Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-12 / 45. szám, Vasárnapi Új Szó

* Esoaatffi] % Ä NŐMOZGALOM TÖRTÉNETÉBŐL Nőmozgalom a két viláaháború között « iioiiKr/sga iiiia

b a *ét világháború közötti időszakban erősen dlffersnclálődtak, úgy is mondhatnók: a politikai és a gazdasági helyzet alakulásának megfelelően. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a szovjethatalom léte alapjaiban megváltoztatta Európában az erőviszonyok egyensúlyai.. Az első világháború után a nők választójogot kaptak Dániában, Izlandban, Hollandiában, Angliában, Luxemburgban és négy közép-európai országban, köztük Csehszlovákiában is. A szocialista nőmozgalomban — amelyet a következőkben nem lehet különválasztani a kommunista pártok tevékenységétől és pártharcaitól — ezekben az években megerősödött, céltudatosabb lett a szervezés, a szocialista nőszervezetek már kommunista eszmék szellemében, mindinkább szocialista módszerekkel folytathattak a küzdelmet. Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulását követően olyan éles és hatásos fegyvert adott a proletárasszonyok kezébe, mint a sajtó A „Komunistka", a szlovákiai „Proletárka" és a „Nőmunkás", a német asszonyok számira kiadott „Die Kämpferin" és nem utolsósorban 9 „Rozsévačka" óriási szerepet játszott a munkásnők és a parasztasszonyok felvilágosításában, irányításában. Erre szükségük is volt, hiszen a húszas években s a harmincas évek elején az iparilag fejlett cseh országrészekben egymást érték a sztrájkok és a tüntetések, Szlovákiában viszont nemcsak a kizsákmányolás és a nyomor ellen kellett harcolniuk a proletároknak, hsnem a cseh burzsoázia gyarmatosító törekvései ellen is. Mindezekben a jóformán mindennapi küzdelmekben, bérharcokban rendíthetetlen bátorsággal vettek részt a nők is Európában a nőket egészen közelről érintette az 1929-ben kitört, hatalmas méretű gazdasági válság. A proletariátust újabb csapás érte: a munkanélküliség. A munkanélküliek száma 1933-ban nálunk csaknem elérte az egymilliót, s másfél milliő volt azoknak a száma, akik alkalmi munkából éltek. Azonban a proletárcsaládok nyomorát, az anyák mindenre elszánt kétségbeesését a számok nem tudják kimutatni. A legtöbb esetben nők voltak a családfenntartók. Végeredményben a válság éveinek súlyos keresztje az ő vállukat nyomta — mivel kénytelenek voltak elfogadni a legarcátlanabbul odavetett éhbért. A proletáranyák nem tudtak beletörődni a kilátástalanságba, s az „éhségmenetnek" gyakran nemcsak résztvevői, hanem szervezői is voltak. A kommunista funkcionáriusnők segítettek, ahogy tudtak, — sok helyütt szerveztek kifőzdéket, s ahol lehetett, a közhivataiokná' cpp^veket i* sikerült kiharcol niuk. A gazdasági vaisag legnagyobb hullámainak elültével a kommunista és a munkáspártoknak már új politikai küzdelemre kellett felkészülniük: a terjeszkedő fasizmussal és egy újabb világháború rémével kellett szembeszállniuk. A szocialista nők ekkor már öntudatosan és szervezetten vettek részt az egyre gyakoribb tiltakozó akciókban, sőt a nagy küzdelmekben is. Ezt tanúsítja, hogy a spanyol polgárháborúban harcoló nemzetközi brigádokban szép számban voltak a nők is képviselve, ez pedig már nemcsak a szolidaritás szép példája, hanem politikai érettségüknek bizonyítéka is. A fasizmus és a háború veszélye a nemzetközi nőmozgalomban határozottan megerősítette a nemzetköziség szellemét* a politikai szolidaritást. Ennek eredményeképpen 1934-ben nemzetközi nőkongreszszust hívtak össze Párizsban, amelyen kétezer küldött vett részt. Ennek a kongresszusnak fasiszta- és háborúellenes kiáltványa, ha nem is hozhatta meg a milliók által kívánt eredményt, s nem tartóztathatta fel a világuralomra törő fasizmust, mégis fontos küldetést teljesített: figyelmeztetett, óva intett, buzdított és mozgósított — megérttette a nőkkel, az anyákkal, hogy külön-külön és szervezetten szembe kell szállniuk a fasizmussal, a háborúval. LÁNG ÉVA A VÁLÁS ÉS A GYERMEKEK A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban 1970ben a válások száma meghaladta a 21000-et, és egyelőre továbbra is emelkedő tendenciát mutat. Talán nem is az benne a szomorú, hogy ezzel rossz, életképtelen, társadalmi hivatását betölteni nem tudó házassági kapcsolat szűnt meg, hanem az, hogy évente kb. 20 000-rel nő azoknak a gyermekeknek a száma, akik az ilyen házasságok megszűnése következtében nem részesülnek már a kívánatos mindkét szülő által gyakorolt nevelésben. Ha a törvényszék a válást, mint rendkívüli intézkedést kénytelen engedélyezni, már magában a válási ítéletben is a lehető legmegfelelőbben igyekszik gondoskodni a házasságból származó (vagy örökbefogadott) kiskorú gyermekekről. A kiskorú gyermekek szüleinek házasságát fel bontó ítéletében a bíróság a házasság jogerős felbontása utáni időre köteles szabályozni a szülőknek a gyermekeikkel szembeni jogait és kötelességeit. Ki kell mondania az ítélet határozati részében, melyik szülőt bízza meg a neveléssel, és melyik szülő miképpen járuljon hozzá a gvermek eltartásához. Lehetséges az olyan megoldás is, hogy a válni kívánó szülők megegyeznek a gyermekek elhelyezését, tartását és a másik szülő látogatási jogait illetően. Az ilyen megállapodás azonban csak akkor válhat hatályossá, ha ezt a bírósáe jóváhagyja. A bíróság az ilyen határozathozatalnál, akár döntésről, akár az említett szülői egyezség jóváhagyásáról van is szó. mindig ügyel arra, hogy biztosítva legyenek a gyermek nevelésének feltételei, hogy öntudatos polgár váljék belőle. Van eset, amikor a szülők a válást kimondó ítéletet elfogadják, de fellebbeznek a gyermek elhelyezése és tartása kérdésében. Nemegyszer nagyon hosszadalmas* és szakértői (pszichológiai szakértők) bizonyítás alapján dönt a bíróság. A szülőknek ez a fokozott érdeklődése nem mindig önzetlen, mert az a körülmény, hogy kire bízza a bíróság a gyermeket, rendszerint döntő körülmény volt a közös lakásra vonatkozóan, ugyanis a lakás juttatásánál elsődlegesen figyelembe kell venni a kiskorú gyermekek érdekelt. A bírósági gyakorlat csak egészen kivételesen engedélyezi a testvérek megosztását a szülők között, mert az ilyen gyermekek legtöbbször a továbbiak során alig érintkeznek egymással. A válást kimőndó ítélet a gyermekekkel való érintkezést rendszerint a szülőkre bízza, és csak akkor szabályozza, ha ebben a szülők nem tudnának megegyezni, vagy ha azt a gyermek nevelési érdekei megkívánják. Ha az a gyermek egészségének érdekében szükséges, a bíróság korlátozza, vagy meg is tilthatja a szülő érintkezését gyermekével. A bíróság a válás kimondása után figyelmezteti a szülőket, hogy felbontott házasságuk ellenére igyekezzenek rendesen teljesíteni szülői kötelességeiket. Még a válás ellenére is kívánatos a nevelés egységét a gyermek érdekében megőrizni la gyermek csakhamar kihasználja a szülők közti ellentétet, és gyakran visszaél ezzel). A gyermek elhelyezését, eltartását és a vele való érintkezést szabályozó ítélet csak ideiglenesnek tekinthető. A körülmények megváltozása esetén a bíróság a szülők indítványa nélkül is megváltoztathatja eredeti határozatát. Rendszerint a gyermekek növekedésével kapcsolatban válik szükségessé a tartásdíj újbóli megszabása (a kiskorú gyermek esetében a változás időpontjától, de legfeljebb három évre visszamenően lehet szabályozni a tartás összegét, de a felélt tartást az esetleges csökkentés esetében a kisgyermeket eltartó másik szülő nem köteles már visszaadni). Dr. FÖLDES JÓZSEF E

