Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-05 / 235. szám, csütörtök

SOK TERMÉNY VAN MÉG A FÖLDEKEN AMlG AZ UTOLSÓ KUKORICASZEM IS MAGTÁRBA KERÜL Az aratás megpróbáltatásai az őszi hónapokban is éreztetik hatásukat. A legidősebb földművesek sem emlékeznek ilyen hosszú aratásra. A gabonabetakarítás 9—10 hétig elhúzódott és még az őszi munkák előkészítési idejét is elrabolta. Ennek következtében az idei őszi feladatok elvégzése kezdettől fogva gondos politikaiszervező munkát igényelt. Vigasztaló azonban, hogy nemcsak az Időzavar okozta a nehézségeket, hanem a burgonyát kivéve az őszi termények a tavalyinál lényegesen jobb hozamai ls. Várakozáson felüli a terimés takarmányok, a silókukorica, az alávetések és a sarjúszéna hozama. Rekordhozamokat nyújt a kukorica és a cukorrépa. Az őszi munkák során a mezőgazdasági dolgozók csaknem 30 millió tonna anyagot; különböző terményeket, trágyaféleségeket és vetőmagvakat mozgatnak meg, ami ötszöröse az aratási szállításoi. terjedelmének. Eddig e feladatoknak csupán a felét hajtottuk végre, tehát lesz még munka bőven a következő 5—6 héten. Csak az Időjárás megjavulna és ne nehezítené tovább az amúgy is nehéz őszi munkák végzését. A BURGONYABETAKARITASRA ÖSSZPONTOSUL A FIGYELEM Legfontosabb feladatunk a burgonya gyors betakarítása, annál is inkább, mert a tavalyi terméshez viszonyítva az idén átlagosan 20 mázsával kevesebb termett. A burgonya idei hektárhozama Szlovákiában 120 mázsára tehető. Termesztése már a tavaszi hónapokban nehézségekbe ütközött. A produktív burgonyatermesztő járásokban májusban az ötvenéves átlagnál kétszer-háromszor több csapadék hullott. Nem is sikerült mindenütt elültetni a burgonyát, főleg a magántermelők ültettek kevesebbet. A nyári esőzések következtében a tövek sok helyen rothadásnak Indultak, a meredekebb lejtőkön pedig kimosta az eső. Nehéz volt a burgonyavész és a burgonyabogár elleni Védekezés is. Hiába volt elegendő vegyszer, a táblákat gyakran meg sem lehetett közelíteni, ezért a burgonyavész szinte feltartóztathatatlanul terjedhetett. Nagyon kellemetlen, hogy főleg a hagyományos burgonyatermesztő járások, Spišská Nová Ves és Poprad szenvedte a legtöbb kárt, amelyek olyan úttörőknek számítanak a burgonyatermesztésben, mint a Dunajská Streda-i járás (Dunaszerdahely) a gabonatermesztésben. Szlovákiában 238 ezer tonna burgonyát kell felvásárolnunk fogyasztási célokra, ebből 203 ezer tonnát szocialista szektorból, 35 ezer tonnát pedig magántermelőktől. Ha ezt a feladatot sikeresen teljesítjük, ezzel még nem oldottuk meg a szlovákiai fogyasztók téli burgonyával való ellátását. További 45 ezer tonna burgonyát kapunk a csehországi kerületek* bői, ahol nagyon jó volt az idei termés, 60 ezer tonnát pedig külföldről hozunk be. A burgonya fele még a földben van. Az elmúlt év hasonló Időszakához viszonyítva körülbelül 15 százaiékos a lemaradás. A betakarítás ütemét meg kell gyorsítani, mert fenyegetően közelednek a keményebb fagyok. Nagyobb mértékben igénybe kell venni a helyi lakosság, az üzemek és a hivatalok segítségét. A katonák és az iskolások segítségé, bármilyen jó munkát is végeznek, kevés. • A szovjet népgazdaság építésében több mint 30 millió szellemi munkás vesz részt. Az elmúlt 8 ötéves terv alatt a főiskolai képzettséggel rendelkező szakemberek száma több mint 29-szeresére, a teljes középiskolai szakképzettséggel rendelkezők száma pedig 35szűrösére emelkedett. A Szovjetunióban ma háromszorta