Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-29 / 43. szám, Vasárnapi Új Szó

latalDkrfil Fiata líta lak AGNEZITIÁDA Ez a furcsa cím annak az if­júsági alkotóversenynek a neve, melyet minden évben megren­deznek a Szlovák Magnezitmű­vek üzemeinek ipari tanulói. Nyolc gyár fiataljainak verse­nye ez. Rendszerint két része van a versenynek: a modellek, az úgynevezett „mestermun­kák" kiállítása, értékelése a sportjátékok. Legutóbb Jelsaván (Jolsva) rendezték meg ezt az ifjúsági alkotóversenyt. A mestermun­kák versenyét a 08 számú, Kú­nová Teplice-i (Kúntapolca) üzem tanműhelyének fiataljai nyerték meg. Mindenki megcso­dálta a működő Pelton-turbina modelljét, az általuk készített munkaeszközöket, dísztárgya­kat. Dolinszky István elvtárs a tanműhely mestere. Régi, ta­pasztalt szakember. Édesapja kovács volt, mellette tanulta meg a vasas szakma mesterfo­gásait. Később Gombaszögön, a kőbányában dolgozott, tökélete­sítette tudását, hét évvel ezelőtt került az üzembe, s most ő a tanműhely mestere, apja. Nem túlzás. Apja ő ennek a műhelynek, hisz már mind a két lánya felnőtt, az egyik pe­dagógus, a másik Bratislavában az elektrotechnikai középisko­lán tanul. Helyettük most 43 ipari tanuló nevelésével, tanítá­sával foglalkozik. Az ipari tanulók közül 21 el­sőéves. Ügy tervezték, hogy az idén 17 ifjúmunkást vesznek fel ipari tanulónak, de többen je­lentkeztek. A tanműhely meste­re vállalta tanításukat, Lovišek Ján igazgató pedig bízott a mes­ter ügyességében, így ha többen is jelentkeztek, felvették az ifjú­munkásokat. Milyenek a fiatalok? Erre a kérdésre először csak általánosítva így felel a mes­ter: Szorgalmasak és érdeklő­dők. Azután arra hivatkozik, hogy ezt bebizonyították az if júsági alkotóversenyen. Végű 1 pedig megmagyarázza: Azok a legjobbak, akik szeretik a szak­mát, de előzőleg nem tanultak meg fusizni, mert ha már meg­próbálkoztak a maguk feje után ezzel, vagy azzal a munkával, bizony nagyon nehéz megtaníta­ni őket az igazi mesterfogások­Milyen a mester? Erre a kérdésre először csak általánosítva felelnek a fiata­lok: Szigorú, de igazságos. Az­után arra hivatkoznak, hogy so­kat köszönhetnek neki, hisz el­sőséget szereztek az alkotóver­senyen. Végül pedig megmagya­rázzák: Érti a szakmát, szigorú, ha nem úgy csinálunk valamit, ahogy megkívánja, de tudja a csoda, hogy miért, mindig úgy jobb, ahogyan éppen ő mutatja. Az üzem a Szlovák Magnezit­művek gépjavító- és karbantar­tó-műhelye. Akik itt tanulnak, főleg esztergályosok, öntők, sze­relők, gépészek, karbantartók lesznek. Ahogy mondják: igazi vasasok. Azt mondják az ipari tanulók, hogy igazi „férfimun­ka" vár reájuk, ha majd mes­terekké lesznek. Tagadhatatlan, hogy büszkék szakmájukra. És a lányok? Jogos a kérdés, hisz a tanmű­hely fiataljai között lányok is találhatók. A harmadévesek kö­zött kettő is. Koleszár Lubica ás Jungerová Alžbeta. Az elsőéve­sek között pedig Hrušovská Vie­ra. Mindhárman Štítnik (Cset­nekj községbe valók. Valamikor híres volt a csetneki csipke. Ki­csit furcsa, hogy most az uno­kák ebben a tanműhelyben ép­pen a vasas szakma mesterfogá­sait tanulják. A lányok azonban megnyugtatnak: Ogy férfiszak­ma ez, mind női. És ugyanúgy büszkék szakmájukra, mint a fiúk. A tanműhely ipari tanulóinál! sikerére Drenkó László elvtárs, az üzemi szakszervezeti bizott­ság elnöke is büszke. A MAG­NEZITIÁDA versenyeire mindig el szokta kísérni a fiatalokat. Tőle kérdezősködöm, hogy a fiatalok hogyan szoktak felké­szülni a versenyre. Szétnéz a műhelyben, s úgy magyarázza, hogy a fiatalok is értsenek a szóból: A leckét jól el kell