Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-29 / 43. szám, Vasárnapi Új Szó

fin MÉÉ [Jártunk a nemzeteink közti kapcsolatokban és a Csehszlo- ffe r vákiában élő nemzetiségek helyzetének kérdésében a A nemzetiségi politika lenini értelmezéséből indul ki. A csehszlovák föderáció kialakításával betetőződött a párt azon törekvése, hogy az egyenjogúság alapján államjogilag V rendezzük a cseh és a szlovák nemzet kapcsolatát. A cseh- ^ szlovák föderáció keletkezése óta bevált, s a csehszlovákiai A nemzetek és nemzetiségek testvéri együttélésének szilárd osztály- és internacionalista alapját alkotja. A kongresszus teljes mértékben egyetért a csehszlovák ál- W lam történelmének ezzel a jelentős politikai, alkotmányos ak- 0 tusával. A Pártunk szüntelenül erősíti a nemzeteink és nemzetiségeink ^ közötti szocialista kapcsolatokat, a proletár internacionalizmus és a szocialista hazafiság, a kölcsönös tisztelet, az együttműködés, az egyenjogúság és a testvériség szellemében 9 az egységes csehszlovák tudatot. Határozott harcot folytat A a nacionalizmus és a sovinizmus minden megnyilvánulása ^ ellen. (A CSKP XIV. kongresszusának határozotából) W w^mmmmmmmmmmmmmmmmmmmm^mmmmmmmmmmmmmmmmatm Az 1971—75-ös években lényegesen növekszik Szlovákia acéltermelése. A nemzetközi gázvezeték a korszerű energiagazdálkodás feltétele. H

azánk felszabadulása és a munkásosztálynak a Csehszlovák Kommunista Párt vezetése alatt elért februári győzelme után olyan politikai, gazdasági és társadalmi változásokra került sor, amelyek megteremtették a feltételeket az elmaradott szlovákiai gazdaság fellendítéséhez. A lenini nemzetiségi politika helyes alkalmazása következtében a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi elrendezése után még kifejezettebb eredményeket értünk el Szlovákia anyagi-technikai alapjának építésében. Mindezt főleg akkor tapasztalhatjuk szembeötlően, ha összehasonlítjuk a burzsoá köztársaság gazdasági szintjét a szocialista építés éveiben elért színvonallal. Az ipari termelés értéke 1937 és 1970 között országos viszonylatban több mint hétszeresére, Szlovákiában viszont csaknem 24-szeresére növekedett. Az ipari termelés évi növekedési üteme 1948 és 1970 között a cseh kerületekben 8,3 százalékos, Szlovákia területén 11,9 százalékos volt. Amíg a szlovákiai ipari termelés egy lakosra eső értéke 1948ban a cseh kerületekének csupán 39,5 százalékát érte el, 1970-ben ez az arány már 69,0 százalékra növekedett. A termelési alap fejlesztésének felsorolt eredményei főleg a szövetségi elrendezés utáni években Szlovákia dinamikus gazdasági fejlődéséről tanúskodnak. Szlovákia a felszabadulás óta eltelt időszakban iparilag fejlett területté változott, és számos tekintetben jelentős szerepet tölt be az egységes csehszlovák népgazdaságban. A

z 1971—75-ös évek döntő lépést jelentenek Szlovákia iparosítási programjának betetőzéséhez és a két országrész közötti gazdasági-szociális kiegyenlítődés teljes megvalósításához. Ötödik ötéves tervünk a Szlovák Szocialista Köztársaság első népgazdasági fejlesztési terve a szövetségi elrendezés feltételei között. Az SZSZK gazdaságának ötéves terve az egész csehszlovák népgazdaság ötödik ötéves tervének szerves részét képezi, amelyben kifejezésre jutnak nemzeteink és nemzetiségeink közös érdekei, valamint az egész szocialista közösség érdekei a nemzetközi szocialista munkamegosztás területén. Szlovákia gazdasági fejlődésének az üteme a hetvenes években is gyorsabb volt az országos átlagnál, ötödik ötéves tervünk ugyanis országos viszonylatban a társadalmi termelési érték 5,1 százalékos évi növekedését, Szlovákiában pedig 6,9 százalékos évi növekedését irányozta elő. Az SZSZK részesedése a társadalmi termelési érték országos mértékű előállításában az ötödik ötéves tervidőszakban 25,7 százalékról 28,1 százalékra növekszik. Az egyes ágazatok eltérő fejlesztési üteme következtében az SZSZK gazdasági struktúrája lényegesen megközelíti az országos átlagot. A társadalmi termelés belső kiegyensúlyozottsága fokozatosan jobb feltételeket teremt a lakossság jobb ellátásához, mind a napi, mind a tartós szükségleti cikkekből. Az SZSZK társadalmi termelési értékének gyors növekedése elősorban a ga; szerkezeti átépítésének a következi A termelési ágazatok fe Szlovákia ipari termelésének a 1971—75-ös években 55—57 százai Elsősorban azoknak az ipari ágazat tése kerül előtérbe, amelyekben m ben felhasználhatók a tudományod legújabb vívmányai. Az ipari termi szánt eszközöket főleg a fűtőanya? alap fejlesztésére, a termelés haték sére és az automatizálásra, a hal eljárások bevezetésére és a népgazd ra összpontosítjuk. A vegyipari és a gépipari termelés ramjai nemcsak az ötéves terv utí tóztatják az SZSZK népgazdaságának túráját, hanem a további években i éves tervidőszak alatt a vegyipai egész Ipari termelésben 16,4 százé zalékra, a gépiparé pedig 25,2 száz zalékra növekszik. • Az ipari termelés dinamikus fejli erősödik a belső piac stabilitása, jsok gépekkel és berendezésekkel va exportfeladatok teljesítése, ami l hiányzó nyersanyagok, anyagok, téri szerek behozatalát. A társadalmi termék és a nemzeti sének alakulása Szlovákiában ® az egy lakosra eső társadalmi az egy lakosra eső nemzeti jö Az ipari termékek gazdasági fel következő fejlődést irányoztuk elő: az árutermelés értéke 1970 összesen (millió Kčs): 88 712 ebből: A bratislavai Szlovák Nemzeti Felkelés Hídja mindannyiunk büszkesége. Az áruellátás színvonala a terr A mezőgazdaságban is kiegyenlítődnek a termelési feltételek.