Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-16 / 271. szám, csütörtök

Gustáv Husák elvtárs zárszava a CSKP KB októberi plénumán EGYSÉGESEN AZ IDEOLÓGIAI MUNKÁBAN Az SZLKP Központi Bizottsága, a kerületi és a járási párt­bizottságok a napokban megvitatják a CSKP Központi Bizott­ságának az ideológiai munka fő feladatairól tárgyaló októberi ülésének eredményeit. Ezeket a közeljövőben az alapszerveze­tek is feldolgozzák. A Rudé právo, a Pravda és az Oj Szó kö­zölte a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének beszámolóját a CSKP XIV. kongresszusa után az ideológiai munka legfonto­sabb feladatairól, valamint kivonatokat a felszólalásokból, és részletes tájékoztatást adtak az SZLKP Központi Bizottságá­nak üléséről. Mai számunkban közöljük Gustáv Husák elvtárs­nak, a CSKP KB főtitkárának az októberi ülésen elmondott zá­rószava legfontosabb részeit. Reagált a vitára, foglalkozott a jóváhagyott határozatok megvalósításával, valamint néhány idő­szerű bel- és külpolitikai kérdéssel. Husák elvtárs beszéde beve­zető részében hangsúlyozta, hogy a CSKP XIV. kongresszu­sa, amely lezárta a jobboldali ellenforradalmár és szocialista­ellenes erők elleni politikai harcot, az ideológia területén fő feladatként szabta meg, hogy az emberek gondolkodásában kiküszöböljük a jobboldali, szo­cialistaellenes gondolkodásmód maradványait, harcoljunk az új, szocialista ember kialakításá­ért és neveléséért. Röviden ez a kongresszus Irányvonala, és az elnökség beszámolója ezt az irányvonalat az egyes szaka­szokra applikálja. A vitafel­szólalások is ezekkel a kérdé­sekkel foglalkoztak. Leszögez­hetjük, hogy valamennyi, az emberre és tudatára hatást gya­koroló eszköz ma a párt, a szo­cialista állam kezében van. Most arról van szó, hogy mi­képpen tudjuk ezeket az esz­közöket következetesen kihasz­nálni. A mai ülés ezért útmu­tatóul szolgál. Az ideológiai munka és ha­tékonysága számára fontos mindaz, amiért társadalmunk él, amit sikerült elérnünk — mondotta Husák elvtárs. A po­zitív eredmények megszilárdít­ják az ideológiai munkát és az ideológiai terület politikai ne­velő hatása elősegíti, hogy va­lamennyi területen teljesítsük a XIV. kongresszus határoza­tait. A központi bizottság leg­utóbbi ülése óta eltelt hat hó­nap alatt még jobban elmélyült a párt szervezeti, ideológiai és akcióegysége, és egész társa­dalmunkban megszilárdult veze­tő szerepe. Ami a tagsági bázis növeke­dését illeti — amiről a közpon­ti bizottság a kongresszus után határozatot fogadott el —, fon­tos fordulatot értünk el. Isme­rik a kritériumokat, melyeket akkor szabtunk meg az osztály­és a korösszetétel megjavításá­ra. Kilenc hónap alatt 42 237 új tagjelöltet és párttagot vettünk fel. Ezt a számot akartuk el­érni körülbelül az egész év alatt. Ez nagyon figyelemre méltó eredmény. Közben meg­tartjuk az osztálykritériumokat — a felvettek 55,2 százaléka munkás, 7 százaléka földműves, tehát több mint 62 százalékuk közvetlenül az anyagi termelés­ben dolgozik. Túlnyomó többsé­gük, mintegy 80 százalék, 35 évnél fiatalabb. így tehát ezen a párt számára létszükségletű területen ls pozitív eredménye­ket értünk el. A párt tevékenysége és min­dennapi élete szempontjából fontosak a taggyűlések. A tag­gyűlések számát tekintve meg­állapíthatjuk, hogy a helyzet lényegesen megjavult. Csaknem az összes szervezet összehívja a taggyűléseket, megjavult a részvétel, habár az egyes járá­sokban különböző. A javulás el­lenére itt is vannak még tarta­lékaink. Ezeket elemeznünk