több diplomás mérnök van, mint az Egyesült Államokban. A felvásárlás üteme szintén lemarad, még a betakarítás tempóját sem éri el. Elsősorban a nemzeti bizottságokra és a felvásárló szervekre hárul a feladat, hogy a kedvező felvásárlási feltételek kihasználásával ezt a munkát is meggyorsítsák. Ha kevesebb a burgonyánk, gazdaságosabban kell felhasználnunk. Ez egyaránt vonatkozik mind a fogyasztókra, mind a termelőkre. Elegendő a terimés takarmány, ezért a burgonya takarmányozási célokra való felhasználását a minimumra kellene csökkenteni, hogy több kerülhessen a fogyasztókhoz. S van még egy lehetőség a betakarított mennyiség növelé sére: a burgonyaföldek utólagos fogasolása, s az ún. böngészés. Ez azonban növeli a költségeket, de minden gumóért kár, és ennek a fontos tápláléknak nem a hótakaró alatt van a helye. A RÉPASZEZON IS ELHOZÚDIK A cukorrépa még ezekben a napokban is növeli a súlyát és cukortartalmát. Ez a répa szempontjából kedvező vegetációs feltételek következménye. Szlovákiai átlagban 400 mázsás hektárhozamot kellene elérnünk és jelentősen túl kellene szárnyalni a felvásárlás tervezett feladatait is. A felvásárlási terv 1 860 000 tonnára szól. Az igazat megvallva a cukorgyáraknak sem nagyon kedvez az idei szezon, az alacsonyabb cukortartalom miatt. A répa túlnyomó része még kint van a határban. Ezekben a napokban teljes mértékben megindul a répa betakarítása és feltételezhetjük, hogy november ötödike és tizedike között az utolsó szállítmány is elhagyja a földeket. A nagy hozam természetesen a répafejre és a szeletre is vonatkozik, és mindent meg kelt tennünk annak érdekében, hogy a mezőgazdasági állatok számára ezeket a takarmányforrásokat is megmentsük. 10 TERMEST AD A KUKORICA Ez a silókukorica meilett a szemes kukoricára is vonatkozik. Csaknem mindenütt sudár magasra nőtt és erős kalászokat fejlesztett. Begyűjtésével egy kissé elkéstünk, de ez nem is csoda, hiszen hektáronként 403 mázsa silóanyagot betakarítani, hiányos technikai feltételek mellett nem csekélység. A sietség azonban nagyon indokolt, mert a fagy sok kárt tehet benne. A szemes kukorica szokás szerint utolsónak hagyja el a szántóföldeket. Bár sikerülne minél előbb nagyobb veszteségek nélkül biztonságba helyezni, mert idei takarmánymérlegünkben nagyon sokat várunk tőle. Nagyon helyes intézkedés volt, hogy a gazdaságok kibővítették a szemes kukorica vetésterületét és további 10 ezer hektár silókukoricát hagytak meg szemesnek. így a kukorica vetésterülete az iden elérte a 140 ezer hektárt. A kukorica némileg vigasztal az aratásban elszenvedett veszteségekért. A kukorica átlagos hektárhozama az idén bizonyára eléri az 50 mázsát, és ahol nagyobb területen termesztették, minden terven felül eladott mázsa után 70 koronás felárral is számolhatnak. A szemes kukorica betakarításához 500 kombájnra szerelhető adaptér áll rendelkezésünkre. Ezzel a berendezéssel a kukorica 60—70 százalékát takaríthatjuk be. Nagy segítség ez, mert nagy mértékben helyettesíti a lassú és fárasztó kézi törést. A probléma azonban más formában jelentkezik: a kicsépelt kukorica szárítása és raktározása okozza a legnagyobb gondot. Ebben az esetben a górék már nem segíthetnek, a kukorica ugyanolyan kezelést igényei, mint a gabona. Az időjárás alakulása szerint eléggé nagy lesz a mag nedvességtartalma. A felvásárló üzemek erre a feladatra is felkészülnek, s ha a helyi szárítók nem győznék a munkát, szélsőséges esetben északi