Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-17 / 272. szám, péntek

mmmmmmmWMmmmrnm Üj lakóházak Šamorínban (Somorján) i * (Tóthpál Gyula felvétele) A lakók érdekében HOGYAN GONDOSKODUNK A LAKÄŠOK JAVÍTÁSÁRÓL? A szlovákiai házkezelőségek közel 182 000 állami lakásról gondoskodnak. A lakásalap ér­téke 18 milliárd korona. Az anyagi értéken túlmenően a la­kásgazdálkodás nagy mérték­ben érinti az állampolgárok elégedettségét és azt mondhat­juk, hogy a nemzeti bizottságok által irányított tevékenység egyik legfontosabb szakasza. A házkezelőségek tulajdonképpen szolgáltatásokat közvetítenek az állampolgárok számára, bizto­sítják a hőellátást, a meleg és ivóvízszolgáltatást a hulladék elszállítását, a házfelügyelői tevékenységet és elsőrendű kö­telességük a házak és a házak környékének tisztántartása és emellett természetesen az álla­mi ingatlan védelme, karbantar­tása és fejlesztése. Sajnos e szolgáltatások színvonala nem felel meg a társadalmi követel­ményeknek. Ezt bizonyítják az állampolgárok panaszai is. A lakásállomány egyre rom­lik, annak ellenére, hogy a lakásgazdálkodásra a nemzeti bizottságok az elmúlt évben mintegy 400 millió koronát for­dítottak. Az utóbbi években gyors ütemben nő a lakások karbantartására és javítására fordított összeg. 1966-ban egy lakás javítására átlag 866 koro­nát, 1971-ben pedig már 2008 koronát fordítottak. Ez bizony nem csekélység. A fogyatékos­ságok első oka az, hogy a javí­tásokat nem végzik el idejeko­rán, amikor a költségek alacso­nyabbak, hanem egyes esetek­ben nagy költséggel, kis hatás­fokon realizálják a javításokat. Különösen nagy költségeket igé­nyelnek az előre gyártott ele­mekből épült lakások. Még ma is az a helyzet, hogy senkinek nincs áttekintése a lakásállo­mány helyzetéről sem átfogó­an, sem az egyes városnegye­dek és utcák szerint. A kor­mányhatározat értelmében ösz­szeállították ugyan a lakásál­lomány műszaki nyilvántartását, figyelembe véve a javítási és korszerűsítési igényeket is, azonban ez még nem nyújt ob­jektív és egységes elbírálási alapot. Tehát nem maradt más hátra mint megismételni a nyil­vántartás összeállítását, amit Szlovákia kiválasztott járásai­ban az év végéig realizálnak. Ez lehetővé teszi a megállapí­tott adatok felhasználását és a javítások pénzügyi és műszaki tervezését. A lakásállomány javításának egyik legsúlyosabb problémája a kapacitások biztosítása. A la­kásszervezetek saját dolgozóik­kal az ilyen irányú igények kö­zel 38 százalékát elégítik ki, de a műszakilag igényesebb munkát a járási és városi épí­tőipari vállalatóknak kell elvé­gezniük. Ezek azonban, holott ez lenne tevékenységük fő tar­talma, az elmúlt évben az ösz­szes építőipari munka terjedel mének csupán 4,7 százalékát fordították lakások kijavítására. Ezért az SZSZK kormánya meg­hagyta a helyi építőipart irányí­tó nemzeti bizottságoknak, hogy állítsák össze a szélesebb körű lakásjavítási igényeket és kötelező erejét hangsúlyozzák anyagi érdekeltséggel ls. Meg kell állapítani, hogy a nemze­ti bizottságok a kormánynak ezt az utasítását ebben az év­ben nem hajtották végre hiány­talanul. Mert a helyi építőipari vállalatok által elfogadott la­kásjavítási munkálatok értéke közel 1 millió koronával keve­sebb mint az előző esztendőben volt. Ezt azonban nem lehet Ertekeltek munkájuk eredménveit Valahányszor alkalmam volt részt venni a Somotori (Szo­motor) Állami gazdaság ered­ményeinek rendszeres időkö­zökben megtartott értékelésén, meggyőződhettem a gazdaság vezetőségének, valamint a For­radalmi Szakszervezeti Mozga­lom üzemi bizottságának a dol­gozók iránt tanúsított helyes magatartásáról, az emberi kap­csolatok elmélyítése érdekében tett fáradozásáról. Ennek lehettünk tanúi a na­pokban is, amikor a gazdaság igazgatójának, Palágyi elvtárs­nak és a szakszervezeti bizott­ság elnökének, Zelenák József elvtársnak beszámolója