Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-04 / 234. szám, szerda

Egyiptomi küldöttség látogat Moszkvába Nemzetközi baráti találkozó Moszkvában Kairó — Kairói vélemények szerint érthető, ha világszerte élénk érdeklődést keltett az a TASZSZ által is megerősített hír, hogy október 16-án dr. Aziz Szidki miniszterelnök vezetésé­vel egyiptomi küldöttség érke­zik Moszkvába. Ez a látogatás — jegyzi meg az Al Ahram — minden bizonnyal nagy hatással lesz az arab—szovjet kapcsola­tokra és arra a szerepre, ame­lyet e kapcsolatok betöltenek a közel-keleti válság alakulásá­ban. Miközben az arab világ álta­lában megelégedéssel fogadta a látogatás hírét, egyes államok heves ellenkampányba kezdtek. Az Al Ahram tájékozott kairói körökre hivatkozva leszögezi, hogy Kairó nem reagál semmi­féle olyan kampányra, amely a barátaihoz fűződő kapcsolatok aláásására irányul, mivel nem engedi meg senkinek, hogy vé-. dekezö pozícióba kényszerítsék. Megbélyegezték a jemeni vérontást A palesztinai vezetők elutasították Szadat javaslatát Beirut — A Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság Állam­tanácsa és Minisztertanácsa együttes ülésen foglalt állást a múlt héten kirobbant fegyve­res konfliktus ügyében — kö­zölte Adenben egy hivatalos szóvivő. A két testület tagjai megbé­lyegezték a jemeni vérontást és síkraszálltak azért, hogy mi­előbb vizsgáló bizottság alakul­jon a tűzszünet tartósítására. Adenben erélyesen cáfolták azt az észak-jemeni közleményt, amely szerint a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság ala­kulatai elfoglalták volna Kata­ba városát. „A jemeni nép na­gyon jól tudja, hogy a konflik­tus kirobbantásában részt vett az Egyesült Államok imperia­lista körei által támogatott Szaúd-Arábia is, amely kezdet­től fogva ellenségesen állt Szemben a köztársasági rend­szerrel" — mondotta még a szóvivő. A palesztinai vezetők úgy döntöttek, hogy nem hoznak létre önálló kormányt a palesz­tinai felszabadítási szervezet helyett — közölte a palesztinai hírügynökség kedden. Beiruti arab politikai források tudni vélik, hogy a PNFSZ ezzel tulaj­donképpen visszautasította An­var Szadat egyiptomi elnök múlt héten megfogalmazott ja­vaslatát. A palesztinai nemzeti felszabadítási szervezet végre­hajtó bizottsága vasárnapi ülé­sén úgy döntött, hogy továbbra is az eredeti szervezeti formá­ban folytatja a palesztinai nép jogos követeléseinek kielégíté­séért vívott harcot. Szaeb Szalam libanoni mi­niszterelnök rendeletet adott ki nevelésügyi miniszterének, Hen­ri Eddének a felmentéséről. Szaeb Szalam miniszterelnök Albert Mukhaiber miniszterel­nök-helyettest bízta meg a ne­velésügyi tárca ellátásával. Kairó — Hétfőn a késő esti órákban Kairóba érkezett Abdel Szalam Dzsallud líbiai minisz­terelnök. Damaszkusz — A szíriai szá­razföldi és légierők, valamint a haditengerészet hétfőn hadgya­korlatot kezdett a szíriai par­toknál — közölte a damaszku­szi rádió. A hadgyakorlat célja az or­szág fegyveres erői védelmi ké­pességének fokozása és az el­lentámadásba lendülés kipróbá­lása. Részt vesz rajta Musztafa Tlasz vezérőrnagy, szíriai had­ügyminiszter is. Bónn — Elhalasztották a nyugatnémet—egyiptomi gazda­sági tárgyalásokat, amelyeket Bonnban októberben