Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-27 / 254. szám, péntek

4 e't SZSZK fővárosa, Vilnius új lakótelepén 40 000 lakos lesz. A lakótelep négy kisebb egységből áll, mindegyikben üzletközpont, közszolgáltatások háza, poliklinika, mozi, gyermekjátszótér és óvoda, telefonállomás. A felvételen a Ĺazgyinaj lakótelep befejezett része. (Felvétel: CSTK — APN) Pezsgő élet a készülő prágai kiállításon A Szovjetunió fél évszázados múltját idéző, eseményszámba menő kiállítás a prágai Fučík Park kongresszusi palotájában a szovjet kultúrába is betekin­tést nyújt. A palota középső részét a szovjet művészek kivá­ló alkotásainak tartják fenn. Kétségtelenül nagy meglepetést jelentenek majd a műemlékek, az ikonok, a színaranyból ké­szült és drágakövekkel kirakott tárgyak, melyek most először hagyják el a Szovjetunió terüle­tét. Ezeknek az értékeknek a biztonsága érdekében szállítá­suk alatt és a kiállításon is rendkívüli óvintézkedéseket fo­ganatosítanak. A szovjet művészek sokoldalú tehetségét más tárgyak, pl. mutatós népviseletek, kézzel szőtt szőnyegek, ékszerek stb. is bizonyítják. Prága főpolgármester-helyet­tesének, J. Kiliannak a kiállí­tás főbiztosának szavai szerint a termeket a Moszkvában meg­rendezett „Csehszlovákia 72" és a prágai „CSKP 50 éve" című kiállítások alkalmával szerzett tapasztalatok érvényesítésével rendezik be. Ezeknek a tapasz­talatoknak nagy hasznát veszi a rendezőség a 300—400 főt be­fogadó kultúrteremben terve­zett műsorok összeállításánál is, amelyekben a szovjet művé­szek a mieinkkel felváltva a Szovjetunióhoz fűződő tartós barátságunk és kulturális együttműködésünk jelentőségét juttatják majd kifejezésre. A figyelemre méltó és színes műsorok keretében a legjobb szovjet és csehszlovák színé­szek, tánc- és énekcsoportok, művészek/ és szólisták, vala­mint zenekarok lépnek fel. El­sősorban azoknak a művészek­nek a teljesítményét élvezhet­jük majd, akiket a szovjet nép ottani fellépéseik alkalmával őszintén a szívébe zárt. A rendezőség naponta hat különféle műsort tervez, me­lyeknek minden bizonnyal ugyanolyan sikerük lesz, mint a történelmi témakörű és a szovjet nép mai életét szemlél­tető művészi filmeknek. Természetesen a televízió és a rádió is részt kér a kiállítás­ból az előadások, szavalőestek és érdekes eszmecserék sugár­zásával. A gazdag műsorok java részét pedig az Intervízió jóvol­tából a többi szocialista ország lakossága is figyelemmel kísér­heti majd. Mondanunk sem kell, hogy szélesvásznú színesfilmekben sem lesz hiány a kiállításon, melynek kulturális programja nem volna teljes a prágai Szov­jet Tudomány- és Kultúra Há­zának színes rendezvényei nél­kül. Ezeknek az akcióknak a keretében a látogatók a szov­jet szakemberekkel eszmecseré­ket és beszélgetéseket is foly­tathatnak. A Csehszlovák— Szovjet Baráti Szövetség a csehszlovák és szovjet üzemek dolgozóínak találkozóit is meg­szervezi. Az egyik erre a célra kisze­melt teremben a kiállított tár­gyakról és általában a szovjet iparról szakemberek adnak felvilágosítást. Ettől eltekintve azonban arról is gondoskodnak, hogy a látogatók szakavatott magyarázatban részesüljenek. Senkinek sem kell tehát „ha­zátlanul" bolyongania a kiállí­táson, a tapasztalt kísérők min­dent megmutatnak, mindenhová elvezetik a vendégeket. Sőt kér­déseikre is válaszolnak. A kongresszusi palota bal szárnyában bemutatandó tár­gyak a szovjet nép egyre emel­kedő gazdasági és kulturális színvonalát lesznek hivatottak hirdetni. A Szovjetunió nemzeti jövedelméből és annak elosztá­sából fény derül majd a szovjet köztársaságok fejlődésére, a lakásépítkezés gyors ütemére, nem utolsó sorban pedig a köz­szükségleti cikkek különböző fajtáinak fokozatos gyarapodá­sára. A szovjet divat, a népmű­velődés, az egyészségügy, a testnevelés, a sport, a turiszti­ka, az üdülési lehetőségek vagy akár a műépítészet mai fo­ka, mindmegannyi indokoltan az általános érdeklődés