sa­játítani. Mindennap. Ez az alap. Azután szeretni kell a szakmát, másképpen nem megy. Az a munkadarab, amelyet utálkozva veszünk kezünkbe, csak selejt lesz, hiába dolgozunk vele, az ilyen munka édeskeveset gvara­pítja tudásunkat. De ha valaki szereti a szakmát, minden ver­senyt megnyer. Többet nem mondott, de ebből mindannyian megértettük, hogy a versenyre úgy szoktak felké­szülni a tanműhely fiataljai, mint az élsportolók: az ered­mény kihirdetése után már ké­szülnek a következő versenyre. Jövőre ismét megrendezik majd a Szlovák Magnezitművek üzemeiben tanuló fiatalok szak­mai vetélkedőjét. Jövőre újra bizonyítani kell. Nem lesz köny­nyű megnyerni a versenyt, hisz a lubeníki testvérüzemből már ide is eljutott a hír: jövőre bi­zony megmutatják! De ha netalán a MAGNEZI­TIÁDA első díját mégis és ismét ennek a tanműhelynek a fiatal­jai fogják megnyerni, nem fo­gunk csodálkozni, hisz a vetél­kedőre már most készülnek, s a testvérüzemből jött hírre így feleltek: mi is ott leszünk! (haj) Munka közben a tanműhely fiataljai O któberi napsütéses délelőtt volt. A földe­ken szorgos munka folyt. Ütünk a pastu­chyi (Patas) földművesszövetkezet kertészetébe vezetett. Itt sem tétlenkedett senki, a kertészek is nagy igyekezettel gyűjtik össze egész évi fá­radságos munkájuk gyümölcseit. Versenyfutás az idővel. A cél: megelőzni a rossz időjárást, és minél előbb fedél alá juttatni a termést. A patasi szövetkezet kertészete 15 ha területen fekszik. Itt dolgozik Horváth János kertész, és a Tok Erzsébet vezette 18-tagú szocialista munka­brigád. A kertészeti csoport 1969 júniusában ala­kult. 1971-ben a tervezett 600 000 korona érték helyett 720 000 korona értékű zöldséget termesz­tettek. lervüket ebben az évben is teljesítik. A kertészeti csoport ebben az évben feliratko­MEGTALÁLTÁK SZÁMÍTÁSUKAT zott a szocialista munkabrigád sorába. Nagy len. dülettel kezdték az évet. Három hektár napi tel­jesítménnyel, saját nevelésű palántákkal 13 ha paradicsompaprikát ültettek. Kétszer megkapál­ták, megtrágyázták, s most teljes erővel láttak hozzá a betakarításhoz. A föld végén a leszedett paprika egy része még halmokban, másik része ládákba rakva vár az elszállításra. Juhász Lajos közgazdász elismeréssel beszélt a brigádról: „Azt az időt, amikor a kertészetben nem volt átmenetileg munka, a lányok ügyesen hasznosították a szövetkezet javára. Rendbe tet­ték a gazdasági udvart, kitisztítottak egy hektár gyomnőtte, kihasználatlan földet, itt zöldséget és éttö'köt termeltek. Ezzel a szövetkezetet 10 000 korona külön nyereséghez juttatták." Horváth János kertész ls elégedett a brigád munkájával: elmondhatom, hogy egy jól dolgozó ifjúsági munkabrigádról van szó, hisz 12 lány tagja az ifjúsági szervezetnek S hogy jól dol­goznak, azt az eredmények iftinzolják." Tok Erzsébet hat év© dolgueik a kertészetben. A kollektíva vezetője, szövetkezeti tag. A filakovói (füleki) Kovosmaltban működő SZISZ-s/.er­vezet egyik legjobb eredményeket elérő alapszerve­zetét a kereskedelmi részlegen dolgozó fiatalok alkotják, akik főleg a politikai nevelés terén értek el szép eredmé­nyeket. A tapasztalatokból kiindulva megállapíthatjuk, hogy a vállalat ifjúsági alapszervezeteinek nagy része éppen ezen a téren gyenge. Sok szervezet kiemelkedő teljesítményt nyújt gazdasági vagy kulturális téren, s a politikai tevé­kenység olykor háttérbe szorul. A kereskedelmi részleg if­júsági szervezete legfőbb céljául a fiatalok politikai kép­zését tűzte ki. A szervezet vezetője és elnöke Jakab Jó­zsef, aki készségével és szaktudásával segíti, irányítja a részleg