Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-05 / 235. szám, csütörtök

60 ÉV A SZAKSZERVEZETEKBEN Hatvan év — I nem kis idö egy ember életében. Ennyi éve annak, hogy Ctibor István, a komáromi nyomdászok Pis ta bácsija a szervezett munkások soraiba, a szakszervezetbe lépett. Több mint ötven éven át dolgozott a szedőszekrény mellett, rakta a betűket egymás mellé, szavakat, sorokat, cikkeket, könyveket formálva az ólombetűk rengetegéből. Szeretettel dolgozott, szerette az ólombetűk művészetét — a nyomdászmesterséget. Bámulatos, hogy Pista bácsi hetvenhét éve ellenére milyen jó erőben van, milyen fiatalosan mozog. Néha belátogat a nyomdába, volt munkahelyére, ahol sok évtizeden át dolgozott. Beszélgetésünk közben felidézünk néhány nyomdászemléket, aztán ő is elmondja, mi történt a hatvan év alatt, mióta a szakszervezet tagja. — 1908 júniusában Ismertem meg, milyen is eqy nyomda, ahol könyveket, újságokat és egyéb nyomtatványokat készítenek. Először idegen volt számomra a nyomdászat, de ahogy a betűket kezdtem egymás mel lé illeszteni, mindig úl szava kat formálva, valami új, izgalmas érzés kerített hatalmába és lassan, de biztosan nagyon megszerettem a szakmát. — Abban az időben — még jóval az első világháború előtt — kezdett szervezkedni a munkásság Komáromban, s 1903-ban alakult meg az első szakszer' vezet — a nyomdászoké. En erre persze nem emlékszem. 1908-ban lettem inas, és 1909ben éltem át az első szakszervezeti megmozdulást, amikor a nyomdászok a munkaidő lerövidítéséért sztrájkoltak. A 9 órás (némelyik nyomdában 10 órás) munkaidőért folyt a harc, mely végül a dolgozók győzelmével ért véget. 1910-ben újra sztrájkoltak a nyomdászok, akkor a munkabérek javítását követelték. Akadt azonban sztrájktörő is, akit sikerült jobb belátásra bírni, s két nap múlva már ő sem dolgozott. A sztrájk majd egy hétig tartott, és sikerült béremelést elérni. Ha jól emlékszem, ez a mozgalom országos méretű volt. 1912-ben az év vége felé szintén volt egykét napig tartó sztrájk. A sztrájktanya a Kossut h-t éren (a mai Május-1. téren) levő Tóthféle vendéglőben volt. Ebben az évben lettem tagja a szakszervezetnek, miután felszabadultam, s ebben a sztrájkban mint futár szerepeltem a nyomda és a sztrájktanya között. Az első világháború előtt már helyisége is volt a szakszervezetnek a Nádor-utca 50. számú házban, illetve annak a Dunaparti részén, j Ezt a házat Báró-háznak hívták a komáromiak, s a legenda szerint az Arany ember háza volt.) Itt jöttek össze a szervezett munkások. Ebben a helyiségben voltak könyvek, a későbbi nyomdászkönyvtár alapját képező könyvek. A Horthy-éra alatt ez volt az egyetlen baloldali könyvtár, ahol Marx és Engels müvei mellett más, a szocializmus filozófiájával foglalkozó irodalmat, valamint a realista írók műveit is megtalálták a munkások. — Az első világháború után Kassán dolgoztam két évig — mondja Czibor István, majd onnan hazatérve 1942-ben újra egy sztrájkban vettem részt. 1928-ban ünnepeltük a Nyomdászok Szakszervezete komáromi helyi csoportjának 25 éves évfordulóját. — A második világháború után Martinban dolgoztam rövid ideig, majd újra visszatértem szülővárosomba, Komáromba, ahol nyugdíjba vonulásomig dolgoztam. Hosszú éveken át pénztárosa, majd később elnöke is voltam a szakszervezet helyi csoportjának, ami abban az időben nagy megtiszteltetés volt. Pista bácsi beszélt még arról, milyen fontos szerepet játszott életében a szakszervezet, amely a feudális Magyarországon, majd később az