terveztek — közölték hétfőn este jól ér­tesült bonni forrásból. Az el­határozást „eljárási nehézségek­kel" indokolták, mondván, hogy Egyiptom Kairóban szeretné megtartani a megbeszélést, az NSZK viszont Bonnhoz ragasz­kodik. Az amerikai törvényhozás hírei 1972. X. 4. Washington — Az amerikai szenátus hétfőn 70 szavazattal 5 ellenében 74,6 milliárd dol­lár összegben elfogadta a folyó pénzügyi évre szóló hadügyi megajánlást törvényt. A szená­tus által jóváhagyott összeg 5 milliárd dollárfal kevesebb an­nál, amit a Nixon-kormány kért. A teljes összeg elfogadása előtt a szenátus 55 szavazattal 26 ellenében elvetette a wis­consini demokratapárti szená­tor, William Proxmire módosí­tó indítványát arról, hogy a törvényhozás vonja meg az in­dokínai országok elleni ameri­kai légiháború pénzügyi fede­zetét, s ezzel gyakorlatilag fel­tétel nélkül szüntesse be az amerikai bombázásokat. A sze­nátus azzal, hogy elvetette Proxmire szenátornak a béke felé mutató indítványát, egyút­tal közvetett' támogatásáról biz­tosította az Észak-Vietnam bom­bázására irányuló washingtoni politikát. Felvették ugyanakkor a hon­atyák az új hadügyi költségve­tési törvénybe Charles Mathias köztársaság párti szenátornak azt a már tavaly is megszava­zott módosítását, amely szerint a Nixon-kormánynak „mielőbb" (dátum meghatározása nélkül) ki kell tűznie az összes ame­rikai fegyveres erők indokínai kivonásának határidejét, ha a VDK szabadon engedi az ame­rikai hadifoglyokat. A módosító indítvány ezen kívül azt az el­vi követelményt szabja meg az elnöknek, hogy „tárgyalja meg Észak-Vietnammal a tűzszüne­tet és az amerikai erők kivoná­sának, valamint a foglyok sza­badonbocsájtásának szakaszos menetrendjét". Ennek a módo­sító Indítványnak — mutat rá az AFP — csak jelképes értéke van, mivel Nixon már tavaly ugyanerre az indítványra azt mondta, hogy nem kötelező ér­vényű és nem ls veszi azt fi­gyelembe. A képviselőház nem szavazta meg a kormánynak azt a tör­vénytervezetét, amely megtiltot­ta volna amerikai állampolgá­rok „nem engedélyezett" uta­zásalt az Egyesült Államokkal fegyveres konfliktusban álló or­szágokba. KOMMENTÁRUNK A Dánia közös piaci csatla­kozása körüli belpolitikai viszály október 2-án kul­minált, amikor a népszavazás végérvényesen úgy döntött, hogy Dánia tagja lesz az Euró­pai Gazdasági Közösségnek. Mintegy bárom és fél millió választó, a lakosság 89,9 száza­léka vett részt a népszavazáson. A választók 63,5 százaléka az ország közös piaci tagsága mel­lett adta le voksát,- ellene a vá­lasztók 36,5 százaléka szava­zott. Az elmúlt hónapokban történ­tek olyan döntések, amelyekkel a közös piaci tagság híveinek kedvező légkört kívántak te­remteni. A múlt év végén a parlament arról tárgyalt, aláírja-e a kor­mány a közös piaci tagságról szóló szerződést. A képviselők közül 141-en a szerződés alá­írása mellett szavaztak, ellene 32 szavazat esett. Szeptember­ben a parlament újra tárgyalt erről a kérdésről. Ekkor 34-en ellenezték a közös piaci csat­lakozást. Mindebből az tűnt ki, hogy a dániai politikai csoportosulás­ban ugyan megvan a kellő többség a közös piaci tagság megszavazására, de ez a front nem egyöntetűen a politikai ho­vatartozás szerint alakul ki. Még a közös piaci tagságot