Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-08 / 40. szám, Vasárnapi Új Szó
A Szovjetunió és a Szlovák Szocialista ** Köztársaság további kölcsönös együttműködéséről két éve kötött szerződés gazdasági és társadalmi fejlődésünk tartós és szilárd záloga. A Szovjetunióval való szoros együttműködés az egész ország számára létfontosságú, melynek jelentőségét már évekkel ezelőtt is értékelhettük. A terméketlen 1947-es évben nyújtott testvéri segítség, az életet jelentő hatszázezer tonna búza szintén ékes bizonyítéka volt a baráti összefogásnak, az önzetlen segítségnek. Az ország kenyeréről volt szó akkor, ez okozta a legnagyobb gondot. A segítség keletről érkezett. Akkoriban a Čierna nad Tisou-i (Tiszacsernyő) vasútállomáson naponta csak 500 tonna búzát tudtak átrakni. A szovjet búzaszállítások folyamatos átvételéhez a rakodóhely kapacitását legalább napi 3000 tonnára kellett növelni. Ez a rendkívüli időszak 1947 novemberétől 1948 áprilisáig tartott. Rendkívüli erőfeszítések árán az állomás rakodótérségét sikerült annyira kibővíteni, hogy 1948 januárjától már folyamatosan történhetett a gabona átrakása. így kellett pó1940 1950 1960 1970 1975 1940 1950 1960 1970 1975 1940 1950 1960 .1970 1975 terv terv terv A gépipari termelés fő ágazatainak növekedése a gyártmányok évi mennyiségében kifejezve TZP B 4755 71 A SZOVJET GAZDASÁG INTEGRÁCIÓNK SZILÁRD BAZISA A szocialista gazdasági integráció fejlesztésével a Szovjetunió gazdasági súlya egyre jelentősebb tényezőként kerül előtérbe. A Szovjetunió ma ipari nagyhatalom, amely a világ ipari termelésének 20 százalékát, mezőgazdasági termelésének 11—12 százalékát képviseli. A Szovjetunió jelenlegi gazdasági színvonalát a termelési alapok rohamos fejlesztése, a szakemberek több milliós hadserege, a kutatóintézetek szerteágazó hálózata és hatalmas mennyiségű, ismert nyersanyagforrás jeliemii. A szovjet ipar termelési alapjának értéke több mint 200 milliárd rubel. A Szovjetunió uráli és európai részének egységes energetikai rendszeréhez hatszáznál több erőmű tartozik, melynek együttes teljesítménye meghaladja a 105 millió kilowattórát. A nehéz fémmegmunkáló gépek száma 1970-ben elérte a 4,2 millió darabot, a kőolaj-kitermelésben 1500 fúróberendezés, a kohászatban több mint 130 magaskohó, több mint 500 martinkemence és mintegy 350 hengermű üzemel. Bőséges termelési alappal rendelkezik a népgazdaság többi ágazata is. A mezőgazdaság termelőeszközeinek értéke eléri a 100 milliárd rubelt. A szovjet kolhozokban és szovhozokban 2 millió traktor, 600 000 kombájn és 1,2 millió teherautó van. 1972 január elsején, 102,4 millió szarvasmarha, 71,4 millió sertés és 145,4 millió juh és kecske volt a Szovjetunióban. Az aktív dolgozók száma az egész népgazdaságban 92,7 millió. A Szovjetuniónak jelenleg több mint 970 000 tudományos dolgozója, van, közöttük 230 ezer doktor vagy a tudományok kandidátusa. A főiskolai végzettségű dolgozók száma 6,9 millió, a technikusok száma meghaladja a 10 milliót. A szovjet ipar jelenleg többet termel, mint az NSZK, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország együttvéve. Nem csoda tehát, hogy a KGST-tagállamok között a Szovjetunió gazdasága vezető helyet foglal el. Az sem kétséges, hogy a szocialista gazdasági Integráció komplex programjának megvalósítása során a Szovjetunióval szoros együttműködés valamenynyl szocialista ország szempontjából döntő jelentőségű. A Szovjetunió külkereskedelme 1971-ben 23,4 milliárd rubel értékű volt, 60,6 százalékkal nagyobb, mint 1965-ben, és 6 százalékkal nagyobb, mint 1970-ben. A Szovjetunió legjelentősebb külkereskedelmi partnereit a KGST-tagállamok képezik. 