első burzsoá Csehszlovák Köztársaságban segített a mindennapi kenyérért folyó harcban. Mennyivel könnyebb a mai fiatalok élete, mint neki volt! Ma már nem petróleum- vagy gázlámpa fényénél, egészségtelen helyiségben dolgoznak. Ma már nem kell rettegni, hoqy a fizetési borítékban a pénz mellett felmondó levél is van. A ma fiataljai nem tudják mi a munkanélküliség, a gazdasági válság, a tulajdonosok önkénye. Ezért a máért és holnapért harcolt hatvan éven keresztül kitartóan Pista bácsi is, akire kollégái, egykori munkatársai tisztelettel tekintenek, jóban, rosszban kitartott a közösséggel, s mindig hitt a munkásság összefogásának nagy erejében. Ritkaszép évforduló ez, s ezért emlékszünk meg Pista bácsiról, sok szeretettel és kívánunk Neki még számos boldog évet. (kasj. — Végleg akkor sem mondtunk le a kertészkedésről. Csak Itt Is helyet kellett szorítanunk az újnak, a haladónak... Hogy szavát igazolja példát említ. — Tavaly három hektáron termesztettünk paradicsompaprikát. Az idén viszont már nyolc hektáron... Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ráfizettünk. A paradicsompaprikának jó ára van. A feldolgozó üzemek kapva-kapnak utána. Egy pillanatra elhallgat, mintr ha azon gondolkozna, folytas sa-e tovább a megkezdett beszélgetést. Majd azt mondja. — A paradicsompaprikánk — habár egyesek számára hihe tetlenül hangzik — hektáronként megadja a kétszáz, kétszázhúsz mázsát. Kilóját négy korona ötven fillérért adjuk el. Számolja csak ki, mennyit jövedelmez egy-egy hektár. Vetekszik a szőlővel. Ez viszont már nem megvetendő dolog. Egyszóval a kertészet azon a bizonyos második úton, a járható úton komolyan számításba jön. Nem jár-e ez mégis bizo nyos rizikóval. Az elnök szerint bizonyos kockázatot vállalni kell. Másképpen nem megy. Előfordulhat, hogy menet közben változ tatni kell az eredeti elképzelésen. Az Ilyesmi azonban ma már nem okozhat komolyabb megrázkódtatást a szövetkezetben. — Erre garancia az a két és fél millió korona, amit tartalékalapként tartunk számon — veszi át a szót az üzemgazdász. A szavak sokaságából egy dolog világosan kiderül: a karval szövetkezet szilárd gazdasági bázisa. Ennek következményeként a fiatalabb korosztály, a felnövekedő új generáció is épít rá. A közös vezetőségé azonban azt is tudja, hogy ma már a pénz nem minden. Különösen a fiatalok, az anyagiakon túl egyebet is akarnak: kultúrát, szórakozást. Ennek a felismerése vitte rá a szövetkezet vezetőségét, hogy vállalja egy olyan kultúrháznak a fenntartásával járó költségeket, amilyen párját ritkítja a környéken. Támogatják a sportolókat, sőt ma már maguk rebesgetik, hogy a jövőben helyet kellene szorítani a vízi sportnak is. A legfontosabb kelléke a víz, a jó öreg Duna egy kőhajításnyira a kertek alatt folyik ... A karval valósághoz tartozik az is, hogy ma már a szövetkezetben is tartanak szabad szombatokat. Természetesen nem úgy, mint az üzemekben vagy a hivatalokban. Ez az út számukra egyelőre járhatatlan. De itt is megtaláljuk azt a bizonyos másik utat, a járhatót, a speciálisat, amely számukra a legjobban megfelel. Természetesen nem nyáron, nem a legnagyobb munkaidőben tartják a szabad szombatokat, hanem akkor, amikor a mezőgazdaságban kevesebb a tennivaló. November 15-től, március 15-ig a napi munkaidő 7 óra mindenki számára és megtartják a szabad szombatokat. Viszont, amikor meg kell fogni a munka nehezebbik végét, nem nézi senki sem az órát, vagy a naptárt. És ez nem is lehet másképpen, legalábbis egyelőre