közép­pontjában álló témakör lesz. A kiállításon számos figye­lemreméltó szovjet árufajta és érdekes emléktárgy árusítását is tervbe vették. Az étteremben pedig a látogatók megismer­kedhetnek mind a 15 szovjet köztársaság ízletes nemzeti ele­deleivel. Érthető, hogy hazánkban, de külföldön is, már most nagy érdeklődés előzi meg a kiállí­tást. Elsők között a kelet-szlo­vákiaiak jelentették be rész­vételüket. Mintegy hatszázan különvonaton érkeznek Prágá­ba. A társasutazások eseté­ben — feltétel legalább tíz személy részvétele — a vasúti kedvezmény 50 százalékot tesz ki. A kiállítás tartama alatt az egyes kerületek napjait is meg­rendezik, úgy, hogy 1973. január 7-ig — eddig tart nyitva a kiál­lítás — valamennyi kerületre sor kerüljön. KARDOS MÁRTA Hegoldják a problémákat A dargovi hősi emlékmű (I. Denes felvétele] A múltban az ipari és a me­zőgazdasági üzemek termelésé­nek fokozásakor kevés gondot fordítottunk az üzemek szociá­lis létesítményeinek korszerűsí­tésére. Ebből kifolyólag a dol­gozók gyakran bírálták a mun­kahelyükön tapasztalt helyze­tet. Májusban a szakszervezetek VIII. országos kongresszusán napirendre tűzték e problémák megvitatását is. Határozatot hoztak, melynek értelmében a szakszervezeti mühelybizottság az üzem vezetőivel karöltve hi­vatott megfelelő szociális lé: :­sítményeket biztosítani a dolgo­zók számára. Ellátogattunk a Nové Zámky-i (Érsekújvár) Elektrosvitbe, de mielőtt a 3500 embert foglal­koztató iizem szakszervezetének elnökével beszélgettünk volna, megtekintettük az egyes üzem­részlegeket. Beszélgettünk a dolgozókkal, miként látják és érzik ők e téren a gondosko­dást. A préselőműhely 120 dolgozó­jának 80 százaléka nő. Becsüle­tes munkát végeznek, tervüket mindig teljesítették. Több mun­kacsoportjuk versenyez a „Szo­cialista munkabrigád" cím el­nyeréséért. Kérdésünkre Aes Mária, a préselőműhely ellenőre a következőket válaszolta: — Szociális berendezéseink elavultak, nagyon rossz állapot­ban vannak. Az öltözők egy szűk folyosón találhatók, ahol két ember alig fér el egymás mellett. A munkaidő után — otthon vár a második műszak — sietnék haza, de nem lehet. Kilencven—száz nő csupán négy vízcsapnál mosakodhat. Sokáig várunk, míg sorra kerü­lünk. Többször kértük a szak­szervezetet, hogy tegyenek va­lamit problémánk orvoslása ér­dekében. Azt a feleletet kaptuk, hogy legyünk türelmesek, idő­vel minden igényt kielégítő szociális berendezéseket létesí­tenek. Tizenkét éve dolgozom ezen az üzemrészlegen. Örül­nék, ha problémánk a közeljö­vőben valóban megoldódna. Czuczor Ferenc szerelő: Üze­münk szociális berendezéséről, sajnos, semmi jót nem mondha­tok. A férfiöltöző és -mosdó nem felel meg a követelmé­nyeknek. Több kollégám vidéki: a munkaidő leteltével ők mos­danak előbb, de még így is siet­niük kell, hogy elérjék az au­tóbuszt. Egyébként nekünk, a városban lakóknak is gondot okoz az autóbuszjárat Konkrét példa. A feleségem is ebben a gyárban dolgozik. Munkába jö­vet, reggel fél hatkor — kol­légáinkhoz hasonlóan — a gye­rekeket mi is hozzuk az óvo­dába. De fél hatkor csak egyet­len autóbusz jön, amely mindig zsúfolt, alig jutunk fel, így a nap bosszúsággal kezdődik, jó lenne, ha a szakszervezet elin­tézné, hogy legalább egy autó­busszal bővítsék a járatot. Sajnos, az üzemi étkezdénkről sem mondhatok dicsérő szava­kat. Nem az é Lelek minőségé­vel, hanem a konyhahelyiséggel van baj, ugyanis higiéniai szem­pontból nem megfelelő. Üze­míjnk 3500 dolgozója közül ta­lán 50 sem étkezik ott. 1971-ben a régi gyárépület szomszédságában az 1200 négy­zetméter alapterületű új gyár­egységben 800 dolgozó kezdte meg a termelést. A szerelő­részleg egyik dolgozójával. Ka­zán Katalinnal beszélgettünk: — Dolgoztam a régi üzemben is, össze sem lehet hasonlítani a két munkahelyet. Itt világos, tágas műhelyekben, modern gépekkel dolgozunk. A szociá­lis berendezésekkel mindnyájan elégedettek vagyunk. A dolgozók által felvetett