járásokba szállítják a terményt, ahol beépített szárítókkal rendelkeznek. Reméljük azonban, hogy jól „kijön a lépés", s a kukorica szép hozamait idejében és veszteségmentesen takarítjuk be. VENDELÍN PETER mérnök Szokatlan közlekedési baleset Komárno (Komárom) és Nová Stráž (Örsújfalu), között f. é. október 1-én szokatlan közlekedési baleset történt. Komárnóból Nová Strážba hajtott lovaskocsijával a 34 éves Tibor V. komárnói magánfuvaros. A városon kívül az úton a kocsit utolért® a KN-16-23 rendszámú autóbusz, amelyet a 45 éves František Cs. (Zlatá na Ostrove-! (Csallóközaranyos) lakos vezetett. Szembe jött egy gépkocsi, amely refrektorával az autóbusz vezető szemébe világított, aki enn»k következtében nem vette észre a lovaskocsit és hátulról beleütközött. A fuvarossal együtt utazott még a kocsin a 34 éves Mikuláš L. Mindketten az útra estek és megsérültek. Tibor V. összezúzta arcát, mellkasát, ezenkívül agyrázkódást szenvedett. A 16 az összeütközés után megbokrosodott és a kocsival együtt az út bal oldalán Nová Stráž felé rohant. Az első balesettől mintmargójára Az illetékeseken múlik A Mállódat téráhnly hiánya •rntlalnvébui Uilnmt, pedig lMS-bon, ai akkor 143 osor lakott számláld vároaaak >100 mállódat igya volt. Most, hogy lakosainak máma Ifibb mint kétszeroairo növekedett, esa k 1100 Mállódat férőhelye vaa. As okľ At agykori szállodákat más célra használták tol. A jövő évben Szlovákia fővárosában rendezik mag a műkorcsolyái* világbajnokságot. A varaaaysdknnk, küldöttségeknek Mállást kall biztosítani. örvendetes, egy kilométernyi távolságban szembe jött egy másik autóbusz, amelyet a 32 éves Gejza L. Radvaň nad Dunajom-i (Dunaradvány) lakos vezetMt. Észrevette a vágtató lovat, ezért az út jobb szélén megállította a járművet. A ló kikerülte az autóbuszt és tovább futott. 800 méterre! tovább szembe jött dr. Zoltán H. komárnói lakos 34 éves feleségével dr. Katarina Hval személygépkocsin. Zoltán H, kikerülte a megbokrosodott lovat, ám ennek ellenére a lovaskocsi jobb sarka nekiütközött a személygépkocsi kabinjának. Dr. Katarina H. súlyos fejsérülést szenvedett. A kórház orvosainak minden igyekezete ellenére belehalt sérüléseibe. A gépkocsin keletkezett kár körülbelül 35 ezer korona. A megbokrosodott lovat Nová Strá<ban sikerült megfékezni. A rendőrség vizsgálatot Indított a baleset részleteinek megállapítására. hogy a Kőtárén jé Mambón épít a Kijev ssálloda, a olkéssBI a Hlágba

jnokságlg. Ugyanakkor • f« városi nemzeti blaottság márciaol határozata értőimében átépítik as sgykorl Daklát. Tatarozása kát részre oMllk. As s!s< ssakass építését as smlltoM aportesemény kezdetéig befejezik, s sssol 17S Mállódat ágyat nyernek. A második amaknszban as éttermet, n bárt építik át. S ha befejezik n munkálatokat, a Dnkln ssálloda 300 vendég alasállásolását bittó altja majd. A Kijev ét a Dakla tsálloda át adita Igaa sokat jelent ma|d as Idegenforgalom szempontjából it, do a szükséglet teljes klelégíté sére még Igy sem lesz elegeadd szállodai ágy. Pedig Bratislava csak akkor less Igazi nagyváros, ha o téren ls változás áll be. Es padig az illetékeseken és részben as épftCkfla mállk. SZÜLÖK, NEVELŐK FÓRUMA Tehetség és képesség EZEKBEN A NAPOKBAN, amikor az iskolákban már teljes ütemben folyik a munka, nem egy szülő töpreng azon, hogy az iskola felsőbb évfolyamaiban hogyan boldogul majd gyermeke, rendelkezik-e elég tehetséggel és képességgel, az eddig elért eredményeiből levonhat-e következtetéseket