he­lyeslő politikai pártokban is erős csoportok ellenzik ezt a döntést. A szociáldemokrata párt szeptemberi kongresszusán 272 küldött szavazott a belépés mellett és 95-en a belépés el­len. A vitában feltűnő volt, hogy a Közös Piac hívei demagóg módon ellenfeleik azonos érveit Moszkva — Tegnap kezdődött meg Moszkvában a külföldi szovjetbarát szövetségek képvi­selőinek nemzetközi találkozó­ja, amelyen 70 ország 87 szer­vezetének képviseletében 150 küldött vesz részt. Az egyhan­gúlag megválasztott elnökség­ben helyet foglal Antonín Krou­žil, a CSSZBSZ Központi Bizott­ságának titkára, a csehszlovák küldöttség vezetője. A Szovjetunió megalakulásá­nak 50. évfordulója alkalmából megrendezett találkozást Nylna Popova, a Külfölddel Baráti és Kulturális Kapcsolatokat ápoló Szovjet Társaságok Szövetségi Elnökségének elnöke nyitotta meg. Ponomarjov akadémikus, a jelenlévőknek felolvasta az SZKP KB, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa és a Miniszterta­nács üdvözlő táviratát, amelyet Brezsnyev, Podgornij és Koszi­gin elvtársak írtak alá. A gyűlés résztvevői viharos tapssal fo­gadták az üdvözlő táviratot. A francia—lengyel kapcsolatok mérlege Párizs — Pompidou elnök hétfőn este az Edward Gierek tiszteletére adott díszvacsorán mondott pohárköszöntőjében emlékeztetett arra, hogy Fran­ciaország, de Gaulle tábornok vezetésével, nagy szerepet töl­tött be abban a folyamatban, amely Kelet- és Nyugat-Európa népeit az enyhülés útjára ve­zette, s ez az út ma az együtt­működésbe torkollik. Az elnök azt hangoztatta, hogy nincs el­lentét a Közös Piac továbbfej­lesztése s a valamennyi európai állam számára szükséges" köze­ledés között. A francia-—lengyel kapcsola­tok mérlegét megvonva Pompi­dou kiemelte, hogy e kapcsola­tokat politikai, kulturális és gazdasági téren tovább kell erő­síteni. Edward Gierek válaszában ugyancsak hangsúlyozta, hogy további erőfeszítésre van szük­ség a gazdasági együttműködés fejlesztése érdekében, s ami eddig történt, az csak első lé­pésként érinthető. A LE M P első titkára ezután rámutatott arra, hogy elérkezeti az idő a tartós és általános bé­ke megteremtésére. Hangsúlyoz­ta: mielőbb össze kell hívni az európai biztonsági értekezletet és azon el kell fogadni az euró­pai béke, biztonság és együtt­működés közös elveit és közös programját. Ugandából távozniok kell az ázsiaiaknak Kampala — Az Ugandában élő ázsiaiak távozására kiszabott 90 napos határidőn nem fogunk változtatni — jelentette ki hét­főn este ldi Amin ugandai el­nök Mobutut zairei államfőnek, majd hozzátette: „Minél előbb tá­voznak, annál jobb Ugandának és Uganda lakóinak". Az ugandai rádió a kélt el­nök megbeszéléséről szólva kö­zölte, hogy a hétfő esti találko­zón Ámin „az ázsiaiak ellen in­dított gazdasági háborúról" tá­jékoztatta Mobutut, hangoztat­va, hogy az intézkedésnek célja az ugandaiak ellenőrzése alá helyezni az ország gazdasági életét. A 24 órás látogatásra érkezett Mobutu-t ldi Amin hétfőn este Uganda legnagyobb állami ér­demrendjével tüntette ki. Brüsszel — Hétfőn este Lon­donból Brüszelbe érkezett Ngu­za zairei külügyminiszter, rö­viddel azután, hogy a brit fő­városban sérelmesnek minősí­tette a személye iránt tanúsított magatartást, s bejelentette