problémákkal bekopogtattunk Szapu József szakszervezeti el­nök ajtaján. Kérdéseinkre kész­ségesen válaszolt. — Üzemünk szociális beren­dezéseinek állapotát jól isme­rem. A dolgozók panaszai jo­gosak. Tudjuk, hogy ezen a helyzeten változtatnunk kell. Az üzemrészlegek vezetői javasla­tokat nyújtottak be, melyek alapján terveket dolgoztunk ki a problémák megoldására. Már tárg/altunk a közlekedé­si vállalattal az autóbuszjáratok bővítéséről. Bízunk abban, hogy lehetőségeikhez mérten teljesí­tik kérésünket. Az üzemi étke­zés terén már ebben a hónap­ban kedvező változásra számít­hatunk. Rendelkezésünkre bo­csátják az üzemünk szomszéd­ságában levő Priemstav ipari­tanuló-iskolájának négyemele­tes, korszerű épületét. Ebben az épületben kap helyet az üze­mi konyha, az orvosi rendelő, ez lesz üzemünk kulturális központja is. Azt akarjuk, hogy dolgo­zóinknak a munkaidő letelte után, a mindennapos vásárlá­sok végett ne kelljen a városba menniük, ezért a régi konyha­helyiségben élelmiszerüzletet létesítünk. Tudjuk, a szakszer­vezet feladata elősegíteni, hogy az üzem vezetősége minél jobb munkafeltételeket biztosítson a dolgozók számára. Ez sok eset­ben nehéz munka, de mindig igyekszünk megoldást találni. SZÁSZAK GYÖRGY • Az idei termésű mákfejek morfiumtartalma 15—20 száza­lékkal marad el a tavalyi mö­gött. A gyógyszerek gyártásira használt nyersanyag rosszabb minőségét a mák érési idejé­ben hullott nagy mennyiségű csapadék okozta. A mák ter­mesztése rendkívül előn^Afc, hektáronként 20 000 korona tisz­ta nyereséghez juttatja a ter­mesztőt. ják a szocialista demokráciát, a humanizmust, s azt állítják, hogy minden állam az erősza­kon alapszik, és semmi esetben sem lehet humánus. Az eszmék küzdelmében különösen fontos szakaszt jelent a szocialista demokrácia kérdése, valamint a szocialista társadalom tagjai személyiségének problémája. A burzsoá és revizionista ideológusok arra törekszenek, hogy bagatellizálják a szocializ­mus reális vívmányait. A szocia­lizmus ellenségei heves kam­pányt indítottak a szocialista államiság ellen. Amint Brezs­nyev elvtárs az SZKP XXIV. kongresszusán megállapította, különböző tanácsokat adnak a szocializmus megjavítására, ,demokratizálására", ránk akar­ják kényszeríteni a burzsoá demokráciát, a szabadság nem osztályszempontú értelmezését. A szabadság és a demokrácia, az ember és a személyiség prob­lémáival kapcsolatos spekulá­ciókat az SZKP és a többi mar­xista—leninista párt határozot­tan elveti. A marxista—leninista elmélet megcáfolhatatlanul be­bizonyította, a szocialista társa­dalomban a szabadság és a de­mokrácia azt jelenti, hogy az állam valamennyi ügyét maguk lg7 2 a dolgozók irányítják, hogy sza­vatolják a dolgozók jogait és 27. szabadságát, hogy fokozódik a lakosság anyagi és szellemi igé­5 nyeinek kielégítése, hogy kiala­kulnak a feltételek a személyi­ség sokoldalú fejlődéséhez. Az SZKP XXIV. kongresszusá­nak határozatai megtestesítet­ték az igazi szocialista huma­nizmus eszméit, melyeket már Lenin a párttevékenység alapjá­vá tette. Ezek visszatükröződ­nek a párt jelszavában: „Min­dent az emberért, mindent jólétéért". Ezek megvalósulnak a szocialista társadalomban. A XXIV. kongresszuson kitűzött gazdasági és szociális politika legfőbb célja a szocialista tár­sadalom anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítése, a nép anyagi és kulturális jólé­tének növekedése, valamint a személyiség sokoldalú fejlődése feltételeinek kialakítása. A szocialista demokrácia további elmélyítése A XXIV. kongreszus figyelmé­nek központjában a szocialista demokrácia továbbfejlesztése és sokoldalú tökéletesítése áll. Fej­lődését a társadalom egész gaz­dasági, politikai és szellemi fejlődése határozza meg. A szocialista demokráciának meg­vannak az alapfeltételei és ha­gyományai. Teljesen elfogadha­tatlanok azonban a demokrácia tökéletesítésére vonatkozó azon receptek, melyeket a burzsoá ideológusok