Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)
1972-11-16 / 271. szám, csütörtök
Tevékenységük mérlegelésére készülnek 1972. november 22—23-án tartják meg Bratislavában a Termelőszövetkezetek Szlovákiai Szövetségének II. kongresszusát. A termelőszövetkezetek olyan önkéntes gazdasági és társadalmi szervezetek, amelyek a CSKP és az állam gazdasági politikájának megfelelően jelentős részt vállalnak népgazdaságunk fejlesztéséből. Céljuk mindenekelőtt a lakosságnak nyújtott szolgáltatások kibővítése és az ipari termékek választékának kiegészítése. A termelőszövetkezetek megoldást jelentenek a helyhez kötött dolgozók elhelyezésében, főleg a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásában. Szocialista társadalmi rendszerünk kedvező feltételekei alakít ki a termelőszövetkezetek sokoldalú fejlődéséhez. Az állami szervek segítségével a termelőszövetkezetek jelentős helyet foglalnak el a népgazdaságban. Köztársaságunk föderációs átszervezése után. 1968 novemberében volt a Termelőszövetkezetek Szlovákiai Szövetségének első, alapító kongresszusa. Az azóta eltelt négy év alatt intenzíven tevékenykedtek mind a termelés, mind a társadalmi élet területén. A termelőszövetkezetek konkrét feladatainak meghatározásánál, amelyeket az alapító kongresszuson tűztek ki, figyelembe vették a CSKP és az SZLKP, valamint a kormány határozatait, így terveik összhangban vannak a népgazdasági tervekkel. A Termelőszövetkezetek Szlovákiai Szövetségének 116 alapszervezete van, ebből a nyugat-szlovákiai kerületre a szövetkezetek 50 százaléka esik. A termelőszövetkezetek II. kongresszusának előkészítése alkalmából elbeszélgettünk Kramár Pavel elvtárssal, a szövetség elnöksége politikai-nevelési osztályának vezetőjével, akihez néhány kérdést intéztünk a termelőszövetkezetek munkájával kapcsolatban. S Z U L'Ó K , N -V : y v K F rt.ü M A AZ ISKOLÁN KÍVÜLI NEVELÉS • Milyen eredményeket értek el az utóbbi években a termelőszövetkezetek, és milyen fejlődés várható ebben az ötéves tervidőszakban. — Termelőszövetkezeteink a hatvanas évek második felében jelentős gazdasági fejlődésen mentek keresztül — mondotta Kramár elvtárs. Országos viszonylatban a szlovákiai termelőszövetkezetek részaránya a termelő ágazatokban 20,8 százalékra, a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokban pedig 19,4 százalékra növekedett. Az 1970es évhez viszonyítva 1975-ig a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokbői szerzett bevételeinket 41,6 százalékkal szeretnénk növelni, bár a párt XIV. kongreszszusának határozatai értelmében 25—30 százalékos növekedést kellene elérnünk. 1975-ig a motorosoknak nyújtott szolgáltatásainkat 108,2 százalékkal, az elektromos készülékek javítását 105,4 százalékkai, az építkezési munkákat pedig 37,1 százalékkal növeljük. Az ötéves terv teljesítése folyamán jelentősen megnövekszik mind a kül-, mind a belkereskedelemben valő részvételünk. A szocialista államokba valő kivitelben 216,8 százalékos, a kapitalista -államokba irányuló kivitelben 80,5 százalékos növekedést terveztünk. • És mi lesz a II. kongresszus fő mondanivalója? — Ezen a kongresszuson elő1932. november 16 emiékeze tes nap a Garam völgye népének történetében. E napon a végrehajtások ellen fellázadt szegény falusi népre sortüzet nyitott a kivezényelt csendőrosztag. Polomka kis szlovák falu. Az egyik utca kereszteződésén állott a kocsma, amely Budala Mihály, cseh légionárius tulajdona volt. Tokár Anna a kocsmárosnak — akinek fűszerkereskedése is volt — 804 koronával tartozott. Budala a Hlinka-párt tevékeny tagja, végrehajtást kért Tokárné kunyhójára. Az eredeti adósság fűszervásárlásért csak 400 koronát tett ki. Dr. Zibrin breznól agrárpárti ügyvéd kezében ez az adósság 800 koronára nőtt. Előző héten az asszonyok a végrehajtőt kiverték a faluból, s így megakadályozták a végrehajtást. Negyven évvel ezelőtt, november 16-án egy csendőrszakasz érkezett Polomkára és hét embert, köztük egy négygyermekes és egy hatgyermekes anyát letartóztattak. A letartóztatottakat, akiket U ved nevű volt légionárius árult be, megbilincselve Breznóra szállították. Amint erről a falu lakossága tudomást