fiataljait. Nagy gondot jelent számára, hogy a szervezet 47 tagja a vállalat területén szétszórva dolgozik, s így nehéz a fiatalok összetartása. Ezt a problémát csak részben sikerült megoldaniuk, amikor a szervezet tagjait három csoportra osztották, s a csoportoknak külön vezető­ket jelöltek ki, akik az elnök utasítása szerint irányítják a tagokat. Az egyik legjobban működő ifjúsági csoportnak a vezetője Kecskés Zsuzsanna, akinek a csoportjában megala­kult egy ifjúsági munkabrigád is, amely a XIV. pártkong­resszus nevet viseli. Munkájához nagy segítséget nyújt a brigád vezetője, ifj. Farkas Gyula is, aki a munkaverseny­KOUOSMALTI FIATALOK ben az elmúlt év legjobb egyéni helyezését érte el. A pro­pagációs és agitációs tevékenység terén szép eredménye­ket értek el a második csoport tagjai, akik az anyagbeszer­zési és a szállítási osztályon dolgoznak, s vezetőjük Macha­va József. A zománcedény- és a tűzhelyraktár fiataljai al­kotják az alapszervezet harmadik csoportját, amelynek ve­zetője Tóth Katalin. Munkájukhoz nagy segítséget nyújt Mák István is. A tagokkal való szorosabb kapcsolat elmélyítése céljából fontosnak tartják a taggyűlések időpontjainak pontos be­tartását. Hogy a politikai nevelés terén ilyen szép eredmé­nyeket értek el, abban nagy része van a szervezet propa­gandistájának, Tóth Ervin elvtársnak, és politikai felelő­süknek, Ádám Gyula elvtársnak. Ezenkívül nagy segítséget kapnak a kereskedelmi részlegen működő pártalapszerve­zettől is, melynek tagjaihoz bátran fordulhatnak problémá­ikkal és nehézségeikkel. A politikai iskolázásokat előre el­készített tervek alapján valósították meg. Az első előadások eredményeit értékelve valamennyiük számára emlékezetes marad Kirschner elvtársnak, a vállalat jogászának előadá­sa, aki a marxizmus—leninizmus alapjaival ismertette meg a tagságot. A fiatalok nagy része ugyanilyen érdeklődéssel kísérte végig a további előadásokat is, amelyek főleg Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának vezető szerepét hangsú­lyozták, s bővebben elemezték a XIV. pártkongresszus ha­tározatait is. A szervezet tagjai közül tízen adtak térítésmentesen vért, és segítséget nyújtottak a lemezosztály termelési részlegén dolgozó munkacsoportnak. A vállalat takarítási munkálatai­ból is kiveszik részüket. Azokat a sikereket, amelyeket eddig elértek, elsősorban a tagság nagyobb részének aktív munkája eredményezte. Ám tudatosítják, hogy pozitív és jó eredményeik ellenére sem feledkezhetnek meg a hibák kiküszöböléséről, amelye­ket szorgalommal és céltudatos munkával lehet csak hely­rehozni. A jövőben új terv szerint dolgoznak majd, amely az eddigihez viszonyítva igényesebb, erőteljesebb munkát kíván. PONYI MÁRIA — Mi köt egy fiatal lányt a szövetkezeti mun­kához? — Nagyon szeretem a munkámat. Falun éltem s elválaszthatatlanul összenőttem a mezőgazda­sággal. Ma már másképp viszonyul az ember eh­hez a munkához, mert a modern gépek, a külön­féle vegyszerek (műtrágyák, gyomirtók) meg­könnyítik a mezőgazdasági munkát. Megtaláltam számításomat a szövetkezetben, örömet jelent nekem ez a munka. Éppen ezért örömmel támo­gattam ezt az elhatározást, hogy kollektívánk bekapcsolódik a szocialista munkaversenybe. Valamennyien fiatalok. Mit kezdenek a szabad idővel? Munka után mit csinálnak legszíveseb­ben? — Kevés szabad időnk van. Mindamellett azért jut idő szórakozásra is. Szeretjük a jó fil­meket, színdarabokat, rendszeresen olvassuk az Üj Szó-t és az Üj Ifjúság-ot, főleg az ifjúsági és a mezőgazdasági jellegű írásokat. Kézimunká­zunk, olvasunk, s a falu kulturális életébe is be­kapcsolódunk. 