a jövőt illetően? A kérdések gyakorisága ellenére nem igen mondhatjuk, hogy a szülők többsége tisztában van a probléma szélesebb összefüggéseivel is. Az alábbiakban ezért ezzel kapcsolatban szeretnénk néhány gondolatot felvetni. Elöljáróban szükséges két alapvető dolgot leszögezni: az emberek nem születnek egyformának, ellenkezőleg, mindegyikünk lényegében sajátos egyéniség. Ez a megállapítás a képességekre is vonatkozik. Másrészt, az említett egyéni sajátosságok ellenére egyetlen ember setn jön világra kész, kiforrott képességekkel. A képességek az ember fejlődése során alakulnak, bontakoznak ki. A sorok elolvasása után bárki jogosan így érvelhetne: ha az emberek nem születnek bizonyos képességekkel, hogyan lehet, hogy az életben az egyik ember ebben, a másik amabban ér el jobb eredményeket, valaki a zenében, más a műszaki újítások feltalálásában, vagy egyéb hivatásokban tűnik ki. Az ilyen érv valóban jogosnak bizonyul. Kétségtelen, hogy az egyén valamit örököl a szüleitől vagy távolabbi elődeitői is. A szakemberek azt mondják, hogy bizonyos anatómiai-fiziológiai tulajdonságok öröklődnek, s ezek közül azok a legfontosabbak, melyek az aggyal és az idegrendszerrel kapcsolatosak. Az öröklődés által szerzett tulajdonságok valamilyen képesség előfeltételei, ám nem biztos, hogy ezek a képességek a későbbiek folyamán kibontakoznak. Közhasználatban az öröklött tulajdonságokat adottságnak, tehetségnek szoktuk nevezni. Ezt a megállapításunkat számos példával is alátámaszthatnánk: hányszor halljuk beszélgetés során, milyen kár, hogy a szóban forgó személy rendszeresen nem foglalkozott például festészettel, hiszen volt hozzá tehetsége, tehát megvolt az előfeltétele, hogy esetleg festővé váljék. Am ne gondoljuk, hogy a tehetség csak a művészetek előfeltétele. Az emberek gyakorlati ténykedése is feltételez némi adottságot. Szükségesnek tartjuk leszögezni azt is, hogy minden gyermek bizonyos adottsággal vagy tehetséggel születik. Ez persze távolról sem jelenti azt, hogy mindegyikben Smetana, Edison vagy Ciolkovszkij rejtőzik; csupán arra szeretnénk utalni, hogy minden gyermeknek megvan az előfeltétele bizonyos hivatáshoz vagy tevékenységhez. A későbblekben milyen ezeknek az öröklött előfeltételeknek a sorsa? Ismételjük meg újfent: adottság még nem képesség. A képességek csak az emberi tevékenység bizonyos körülményei között bontakoznak ki, melyeket a gyermek számára az iskola és a szülők biztosítanak. AZ ÖRÖKLŐDÉS meglehetősen áttekinthetetlen folyamat; az öröklött előfeltételek jellegéről, a tehetségről azonban sokat elárul a gyermek viselkedése. A tehetség ugyanis a hajlamokban nyilvánul meg. Ritkán fordul elő, hogy a szülők ne vegyék észre, ha a gyermek valami iránt fokozottabb mértékben érdeklődik, vagy valamiben kedvét leli, valamilyen tevékenységet szívesen végez. Vannak gyermekek, akik elég korán valamilyen szellemi munka iránt mutatnak hajlamot. Örák hosszat a könyvet bújják vagy számolnak, különféle ötleteik, javaslataik vannak. A gyermek viselkedése elárulja a művészi tehetséget is, pl. már kiskorától kezdve szívesen rajzol, zenét hallgat stb. Az örökölt képességek gyakori megnyilvánulási formája az is, amikor a gyermek különféle műszaki jellegű munkákkal foglalatoskodik, például segít az apjának a műhelyben stb. Ezzel kapcsolatban a szakem berek felhívják a figyelmet ar ra a tényre, hogy a gyermeke] többsége általában nagy haj landóságot mutat a fizikai mun ka