szerzett, vagy ezren Breznóra meretek, ahol a járásbíróság épülete előtt tüntettek és követelték a letartóztatottak szabadon bocsátását. A po lomkai események híre villámgyorsan elterjedt a közeit falvakban, ós a környék lakoször is az elmúlt négy év munkáját ismertetjük a résztvevőkkel, majd a jelenlegi helyzet elemzése után kitérünk az elkövetkező időszak feladatainak megvitatására. Ezek a feladatok főleg a gazdaságosság elvének gyakorlati kihasználását tartalmazzák, a komplex szocialista racionalizáció megvalósítása érdekében. A feladatok teljesítésére nagy gondot fordítunk. • Milyen területeket érintenek majd ezek az intézkedések? — Intézkedéseket teszünk a termékek és szolgáltatások színvonalának emelése érdekében, az állóalapok gazdaságos és jobb kihasználására, az anyagmozgatás folyamatának lerövidítésére, a muukaidőalap jó kihasználására, valamint a termelés haladó módszerekkel való irányítására. • Hogyan teljesítik az egyes termelőrészlegek idei tervjeladataikat? — Az 1972-es évre előirányzott feladatainkat jól teljesítjük, és ebben nagy része van a szocialista munkaversenyben részt vevő szövetkezeteknek. A mozgalom élén a szocialista munkabrigádok állnak, amelyek közül 114 már elérte ezt a címet, 433 brigád pedig versenyben áll elnyeréséért. Az NOSZF 55. évfordulója és a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére, valamint a Termelőszövetkezetek Szlovákiai sai tömegesen megindultak Breznóra. A parasztok egy-egy csoportját még a város előtt feltartóztatták. Akik bejutottak a városba, a főtéren tüntettek: „Adjatok enni, vagy mérgezzetek meg mindannyiunkatl" — kiáltások hallatszottak a tömegből. A letartóztatottakat a járásbíróságról átszállították a Banská Bystrica-i kerületi bíróság fogházába, mert újabb tüntetésektől tartottak, majd 60 csendőrt küldtek Polomkára, hogy a további tüntetéseket megakadályozzák. A csendőrök oly kihívóan viselkedtek, hogy mélységesen felháborították a falu népét. Futárokat küldtek segítségért a szomszéd falvakba. A községben nagyszámú falusi proletár gyűlt össze, s harcos jelszavakkal tüntetett a végrehajtások és a község megszállása ellen. A csendőrparancsnok kiadta a parancsot, s a következő percekben eldördültek a fegyverek. Pohorelec János és Piliár Jáno s földmunkások holtan rogytak a földre. A tömeg a sortfiz után szétoszlott. A későbbi órákban az egész környékről • összevonták a csendőrséget, úgyhogy Poloonkán a következő napon 570 csendőr tartózkodott. Néhány órával a sortűz után kihirdették az ostromállapotot. A csendőrök az iskolákban laktak, és éjjel-nappal őrszemek cirkáltak a faluban. Háromnál több embernek nem volt szabad összeállnla, amint idegen ember jeSzövetsége II. kongresszusa alkalmából a szövetkezetek kötelezettségeket vállaltak az 1972. évi feladatok túlteljesítésére. Ennek értelmében a lakosságtól, származó bevételüket 9 millió koronával növelik, 17 millió korona értékű áruval többet adnak piacra, kivitelüket pedig 8,5 millió korona értékkel fokozzák. Ugyanakkor az önköltségeket 8,5 millió koronával csökkentik, az ésszerű intézkedések megvalósítása pedig 3,5 millió korona megtakarítást eredményez. A 116 termelőszövetkezet közül 81 jelentkezett a „Legjobb termelőszövetkezet" cím elnyeréséért indított versenybe. Jelenleg verseny folyik a „Termelőszövetkezetek Szlovákiai Szövetsége II. Kongresszusának Szövetkezete" cím elnyeréséért is. Elnökségünk az első fél évben 15 olyan szövetkezetet részesített elismerésben, amelyek évi terveikben progresszív feladatokat vállaltak, a munkaversenyt a minőségi mutatók Irányában fejlesztették és rendszeresen értékelték a vállalt feladatok teljesítését. • Kramár elvtársnak, mint a politikai-nevelési osztály vezetőjének bizonyára saját munkakörével kapcsolatban is van mondanivalója. Hogyan gondoskodik az elnökség a szövetkezeti dolgozók politikai és szakmai neveléséről? — Elsődleges figyelmet szentelünk a dolgozók és a vezető funkcionáriusok továbbképzésének. A továbbképzést főleg a fiatalabb korosztály soraiban szorgalmazzuk és sokoldalú segítséget nyújtunk számukra. Az 1969—1972-es években a vállalati intézményeinkben 36 vezető dolgozó