kell, keresnünk kell a lehető­ségeket. Mindenesetre olyan helyzetbe kerültünk, amikor a figyelmet elsősorban a tartal­mi szempontra, a tagok ideo­lógiai nevelésére, a konkrét po­litikai és gazdasági feladatokra kell fordítani, amelyekkel az alapszervezeteknek foglalkoz­niuk kell annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a párt akcióképességének fokozásához. Husák elvtárs megemlítette az évzáró taggyűlések, a járá­si és a kerületi konferenciák fontosságát. Minden alapszerve­zet, minden járás, minden ke­rület mérlegelheti, mit ért el a legutóbbi évzáró gyűlése vagy a konferencia óta, mit teljesí­tett, hogyan valósította meg sa­ját viszonyai között a kong­resszusi határozatokat. A köz­ponti bizottság októberi ülése határozatainak alapján lelkiis­meretes munkával, jó előkészí­téssel megjavíthatjuk egész pár­tunk munkájának minőségét, és elérhetjük az akciőképesség ma­gasabb fokát. Ojból értékelni szeretném a legnagyobb társadalmi szerve­zetek — a Forradalmi Szakszer­vezeti Mozgalom, a Szocialista Ifjúsági Szövetség, a Csehszlo­vák—Szovjet Baráti Szövetség kongresszusainak, valamint az újságírók és más szervezetek kongresszusainak jó politikai és szervezeti színvonalát. Most ősz­szel valósulnak meg a Testne­velési Szövetség és a Polgári Honvédelmi Szövetség alapszer­vezeteinek gyűlései. Mit tegyek még ehhez hozzá? A kongresz­szusok színvonalasak voltak, támogatták a párt politikáját, mozgósították tagságukat, és most rendkívül fontos a nem­zeti bizottságok, az üzemek, az egyes munkahelyek, a szakszer­vezetek, a Szocialista Ifjúsági Szövetség és a Nemzeti Front valamennyi szervezetének min­dennapi munkája. A pártszer­veknek rendkívüli figyelmet kell szentelniük ennek a mun­kának. A gazdaság területén túlsúly­ban vannak a pozitív vonások. Az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban teljesítik az állami terv alapfeladatait. Megvannak a feltételek ahhoz, hogy valamivel túlteljesítsük az idei állami terv feladatait, így tehát jó reményekkel léphe­tünk a következő évbe. Termé­szetesen a gazdaságban sok problémánk is van. Ezekről nem feledkezünk meg, a helyzetet nem ferdítjük el. Egyes problé­mákkal a közeljövőben alapo­sabban és nagyobb mértékben fogunk foglalkozni. Ez vonatko­zik az életszínvonalra ls, amely szilárd és stabil. Az ideológiai munkával kapcsolatban hangsú­lyozni kell, hogy az emberek kezdeményezése hogyan függ össze a szocialista ember öntu­datával, s a politikai nevelő­munka és az ideológiai munka hogyan térül meg közvetlenül a termelés anyagi értékeiben. Sok a probléma a káderkér­désekben. Itt is sokat beszéltek róluk. A magas szakképzettség­gel rendelkező kádereket nem lehet csak úgy kitalálni, nem nevelhetjük őket kl gyors tan­folyamokon. Ezért a központi bizottság elnöksége foglalkozni fog ezekkel a kérdésekkel. Ér­tékelni fogjuk az ún. nomenkla­túrás káderek értékelésének ta­pasztalatait. Ez az értékelés a kerületekben és a járásokban valósult meg annak érdekében, hogy javaslatokat tehessünk a kádertartalékok előkészítésével kapcsolatban. Külpolitikai téren megállapít­hatjuk, amint ezt a központi bizottságban már több ízben megtettük, hogy a Szovjetunió békepolitikájának alapkoncep­ciója, melyet XIV. kongresszu­sunk teljes mértékben támoga­tott, fokozatosan az egész nem­zetközi életet befolyásolja. Ha nem is könnyen, és nem men­tesen különböző nehézségektől, sikereket ér el a világban. Ilyen volt a kommunista és munkáspártok vezető képviselői krími tanácskozásának végki­csengése, ahol