nem. Az adott lehetőségek keretében maguknak a szövetkezeteknek kell megválasztani a számukra legjárhatóbb utat. SZARKA ISTVÁN A LEM NEMZETISÉGI POLITIKA S1ELLEMÉIÜ BESZÉLGETÉS AZ SZLKP TREBIŠOVI JÁRÁSI BIZOTTSÁGÁNAK VEZETŐ TITKÁRÁVAL A CSKP tevékenysége kezdettől fogva a marxista—leninista eszmékre épül, s a XIV. pártkongresszus is hangsúlyozta a lenini elveken alapuló nemzetiségpolitikai gyakorlati elmélyítésének szükségességét. A kelet-szlovákiai kerület egyik vegyes lakosú járása a trebišovi, ahol a hitavalos statisztika szerint a lakosság 40,2 százaléka magyar nemzetiségű. Ez a helyzet — az általánosokon kívül — bizonyos sajátos feladatokat is ró a járás politikai, gazdasági és kulturális szerveire. Az SZLKP trebišovi járási bizottságának vezető titkárával, Jozef Gazdík elvtárssal folytatott beszélgetésünkön arról érdeklődtünk, milyen formában érvényesül a trebišovi járásban a lenini nemzetiségi politika. — Gazdik elvtárs, először is arról kérnénk, tájékoztatást, hogyan érvényesülnek a lenini elvek a járási pártbizottság munkájában? — Minden igyekezetünk arra irányul, hogy a járási pártszervezet tevékenységének minden területén a legmesszebbmenőeu jussanak érvényre a lenini elvek. Járásunk déli fekvésű falvaiban túlnyomórészt magyar nemzetiségű dolgozók élnek, akik közül nagyon sok kommunista, szövetkezeti tag, ipari munkás, technikus, pedagógus és egyéb foglalkozású, felnőtt és fiatal egyaránt példaképe le het a többi dolgozónak. Jelentős számban élnek ezen a területen pártalapítók, akik már fiatal korukban — abban az időszakban, amikor nem volt könnyű kommunistának lenni —, elkötelezték magukat a munkásosztály érdekeinek védelmére, a veszélyekkel teli osztályharcra, őszinte szívvel vállalták a nehéz politikai munkát. Ezeket az elvtársakat — akik kezdettől fogva hittek a lenini eszmékben, örök érvényességében és teljes győzelmében —, nagyra becsüljük, s példás munkájukból, internacionalista magatartásukból sokat okulunk. Azt sem titkolom, hogy rájuk is nyugodt szívvel támaszkodhatunk. A járási pártbizottság irányító tevékenységében nagy gondot fordít arra, hogy az alapszervezetekben élő és tevékenykedő kommunisták, minden cselekedetükkel támogassák a lenini eszmék megvalósítását, örvendetes tény, hogy a szervezett pártélet jelentősen javult járásunkban, az utóbbi években — főleg a CSKP KB 1969. évi áprilisi plenáris ülése után — rendszeressé vált a taggyűlések megtartása és jelentősen emelkedett színvonaluk. Nagyon sok olyan pátszervezetünk van, ahol csaknem 100 százalékos a tagok részvétele a taggyűléseken. A sok; jól működő alsóbb fokú szervezet közül említést érdemel a Streda nad Bodrogom-i (Bodrogszerdahely) és Krát. Chlmec-i (Királyhelmec) Állami Gazdaság mellett működő üzemi pártszervezet, melyek nagyon felelősségteljesen irányítják a hatáskörükbe tartózó alapszervezeteket. A XIV. pártkongresszus hangsúlyozta a CSKP mély internacionalista jellegét! Ebben a szellemben igyekszünk megerősíteni járásunk dolgozóinak tudatában a proletár nemzetköziség nemes gondolatát, s egyszersmind lehetőséget teremtünk arra, hogy a magyar nemzetiségű elvtársak aktívan részt vehessenek a politikai, gazdasági és társadalmi élet irányításában, mind járási, mind városi és községi szinten. Ezzel kapcsolatban megemlíteném, hogy a járási pártbizottság apparátusában hét magyar nemzetiségű elvtárs dolgozik. A járási nemzeti bizottság 85 képviselője közül 37-en magyar nemzetiségűek, közülük öten a tanácsnak is tagjai. A járási