Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-28 / 255. szám, szombat

HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK EURÓPA BIZTONSÁGÁÉRT A nemzetközi élet zajló eseményei közepette egy rövid, de jelentős hírre figyelt fel e napokban a világ: november 22-én megkezdődik az európai biztonsági értekezlet előkészítése Helsinkiben. A finn külügyminisztérium bejelentette, hogy kormánya elküldi a meghívókat a többoldalú előkészítő tárgyalásokra. Ezzel döntő szakaszába érkezett nemcsak az Európa konferencia előkészítése, hanem az európai biztonsági rendszer kidolgozása is. Több mint három év telt el 1969 tavaszától, a budapesti felhívás közzététele óta. Ebben az aránylag rövid időszakban pozitív fejlődésnek voltunk tanúi Európában, számos szerződés, megállapodás és dokumentum született, amelyek végre elismerik az európai realitásokat. Az eltelt időszak világosan bizonyítja, hogy a szocialista országok vezetői, amikor a biztonsági -és együttműködési konferencia összehívására tettek felhívást, helyesen mérték fel az európai helyzetet és megfelelő időpontban a legmegfelelőbb lépést javasolták. Erről tanúskodik az is, hogy az érdekelt országok közvéleménye és kormányai gyorsan és általában kedvezően reagáltak a kezdeményezésre. A budapesti felhívás kibocsátásával a Varsói Szerződés tagállamai ugyanis kontinensünk égető problémáira nemcsak szükséges, hanem lehetséges megoldást: az európai biztonsági rendszer kidolgozását javasolták. 1972. X. 28. A legidőszerűbb kérdés A Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán meghirdetett békeprogramjában újra hangsúlyozta: elérkezett az ideje a biztonsági konferencia összehívásának. Erre mutatott rá Koszigin szovjet kormányfő egyik legutóbbi nyilatkozatában, amikor a különböző társadalmi rendszerekhez tartozó európai országok mind aktívabbá és sokoldalúbbá váló kapcsolatairól beszélt. „Sokasodnak a kapcsolatok és a cseréik, erősödik a bizalom sok kelet- és nyugat-európai állam között — mondotta. Meg kell teremteni a szilárd alapot az európai államok közötti kapcsolatok — mint a békés egymás mellett élés kapcsolatai — ezt követő fejlődéséhez, ahhoz, hogy fokozatosan leküzdhető legyen a kontinens katonai, politikai csoportosulásokra való megoszlása. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet megtartása vált ma az európai politika legidőszerűbb kérdésévé. Európa határain túl is, különböző nemzetközi szervezetek ülésein, így az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésén, az egész világ helyzetére kiható, nagy jelentőségű folyamatként értékelik az európai együttműködési konferencia előkészületeit. Egyre sokasodik az európai biztonság kérdéseivel foglalkozó különböző értekezletek száma, amelyek — mint például — a társadalmi szervezetek és közéleti személyiségek idei brüsszeli konferenciája — mozgósító felhívással fordulnak a társadalmi erőkhöz és az európai biztonság ügyeiben érdekelt kormányokhoz. A NATO részvétele A minap fejeződött be a NATO állandó tanácsának ülése, amelyen az Észak-atlanti Szövetség 15 tagállamának nagykövetei az európai biztonsági konferencia előkészítésére vonatkozó többoldalú tárgyalásokkal, valamint a kölcsönös és kiegyensúlyozott európai csapatcsökkentések előzetes megbeszéléseivel ... összefüggő kérdéseket vitatták meg. Az ülésen hozott döntés értelmében a NATO-szövetségesek elfogadták a november 22-1 helsinki előkészítő tárgyalásokon való részvételt, hasonlóképpen készek részt venni a kölcsönös haderőcsökkentési tárgyalásokon ls. Az Észak-atlanti Szövetségben tömörült országok képviselői csaknem egy hónapon át tanácskoztak Brüsszelben az európai konferencián való részvételükről, habár ezt már korábban kötelezően megígérték. Nehéz volt közös, nevezőre jutniok, egyesek ugyanis azt akarták, hogy az Európa-konferencia tárgyalja meg a haderő és fegyverzet csökkentése problémáját ls, mások viszont egyetértettek azzal, hogy e probléma megoldására külön értekezletet hívjanak össze. Nagy ellentétek mutatkoztak abban a kérdésben ls, hogy a NATO tagországai közül melyek vegyenek részt a fegyverkezés korlátozásáról tartandó értekezleten. A helsinki előkészítő tárgyalásokra tehát a szocialista és a semleges országok után végül bejelentették