Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-03 / 233. szám, kedd

(Tóthpól Gyula felvétele) Jubilál a Kos ke i Műszaki Faiskola Erélyesen a közrend megbontói ellen Húsz esztendővel ezelőtt, Í952. október elsején nyitotta meg kapuit Kelet-Szlovákia met­ropolisában a műszaki főiskola, melynek hét tanszékén jelenleg 130 professzor, egyéb pedagó­gus, technikus gondoskodik a növendékek, Kelet-Szlovákia jö­vőbeni műszaki értelmiségének oktatásáról. A Sverma utcán épül a műszaki főiskola új, mo­dernül berendezett otthona, melynek egy részét, a „B" blok­kot már átadták rendeltetésé­nek. Tegnap a Košicei Állami Szín­házban megrendezett ünnepsé­gen Ián Pirö elvtárssal, a CSKP KB tagjával, a kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető tit­kárával az élén részt vett La­dislav Šupka mérnök, a Cseh­szlovák Szocialista köztársaság műszaki és beruházásfejlesztési minisztere, Štefan Chochol pro­fesszor, az SZSZK oktatásügyi minisztere, Juraj Buša profesz­Sikeres akció A nyugat-szlovákiai kerület lakossága a város- és a falu­szépitési akcióban az első fél év alatt több mint 108 millió koro­na értékű munkát végzett. A falvak és a városok lakó sai 72 művelődési és iskolaépü­letet, tornatermet, és más tár sadalmi épületet építettek. Köz tük van 5 művelődési otthon, 9 ravatolozó, 2 óvoda és tüzoltó­szertár, 33 autóbusz-váróterem vízvezetékek és strandok. A Járások versenyében a se­nicai járás került az első hely­re, utána a Bratislava-vidéki já­rás, majd a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) járás követ­kezik. szor, az SZSZK műszaki és fej­lesztésügyi minisztere, a kerü­let és a város, valamint a tan­székek vezetői, továbbá a moszkvai, a freibergi, a miskol­ci és a szófiai testvéregyetem képviselői is. A jubiláló Košicei Műszaki Fő­iskola kétévtizedes tevékenysé­géről Alojz Pažák professzor, a főiskola rektora számolt be. Az ünnepség zárőrészében ok­leveleket és reszortkitüntetése­ket adtak át. (k) Megvalósul a szocialista mezőgazdaság bővítésének programja A CSKP XIV. kongresszusá­nak, valamint az SZSZK kormá­nyának a szocialista mezőgazda­ság további bővítésére vonatko­zó határozatai Kelet-Szlovákiá­ban élénk visszhangra találtak. 1971 őszén és ez év tavaszán több mint 16 000 hektárral gya­rapodott a kerület szocialista mezőgazdasága, és a szövetke­zeti tagok családja 2798 ma­gángazdasággal lett gazdagabb, elsősorban a vranovi, a poprá­di, és a St. Ľubovňa-i járásban. Az előzetes felmérések alap­ján várható, hogy az Idén továb­bi 45 800 hektárral bővül a szo­cialista mezőgazdasági üzemek közös területe. A legújabb efsz ezekben a na­pokban alakult meg 43 taggal Ružbachy községben. A jövő évi termelés alapjait már mint szö­vetkezeti tagok közösen rakják le. —ik Hasznos kiadvány Szakmai továbbképzés — anyanyelven Pártunk XIV. kongresszusának határozatai kimondják, hogy a tudományos-műszaki forradalom követelményeit csak akkor tud­juk teljesíteni, ha az eddigiek­nél sokkal több gondot fordí­tunk a műszaki- és szakkáderek valamint a korszerű, nagytelje­sítményű gépek és berendezések kezelőinek továbbképzésére. Ez a követelmény annál is Inkább időszerű, hiszen a KGST orszá­gai között mind Jobban elmélyü­lő