alapján értékelték a háromnegyed évi termelési és gazdasági sikere­ket. A több mint háromezer hek­táron gazdálkodó Somotori Al­iami Gazdaság dolgozóinak ez évi munkája igazán sikeresnek mondható. A növénytermesztés terén búzából 117, tavaszi ár­pából 127 százalékra teljesítet­ték a termelési tervet. A vacsi részleg például búzából 36,9, a hrušovi részleg árpából 41,1, a bodrogi pedig 36,5 mázsás hektárhozamokat ért el. Az állattenyésztési termékek termelése terén elért eredmé­nyek is figyelemre méltóak. Tejből — tehenenként évi 3450 literes fejési átlagot érnek el — a tervezett 1,5 millió literen felül több mint 185 000 liter tejet értékesítettek. Marhahús­ból a tervezetten felül 327 má­zsával és sertéshúsból 152 má­zsával többet adtak el. A sikeres termelési eredmé­nyeknek köszönhetően a gazda­ság a tervezett 3,3 millió ko­rona nyereség helyett már ed­dig 300 000 koronával többet ért el. Természetesen ennek arányá­ban növekszik a dolgozók át­lagkeresete, ami ebben az év­ben havonta 1844 koronát tesz ki, 169 koronával többet, mint tavaly. A Somotori Állami Gazdaság­ban a szocialista munkaver­senynek és a kötelezettségvál­lalási mozgalomnak már ha­gyományai vannak. Ennek kö­szönhető, hogy a dolgozók ki­vétel nélkül bekapcsolódtak a „Mindenki szocialista módon" mozgalomba. A NOSZF 55. és a Szovjet­unió megalakulása fél évszáza­dos évfordulója tiszteletére a VIII. szakszervezeti kongresz­szus alkalmából elfogadott 725 ezer korona értékű vállalásu­kat további 500 ezer koronával emelték, amit eddig már 1,4 millió korona értékben túltel­jesítettek. A termelési és gazdasági eredmények értékelése alkal­mából 21 olyan dolgozónak, akik 60-, illetve 50-évesek, el­ismerő oklevelet és pénzjutal­mat, további 67 példás dolgo­zónak padig pénzjutalmat, ösz­szesen 68 ezer koronát adtak át. (Kulik) egyszerűen csak tudomásul ven­ni. Mint már mondottuk a ház­kezelőségek más szervezetek szolgálatait közvetítik az állam­polgároknak. Ha e szolgálatok rossz minőségűek a házkezelő­ségek dolgozói rendszerint az­zal védekeznek, hogy sok min­den nem tőlük függ. Azonban a szlovákiai házkezelőségeknek 9400 dolgozója van, vagyis fi­gyelembe véve az állami laká­sok számát, minden dolgozóra 20 lakás jut. Persze tudjuk, hogy ez nem kevés, de a prob­lémákat többnyire az alacsony­fokú hatékonyság, gyakran a jóakarat hiánya okozza. Igen gyakran előfordul az is, hogy az ügyfelekkel valami vélt erő­pozícióból tárgyalnak. Ugyan­akkor tudni kell, hogy a műsza­ki, az ügyintéző és irányító dolgozó nem csupán a terepen dolgozik. Sok mindent el lehet végezni megfelelő időszakban. Így például a központi fűtést nyáron kellene ellenőrizni és szükség esetén kijavítani, nem pedig a fűtési idényben. Ha­sonló a helyzet a melegvíz­szolgáltatással, a felvonók mű­ködésével és egyéb problémák­kal. Ezekből az észrevételek bői egyértelműen adódik az igény, a nemzeti bizottságok­nak mint irányító szerveknek sokkal rendszeresebb gondot kell fordítaniuk házkezelősé­geikre. Be kell vezetni a rend szeres ellenőrzést, meg kell akadályozni a javítások elvég­zésénél a protekciózást és ar­ra kell ösztönözni a házkeze­lőségek dolgozóit, hogy rugal­masabban végezzék munkáju­kat. Kísérjék figyelemmel, hogy a karbantartók valóban elvég­zik-e azt a munkát, amit ki­mutatnak. Ugyanúgy szükség lenne arra is, hogy az állam­polgárok is aktívabban vegye­nek részt a lakásalap karban­tartásában, a szolgáltatások minőségének javításában, éspe­dig a polgári és házbizottságok segítségével. Ezen a szakaszon tehát bőven van tennivaló. JAROSLAV MEŠKO Egységesen AZ IDEOLÓGIAI MUNKA EREDMÉNYE Az emberek társadalmi tuda­ta és gondolkodása sokkal las­sabban változik meg, mint a társadalmi lét. Az új, szocialis­ta társadalmat építő kommu­nisták, párttagok gondolkodá­sának döntő hatása van erre az igen nehéz, hosszadalmas és ellentmondásos folyamatra. Marxista