egyesítettük pár­tunk és államaink állásfoglalá­sát. Ilyen irányúak voltak a Brezsnyev, a Kádár, a Gierek, a Honecker és más elvtársakkal folytatott tanácskozásaink, va­lamint más nemzetközi találko­zásaink. Néhány szót szeretnék szólni párt- és állami küldöttségünk NDK-beli látogatásáról. A német elvtársak rendkívüli nagy fi­gyelmet szenteltek küldöttsé­günknek, valamint pártjaink és államaink barátsága megszilár­dításának. Kölcsönös kapcsola­taink, és nemcsak e látogatás eredményeképpen, hanem sok­oldalúan — Heger és Lamberz elvtárs mostani csehszlovákiai látogatása során — megszilár­dultak. Az együttműködés konk­rétabb, intenzívebb formál, a tapasztalatok konkrét kicserélé­sére térünk át. A gazdaságban ez már régebben is Így volt, az együttműködésünk most az ideológia területén is elmélyül. Husák elvtárs ezután röviden tájékoztatott a Német Szövetsé­gi Köztársasággal folytatott tár­gyalásainkról, arról a törekvé­sünkről, hogy haladást érjünk el egyes létfontosságú kérdések megoldásában. Továbbá arról a kezdeményezésről beszélt, ame­lyet Csehszlovákia más kapita­lista országokkal való kapcso­lataink megjavítása érdekében fejt ki. Azt mondotta, hogy csökkenteni akarjuk a feszült­séget az ezen országok iránti kapcsolatunkban, és az egyes fennálló kérdéseket fokozato­san meg akarjuk oldani. Való­színűleg még novemberben megkezdődnek a sokoldalú ta­nácskozások az európai bizton­ságról és együttműködésről tar­tandó értekezlet előkészítésével kapcsolatban, amelyet a követ­kező évben hívnának össze. A nemzetközi légkör bizonyos eny­hülése, a feszültség csökkené­se, a békés egymás mellett élés elveinek kiharcolása bizonyos eredményeket ér el. Mit jelent ez az ideológiai területen? Termé­szetesen fokozott igényeket a politikai nevelő- és az ideológiai nevelőmunkával szemben. Hu­sák elvtárs hangsúlyozta, hogy embereinket jobban kell fel­fegyvereznünk a mai osztá­lyokra oszlott világ törvénysze­rűségeinek ismereteivel, emlé­keztetni kell őket eredmé­nyeinkre, és lényegesen inten­zívebbé kell tennünk a politikai és az ideológiai munkát. Az ideológia területén az egész munkát a CSKP XIV. kongresszusa, a Tanulságok, az egységről elfogadott határozat, valamint a központi bizottság legutóbbi ülésének határozata alapozza meg. A vitában el­hangzott pozitív körülmények ellenére hangsúlyoznunk kell, hogy az ember nevelése tartós munka, türelmet, kitartást, fá­radságot igényel. Mennyit dol­gozik a kertész, amíg egy fát felnevel. És az ember átnevelé­se? Itt minden türelmetlenség vagy elhamarkodás nagyon so­kat árt, számunkra is negatív következményei lennének. Mi nem találhatunk ki valamiféle embereket. Lenin kijelentette, olyan emberekkel kell dolgoz­nunk, amilyenek. Építenünk kell a szocializmust, nevelni kell az embereket, közelebb kell őket hoznunk a marxiz­mus-leninizmushoz, a szocia­lista ideológiának befolyásolnia kell gondolkodásukat és tettei­ket. A régi szubjektivizmussal szembe nem állíthatunk új szub­jektivizmust, nem határozhatjuk meg önkényesen, milyen ütem­ben haladjunk, nem ugorhatunk át korszakokat. Szubjektiviz­mus, demagógia nélkül, nagyon becsületesen, türelmesen és rendszeresen kell dolgoznunk. Egyes elvtársak elmondták, hogy általánosságban tudjuk, mit akarunk, tudjuk, milyen módszereket kell választanunk. A viták annál a kérdésnél ke­letkeznek: kivel és hogyan. Le­szögezzük, hogy elvhűen, diffe­renciáltan, tapintatosan kell vi­szonyulnunk az emberekhez. Amikor azonban konkrét egy 'n­ről van szó, nézeteltérések