részvételüket a NATO országok is. Mint Ismeretes a finn fővárosban tartandó előkészítő értekezlet célja elsősorban az európai biztonsági értekezlet összehívásának gyakorlati lépéseit megtárgyalni — megegyezni az értekezlet időpontjában, napirendjében, helyében és az ügyrendi kérdésekben. Közös nevezőre kell jutniok az egyes napirendi pontok fontossági sorrendjében, s emellett abból kell kiindulni, hogy először a kevésbé vitás, egyszerűbb kérdések kerüljenek napirendre s azután térjenek át a bonyolultabbakra. A szocialista országok ez év januárjában a prágai deklarációban javaslatot tettek arra, hogy az európai biztonsági értekezletnek milyen kérdésekről kellene elsősorban tárgyalni. E javaslatok reálisak és jó kiindulási alapul szolgálnak. A jelenlegi európai politikai és területi realitások mindenekelőtt valamennyi európai állam határai sérthetetlenségének elismerése már kifejezésre jutott azokban a kétoldalú dokumentumokban, amelyeket a Szovjetunió Franciaországgal és Egyesült Államokkal,-a Német Szövetségi Köztársasággal és más államokkal kötött. A Szovjetunió Franciaországgal. Az Egyesült Államok között megállapodás jött létre kölcsönös kapcsolataik elveiben is. Ezért jogos a kérdés, hogy a békés egymás mellett élés kapcsolatainak ezek a kétoldalú elvei miért ne lehetnének érvényesek többoldalú összeurópai alapon is? Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet ezeket az elveket olyan politikai kötelezettségvállalások formájába önthetné, amelyek hosszú távra biztosítanák Európa biztonságát és békéjét. A holnap Európája felé Európa tehát lezárja a múltat és megteszi az előkészületeket a holnap Európája, a béke és az együttműködés felépítéséhez. A szocialista diplomácia több esztendei erőfeszítésének köszönhető, hogy a kontinensünk biztonságáról immár komolyan &s részleteiben tanácskozó egyetemes konferencia nem utópia többé, hanem a megvalósulás szakaszába lépett folyamat. Senkisem tagadhatja, hogy e folyamatban rendkívül fontos szerepet játszik a szocialista közősség. A szocialista országok eszméje volt, hogy Európát, ezt a sokat szenvedett és két világháború legfőbb színhelyéül szolgált földrészt, a béke és a nyugalom kontinensévé kell változtatni. Ahhoz, hogy szavatolt nyugalomban élhessen, meg kell valósítani a kollektív biztonság rendszerét. 1966 júliusában javasolta a Varsói Szerződés hivatalosan is egy ilyen rendszer megteremtését. 1969 március 17-én pedig elhangzott az európai biztonsági konferenciára szólító budapesti felhívás. Azóta gyökeres változások mentek végbe kontinensünkön, sikeresen halad a hidegháború következményeinek fokozatos felszámolása. Naivitás lenne azonban azt hinni, hogy már minden európai probléma megoldottnak tekinthető. Bár a legnagyobb akadályok már elhárultak a tartós biztonsági rendszer megteremtése és az Európa-értekezlet összehívása útjából, sokat kell még tenni a feszültség okainak megszüntetéséért, az európai helyzet további rendezéséért. PXOTICS JOLÁN SZIDKt* A SZOVJETUNIÓ NEM HAGYJA CSERBEN EGYIPTOMOT Lemondott az egyiptomi hadügyminiszter nehany sorban Kairó — Aziz Szidki egyiptomi miniszterelnök kijelentette: biztosítékokat kapott Moszkvában arra vonatkozóan, hogy a Szovjetunió „lehetőségeinek megfelelően teljesíti kötelességeit" az Egyiptomba irányuló hadiszállítások terén. A szovjet vezetők, akikkel a szovjet fővárosban tárgyalt, biztosították őt afelől is — hangoztatta Szidki —,'hogy semmilyen megegyezés nem jött létre az Egyesült Államokkal az arabok rovására. Szidki az egyiptomi parlament és az Arab Szocialista Unió Központi Bizottságának együttes ülésén tartott beszá. mólót moszkvai útjáról. A tárgyalásokon, jelentette ki, a szovjet vezetők hangsúlyozták, hogy „katonai téren a Szovjetunió teljes mértékben tisztában van a helyzettel, s képességeinek megfelelően tesz eleget kötelességeinek". A Szovjetunió, mondották a továbbiakban Szidki szerint a szovjet vezetők, „teljesítik és teljesíteni fogják mindama kötelezettségeiket, amelyek az Izrael ellen vívott harccal függnek össze." Szerintük a szovjet—amerikai megegyezéssel kapcsolatos rémhírek terjesztői az imperializmus ügynökei, akik széthúzást próbálnak szítani az arab országok és a Szovjetunió között. A továbbiakban azt a nézetet