világnézeti iránymu­tatást kell biztosítaniuk, meg­felelő feltételeket kell teremte­niük, hogy a dolgozók tudata a szocialista társadalmi lét szükségleteinek megfelelően változzon, alakuljon. Eszmei, ideológiai téren is példát kell mutatniuk. Az utóbbi időszakban ezért foglalkozott többször is ideoló­giai kérdésekkel, problémákkal a VeTké Ludince-i (Nagyölved) Efsz pártszervezete. A példamu­tatást kérték számon a kommu­nistáktól. Nem csak úgy álta­lánosságban, hanem konkrétan. Külön-külön mindegyik párt­tagtól. Bokros Ferenc elvtárs, a párt­szervezet jegyzőkönyveinek ve zetője, a hnb elnöke így véie­kedik erről: Nagyszerű gazda­sági eredményeket ért el a szö­vetkezet, viszont a vezetők, a kommunisták ideológiai téren ­nem. mindig mutattak példát, illetve passzívak voltak. Elné­zők, túlságosan is türelmesek, vagy megalkuvók. Szabad teret adtak a vallásos világnézetnek. Duchony Dezső elvtárs, a pártszeryezet elnöke, a szövet- • kezet gépesítője így magyaráz­za a történteket: Számonkér­tük a példamutatást. Rendeztük sorainkat ebből a szempont­ból is. A névsorból öt párttag nevét töröltük. Aki nem tudja vállalni a példamutatást, áll­jon félre. Látszólag tehát gyengült a pártszervezet... Nem. Erről szó sincs. Ellenkezőleg: meg­erősödött. Túrán István elvtárs, a pártszervezet propagandistá­ja jól megszervezte a pártok­tatást. A községben működő is­kolai pártszervezettől igazi, elvtársi segítséget kaptak. Csa­naky Károly elvtárs, az iskola igazgatója három ízben tartott ideológiai témájú előadást. Kal­ló Béla tanító elvtárs pedig rendszeres közreműködésével, átgondolt, megfontolt módsze­reivel, tanácsaival • biztosította a politikai nevelőmunka sike­rét. Erősebbek lettek. Mi bizonyítja ezt? A tagsági gyűléseken való részvétel általában 92—95 szá­zalékos. Tehát sokkal aktívab­bak a pártszervezet kommunis­tái, mint azelőtt bármikor. Jó a pártszervezetnek a tömegek­kel a kapcsolata is. Régebben csak 25—30 lakos jelent meg a pártszervezet által rendezett nyilvános taggyűléseken. Leg­utóbbi nyilvános taggyűlésükön a kommunistákon kívül 85-en jelentek meg. A kívülállók ér­deklődése fokozódott. MEGTÉVEDT PÉNZTÁROSNŐ A családi ház építése általá­ban nagy anyagi megterhelést jelent, legtöbb esetben sokévi, nemegyszer évtizedes szigorú takarékoskodást Igényel, mely­nek során az illető család tag­jainak sok mindenről le kell mondaniuk. Furcsa módon igye­kezett „könnyíteni" a családi ház építésével összefüggő anya­gi nehézségeken Margita Da­najková harminchárom éves Orechová Potôfi-i (Dióspatony) lakos, az ottani hnb volt hiva­tali alkalmazottja. A község helyi gazdálkodási üzeme FSZM alapszervezetének pénztárosa­ként hosszú időn keresztül el­tulajdonította a tagsági illeték­re fizetett pénzt. A szakszer­vezeti taggyűlés döntése alap­ján ugyanis a bérelszámoló mint a kilencvenöt alkalmazott­nál a fizetésből vonta le a tag­sági illetéket, s az összeget ha­vonként a pénztárosnak adta át, hogy megvásárolja a bélye­geket, s ezeket be kellett volna ragasztani az irodán összegyűj­tött tagsági igazolványokba. En­nek végrehajtását azonban sem a szakszervezeti tagok, se más személy nem ellenőrizte. A megtévedt pénztárosnő 1970-ben és 1971 hét hónapjában saját céljaira használta fel a tagsá­gi illetéket és ily módon 12 643 koronával károsította meg a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galmat. Margita Danajková a Dunaj­ská Streda-i Járásbíróság előtt felelt a szocialista vagyon meg­károsításának bűntettéért. A vádlott pénzügyi nehézségeivel védekezett és azzal, hogy az okozott kárt a sikkasztás kide­rülése után azonnal megtérítet­te. Állítása szerint a hiányt ez év elején akarta kiegyenlíteni, amikor is arra számított, hogy férje részesedést kap a földmű­vesszövetkezetben. A járásbíróság büntetőtaná­csa Margita Danajkovát bűnös­nek találta az ellene emelt