végzésére. Figyelmeztetil különösen az aggodalmaskodi szülőket, hogy ebben ne lássa nak semmi rosszat, valami mél tatlant vagy rangon alulit, am nem egyeztethető össze a csa Iád társadalmi helyzetével. A gyermek képességeive kapcsolatban szükséges meg említeni azon szülők vélémé nyét is, akik azt állítják, hog gyermekük nem mutat semmi lyen különösebb hajlamot vala milyen tevékenység Iránt, ső mi több, egyetlen érdeklődése hogy kergetőzzön a többi gye rekkel az utcán. Az ilyen esa tek két problémakört képez nek: az egyik esetben olyat gyermekről van szó, akinél .i mozgáskészség erős hajlamkén jelentkezik, s ez öröklött tulaj donságaival magyarázható. Eb ben az esetben tehát rendkívü eleven, mozgékony gyermekrő beszélhetünk, akinél a moz gásra való hajlam , a többi eset leges hajlamot szinte háttéri)* szorította. Az ilyen eset neve lést szempontból nem jelen különösebb veszélyt, mert i gyermekek többsége az ével során fokozatosan nyugodtabb; válik és „előbukkan" a több hajlam is. A másik probléma körbe a kérdésesebb esetei tartoznak. A gyermekek hajla ma bizonyos tevékenység irán nem feltétlenül nyilvánul mei abban az esetben, ha a család környezet ehhez nem nyújt ele gendő feltételt, azaz nem tesz lehetővé, hogy a gyermek ab ban az irányban bontakoztat hassa ki képességeit, amern öröklött tehetsége vezérli. Eb ben az esetben nem fel nen fedezett tehetségről, hanem in kább visszafojtott képességek ről beszélhetünk. Ilyen helyzet be kerülnek a túlságosan szi gorú szülők gyermekei, azoi egyének utódai, akik előre meg határozták gyermekük élethi vatását anélkül, hogy elgon dolkoztak volna afölött, < gyermeknek ehhez megvan nak-e a feltételei. Későbbi ag gályuk, miszerint a gyermel semmi iránt sem mutat hajla mot, nem más, mint a hibá nevelés következménye, mert a a gyermek, aki számára nen tették lehetővé, hogy kibonta koztathassa képességeit, végs< soron elveszti mindennemű ér deklődését és hajlamát, s sza bad Idejét elpazarolja, hagyja hogy a környezete magával so dórja. A TEHETSÉG, a hajlam Ián eolatában a harmadik szeme a képességek alkotják. Ezekke a gyermek betetőzi azt, ami ben ne rejlik, amihez megvannak < feltételei. A képességek a gya korlati tevékenység, a tanítás oktatás során, a nevelés és a: oktatás törvényszerűségei alap ján fokozatosan, lépésről lépés re bontakoznak ki. Ebben a: utolsó szakaszban nyilvánu meg az öröklött feltételek, va lamint a személyiség és a j ej, lem tulajdonságainak együtt^ hatása. Ebben az együttes ha tásban az egyik kiegyensúlyoz za a másikat és fordítva. Van aki öröklött tehetsége révéi különösebb erőfeszítés nélkü is kiváló képességekkel ren delkezik, más viszont szeré nyebb adottsága ellenére na gyobb akaraterő, kitartás, lgye kezet, lelkiismeretesség, tehá csupa értékes jellembeli tulaj donság által ér el eredménye ket. Ez tulajdonképpen játék melynek különféle vége lehet viszont kiváló lehetőség U mindenki számára. Ezt hangsú lyozza a mi pedagógiánk, ami kor elutasítja az egyén jöven dó életútjának valamiféle elő re, a sors által meghatározott alakulásáról szóló nézetet vagj azt az állítást, miszerint a: öröklött feltételeket képtelenek vagyunk befolyásolni. A képes ségek megszerzése tulajdon képpen nyitott kapu mindenki számára — a kevésbé és as igen tehetségesek számára ls Ne feledjük, a legjobb rajzolási készségekkel rendelkező gyermeknek is meg kell tanulnia rajzolni, egyébként tehetsége kihasználatlanul kárbavész. Dr. CZAK0 MÁTYÄS