és revizionisták ja­vasolnak. A háború utáni évek­ben tömeges támadásokat in­téztek a szocialista demokrácia alapelvei ellen. A mai napig minden eszközzel arra töreked­nek, hogy bebizonyítsák, a szo­cializmus és a demokrácia összeegyeztethetetlen és a szo­cialista társadalomban a de­mokrácia fejlődését a kommu­nista párt vezető és irányító szerepe akadályozza. Aktívan propagálják az úgy­nevezett pluralista társadalom elveit, melyeket a demokrácia létezése alapjának tekintenek. A pluralizmus propagálása el­lentétes az új rendszer alapel­veivel. A szocialista forradalom győzelmével ugyanis kialakul­nak az objektív feltételek a dolgozók osztálya és a szociális csoportok érdekei harmonikus egybekapcsolására. így kialakul a demokratikus és szocialista erők szilárd és mély politikai egységének alapja. A munkásosztály és a dolgo zók érdekeit a legteljesebben, legtudományosabban, legkövet­kezetesebben és legcéltudato­sabban a kommunista párt feje­zi ki. A kommunista párt olyan élcsapat és vezető erő, mely az élet minden terén valóban népi politikát folytat. Ezzel kapcsolatban hangsú lyoznunk kell, hogy a hatalom választott szerveinek mestersé­ges szembehelyezése az állam­apparátussal teljesen helytelen. Az államapparátus a szocializ­mus viszonyai között a szovjet hatalom választott szerveinek eszköze, és nincsenek olyan ér­dekei, melyek ellentétben állná­nak a nép érdekeivel. A szocialista demokrácia me­chanizmusa egyre tökéletesebb. Az utóbbi években számos in­tézkedést hoztak a helyi taná­csok szerepének fokozására, a szovjetek aktivizálására. Az ál­lami fontosságú kérdéseket megítélés végett a nép elŕ ter­jesztik. Nevelő küldetés A szovjet társadalom igazi demokratizmusa szemléletesen nyilvánul meg abban, hogy a szovjet állam politikáját a vá­lasztott szervekben a dolgozók képviselői dolgozzák kl a tö­megek széles körű részvételé­vel. Aktivizálódnak a termelési értekezletek, a munkásgyűlések és a kolhoztagok gyűlései. A dolgozók egyre nagyobb mér­tékben vesznek részt az üzemek és hivatalok ügyeinek intézésé­ben. Mindez a szocialista de­mokrácia fejlődésének reális folyamatait jelenti, melyek a szocialista rendszer megszilár­dításához és további fejlődésé­hez vezetnek. Az SZKP XXIV. kongresszusa a szocialista demokrácia továb­bi fejlődésében és a szovjet ál­lam megszilárdításában abból indul ki, hogy egységes, de ugyanakkor sokoldalú folyamat­ról van szó, amelyben a köz­igazgatás egyre tökéletesebb, rugalmasabb és hatékonyabb formái alakulnak kl. A kong­resszus számos küldötte beszélt a munkásoknak a kommuniz­mus építésében betöltött aktív alkotó szerepéről, felelősségük­ről az ország sorsáért. Éppen így képzelte el Lenin, amikor felhívta a munkásokat, hogy ne csak üzemeik gazdái legyenek, hanem úgy érezzék magukat, mint az egész ország képviselői. A demokrácia a tömegek szervezési formája, a tömegek szervezettségének és öntudatos fegyelmének tükrözőtlése. A de­mokrácia elmélyítése a nép ön­fegyelmének megszilárdítását és fejlesztését jelenti. Amíg nem küzdöttük le a régi nézetek maradványait, addig a tömegek önfegyelmét és társadalmi hatását a polgá­rok nevelésének államjogi sza­bályozásával kell kiegészíteni, szükség esetén büntetések al­kalmazásával is. Enélkül nem védhetjük meg a nép érdekelt, demokratikus jogait egyesek önkényével és társadalomelle­nes tevékenységével szemben. A szocialista állam a dolgo­zók nevelésének óriási eszkö­zeivel rendelkezik. A kommu­nizmus építése anyagi-műszaki bázisának építését és egyúttal a társadalmi kapcsolatok fej­lesztését, a szocialista kapcso­latoknak kommunista kapcsola­tokká való fejlődését jelenti. Mindez az emberek nevelését, az új, öntjidatos, sokoldalúan fejlett ember kialakítását felté­telezi. Csakis e folyamat befeje­zése után szűnik meg az állam­jogi beavatkozás szükségessége, és ezzel együtt magának az ál­lam létezésének szükségessége ls.

Next

/
Thumbnails
Contents