1971-ben a szovjet külkereskedelem 58 százaléka irányult a KGST-tagállamok felé. A külkereskedelmi forgalom terjedelme milliárd rubelben kifejezve az egyes országok szerint a következő volt: NDK 3,3; Lengyelország 2,3; Csehszlovákia 2,2; Bulgária 1,8; Magyarország 1,5; Románia 0,92 és Mongólia 0,23. A Szovjetunió és a többi szocialista ország közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlődése megelőzi a távlati tervekben előirányzott ütemet. A gazdasági kapcsolatok bővítését meggyorsítja a műszaki fejlesztésben és a tudományos kutatás terén megmutatkozó együttműködés is, a termelési szakosítás pedig az árucsere-forgalom további bővítéséhez vezet. A gyors gazdasági növekedés és a termelési ágazatok műszaki fejlesztése következtében minden szocialista országban nagyobb lett a gépek és berendezések iránti kereslet. A Szovjetunió az alapvető nyersanyagok mellett számos gépet és gépi berendezést is szállít a KGST-tagállamokba. A szovjet gépek és berendezések kivitele a szocialista országokba 1966 és 1970 között 70 százalékkal növekedett. A szocialista államok összesen 1695 termelési egységet építettek fel a Szovjetunió segítségével, ezek közül 1971. január 1-től Bulgáriában 106, Magyarországon 47, az NDK-ban 16, Mongóliában 167, Lengyelországban 95, Romániában 95, Csehszlovákiában 16 üzemben indult meg a termelés. A Szovjetunió egyúttal a többi szocialista országban gyártott gépek és berendezések legnagyobb vásárlója. A gépek és berendezések behozatala 1958-ban 958 millió rubel értékű volt, ez a szám 1965-ben 2,4 milliárd, 1969-ben 3,5 milliárd, 1970-ben pedig több mint 3,7 milliárd rubelre emelkedett. A Szovjetunióba importált gépek és berendezések között főleg hajók, hajóberendezések, könnyű- és élelmiszeripari berendezések, vegyipari berendezések, vasúti kocsik és fémmegmunkáló gépek szerepelnek. Ezeket a gépeket és berendezéseket elsősorban a KGST-tagállamok szállítják a Szovjetunióba. 1970-ben a szovjet gépipari import 70 százaléka — 2,6 milliárd rubel értékben — a KGST-tagállamokból érkezett. A Szovjetunió által vásárolt gépipari termékek értéke 1966 és 1970 között elérte a 11 milliárd rubelt. Az importált gépek felét szállítóeszközök, traktorok, mezőgazdasági gépek, útépítő gépek, szállító és emelő berendezések képezték. Rendkívül megnövekedett a mezőgazdasági gépek, az autók és a folyami szállítóeszközök behozatala. A kölcsönös gazdasági kapcsolatokról alkotott kép azonban csak akkor lesz teljes, ha még egyszer aláhúzzuk, hogy a szocialista országok gazdasági fejlődésének nélkülözhetetlen részét képezi a Szovjetunióból szállított kőolaj, földgáz, vasérc, valamint a további ipari nyersanyagok és anyagok. E szállítások nélkül a szocialista államok nem tudnák biztosítani sokoldalú gazdasági fejlődésüket és gazdasági növekedésük jelenlegi ütemét. HN TEHERAUTÓK TRAKTOROK SZERSZÄM(ezer darab) (ezer darab) GÉPEK (ezer darab J