tá­vozását. A zairei külügyminiszter ere­detileg négynaposra tervezte londoni látogatását, amelyen hír szerint az ázsiai származású ugandaiak ügyéről tárgyalt vol­na brit Illetékesekkel, köztük Douglas-Home brit külügymi­niszterrel. Washington — Az amerikai külügyminisztériumban hétfőn közölték, hogy az Egyesült Ál­lamok ezer, Ugandából kiutasí­tott ázsiait hajlandó befogadni az országba. A NEMZETKÖZI LÉGIFOR­GALMI TÁRSULÁS ez évi pári­zsi konferenciáján Vlagyimir Satalov, Alekszej Jeliszejev szovjet és Dávid Scott amerikai űrhajósokat Jurij Gagarin em­lékéremmel tüntették ki. próbálták felhasználni, csak el­lenkező irányba fordították az érvek élét. Noha bizonyítást nyert, hogy a közös piaci tag­ság Dániának nagy pénzügyi megterhelést és további kedve­zőtlen következményeket fog Népszavazás Dániában jelenteni, Krag miniszterelnök és a Közös Piac további hívei igyekeztek meggyőzni a lakos­ságot, hogy számítania kell adó­emelésre, a bérek és fizetések emelkedési ütemének lassulásá­ra, a szociális kiadások korlá­tozására és az export csökke­nésére. A Közös Piac hívei azon­ban demagógiájukban kitértek a szélesebb összefüggésű nem­zetközi politikai kérdések elől, s nem voltak képesek megcá­folni ellenfeleik érveit, ame­lyekkel arra mutattak rá, hogy Dánia közös piaci csatlakozá­sával még szorosabban odaköti magát a nyugati katonapolitikai szövetséghez és fokozatosan el­veszti azt a lehetőséget, hogy önállóan döntsön ügyeiről. A közös piaci csatlakozás ellen­felei létrehozták „az Európai Gazdasági Közösség elleni népi mozgalmatamelyben vezető helyet foglaltak el a dán po­litika és közélet kiemelkedő személyiségei. A kormány a népszavazással azt a látszatot akarta kelteni, hogy a dán politika fontos kér­désében a döntést a legszéle­sebb közvéleményre bízták. A népszavazás elveit azonban szándékosan úgy szabták meg, hogy a kormány győzelmet arathasson. Dánia közös piaci belépését ugyanis elfogadott­nak tartják abban az esetben, ha a népszavazásra jogosult vá­lasztók egyharmada nem ellen­zi, ugyanakkor nem játszik szerepet, hányan szavaznak a belépés mellett. A Krag-kormány nagyon vé­kony jégen táncol. Noha érvé­nyesítette akaratát, rendkívül kényes helygetben van, mert a parlamentben 179 mandátum közül csak 72-vel rendelkezik, s a szocialista párt támogatá­sára támaszkodik. A szocialista párt viszont értésére adta a kormánynak, hogy megvonja tőle támogatását, ha ragaszkod­ni fog a közös piaci tagsághoz. A szocialista párt 17 mandátu­ma nélkül a Krag-kormány egyetlen harcias szavazást sem vészelhetne át olyan kérdések­ben, amelyekben a burzsoá pár­tok eltérő álláspontot képvisel­nek. Dániai politikai megfigyelők azt várják, hogy a népszavazás után feloszlatják a parlamentet és új választásokat írnak ki. Krag már beadta lemondását, amit személyes okokkal indo­kolt és Knud Borg Andersen külügyminisztert javasolta utód­jául. Baumsgard, az előző minisz­terelnök július végén ugyan felajánlotta az ellenzéki bur­zsoá pártok támogatását Krag­nak, de a szociáldemokraták ezt aligha fogadhatják el, ha nem akarják magukat politikai­lag diszkreditálni. JAN BLANSKÝ MOSZKVA — Nyikolaj Pod­gornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kedden fogadta Tun Abdul