gy népművészeti cikkeket bemutató kiállításon — ahol kerámián, csiszolt kristályon kívül szép számban láttunk szőtteseket, horgolt térítőkét, díszvánkosokat — ötlött fel bennünk a kérdés: vajon minden nő népművész-e, aki kézimunkával foglalkozik? r— Egyed i darabok Jaroslav Zilaknak, a Szlovákiai Kisipari Termelőszövetkezetek Szövetsége dolgozójának válasza szerint nem. — Azt hiszem, minden második nő foglalkozik kötéssel, horgolással. Szórakozásból, feszültség levezetése miatt, esetleg azért, mert saját kézimunkáival akarja díszíteni a lakását, vagy saját kötésű pulóverekben járatni a családját. Többségük azonban adott minta szerint köt, horgol. Népművészek azok, akiknek saját fantáziájuk alapján készített munkáiról arra hivatott személyek megállapítják, hogv művészi alkotások. Ilyenek a képen látható kézimunkák: abroszok, asztal- és ágyterítők, díszpárnák. Jellemző rájuk, hogy egyedi darabok, kézzel vagy szövőszéken készültek. Kivitelezőik a Važeci Termelőszövetkezet asszonyai —- népművészei. Készítésükhöz éppen úgy Ihletre van szükség, mint másfajta művészi érték létrehozásához. -kv„KOLESZTERIN PÁNIK" A régi rómaiak aranytojásnak nevezték az aznap rakott tojást, ezüstnek az egynaposat, vastojásnak a kétnaposat. Ma is az határozza meg a tojás értékét, hogy milyen régen látta meg a napvilágot, és a legnagyobb becsben a friss tojás áll. A friss tojás csalhatatlan ismertetőjele, hogy hideg vízbe téve, lemerül a víz aljára, sohasem úszik a te tején. A tojással kapcsolatban külön kell szólni a „koleszterin pánikról", ami az utóbbi időben elharapódzott. Mikor a kutatások során fény derült arra, hogy az érelmeszesedés egyik jele a vérplazma koleszterin szintjének emelkedése, óhatatlanul magával hozta a kérdést, hogy ezt mi idézi elő. Kézenfekvőnek látszott a gondolat, hogy a magas koleszterintartalmú ételek a „bűnösök" e tünet előidézésében és az étlapról száműzték az ilyenféle tápanyagokat, elsősorban a koleszterinben dús tojássárgáját. A későbbiek során azonban kiderült az is, hogy a felvett táplálék koleszterintartalmát a szervezet lebontja, és vajmi kevés hatása van — ha egyáltalán van a vér koleszterintartalmára. Ezért nyugodtan fogyaszthatjuk dés. A paprika őshazája Mexikó, ahol néhány fajtája még ma is vadon nő. Közép-Amerikában élő indiánok már ősidők óta fűszerként használták. Fokozatosan terjedt el a világ valamennyi táján. Európába Kolumbusz hajójának fedélzeti orvosa, Chansa hozta be. S rövidesen meg is kezdték ter Rendhagyóan a konyhaművészetről a tojást, szükségtelen táblázatok alapján méricskélni az elfogyasztható meny. nyiséget. A PAPRIKA ÚSHAZAJA Nálunk ls nagyon kedveltek az úgynevezett „paprikás ételek" A paprikáról sokáig azt hitték, hogy a Balkán félszigetről származik, pedig ez tévemesztését Spanyolországban és Portugáliában, majd Angliában. A Balkán félszigetre a tizenhatodik század közepe táján került. Innét a törökök hoz ták be Közép-Európába. MINTHA GYÜNGYŰKBOL LETTEK VOLNA A hagymának már Mátyás király idejében is igen nagy szerepe volt a konyhán. Beatrix királyné maga írta meg nővérének, Eleonórának Ferrarába, hogy milyen gyönyörűségeket okoztak az Olaszhonból érkezett vöröshagyma- és fokhagymagumók, „olyan apróra menő részletezéssel, mely sokkal fontosabb dolgokhoz is méltó volna" — jegyzi meg a király krónikása, Bonfini. ,,Ha gyöngyökből lettek volna, sem örülhetett volna a király jobban" — idézi a legszebb jelzőket a királyné leveléből. Valóban, a konyhához már úgy hozzátartozik a hagyma, hogy néhány ételt el sem tudunk képzelni nélküle. Régente nemcsak ételízesítőnek használták, hanem magából a hagymából is készítettek különböző fogásokat. Ezek között a legjobb a fiatal, de azért már gumós hagymából készült tokány, amely egy 1811-ben kiadott szakácskönyv szerint a legolcsóbb étel.