nemzeti bizottságon 11 magyar nemzetiségű alkalmazott dolgozik. A társadalmi szervekben Is képviselve vannak a magyar elvtársak. Például a SZSZK Nemzeti Frontja járási bizottságának titkára a SZISZ járási bizottságának két vezetője szintén magyar nemzetiségű. Igyekezetünk arra irányul, hogy a járásban a haladó erőket — tekintet nélkül a nemzetiségükre — a politikai, gazda sági és társadalmi célok elérésére egyesítsük. — A továbbiakban arról szeretnénk hallani, milyen konkrét intézkedéseket tesznek a gazdaságfejlesztés szempontjából a járás magyarlakta területein? — Járásunkban van egy általános jellegű, alapvető gazdasági probléma: a foglalkoztatottság növelése az ipari termelés további fokozásával. Az ipar jelenleg a járási székhely Trebišov, továbbá Čierna nad Tisou (Tiszacsernyő). KráT. Chlmec (Királyhelmec), V. Kapušany (Nagykapos) és Vojany (Vaján) körzetében összpontosul. KI merem jelenteni, hogy a járás déli része — ahol túlnyomó többségben magyar nemzetiségű lakosság él —, hovatovább előnyösebb gazdasági helyzetbe kerül, mint a járás többi része. Nagyszerű távlatok előtt áll V. Kapušany (Nagykapos). Közelében épül hazánk legnagyobb energiatermelő központja. Épül a második hőerűmű a kőolajfeldolgozó üzemmel együtt, majd felépül a harmadik hőerőmű is. További fejlesztés előtt 611 hazánk jubiláló, 25 esztendős szárazföldi kikötője, a Čierna nad Tisou-i rakodóállomás s vele együtt Kráf. Chlmec (Királyhelmec) is. Körzetünkben jelentős fejlődés előtt állnak a termelőerők. Például az ipar területén Čierna nad Tisou és Král. Chlmec körzetében 1975-ig 200 csökkentett munkaképessé gű ember számára kell munkaalkalmat biztosítani. Új munkalehetőségeket kell teremteni ebben és a V. Kapušany—Vojany körzetben 1200—1200 ember részére, olyan formában, hogy a munkába lépők 60—80 százaléka nő legyen. Ennek a koncepciónak szellemében tárgyalásokat folytattunk az illetékes vezérigazgatóságokkal néhány új üzem felépítésére vonatkozólag. Král. Chlmecen bútorgyár, Čierna nad Tisoun jelzőberendezésekel gyártó üzem, Vei. Kapušanyban műanyaggyár építését tervezzük. Ezek közel egymilliárd korona ráfordítást igényelnek. Természetesen ezeken a helyeken a lakásépítés is fellendül. — Vezető titkár elvtárs, tekintettel arra, hogy ezen a vidéken szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés folyik, ennek az ágazatnak jövőjéről is szeret nénk hallani néhány szót. — Természetesen, hiszen Já rásunk tulajdonképpen mezőgazdasági jellegű, a bodrogközi, kaposvidéki efsz-ek közel két évtizede gazdálkodnak új formában, s kiváló gazdasági és termelési eredményeikkel öregbítették járásunk jó hírnevét. Ezen a szakaszon is tovább kell haladnunk a fejlődés útján. Szövetkezeteink jelentős részében megértésre talált az eddiginél még nagyobb gazdasági egységek kialakításának gondolata, a meglevő közös gazdaságok megfelelő társulása. Bizonyos kooperációs csoportosulás már eddig is létre jött Bot (Boly), Vei. Kapušany (Nagykapos), Baöka (Bácska), M. Horeš Kis géres) Vojany (Vaján) környé kének szövetkezetei között. A? említett öt körzetben 25 szövetkezet a kölcsönös segítségnyúj tás alapján úgymond közösen termel. Azt is meg kell említenem, hogy egyébként a társulásos gazdálkodás területén — éppen a magyarlakta vidéken —, már előbbre is léptünk. V. Kapušany (Nagykapos) székhellyel példá ul megalakult és jól működik az Agrostav szövetkezeti vállalat, amely 31 tagszövetkezet részére végzi a talajjavítást, építkezési beruházásokat. Ugyancsak