezdődtek. A mongol küldött­séget Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titká­ra, a Minisztertanács elnöke vezeti. 1974. JANUÁR 1-TŰL a három Benelux államon belül megszün­tetik a teheráruforgalom határ­ellenőrzését. AZ ECUADORI HIVATALOK 540 ezer dollár büntetést szab­tak ki arra a hat amerikai és egy kanadai halászhajóra, ame­lyek ecuadori felségvizeken ha­lásztak. SZUHARTO indonéz elnök be­fejezte háromnapos hivatalos franciaországi látogatását és elutazott Párizsból. Franciaor­szágban hivatalosan bejelentet­ték. hogy emelik az Indonéziá­nak nyújtott gazdasági hitele­ket. JAPÁNBAN nagyszabású had­gyakorlat kezdődött, melyen a légierő 200 vadászrepülőgépe a haditengerészeti flotta hajói és a szárazföldi csapatok vesznek részt. Méreteit tekintve ez a legnagyobb hadgyakorlat az el­múlt két év alatt. ERICH HONECKER, az NSZEP Központi Bizottságának első. tit­kára tegnap megnyitotta az agitáció és propaganda felada­tairól tanácskozó berlini párt* értekezletet, Garaudy a reakcióhoz dezertált Konsztantyin ov akadémikus cikke a renegát Garaudy „elméleteiről" KUBAI JAVASLAT WASHINGTONNAK: Akadályozzák meg az erőszakos cselekményeket

Next

/
Thumbnails
Contents