me­rülnek fel. Mindenkinek szub­jektív nézetei lehetnek egy bi­zonyos személyről, de a kollek­tívában, vagy szervben objekti­vizálnl kell az emberek értéke­lését, hogy elkerüljük az új szubjektivizmust. Ez elsősorban a tudomány, a művészet és a kultúra területére vonatkozik. Elsősorban türelem kell a tehetségek, az igazi művészek, az igazi tudósok, az olyan em­berek iránti viszonyban, akiket megnyerhetünk a szocialista társadalom számára, akiket a munkásosztály oldalára állítha­tunk. Ezt nem azért mondjuk, mert általános amnesztiát vagy valami hasonlót akarunk hirdet­ni, hanem azért, hogy differen­ciálni tudjunk, kit nyerhetünk meg és kit nem, ki az ellenség, ki áll még ma is ellenséges po­zíciókon, ki volt a szervező, és ki volt az, aki eltévedt, és ma becsületesen keresi a felénk ve­zető utat. Ezekben a kérdések­ben elvhűen, a jobboldali libe­ralizmus és opportunizmus, a szektás pszeudoradikalizmus nélkül kell eljárnunk, amely látszólag forradalminak tűn !:, de következményeiben csak árt­hat pártunknak és mozgalmunk­nak. Az ideológiai nevelőmun­ka ma már széles körben fo­lyik. Jól szerve :ett pártoktatá­sunk és más iskolázási formánk vannak. Ma már meg kell kö­vetelnünk azonban a magas színvonalat, a magas ideológiai színvonalat, nemcsak az állás­foglalást, elsősorban a tudo­mány és a művészet területén, örülünk, hogy támogatásukról biztosították pártunk politiká­ját, koncepciónkat. Becsüljük ezt, de a munkára is szükség van. A munkástól eredményt követelünk. A mérnöktől ered­ményeket, a művésztől és a tu­dóstól szintén eredményeket — tetteket, tehát nagy igényeket támasztunk a munkaeredmé­nyekkel szemben, s eszerint ér­tékeljük aztán az egyes terüle­teket, az egyes embereket. Husák elvtárs befejezésül új­ból hangsúlyozta, hogy az eddi­gi eredmények jók. A párt és a társadalom fejlődése pozitív. Ezért igényesebbek lettünk munkánkkal szemben. Sok a probléma és még több a fela­dat. Az önelégültséget nem tűr­hetjük meg. Megállapíthatjuk tehát, hogy pártunkban és tár­sadalmunkban megvannak a belső és a külső feltételek ah­hoz, hogy munkánk még sike­resebb legyen. Két felhívás kapcsán Közeledik a választási prog­ramok megvalósítása első évé­nek a vége. E programok nevé­ben kérték a jelöltek a képvi­selőválasztások alkalmával sza­vazóik bizalmát, Időszerű tehát arról beszélni, hogyan is telje­sítették ígéreteiket. Szlovákia járásainak jelentős többségében a községfejlesztést az jellemzi, hogy már a feladatok megvaló­sításának első háromnegyed évében .túlszárnyalták a terve­zett értéket. Nem azért, mintha igénytelen, könnyen teljesíthető feladatokról lett volna szó. Az eredmények mögött látni kell különösen a nemzeti bizottsá­gok és a társadalmi szervezetek jó szervező munkáját és az ál­lampolgárok aktív részvételét. Természetesen az első évi mérlegből nem hiányoznak majd a negatív tételek sem. Tá­volról sem sikerült kialakítani kellő mértékben a képviselők és az állampolgárok rendszeres kapcsolatát, a rendszeres poli­tikai tömegmunkát, nem sike­rült elérni, hogy az állampolgá­rok a szó legszorosabb értelmé­ben vett magasabb kulturális színvonalat érjenek el, és bizo­nyos mértékig még mindig a gazdasági kérdések szerepelnek a fontossági sorrend első he­lyén. Épp e negatívumokkal kap­csolatban kell nagyra értékelni a martini járás és a Banská Bystrica-i járás közelmúltban nyilvánosságra hozott felhívá­sát, amelynek célja olyan szo­cialista munkaverseny kibonta­koztatása, amely a februári győzelem 25. és a Szlovák