hangoztatták, hogy az Egyesült Államok nem kívánja előmozdítani a válság igazságos rendezését, mert támogatásban részesítik az izraeli agressziót. Szidki kijelentette, hogj? moszkvai látogatása „olvadást' idézett elő a szovjet—egyiptomi viszonyban, amely mostantól fogva normális keretek között fejlődik majd. Szidki elmondta végül, hogy „bizonyos gyakorlati lépések már történtek is a szovjet ígéretek teljesítésében". Utalt arra, hogy a szovjet vezetők elfogadták az általa átnyúj. tott Kairóba szóló meghívást. Kairóban csütörtökön a késő esti órákban jelentették be, hogy lemondott Mohamed Ahmed Szadek egyiptomi miniszterelnök-helyettes, hadügy, és hadiipari miniszter, a fegyveres erők főparancsnoka. A hadügyi tárca élére és a fegyveres erők főparancsnok! tisztségébe Szadat elnök, Ahmed Iszmaii Ali tábornokot, a hírszerző szolgálat eddigi vezetőjét nevezte ki. Szadek lemondása és Iszmaii kinevezése meglepetésként érte az egyiptomi ügyek szinte valamennyi szakértőjét. Szadek tábornokot általában ,,második embernek" tekintették az elnök mögött; kivált azután, hogy döntő érdemeket szerzett az 1971 májusában leleplezett államellenes csoport állítólagos puccskísérletének felszámolásában. Ugyanakkor megfigyelők azt is tudni vélik róla, hogy a Szovjetunió és Egyiptom katonai együttműködését — különösen a legutóbbi időszakban — nem jótékonyan befolyásolta. Szokásos pénteki vezércikkében Heikal, az A1 Ahram főszerkesztője közös Vörös-tengeri parancsnokság létesítését sürgeti az érdekelt arab országok [észéről. A főszerkesztőnek az a véleménye, hogy az Izraellel megvívásra kerülő „hosszú harc alatt a Vörös-tengeri front mind fontosabb lesz". SCHEEL A KÉT NÉMET ÁLLAM KAPCSOLATÁRÓL London — A bonni kormány minden tőle telhetőt megtesz a két német állam közötti általános szerződésről folytatott tárgyalások sikere érdekében — jelentette ki a Londonban tárgyaló Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter. Az NSZK— NDK megbeszélések jelenleg jól haladnak és ha a végső eredmény pozitív lesz, a két német állam közötti alapszerződés parafálására még a nyugatnémet parlamenti választások előtt sor kerülhet, a szerződés aláírását pedig későbbre halasztanánk — mondotta a nyugatnémet külügyminiszter újságírók előtt nyilatkozva. Scheel Londonban brit kollégájával Douglas-Home-mal tartott megbeszéléseket a jelenleg folyó négyhatalmi tárgyalásokról. ÉLÉNK VITA AZ ENSZ BIZOTTSÁGOKBAN New York — Az ENSZ közgyűlés 1. számú politikai bizottságában folytatódott a vita a Szovjetunió által javasolt leszerelési világkonferencia témájáról. A javaslatot támogatásáról biztosította Magyarország, Marokkó, Kanada, Kuwait és Nigéria képviselője. Az előző napokban ugyancsak a szovjet indítvány mellett szállt síkra Lengyelország és Bulgária küldötte is. Szarka Károly, Magyarország állandó ENSZ-képviselője felszólalásában indítványozta, hogy a közgyűlés tűzze ki a leszerelési világértekezlet öszszehívásának időpontját, s hozzon létre egy előkészítő szervet. Hangoztatta, hogy véleménye szerint az értekezletre már 1974-ben sor kerülhetne, s ezt követően rendszeresen ülésezhetne minden második évben. Abdallah Bisara kuwaiti küldött kijelentette, hogy a tervezett világkonferencián a világ összes államának részt kell venni tekintet nélkül arra, tagjai-e a világszervezetnek vagy sem. Javasolta, hogy a genfi leszerelési bizottság vállalja magára a világértekezlet előkészítő szervének funkcióját. A. Gurinovics, a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság külügyminisztere javasolta, hogy a leszerelési világértekezleten vitassák meg a tömegpusztító és hagyományos fegyverekkel kapcsolatos összes problémákat. Hangoztatta, hogy a konferenciának célul kell maga elé tűznie az általános és teljes leszerelést, éppúgy, mint a részleges eredmények elérését. W. G. Barton, Kanada állandó ENSZ-képviselője a genfi leszerelési tárgyalásokon rámutatott, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok a nukleáris fegyverek továbbfejlesztésének befagyasztásáról szóló egyezménnyel kilátásba helyezték, hogy kidolgozzák a nukleáris kísérletek teljes beszüntetéséről szóló megállapodást is. Ausztria küldötte felszólalásában követelte a francia Csendes-óceáni nukleáris kísérletek, s