fejezte be tanulmányait, vállalati iskoláinkat pedig 34 dolgozónk látogatta. A Szövetkezetek Központi Tanácsa mellett működő kétéves iskolán további 44 szövetkezeti funkcionárius fejezte be sikerrel tanulmányait. A termelőszövetkezetek tagjai köziil többen főiskolai és szakközépiskolai képesítést szereztek. Igyekszünk biztosítani a fiatalok és a nők részvételét is az irányítási és szervezési munkákban. A tagságról való gondoskodásunk keretén belül figyelmünk elsősorban a munkakörülmények és a munkabiztonság megjavítására, valamint a kulturális és szociális létesítmények fejlesztésére irányul. PÁKOZDI GERTRGD lent meg a községben, azonnal letartóztatták. Az áldozatok temetésén a kommunista párt képviselője mondott búcsúbeszédet. Beszéde befejeztével a csendőrök letartóztatták és bilincsbe verve szállították Breznóra, ahonnan átszállították a kerületi fogházba. Alig érkezett meg a polomkai események híre Banská Bystricára, a házak falain a sortűz és a végrehajtások ellen tiltakozó jelszavak jelentek meg. A következő napon az esti órákban Banská Bystrica főterén megkezdődött a város és környéke dolgozóinak tüntetése. A kereskedők a munkások iránti szolidaritásuk jeléül már a délutáni órákban bezárták üzleteiket. A tüntetés este 7 órára csúcsosodott ki, amikor 2000 főnyi tömeg az Internacionálé hangja mellett a kerületi fogház elé vonult, ahol a letartóztatottak voltak bebörtönözve és viharosan követelték szabadon bocsátásukat. A csendőrök a polomkat vérengzéssel kapcsolatban egyes hroneci munkásokat is le akartak tartóztatni. A csendőrök éjjel jöttek Hronecra, ahol azonban a harang félreverésére öszszegyűlt falusi dolgozók százaival találták magukat szemben. Az egész falu talpon volt. A csendőröket kőzápor fogadta, csak két embert tudtak letartóztatni, és gyorsan elhagyták a falut. NAPJAINKBAN, amikor az oktató-nevelőmunka eszmei és szakmai színvonalának a növelését célzó rendkívüli törekvések tanúi vagyunk, az a követelmény hárul ránk, hogy ugyanilyen módon járjunk el az iskolán kívüli nevelés terén is. Az iskolai és az oktatásügyi dolgozókra háruló ezzel kapcsolatos feladatok a legfontosabb társadalmi célok közé tartoznak, ami az illetékeseket az új, szocialista nemzedék neveléséért és művelődéséért közvetlenül felelőssé teszi. A gyermekek szülei ma már túlnyomó többségben megértették a tanítók helyét és küldetését ebben az igényes, alkotó folyamatban, és ezért igyekeznek segíteni az oktató-nevelőmunka kívánt haladását. Az iskolai oktatás azonban csak egy része annak a tevékenységnek, amelyet az iskolai intézmények érvényre juttatnak az oktató-nevelőmunka során. Másik része az ún. iskolán kívüli intézményes nevelés, melyről a szülőknek kevésbé világos, sőt néha téves az elképzelésük. Ez a téves felfogás elsősorban az iskolán kívüli nevelés lehetőségeinek és feladatainak az elégtelen értékelésében, sőt néha a lebecsülésében rejlik. Ez az állapot részijén talán azzal magyarázható, hogy némely község és város iskolán kívüli nevelési intézményeiben ez ideig még nem sikerült a munkát olyan színvonalra emelni, amelyet a szülők egyértelműen és pozitívan értékelhetnének. Ma, amikor újra teljes fontossággal hangsúlyozzuk az iskolán kívüli nevelés szükségszerűségét és helyét közoktatási rendszerünkben, nem árt, ha szólunk néhány szót erről a nevelési tényezőről. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI NEVELÉS feladataival az iskola keretén belül a napközi otthonokat, az iskolai klubokat, az ifjúsági otthonokat bízták meg, ahol azok a gyermekek laknak, akik tanulmányaik folytatása miatt nem lakhatnak szüleikkel és ezért a nevelők gondoskodására bízták őket. Mi okozta az említett nevelési intézmények jelentőségének növelését? Ide artozik elsősorban az iskolaügy érdeke, hogy a tanulók szabad idejükben ne maradjanak magukra, vagyis az oktatómunka befejezése után ne bízzuk őket a véletlenre s az ösztönös nevelésre, hanem a napnak ebben A faluban óriási felháborodás volt. A lakosság éjjel kidöntötte a telefonpóznákat, elvágta a telefonvezetéket, megtámadta a jegyzői hivatalt és beverte a kocsma ablakait. A jegyzőnek és a kocsmárosnak menekülnie