Ra­zak malaysiai miniszterelnököt, aki a szovjet kormány meghí­vására hivatalos látogatáson van Moszkvában. A baráti han­gulatú beszélgetés során meg­vitatták a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésének kér­déseit, valamint a kölcsönös ér­deklődésre számottartó idősze­rű nemzetközi problémákat. A. M. PUZANOVOT nevezték ki a Szovjetunió új afganisztá­ni nagykövetének. A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG október 3-tól meggyorsítja a nyugat-berlini lakosok, látogatási kérelmének intézését az NDK fővárosába. A NYUGATNÉMET belügymi­nisztérium adatai szerint az új­fasiszta pártnak több mint 1500 tagja van. A Bundeswehrben 376 újfasiszta működik. SALVADOR ALLENDE chilei elnök Santiago de Chilében megnyitotta a Pánamerikai Egészségügyi Szervezet 3. kon­ferenciáját. Az elnök kijelen­tette, hogy Latin-Amerikában az egészségügy elsősorban gaz­dasági és szociális probléma. LEONE olasz elnök fogadta Heath brit miniszterelnököt, aki ezzel befejezte hivatalos római látogatását. ULÁNBÁTORBAN Csehszlová­kia és a Mongol Népköztársa­ság képviselői megállapodást írtak alá az árucsere-forgalom­ról. Emil Mišovskyt, a csehszlo­vák külkereskedelmi miniszter­helyettest fogadta D. Gombod­zsav, a mongol minisztertanács elnökhelyettese. A {APÁN ellenzéki pártok, egyetértésben a hatalmon levő liberális demokrata-párttal, le­vélben szólították fel Tanaka miniszterelnököt, október 18-ra hívja össze a parlament rend­kívüli ülését. Japán politikai körökben élénk vita tárgya, hogy Tanaka miniszterelnök helyesen járt-e el, amikor a parlament előzetes felhatalmaz zása nélkül széles körű megál­lapodásokat kötött a Kínai Nép­köztársasággal. Az ADN közleménye Berlin — Az ADN hírügynök­ség közleményben foglalkozott az NSZK egy hivatalos nyilat­kozatával. Ez felhívja a figyel­met az űrhajósok megmentésé­ről, hazajuttatásáról és a koz­mikus térségbe felbocsátott ob­jektumok visszajuttatásáról szó­ló egyezmény ratifikációs ok­mányainak londoni és washing­toni letétbehelyezése kapcsán a Német Szövetségi Köztársaság kormánya olyan nyilatkozatot tett, hogy az említett egyez­mény érvényes lesz Nyugat­Berlinre vonatkozólag is attól a pillanattól, amikor az az NSZK területére vonatkozólag hatály­ba lép. A Német Demokratikus Köz­társaság illetékes körei —« hangzik az ADN közleménye — ezzel kapcsolatban leszögezik, hogy az NSZK kormányának nem áll jogában ilyenfajta nyi­latkozatokat tenni, mivel Nyu­gat-Berlin nem tartozik az NSZK-hoz. A dolgoknak ezt a jogi és reális állását megerősí­tette a Nyugat-Berlinre vonatko­zó 1972. szeptember 3-án meg­kötött négyoldalú egyezmény. Balratolódás a finn választásokon Helsinki — Bizonyos balrato* lódást eredményeztek a vasár­nap és h értfőn megtartott finn­országi helyhatósági választá* sok. Az előzetes végeredmény sze­rint a választások fő nyertesé­nek a Finn Szociáldemokrata Párt tekinthető, amely a szava­zatok 27 százalékát kapta meg, s valamennyi párt közül a leg­nagyobb arányban (3 százalék­kal) növelte az 1968. évi válasz tásokhoz képest ráesett szava­zatok számát. A szavazatnyere­séghez jutottak a konzervatívok és a kommunisták is. A legtöbb szavazatot a finn kisparasztpárt vesztette.

Next

/
Thumbnails
Contents