ennek a 31 szövetkezetnek a társulásából jött lé'tre a Mäsopol Pribeník (Perbenyik) székhellyel, ahol nagy sertéshizlalda épül tízezer sertés részére. Járásunk területén elsőként 1971-ben kezdték meg a Streda nad Bodrogom-i (Bodrogszerdahely) Állami Gazdaság szögi részlegén egy modern, 660 férőhelyes tehénistálló építését, s tárgyalások folynak egy további 1500 férőhelyes tehénistálló felépítéséről a Kráf. Chlmecl (Királyhelmec) Állami Gazdaság fejszési részlegén. / A tárgyalások végleges kialakulása meghatározást nyer a trebišovi járás mezőgazdaságának fejlesztésére vonatkozó, már a feldolgozás állapotában levő tervezetben, ami 1990-ig terjed. — Végezetül a nemzetiségi iskolaügy, a kulturális élet helyzetéről és lehetőségeiről szeretnénk valamit hallani. — Ezeknek a kérdéseknek a rendezésénél is abból a tényből indulunk ki, hogy a járásunk lakosságának több mint 40 százaléka magyar nemzetiségű. Az iskolaügy területén eddig még nem elégítettük ki teljes mértékben az igényeket. Jelenleg negyvenhét magyar tannyelvű iskola működik járásunkban, 271 tanteremmel, ahol 590 tanító végzi az oktatást. Sajnos, nem áll rendelkezésünkre megfelelő számú tanterem, ezért például az elmúlt tanévben 164 tanteremben 3895 tanuló részére „második műszakban" folyt az oktatás. Ebből a magyar iskolákon 31 tanteremben 665 diák vett részt ilyen formában a tanításban. Iskolapolitikánk alapvető feladata a diákoknak nemzeti öntudatra, az anyanyelv szeretetére való nevelése s egyben a hazafiságra és a szocialista hazánk iránti tiszteletére. i Járásunkban a CSEMADOK tevékenységét pozitívan értékeljük. Nagyon sok rendezvény keretén belül fejleszthetik saját kultúrájukat magyar dolgozóink. A legalapvetőbb kulturális létesítmények összetételéből is kitűnik, hogy a nemzetiségi kultúra fejlesztésére is meg vannak a lehetőségek járásunkban. Jelenleg 108 népi könyvtár működik, ebből 52 a magyarlakta községekben. A nemzeti bizottságok által kezelt 36 állandó mozi közül 17 a járás déli részén működik. A területi átszervezés után 53 kultúrház épült, ebből 34 a járás magyarlakta vidékén. Járásunkban addig négy szabadtéri színház épült, pl. Král. Chlmecen (Királyhelmecen), V. Kapušanyban (Nagykapos) és Streda nad Bodrogomon (Bodrogszerdahely), előreláthatólag 1976-ig további 19 kultúrházat építünk a járásban, ebből tizet a magyarlakta vidéken. Még sok példát lehetne felsorolni annak igazolására, hogy járásunk politikai, gazdasági és társadalmi szervei éberen őrködnek a lenini nemzetiségi politika érvényesítése felett. Eddigi munkánk ezen a területen nem volt hiábavaló, mert vannak figyelemre méltó eredményeink. Igaz, akad pótolni való is. Mindezt jól tudják azok, akikért s akikkel együtt, közösen, az állampolgári egyenjogúság s a lenini nemzetiségi politika szellemében munkálkodunk, dolgozunk. Tapasztalataink alapján bátran kijelenthetem, hogy járásunk magyar lakosai szeretik, magukénak vallják közös hazánkat, amit magatartásukkal, becsületesen végzett munkájukkal bizonyítanak. KULIK GELLÉRT Teljes ütemben dobnak a cukorgyárak Szlovákia valamennyi cukorgyárában megkezdődött már a cukorrépa feldolgozása. A szövetkezetek és az állami gazdaságok eddig több mint 2311 ezer tonna cukorrépát szállítottak be a gyárakba, s ennek több mint a Telét már fel is dolgozták Az eddigi tapasztalatok szerint a kampány igényes lesz. a cukorgyárak dolgozói részéről nagy hozzáértést Igényel. A cukorgyárak ellátása folyamatos. A kampány Szlovákiában |»nuár elejéig tart.