Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-08 / 40. szám, Vasárnapi Új Szó

N. A. Novikov mérnök, a Szovjetunió bratis­lavai főkonzulátusa kereskedelmi osztályának vezetője nemrégen így nyilatkozott kereskedel­mi kapcsolataink fejlesztéséről és a Čierna nad Tisou-i átrakóállomás jelentőségéről: „Ezen a szárazföldi kikötőn keresztül évente több mint 20 millió tonna áru vándorol a Szov­jetunióból Csehszlovákiába, és másfél millió tonna áru Csehszlovákiából a Szovjetunióba. Csaknem minden szlovákiai vállalat a Szovjet­unióból származó nyersanyagot használ fel, vagy szovjet üzemek és kereskedelmi szervek­nek szállítja termékeit. A Szovjetunió elsősor­ban vasércet, mangánércet, krómércet, szenet, kénsavat, sósavat és egyéb anyagokat szállít, a bratislavai Slovnaftba például kőolajat, a ružomberoki V. I. Lenin Gyapotüzembe gya­potot, a Vágmenti Gépgyárba rezet, a Moto­technának pedig személyautókat. A szovjet közszükségleti ipar termékei közül rádiók, televíziókészülékek és különböző fogyasztási cikkek jutnak el a Čierna nad Tisou-i átrakó­állomáson keresztül a csehszlovákiai fogyasz­tók háztartásaiba. Bratislavában például már 8 önálló kereskedelmi vállalat gondoskodik a két ország kereskedelmi forgalmának fej­lesztéséről. Az árucsere kölcsönösen előnyös, és nagymértékben emeli a lakosság életszín­vonalát mind Csehszlovákiában, mind a Szov­jetunióban." Čierna nad Tisou ma egy óriási hangyaboly­hoz hasonlít, beláthatatlan mennyiségű vá­gánnyal, vagonnal és mozdonnyal. Huszonöt év alatt páratlan szárazföldi kikötővé fejlő­dött. Az állomás dolgozói a vasúti szerelvé­nyek rengetegében óraműpontossággal végzik munkájukat. Bodor Imre állomásfőnök a leg­jobban ismeri tevékenységüket. ponként, meghatározott időpontban, részlete­sen elemezzük az eltelt 24 óra munkateljesít­ményeit. Jó kezekben van az állomás vezetése. Bodor elvtárs tagja a CSKP Központi Bizottságának, és több értékes kitüntetést mondhat magáénak közöttük „A kiváló munkáért" állami kitünte­tést, a szovjet vasutasok kitüntetését, valamint a CSKP XIV. kongresszusának és megalakulá­sa 50. évfordulójának emlékérmét. Mindez arról tanúskodik, hogy joggal kerülhetett an­nak az állomásnak az élére, amely a legmaga­sabb állami kitüntetés, a Munkaérdemrend hordozója. A Čierna nad Tisou-i átrakoállomás dolgo­zói mindannyian kiváló munkát végeznek, és nem is lehet rajta csodálkozni, hogy ők is a „Mindenki szocialista módon" mozgalom kezdeményezői között voltak. A gócpont 46 szocialista munkabrigádjának 486 dolgozója és 3 szocialista munkaüzemének 396 dolgozója mindent elkövet annak érdekében, hogy a be­futó szerelvények a lehető legrövidebb időn belül kiürüljenek, és máris fordulhassanak az újabb szállítmányokért. Az állomás 11 dol­gozója állami kitüntetésben, 88 dolgozója pe­dig „A legjobb szállítási dolgozó" ágazati ki­tüntetésben részesült, két kollektíva nedig a Munkaérdemrendet nyerte el. Mit kellene még hozzátenni mindehhez? Ta­lán azt, hogy az idén, október 7-én ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a Čierna nad Tisou-i átrakóállomás. Országos jelentőségű jubileumi ünnep ez, melyben kifejezésre jut a Szovjetunió és Csehszlovákia testvéri együtt­működése, a két ország népeinek megbontha­tatlan barátsága is. A Čierna nad Tisou-i álló* DÉSÜNK DÖNTŐ TÉNYEZŐJ más egy olyan kapu, amely legjobh barátaink­hoz vezet, s minél szélesebbre tárjuk ezt a kaput, annál jobban fejlődik egész népgaz­daságunk. Az eltelt 25 év alatt több mint 6 millió vagon futott be erre az állomásra, « ha belőlük egyetlen szerelvényt állítanánk össze, az kétszer ls körülfogná földünket az egyen­lítő mentén. »MOREI TUSER 1948 Győzelmes Februárja után egyre nagyobb mértékben bontakozott ki a Szovjetunióval folytatott kereskedelmünk. A külkereskedelem államosítása, s az állandóan növekvő árucsere következtében a vasúti szállítás országaink együttműködésének döntő tényezőjévé vált. Ebben az új helyzetben módosítani kellett az átrakodóállomás eredeti építési terveit is. Az első javaslat napi 15 000 tonna áru át­rakodásával számolt. Az 1956. július 20-án jó­váhagyott 1671. számú kormányhatározat azon­ban már 25 000 tonna napi teljesítményben szabta meg az építkezések terjedelmét. Az építkezési munkák azonban csak lassan haladtak előre, miközben 1961-re a rakodás napi teljesítménye 31000 tonnára növekedett. A torlódások elkerülése érdekében gyors meg­oldásra volt szükség. Ezért 1960-ban átmene­tileg felhasználták a Veiké Kapušany-i (Nagy­kapos] rakodóállomást, az Uzsgorod—Mafovce közti vasútvonalat, valamint a vojanyi rakodó­állomást, végül pedig elkezdték a széles vá­gányú vasút építését a Košice melletti Hanis­káig. A Szovjetunió és Csehszlovákia kölcsönös együttműködésének fejlesztését jól szolgálta a Čierna nad Tisou és Žilina közötti vasútvo­nal újabb sínpárral való megerősítése. Az át­rakóállomás építésének üteme azonban to­vábbra sem felelt meg a követelményeknek. Az építési tervek nem voltak elég reálisak, nem feleltek meg a tényleges helyzetnek, tisz­tázatlanok maradtak a legfőbb szervezési kér­dések, hogy mi a legsürgősebb, mit kell előny­ben részesíteni, milyen berendezéseket kell beszerezni. Gyakran úgy tűnt, mintha az épít­kezés vezetéséért felelős egyének nem gondol­ták volna komolyan a Szovjetunióval való együttműködés további fejlesztését. Közben az állomásra érkező szovjet szerel­vények száma napról napra növekedett. 1949­től 1970-ig a szovjet vasérc szállítása több mint tízszeresére növekedett. A háború utáni években a nyersanyag- és anyagszükségletünk több mint 70 százalékát a Szovjetunióból fe­deztük. 1949 és 1969 között 102 millió tonna vasércet, 61 millió tonna kőolajat, 25 millió tonna gabonát, 430 000 tonna rezet és több mint egymillió tonna gvanotot szállítottunk a Szovjetunióból. ifUEB E bonyolult „gépezet" folyamatos és nagy teljesítményű működését csak szilárd, kompro­misszumok nélküli munkamódszerekkel lehet biztosítani. Ez egyaránt érvényes mind a poli­tikai-szervező, mind a technikai-gazdasági irányításra. A műszakok előző napi munkáját a műszakok vezetőivel minden reggel értéke­lik, és azonnal jutalmazzák. A pártszervezet és a tömegszervezetek funkcionáriusaival na­sodik világ­nus ellensé­már 1946. lovák—szov­megépítését, ó gazdasági t látták ve­késleltették s a kis állo­á fejlődött.

Next

/
Thumbnails
Contents