egyúttal mindenfajta nukleáris kísérlet haladéktalan i beszüntetését. Véres összetűzések Belfastban Belfast — Az észak-írországi összetűzések péntek hajnalban újabb súlyos cselekménnyel hívták fel magukra a brit közvélemény figyelmét. Röviddel éjfél után ismeretlen fegyveresek 12 lövést adtak le az Ulsterben tartózkodó brit megszálló erők főparancsnokának, Harry Tuzo altábornagynak a hátára. A Belfasttól 11 kilométerre eső házban a támadás idején csak a főparancsnok felesége tartózkodott. A fővárostól 56 kilométerre nyugatra fekvő Dungannonban egy 51 éves férfit értek lakása küszöbén a gyilkos golyók. Állapota jelenleg is válságos. Belfast egyik katolikus negyedében a brit katonák elfogatóparancs alapján letartóztatták Gregory Fox IRA-tisztet. Egy protestánsok lakta városrészben az angol hadsereg járőre nagymennyiségű puskát, pisztolyt, 250 bombát és temérdek lőszert talált. Helyi megfigyelők igen aggasztónak tartják azt a körülményt, hogy a szélsőségesek kezében egyre több fegyver halmozódik fel. Fennáll annak a veszélye, hogy a provokáció polgárháborúvá terebélyesedhet. SZÓFIÁBAN megkezdődtek q csehszlovák és bolgár szakszervezetek képviselőinek megbeszélései. Hazánk küldöttségét Karel Hoffman, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZKT elnöke vezeti. A tárgyalások során foglalkoznak a két ország szakszervezetei együttműködésének elmélyítésével. SALVADOR ALLENDE chilei elnök fogadta Alekszandr Baszov szovjet nagykövetet és a kíséretében levő szovjet szakértőket, akikkel megtárgyalta a Chilében építendő halászati kikötővel kapcsolatos kérdéseket. A SZOVJETUNIÓBAN tartózkodó Andreotti olasz minisfcterelnök Moszkvából Togliattiba utazott. BELGRÁDBAN tartják a szovjet—jugoszláv kormányközi gazdasági bizottság kilencedik ülését. A szovjet küldöttséget Novikov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese vezeti. NICOLAE CEAUSESCU román államfő kétnapos hivatalos látogatásra Luxemburgba utazott. A SZERB Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának ülésén Tihomir Vlaskalicsot választották a párt új elnökévé. MAKARIOSZ érsek egy athéni újságnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a ciprusi kérdést egyedül tárgyalások útján lehet megoldani. TOKIÓBAN megkezdődött a japán parlament rendkívüli ülésszaka, amelyen foglalkoznak az 1972-es gazdasági évre szóló pótköltségvetés elfogadásával és azokkal az intézkedésekkel, amelyeket a jen újabb felértékelésének elhárítása végett dolgoztak kí. JOSEPH LUNS, a NATO főtitkára, a Holland Katolikus Néppárt egyik vezetője levélben jelentette be kilépését pártjából. Döntése kellemetlenül érinti a pártot, amely Luns személyi népszerűségétől szavazatok tömegét remélte a novemberi általános választásokon. A KlNAI Népköztársaságba utazott Josef Staribacher osztrák kereskedelmi- és iparügyi miniszter. Kínai tartózkodása során kereskedelmi és fizetési egyezményt ír alá, és a két ország gazdasági kapcsolatainak fejiesztéséről tárgyal. MIHAIL SZUSZLOV, az SZKP KB titkára, a Politikai Bizottság tagja Moszkvában fogadta Armand Hammert, az amerikai Occidental Petroleum Corporation cég igazgatóját. AZ SZKP Központi Bizottsága üdvözletet küldött a Svéd Baloldali Párt csütörtökön megnyílt 13. kongresszusának. SZTANKO TODOROV, a Bolgár Minisztertanács elnöke Piotr Jaroszewicznek, a Lengyel Minisztertanács elnökének meghívására pénteken hivatalos baráti látogatásra Lengyelországba utazott. HIVATALOS látogatásra Belgrádba érkezett Abdus Samad, a Bengáli Népköztársaság külügyminisztere. Sirhan ártatlan? Washington — Sirhan B. Sirhan ügyvédei beadványt intéztek az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságához, hogy közöljék: hitelt érdemlő bizonyítékok" vannak arra, hogy nem Sirhan lőtte ki azt a golyót, amely kioltotta Róbert Kennedy szenátor életét. Sírhant, mint ismeretes, a Kennedy ellen elkövetett gyilkos merénylet nyomán halálra ítélték, majd büntetését — miután Kaliforniában eltörölték a halálos ítéletet — élefogytiglani elzárásra mérsékelték. Ügyvédei a szóbanfor. gó beadványban nem részletez, ték bizonyítékaik mibenlétét, de kifejtették, hogy Sirhan elmeállapota valószínűtlenné tesz egy olyan összpontosítást, amilyenre a gyilkos tett végrehajtásához szükség volt