termelési és kereskedelmi együttműködés, a gazdasági in­tegráció szakosítása egyre na­gyobb feladatokat tűz üzemeink és gyáraink dolgozói elé. A nö­vekvő feladatok teljesítése meg­követeli, hogy keressük a ter­melés irányítói és a szakmunká­sok folyamatos továbbképzésé­nek, az új ismeretek elsajátítá­sának lehetőségeit. Ezt a feladatot hivatott teljesí­teni a Helyigazdálkodási Üze­mek Dolgozóit Továbbképző Szlovákiai Intézet (Slovenský ústav pre ďalšie vzdelávanie pracovníkov miestného hospo­dárstva) is, amely legújabban a bratislavai KORT néven ismert,, műszaki fejlesztést szorgalma­zó szervezettel karöltve magyar nyelven is megjelentette Adam­ka Józef mérnök „Gázhegesz­tés, elektromos fvhegesztés és lángvágás" c. könyvét, amely az ipari termelés szinte valameny­nyi ágában dolgozó magyar nemzetiségű közép- és szakká­derek továbbképzésének igen fontos kézikönyve. A kiadvány­nak azért is nagy jelentőséget és figyelmet kell szentelni, mert az ipari technológia e három ágazatának legújabb gyakorlati és elméleti ismereteit sűríti össze. A fentebb említett to­vábbképző intézet pedig a ma­gyar dolgozók szak- és állami vizsgáinál hivatalos tankönyv­nek ismeri el. A terjedelmes kiadvány értékét növeli, hogy gazdag szlovák—magyar szak­szótárt is tartalmaz. Jó lenne, ha az erre hivatott intézetek és kiadók gondolná­nak a többi iparágban dolgozó nemzetiségi káderek anyanyel­ven történő szakmai továbbkép­zése megteremtésének lehetősé­geire. A könyv utánvétellel megren­delhető a következő címen: KORT, Bratislava, Dukelská 20. (tg) A szocialista rend biztosításá­nál fontos feladatokat tűz ki az 1961-ben kiadott 60. számú tör­vény. A nemzeti bizottságok a kelet-szlovákiai kerületben is ügyelnek arra, hogy a szocia­lista társadalom építését ne bontsa meg a fegyelmezetlen­ség. A nemzeti bizottságok az állampolgárokat arra ösztönzik, hogy következetesen betartsák a törvényeket és egyéb előírá­sokat, teljesítsék az állam és a társadalom iránti kötelezettsé­geiket és tartsák tiszteletben polgártársaik jogait. A nemzeti bizottságok e fel­adatok teljesítése céljából albi­zottságokat létesítettek. A ke­rületben egyre színvonalasabbá válik az albizottságok munkája; megszervezik a közrend védel­mezését a nemzeti bizottságok által irányított szakaszokon. Jó eredményeket érnek el a nemzeti bizottságok a kelet­szlovákiai kerületben minde­nütt, ahol a plenáris ülésekkel, a tanácsokkal és a közrendet védelmező bizottságokkal meg­teremtették ehhez a szükséges feltételeket főleg azáltal, hogy rendszeresen értékelik az 1961. évben hozott 60. számú törvény alkalmazását, és rendszeresen megoldják a közrendészeti prob­lémákat saját körzeteikben. Az idei évben és tavaly — főleg a trebišovi, a michalovcei, a vranovi, a bardejovi, a hu­mennéi, a svidníki és a prešovi járásokban — foglalkoztak a nemzeti bizottságok plénumai és tanácsai, valamint albizottságai a bűncselekmények helyzetével, a kihágások elleni küzdelem terén végzett munkájuk színvo­nalával, s a többi társadalmi szerv és szervezet részvételével e feladat teljesítésénél. Ugyan­akkor saját szerveik, képvise­lőik és gépezetük, valamint a járás alacsonyabb iokú nemzeti bizottságainak irányában ls in­tézkedéseket fogadtak el a köz­rend megbontói elleni küzde­lem fokozására. Az érvényben lévő előírások szerint a helyi és a járási nem­zeti bizottságok albizottságai­nak hatáskörébe tartozik a ki­hágást ügyek intézése. A már említett törvény szerint a nem­zeti bizottság abban az esetben, ha a kihágás megvitatása nem hozott javulást, alkalmazhatja a következő intézkedések vala­melyikét: korholás, nyilvános megrovás és 500 koronáig ter­jedő pénzbüntetés. Ezenkívül a nemzeti bizottság az ügyet a társadalmi szervezetek, a szak­szervezet, a Szocialista Ifjúsági Szövetség elé terjesztheti. Az idei év első felében Kelet-Szlo­vákiában 589 kihágást vitattak meg további intézkedések meg­tétele nélkül, 243 esetet a társa­dalmi szervezetek elé terjesztet­tek, 3206 esetben megrovást, 333 esetben nyilvános megro­vást, 4765 esetben pénzbünte­tést alkalmaztak, 235 eset el­évült és 326 esetben beszüntet­ték az eljárást. A kelet-szlovákiai nemzeti bi­zottságok gyakorlatában észlel­hető, hogy az adott intézkedé­sek közül leghatásosabb a pénz­büntetés. Természetesen a tör­vényes intézkedéseknek ez a fajtája elveszíti jelentőségét és hatékonyságát akkor, ha az il­letékes döntés jogérvényes­ségét nem követi a kiszabott büntetés realizálása. A kerület­ben az idei év első felében konkrétan 647 ezer korona a kifizetetlen pénzbüntetés össze­ge. Főleg a Košice-város, Hu­menné, Spišská Nová Ves és Mi­chalovce járások maradtak le. A kihágások elemzésével megállapíthatjuk, hogy Kelet­Szlovákiában legtöbb kihágás történt az oktatás, a városfej­lesztés, a közrend, a mezőgazda­ság szakaszán és a szeszes ita­lok fogyasztása következtében. A polgári együttélés szabályai megbontásánál leggyakoribbak a szomszédi, valamint a tulaj­donjogi és lakásjellegű perek. Sok kihágást okoz, hogy iskola­köteles gyermekek nem járnak rendszeresen iskolába. A város­fejlesztésben előforduló kihágá­sok annak a következményei, hogy az egyes járások — a hu­mennéi, a Košice-vidék és a Košice-város — lakosai előzetes építkezési engedély nélkül fog­nak hozzá a családi házak épí­téséhez, és a nemzeti bizottsá­gok ezt ne:;i tudják eléggé ha­tékonyan megakadályozni. A kihágások jelentős anyagi és erkölcsi károkat okoznak. Megelőzésükre a nemzeti bizott­ságoknak, az állami szerveknek és a társadalmi szervezeteknek lényegesen fokozniuk kell a ne­velő munkát. NEMČEK BOHUŠ • Laurence Olivier művésze­ti irányításával nagy tekintély­re tett szert az angliai Chiches­ter város fesztiválja. Az előadá­sok sorozata tizenkilenc héten át tart. A műsort ebben az év­ben Brecht-Weil Koldusoperá­ján kívül Shakespeare és Shaw művei adják. Shaw színjátékai közül Az orvos dilemmáját ját­szották, ez volt az ötödik Shaw­darab, amely Itt színre került. Az idény legnépszerűbb műve A makrancos hölgy című Shakespeare-vígjáték. szakai mulatóban fogant meg Henleln és K. H. Frank mozgal­ma ... Az is történelmi tény, hogy a müncheni döntés után egy nappal Chebből különvona­ton több mint félezer német kommunista, szociáldemokrata és antifasiszta utazik Plzeübe. Közülük sokan tovább menekül­nek Lengyelországba, a Szov­jetunióba, vagy Románlába és a nyugat-európai országokba, ahol bekapcsolódnak az anti­fasiszta küzdelembe. C heb és vidéke életében a legnagyobb változás 1945 után történik, amikor a szovjet hadsereg és szövetsé­gesei felszabadítják hazánkat. A világháború befejezése új fe­jezetet nyit az ország további fejlődésében és ez megnyilvá­nul a nyugati határvidék éle­tében is. A határvidék kérdésé­vel a nagyhatalmak 1945 júliu­sában—augusztusában Potsdam­ban is foglalkoznak, s itt dön­tik el, hogy Csehszlovákia, Ma­gyarország és Lengyelország területéről kitelepítik a néme­teket. Václav Burián, a CSKP chebi járási bizottságának titkára így emlékezik vissza ezekre az időkre: — 1945 elején, a szovjet had­sereg és szövetségeseik előre­nyomulása következtében Cheb lakossága harmincnyolc ezerről ötvennyolc ezerre emelkedik. Ide menekülnek kelet felől a szovjet hadsereg elől hanyatt­homlok futó fasiszták, azzal a céllal, hogy amerikai fogságba kerüljenek. A város náci veze­tői az utolsó percekig „végső kitartásra" buzdítják a lakossá­got. A fejetlenség, a demorali­záltság azonban ezt a fasiszta végvárat is eléri. Egyre több a katonaszökevény, s az ameri­kai bombázógépek is gyakran a városra dobják gyilkos rako­mányukat. Noha mindenki előtt világos a harc kimenetele, még­is Henleln egy-két nappal az amerikai csapatok érkezése előtt kiadja az őrült parancsot: „Innen egy lépéssel sem to­vább!" Néhány nap múlva, 1945. áp­rilis 26-án az amerikaiak bevo­nulnak Chebbe, s ezzel a város történetének egyik legsötétebb fejezete is lezárul. A kitelepítést sem akkor, sem most nem értelmeztük a bosszú aktusának. A béke és a nyuga­lom biztosítása lebegett a sze­münk előtt. Ez az intézkedés azt célozta, hogy megakadá­lyozza az itteni német lakossá­got abban, hogy bármikor is az agresszív német imperializmus törekvéseinek támasza, ötödik hadoszlopa lehessen — mond­ta V. Burián. S ml történt a német antifa­sisztákkal? A választ Vlastimil Skála történésznek, a CSKP öt­venéves jubileuma alkalmából kiadott, a chebi munkásmozga­lom történetét összefoglaló mű­ből Idézzük: A párt utasí­tására az antifasiszták közül sokan úgy döntöttek, hogy az akkori Németország szovjet öve­zetébe költöznek. Elmondhat­juk, hogy volt polgártársainkat az első német munkás- és pa­rasztállamban meleg fogadta­tásban részesítették. A Német Demokratikus Köztársaság fel­használta a politikai, gazdasági és állami élet terén szerzett tapasztalataikat és tudásukat. Közülük az NDK-ban sokan ma is felelősségteljes tisztségeket töltenek be. S azok, akik itt maradtak, hazánk hasznos pol­gáraivá váltak, sokan közülük magas állami kitüntetésben ré­szesültek." A háború utáni években Cheb­ben és környékén, s általában a határvidéken a súlyponti kér­dés az új lakosság letelepítése volt. Az ország különböző vidé­keiről érkeztek ide családok. Amint Jaroslav Hájek, a Chebi Jnb elnöke elmondta, a járás­ban ma 22 nemzetiség él. A csehek után a legtöbb a szlo­vák, utánuk következnek a ma­gyarok. Vannak itt franciák, görögök, németek és az Euró­pa különböző országaiból haza­települt csehek és szlovákok. A chebi párt- és állami veze­tők tudatában voltak annak, hogy a kiürített területek bete­lepítése sok problémát vet fel. Azzal is tisztában voltak, hogy nem mindenki érkezett ide le­telepedési szándékkal. Sokan csak a gyors meggazdagodást tartották szem előtt. A háború utáni esztendőkben egyes helyi közigazgatási bizottságoknak nem egyszer erélyesen fel kel­lett lépni állami gondnokok el­len, mivel a rájuk bízott nemzeti vagyont saját meggazdagodá­sukra használták fel. T eltek az évek, s a szo­cialista építés során nagy változások álltak be ezen a vidéken is. Ez lemérhető pél­dául a lakáshelyzeten is. 15— 20 évvel ezelőtt 800, azaz nyolc­száz koronáért lehetett itt csa­ládi házat vásárolni, s ma már ezen a vidéken is kevés a kás, noha Chebben 1100 lakást újítottak fel és ennek a város­nak is van új lakótelepe... 1956-ban a kormány döntést hozott arról, hogy felújítja Cheb történelmi magvát. A terv megvalósult, újabb lakások sza­badultak fel. (A felújítás több mint 186 millió korona beruhá­zást igényelt!) A város ma Nyu­gat-Csehország egyik jelentős gazdasági, kulturális és keres­kedelmi központja. A járás la­kossága ma már a százezer fe­lé közeledik. Cheb egyik híressége az ESKA kerékpárgyár, amelyből évente kétszázezer kerékpár „gurul ki". A gyár az elmúlt húsz év alatt több mint három­millió biciklit exportált a világ minden tájára. A nagy érdek­lődés miatt nem is tudnak min­den megrendelést elfogadni. Cheb közelében, Luby község­ben van a Cremona hangsznr­gyártó üzem, amely ugyancsak sok dicsőséget, elismerést szer­zett a cseh hangszereknek. 1954-től 42 államba összesen 560 000 hegedűt és közel két­millió gitárt szállítottak kül­földre. A chebiek szeretik városukat. Társadalmi munkával több szép parkot, játszóteret, autóbusz­várótermet stb. létesítettek. Az idén, a „Szebb Chebért!" város­szépítést akcióban a chebiek el­határozták, hogy 1975-ig, ha­zánknak a szovjet hadsereg ál­tal való felszabadítása 30. év­fordulójára 223 millió korona értékű munkát végeznek. E je­lentős társadalmi megmozdulás az év első felében 47 millió korona értéket eredményezett! A város vezetői nagyon ked­vező jelenségnek tartják, hogy az évek során megerősödött a lakosság érzelmi viszonya eh­hez a vidékhez. Ma már Igazi otthonuknak érzik az itt élő emberek ezt a vidéket, ezt a várost. Jaroslav Hložek,a Chebi Vnb elnöke ennek bizonyításá­ra elmondta, hogy ma már jó­val kevesebb azoknak a fiata­loknak a száma, akik a szak­ma elsajátítása után elköltöz­nek erről a vidékről. A fiatalok számára van itt munkalehető­ség bőven, s az ls pozitív je­lenség, hogy az utóbbi időben a járás mezőgazdasági üzemei­ben is egyre több fiatal dol­gozik. Azok a német családok, akik ezen a vidéken maradtak, a többi lakossággal egyetemben kapcsolódnak az építőmunkába. Ašban kiváló munkát végez a Német Dolgozók Kulturális Szö­vetsége. Azok a német gyerme­kek, akik cseh alapiskolába járnak, német nyelvi oktatás­iján is részesülnek, s ezeket a német órákat sok cseh gyermek is látogatja. C heb és vidéke nemcsak két ország, a CSSZSZK és az NSZK közti határvidéket jelenti. Ez a város két világ határán fekszik, az imperializ­mus és a szocialista világrend­szer határán. Ma ez a vidék a szocialista Csehszlovákia szi­lárd része, s lakosai, az egész ország népéve! egyetemben arra törekszenek, hogy ez a határ a béke és a nyugalom határa legyen. SOMOGYI MÁTYÁS

Next

/
Thumbnails
Contents