Nem­zeti Felkelés 30. évfordulója tiszteletére az elkövetkező két évben a Nemzeti Front válasz­tási programjainak megvalósí­tását és a népgazdasági felada>­tok túlszárnyalását szorgalmaz­za. Mindkét felhívás az első he­lyet biztosítja a politikai, a kul­turális nevelőmunka és a tár­sadalmi tevékenység fejleszté­sének, ami a munkakezdemé­nyezés öntudatos kibontakozta­tásának alapvető feltétele. Ezek a felhívások mindenek­előtt azt szorgalmazzák, hogy az 5. ötéves terv harmadik és negyedik évében, tehát két éven át a járásokban és a vá­rosokban optimális mértékben és konkrétan teljesítsék a vá­lasztási programokat. Továbbá hangsúlyozzák, hogy a válasz- 1 tásí programok nemcsak a nem­zeti bizottságok, hanem az egész Nemzeti Front célkitűzéseit tartalmazzák. Tehát a két felté­tel értelmében a nemzeti bí­zottságok mellett a vállalások teljesítéi-jt szavatolják a Nem­zeti Front szervei, a szakszerve­zeti és az ifjúsági szervek, a szövetkezeti parasztság szervei, valamint a Nemzeti Front más részlegei a járásokban és a vá­rosokban. Ezzel egyidejűleg a két felhívás arra törekszik, hogy általános érvényűvé vál­jon a mindenki szocialista mó­don jelszó szellemének megfe­lelő munkaerkölcs. A város- és a községfejleszté­si a politikai és a kulturális nevelő tevékenységet magában foglaló ez évi verseny eredmé­nyei magukban foglalják a köz­pontilag irányított vállalatok, üzemek, valamint az efsz-ek eredményeit is, s ezért néhány járásban attól félnek, hogy a fejlettebb iparral rendelkező járásoknak helyzeti előnyük van. Hangsúlyozni kell, hogy a versenyben az ipar terjedelmé­re való tekintet nélkül értéke­lik a tervezett feladatok telje­sítését, különösen a minőségi mutatókét, értékelik az újítási javaslatok megvalósítását, a nyersanyagmegtakarítást, a dol­gozók kezdeményezésének fej­lesztését. A martini Túrócí Gép­gyárban például 800 technikust és mérnököt akarnak bekap­csolni a takarékossági mozga­lomba, úgy, hogy fejenként el­érjék legalább az évi 10 000 ko­ronás megtakarítást. A Veľký Krtíš-i járásban természetesen ilyen versenyt nem lehet kibon­takoztatni, viszont követhetik a martini járás példáját azzal, hogy fokozott mértékben gon­doskodnak a munka- és az életkörnyezet javításáról, csök­kentik a megbetegedések szá­mát, s szociális és kulturális létesítményeket építenek a me­zőgazdasági üzemek részére. A martini— Banská Bystrica-i felhívást nagy egyetértéssel fo­gadták, és a járások döntő többsége már feldolgozta saját feltételei szerint. A következő heteket a kése­delmes járásoknak ls arra kel­lene felhasználniuk, hogy tisz­tázzák, milyen konkrét és reális választ adhatnak a felhívásra. JAROSLAV MEŠKO KOMSZOMQUSTÁK A MAGAS-TÁTRÁBAN A Barátság vonatjával ha­zánkba érkezett és néhány nap­ja itt-tartózkodó háromszáz komszomolista jelenleg a Ma­gat-Tátra szépségeiben gyö­nyörködik. Fehér hótakaró fo­gadta az ifjú szovjet vendége­ket. Még mielőtt visszautaznak hazájukba, ellátogatnak néhány Tátra alatti üzembe, a matejov­cei Tatrasmaltba, a sviti Tatra­svitbe és Chemosvítbe. Tegnap kedves ünnepséget rendeztek tiszteletükre a Che­mosvitben. Reggel a gépgyártó részleg dolgozói 15 nappal a határidő előtt befejezték a PUS 504 jelzésű Tatra—2 celofán­zacskókészítő univerzális gép szerelési munkálatait, melyet szovjet megrendelésre készítet­tek. Az Idő előtt elkészített gé­pet jelképesen átadták az ün­nepségen részt vett komszomo­listáknak, majd becsomagolták és útnak indították a jubiláló Szovjetunióba. (ik)

Next

/
Thumbnails
Contents