12-en tagjai vagyunk a SZISZ-nek, s itt is akad mindig tennivaló. — Hogyan működik a SZISZ-szervezet? — Szervezetünknek 30 tagja van. Alig egy hó­napja, hogy a szövetkezet segítségével berende­zett klubhelyiséget kaptunk, s ez lényegesen megkönnyíti munkánkat. Szervezetünk minden tagja igyekszik jól dolgozni. Brigádokat szervez­tünk, tánccsoportot alakítottunk, irodalmi szín­padunk télen színdarabot tanul be, a Petőfi-év­fordulóra pedig „Petőfi-emlékműsor"-t rendezünk. Nagyobb gondot kell fordítanunk a politikai ne­velésre, s részletesen meg kell ismerkednünk a SZISZ I. kongresszusának határozataival — mondotta Sági Erzsi, a Szocialista Ifjúsági Szö­vetség tagja. • • • Ezek a lányok megtalálták számításukat a szövetkezetben. Teljesítik, sőt túlteljesítik a terv. feladatokat. A szövetkezet sem marad adósuk. Segíti őket munkájukban, s a szórakozási lehe­tőségeket is igyekszik bővíteni, hogy a fiatal szö­vetkezeti dolgozók ezen Igénye se maradjon ki­elégítetlen. HORVÁTH MÁRIA Többet szeretnének tenni A SZISZ falusi szervezeteinek kulturális munkája főleg az őszi és a téli hónapokban csúcsoso­dik ki. Ez részben érthető is, mi­vei nyáron a földművesszövet­kezeti SZISZ-tagok a nap hu­szonnégy órájának nagy részét a határban töltik. A bajtavai (Bajta) ifjúsági szervezetben is úgymond meg­oszlik a szervezet tevékenysé­ge. A nyári hónapokban elsősor­ban brigádmunkákat végeznek, az őszi, téli időszakban kultu­rális tevékenységet folytatnak. Az idén is segítettek a földmű­vesszövetkezetnek, dolgoztak a befejezés előtt álló kultúrház körül, s hogy az elkövetkező tél ne érje a szervezetet fedél nélkül, rendbe hozták a hnb-től kapott helyiséget, ahol már meg is kezdték a klubéletet. A szer­vezet tagjai megalakulásuk óta a különböző munkáknál 500 órát dolgoztak le. A SZISZ bajtavai szervezete 1972. II. 12-én alakult huszon­két taggal, amely létszám nem­rég kettővel csökkent. A szerve­zet elnöke és egy tagja bevo­nult katonai szolgálatra. Az új elnökre, Leszkó Gáspárra ko­moly feladatok megvalósítása vár. A szervezet titkára Kovács Mária. Eddig kifejtett ténykedé­sükről és terveikről a követke­zőket mondta: — A megalakulás óta eltelt idő rövid volt, és helyiség is kellett ahhoz, hogy a tagság szervezett, közös munkát tudjon kifejteni. Most a kultúrház át­adására készítünk kultúrműsort, amellett a szervezet létszámát is bővítjük. A fiatalokkal való beszélgetés alapján előrelátha­tóan 12 taggal bővül szerveze* tünk, ami feltételezhetően a szervezeti élet fellendülését se­gíti majd elő. A teadélutánok szervezésén kívül — amit megkönnyít öttagú zenekarunk — színdarabok be­tanulását is tervezzük. Azért mondom, hogy színdarabok, mert egyet a szervezet önállóan szeretne bemutatni, egyet pedig az idősebbekkel közösen. Klubunk Petőfi nevét vette fel, s születésének 150. évfor­dulóján egy irodalmi est kereté­ben akarunk megemlékezni a nagy költőről. Kovács Mária még elmondta, hogy a PHSZ-szel is szeretné­nek együttműködni. Közösen akarják megalakítani a lövész­és a rádiós szakkört. A SZISZ bajtavai szervezeté­nek munkáját a hnb vezetősége is támogatja. Ezt bizonyítja, hogy megalakulásuk után nem­sokára klubhelyiséget kaptak. A hnb tagjai megígérték, hogy amennyiben a szervezet tevé­kenysége a terveknek megfele­lően nagyobb méreteket ölt, a hnb jelenlegi irodahelyiségeit ls — az új épületbe való átköl­tözés után — a SZISZ kapja meg. Beszélgetésünket Kovács Má­ria a következő szavakkal fejez­te be: „Többet, sokkal többet akarunk tenni a jövőben, mint eddig tettünk." _ —mer X.

Next

/
Thumbnails
Contents