vád­ban, ezért nyolchónapi szabad­ságvesztésre ítélte és két évre eltiltotta anyagi felelősséggel járó állás betöltésétől. A kerü­leti bíróság az elítélt fellebbe­zését elutasította és a járásbí­róság ítéletét jogerősre emelte. fgál) Nem mellékes az sem, hogy a kommunisták eszmei, politi­kai nevelőmunkájának sikerét bizonyítja néhány ilyen jellem­ző tény is: Az iskolákban csök­kent a vallásoktatásra jelent­kező tanulók száma, a község életében először, két alkalom­mal, a házasságra lépő fiatalok csak polgári esküvőt rendeztek. Hogyan tovább? Most ez a kérdés foglalkoz­tatja a pártszervezet vezetősé­gét. Eddig is jól bevált mód­szer volt a leendő párttagok ki­választása, feladatokkal való megbízása. Az a négy ifjúmun­kás, akit két évvel ezelőtt tag­jelöltnek vettek fel, ma már teljes jogú párttag. Mind a né­gyen igazi kommunistákká let­tek. Beváltották a hozzájuk fű­zött reményeket. Ez az út járható. Vagy ahogy a pártszervezet vezetői mond­ják: Jó út ez. A legutóbbi tag­sági gyűlésen két tagjelölt fel­vételét, illetve jelöltségét hagy­ták jóvá. Az egyik Pásztor La­jos, villanyszerelő, a helyi gaz­dálkodás üzemének dolgozója, a másik a hnb elnökének fia, aki ifjúmunkás. Még továbbléptek: számba­vették a szövetkezetbsn dolgo­zó fiatalokat, mérlegelték, hogy kik jöhetnek majd számításba, ha napirendre kerül a tagok létszámának növelése. És ami a legfontosabb: számon tartják, nevelik, irányítják, tanítják őket. Nem feltűnően, de céltu­datosan. Jelenleg 14—15 olyan fiatal szövetkezeti dolgozóval, ifjúmunkással foglalkoznak, akikből jövőre, vagy azután tag­jelölt lehet. Mindegyiket egy­egy kommunistára bízták. Az utóbbi években a párttag­ság nevelésének fontos mozza­natát képezte az idealista, val­lási nézetek elleni küzdelem. A megtévesztett tagokat, akik nem ismerték fel, hogy hol vég­ződik a türelem és hol kezdő' dik az eszmei állásfoglalás, el kellett határolni azoktól, akik hibás magatartásukkal többet ártottak, mint használtak a párt céljainak. Az utóbbiaktól el kellett szakadni, az előbbieket pedig harcba kellett állítani, hiszen eszmei síkon ma már nem védekezésről, hanem célokért való küzdelemről van szó. Megtörtént. A feladatot jól teljesítették a pártszervezet tagjai. Mulaszthatatlan volt a feladat teljesítése, mert az ide­ológiai harc legsajátosabb mód­szerei közé tartozik az, hogy a kommunisták példát mutas­sanak. Helyesen érvel a párt­szervezet elnöke: Aki nem tud­ja vállalni, álljon félre. A szocialista eszmék maga­sabbrendűsége azonban nem biztosítja automatikusan a győ­zelmet az ellenséges ideológia felett. A régi világ szellemi ha­tása lassabban szűnik meg — különösen az idősebbek tuda­tában — mint azt egyesek gon­dolták. Ezért kell elsősorban a fiatalokat harcba sorakoztatni. Ök bizonyos értelemben men­tesek a régi hatásoktól, s ha a kommunisták maguk mellé veszik őket, kommunistákat ne­velnek belőlük, akkor biztosít­ják az ideológiai küzdelemhez szükséges erőfölényt. Most ezzel foglalkoznak a pártszervezet tagjai. Megmutat­ják a fiataloknak, a tagjelöl­teknek, hogy milyen nagyszerű a cél, melyért küzdeni kell. Megtanítják őket, hogy milyen módszerekkel, hogyan kell a célokért harcolni. A dolgozó nép és vezető ere­je, a párt jogosan elvárja, hogy a tagjelöltek — állandóan emel­ve saját politikai és ideológiai képzettségük színvonalát — leg­jobb képességük és tudásuk lat­bavetésével vegyék ki részüket a dolgozók világnézeti nevelé­séből, a tudományos ismeretek terjesztéséből, a babonák elle­ni küzdelemből. A párt tagjai egységesek, s hatalmas sereget képeznek. En­nek a hatalmas seregnek a felsorakozása, szocialista öntu­datának magasabb szintre eme­lése és eszmei felvértezése az ellenséges ideológia bármilyen megnyilvánulása ellen, egyik feltétele a szocialista építés to­vábbi sikereinek. HAJD0 ANDRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents