Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-29 / 43. szám, Vasárnapi Új Szó

SZLOVÁK SZOCIALISTA KŰZTARSASAG FEIIESZTÉSE IEMZETEINK ÉS NEMZETISÉGEINK Kiviteli célokra 11016 19 507 177,1 beruházási feladatokra 3 721 4 956 133,2 belkereskedelmi forgalomba 20 956 28 071 133,9 A gazdasági kiegyenlítődés folyamata A Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság között még fennálló gazdasági és szociális különbségek kiegyenlítésének folyamata az ötödik, ötéves tervben Szlovákia természeti és gazdasági feltételeinek optimális kihasználására és az egységes csehszlovák népgazdaság érdekeinek figyelembe vételére épül. Azoknak- az elért eredményeknek a folytatását képezi, amelyek hazánk szocialista építésének legnagyobb sikerei közé tartoznak. A nemzeti jövedelem az ötödik ötéves tervidőszakban a CSSZK-ban 23,2 százalékkal, az SZSZK-ban 41,9 százalékkal növekszik. Ez azt jelenti, hogy Szlovákia részesedése a nemzeti jövedelem képzésében az 1970-es 25,5 százalékról 1975-ben 28,2 százalékra növekszik és a nemzeti jövedelem egy lakosra eső értéke eléri a CSSZK-ban elért színvonal 85 százalékát. Továbbra is számolnunk kell azonban néhány objektíven ható tényezővel, például a demográfiai fejlődés alakulásával s ennek következtében a termelőképes lakosság — főleg a nők — viszonylag alacsonyabb gazdasági aktivitásával, a munkaerő egy részének a CSSZK-ban való érvényesülésével, az eltérő gazdasági szerkezettel, amelyek 1975-ig még nem teszik lehetővé az egy lakosra eső nemzeti jövedelem színvonalának teljes kiegyenlítését. Az átlagbé. rek színvonala a nemzeti kormányok által irányított ágazatokban alapjában véve már kiegyenlítődött. A társadalmi termelési érték és a nemzeti jövedelem legfőbb forrása az ipari termelés. Az ipar terjedelme az ötödik ötéves tervidőszakban a CSSZKban 27,8 százalékkal, az SZSZK-ban 54,7 százalékkal növekszik, miközben Szlovákia részesedése az ország ipari termelésében 23,4 százalékról 27,0 százalékra emelkedik. Az ipari termelés fejlesztési koncepciójának, az állóeszközök korszerűsítési programjának, a termelés szerkezeti átépítésének és a kiviteli feladatoknak megfelelően elsősorban a gépipar fejlesztését helyezzük előtérbe, amely az említett időszakban a CSSZKban 31,7 százalékkal, az SZSZK-ban 63,4 százalékkal növekszik. Szintén fontos, országos jelentőségű és a gazdasági kiegyenlítődést szintén elősegítő ágazatok a vegyipar és a közszükségleti ipar. A vegyipar terjedelme a CSSZK-ban 45,4 százalékkal, az SZSZK-ban 72,1 százalékkal növekszik, a közszükségleti ipar növekedése a CSKP-ban 24,4 százalékos, az SZSZKban 52,3 százalékos lesz. A mezőgazdaságban az ötödik ötéves tervidőszakban szintén előtérbe kerül a termelési feltételek kiegyenlítése, elsősorban az állóeszközökkel, a gépekkel való ellátottság terén. Az öntözéses gazdái kodás fejlesztésére, valamint a lecsapolásokra fordított eszközök által, valamint a legmegfelelőbb termelési struktúra megválasztása következtében az 1 hektár mezőgazdasági területre eső termelés értéke Szlovákiában 18,2 százalékkal növekszik, vagyis 4,2 százalékkal gyorsabban, mint a CSSZK-ban. A mezőgazdasági termelés bruttó mezőgazdasági hozamban' kifejezett intenzitása 1970-ben a csehországi színvonalnak 80,3 százaléka volt, 1975-ben már eléri a 83,3 százalékát. Az 1 hektár mezőgazdasági földterületre A legfőbb termékek termelésének fejlődése Szlovákiában eső állóeszközök értékének színvonalkülönbsége nagyobb, de gyorsabban, 60,8 százalékról 66,4 százalékra közelíti meg a CSSZK színvonalát. Az ipar szerkezeti átépítése, a lakásépítés feladatainak teljesítése és a közszolgáltatások fejlesztése mindkét nemzeti köztársaságban megköveteli az építőipar és az építőanyag-termelés gyors fejlődését. Az építőipari termelés a CSSZK-ban 35,8 százalékkal, az SZSZK-ban 44,4 százalékkal növekszik. Az építőipari dolgozók létszámnövekedésének mintegy kétharmada Szlovákia területére esik. A beruházások országos terjedelmének 33,4 százaléka az SZSZK-ban valósul meg. Ennek következtében az állóalapök értéke öt év alatt a CSSZK-ban 26,4 százalékkal, az SZSZK-ban 44,6 százalékkal növekszik. Az állóalapok aktív részének növekedése a CSSZKban 35,4 százalékos, az SZSZK-ban 59,5 százalékos lesz. A nemzeti jövedelem felhasználása A két nemzeti köztársaság közötti gazdasági és szociális különbségek kiegyenlítésének folyamata a nemzeti jövedelem felhasználásában is megmutatkozik. Az egy lakosra eső felhasznált nemzeti jövedelem értékében tapasztalható különbség 1970-ben 1348 korona volt, 1975-ben 483 koronára, vagyis csekély 1,9 százalékra csökken. Az ötödik ötéves terv éveiben a személyi fogyasztás évi növekedési üteme a CSSZK-ban 4,6 százalékos, az SZSZK-ban 6,0 százalékos lesz. Az egy lakosra eső személyi fogyasztás értéke 1970-ben a CSSZK színvonalának 88,1 százalékát érte el, 1975-ben ez az arány 90,8 százalékra javul. Az egy lakosra eső pénzjövedelemben tapasztalható különbség további 110 koronával csökken, s 1975-ben eléri a CSSZK színvonalának 85 százalékát. A kiskereskedelmi forgalom egy lakosra eső értékének különbsége 193 koronával, illetve 16,1 százalékról 11,7 százalékra csökken. Kifejezettebben csökkennek a különbségek a lakosság tartós szüksée'ett ciVVpVkei való ellátottságában. Az egészségügy területén a lakosság létszámához viszonyított orvosi helyek arányában a két nemzeti köztársaság között a CSSZK javára fennálló szintkülönbség 10,9 százalékról 8,0 százalékra csökken és az egészségügyi intézetekben nyilvántartott ágyak számát tekintve is javul a helyzet. Az 1000 lakosra eső befejezett lakások száma a CSSZK-ban alapjában véve az 1970-es színvonalon marad (7,1 lakás), Szlovákiában viszont 8,3-ről 8,6-ra növekszik. Ennek következtében az egy lakásra eső lakosok száma az SZSZK-ban 3,97-ről 3,74-re, s a két nemzeti köztársaság között fennálló különbség 0,76 személyről 0,65 személyre csökken. Az ötödik ötéves tervidőszakban a CSSZK-ban 350 ezer lakás (65,2%), az SZSZK-ban 187 ezer lakás (34,8%) készül el. A lakásépítéssel kapcsolatban a lakosság anyagi megterhelésének aránya is csökken. A befejezett lakások közül a családi házak aránya Szlovákiában az 1970-es 44 százalékról 1975-re 20 százalékra csökken. A CSSZK-ban éppen fordított a helyzet, a családi házak aránya 14,2 százalékról 18,9 százalékra növekszik. Az ötödik ötéves tervidőszak kezdetén az egész ország lakásalapjának 18,8 százaléka esett Szlovákiára, 1975-ben ez az arány 20,4 százalékos lesz. A lakásviszonyok a kanalizáció és a vízvezeték-hálózat bővítésével is javulnak. A dolgozók szakképzettségében már most sem tapasztalhatók lényeges különbségek és ebben a tekintetben a két nemzeti köztársaság színvonala 1975-ig teljesen kiegyenlítődik. 1975-ben az 1000 alkalmazottra eső szakképzett dolgozók száma a CSSZK-ban 264, az SZSZK-ban 248, a szakközépiskolát végzett dolgozók száma a CSSZK-ban 130, az SZSZK-ban 129, a főiskolát végzett dolgozók száma a CSSZK-ban 41, a

z SZSZK-ban pedig 46 lesz. SZABÚ LAJOS mérnök, az SZSZK Iparügyi Minisztériumának osztályvezetője Ezt szemlélteti a košicei új poliklinika is . Az egészségügy terén is lépést tartunk az