kellett a faluból. A következő napon ismét nagyszámú csendőrkülönítmény érkezett a községbe. Letartóztatták Kramarik elvtársat, Hronec község kommunista polgármesterét és vele együtt Petko, Škrabala és más elvtársakat. A Garam völgye összes falvaiban folytak a letartóztatások, a forradalmi földmunkásokat megbilincselve, tömegestül szállították a kerületi fogházba. A polomkai események híre az egész országban nagy felháborodást váltott ki. Az ostravai bányavidéken a cseh bányászok tiltakoztak a szlovákiai vérontás ellen. A prágai képviselőtestületben Jabürková elvtársnő indítványt nyújtott be, hogy Prága városa tiltakozzék a belügyminiszternél a polomkai események miatt, de a kommunista párt indítványát a polgári pártok elvetették. Olomoucon, Beregszászon, Rimaszombatban, Munkácson és Kassán hatalmas tüntetések voltak a vérontás ellen. A kormány és hét szocialista minisztere azonban hallgatott. A polomkai események egy kis láncszeme volt abban az időszakban lezajtő nagy gazdasági világválságnak. Csehszlovákiában a hivatalosan nyilvántartott munkanélküliek száma elérte az egymilliót, s a munkáért és kenyérért tüntető tömegek kenyér helyett számos helyen ólomgolyót kaptak. RÓJÁK DEZSŐ a részében is rendszeres és céltudatos nevelésben részesüljenek. Oktatásügyi vezető dolgozóink emellett abból a meggyőződésből indulnak ki, hogy a jól szervezett iskolán kívüli nevelés, főleg a jól működő iskolai és iskolán kívüli Intézményekben nemcsak mélyíti és szilárdltja az ifjúság ismereteit, hanem elősegíti létszükségleteik és érdekeik megszilárdítását és irányítását, pozitív hatással van erkölcsi tulajdonságaikra, egyéni hajlamaik és tehetségük fejlesztésére. Ezenkívül a gyermekekkel és az ifjúsággal az iskolán kívül végzett tevékenység tartalma és formája jelentős hatással van a világnézet alakulására. Mi az oka annak, hogy ezeket a fontos feladatokat éppen az iskolán kívüli nevelés-folyamán akarjuk valóra váltani? Az okok többfélék, és érdekes, hogy a legtöbbnek jellegénél fogva több feltétele van a feladatok teljesítéséhez, sőt, több sikerrel járhat, mint az iskolai oktatómunka. Ismert tény, hogy a fiatalság egyéni érdekei, érzelmi élete, problémái és szükségletei az oktatás során nem minden esetben jutnak kifejezésre olyan mértékben, mint az iskolán kívüli tevékenységben. Ennek során ugyanis nagyobb tér, lehetőség nyílik az egyéni megnyilatkozás gátlásainak, akadályainak a leküzdésére, a sokoldalú hajlamok, érdek, vágy és egyéni óhaj megvalósulására. AZ IRÁNYlTÚ OKTATÁSI SZERVEK egyértelmű határozatot fogadtak el, amelyet leszögeztek az SZSZK Oktatásügyi Minisztériumának az 1972—73as tanévre vonatkozó utasításaiban is. Ebben többek között az áll, hogy a tanítás színvonalának és hatékonyságának emelésével fontos következetesebben igénybe venni a napközi otthonokat és az iskolai klubokat. Az iskolán kívüli nevelés keretében is segítsük az iskolát, hogy a gyermekek felkészüljenek élethivatásukra, az életben való érvényesülésre. A gyermekek olyan sokoldalú neveléséről van szó, hogy megmutassuk nekik, miképpen kell élnie a szocialista állam polgárának, mert ezekről a gyakorlati kérdésekről a tanulók az Iskolai nevelés keretében a túlzsúfolt tananyag miatt gyakran nem sokat tudhatnak meg. Az Iskolán kívüli nevelés során szeretnénk megmutatni a fiataloknak, hogyan érhetik el az életben a legnagyobb boldogságot, megelégedést és örömet, és itt éppen a szabad idő kihasználása játszik döntő szerepet. Nemcsak azért, mert éppen a szabad idő teszi lehetővé az emberek számára kedvteléseik megvalósítását, teret nyit fantáziájuk kibontakozására, hanem azért is, mert a szabad időben kerül sor egyéniségük kibontakozására. Az iskolán kívüli nevelés új céljai tehát világosan megszabják. hogy ezek az intézmények már nem a munkában levő szülőket helyettesítő tényezőként szerepelnek, hanem szervesen az oktatómunkát egészítik kí, a gyermekek egyéniségének és jellemének kibontakozása céljából. S ehhez az igényes feladathoz segítő jobbot és megértést kérünk a szülőktől. Dr. CZAKÚ MÁTYÁS (Huszár Tibor felvétele) Kenyér helyett ólomgolyó A POLOMKAI SORTŰZ NEGYVENÉVES ÉVFORDULÓJÁRA