Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-27 / 254. szám, péntek

Belpolitikai kom m entá r íö r v osi tanácsadó Jaj, de fáj a fejem ! A fejfájás (cephalea) az egyik leggyakoribb kóros tünet, amely a legkülönbözőbb betegségek velejárója. E kellemetlen tünetnek igen sok oka lehet. Okozhatja ezt a magas, vagy a nagyon alacsony vérnyomás, a vérnyomás hirtelen kilengései, az összes lázas betegségek, az időjárási frontátvonulások (hideg, vihar, köd, zápor stb.), a fizikai vagy szellemi kimerültség, a levegő kicsiny oxigéntartalma, vagy gázokkal való szennyezettsége (szénmonoxid, széndioxid, világítógáz, kipufogó gázok stb.), az idegbetagségek, az emésztési zavarok. Ugyanúgy fejfájást okozhat a fázás, a huzamosabb napozás, a székrekedés, a szembetegségek, mint például a rövidlátás, a szemhéjgyulladás. Hányással párosul a súlyos fejfájás például az agyhártyagyulladásnál, az agydaganatoknál, az agyvérzésnél és más betegségeknél, amelyek közvetve vagy közvetlenül az agyat érintik. Nagyon kellemetlen, úgyszólván kibírhatatlan fejfájásokat idézhetnek elő a különféle fertőzőbetegségek, mint például a hastífusz, a vérhas, a kanyaró, a szalmonellózisok, a tetanusz stb. Sok nő panaszkodik fejfájásra a menstruáció idejében vagy az úgynevezett átmeneti korban, a klimaktériumban. Itt a fejfájásokat hormonális zavarokkal magyarázzuk. Nehéz fejfájásokat okoznak a gerinc betegségei, főképpen, ha ezek a nyaki gerincet érintik (törések, csigolyaközti porcok összenyomása, kiugrása, daganatok, vérzések a nyaki gerincvelőbe, gyulladások stb.). Tipikus egyoldalú fejfájással jár a modern kor egyik gyakori fejfájásos betegsége, a migrén, amely idegi elváltozások alapján jön létre. Néha tipikus a fejfájások elhelyezkedése. A migrénnél tipikus, hogy a fél fej fáj, a vérnyomászavaroknál inkább a tarkó, a meghűléseknél a homlok, míg legtöbbnyire az egész fej fáj. A fájás lehet állandó, vagy hullámzó, tompa, vagy nyilaló, kicsiny vagy nagy erejű, mindi* a kiváltó ok és a Ter vtű I te I i esi tés (ÖSTK) — Szlovákia baromfitenyésztő és feldolgozó vállalatai az év első kilenc hónapjában a bruttó termelési tervfeladatokat 8 százalékkal túlteljesítették. Az 1971. évhez viszonyítva a tervezett gyarapodással együtt ez 2000 tonna vágóbaromfival és 20 millió tojással többet jelent. beteg fájdalomérzékenysége szerint. Most, hogy röviden vázoltam a fejfájások formáit, okait, ideje, hogy megválaszoljam az olvasót legjobban érdeklő kérdést, hogy mit is csináljunk fejfájások idején? Semmi esetre sem szabad rutinszerűen és sablonosan különféle fájdalomcsillapítókat szedni. A legutóbbi időben világszerte állandóan nő a gyógyszerfogyasztás az idegcsillapítók és a fájdalomcsillapítók mértéktelen és meggondolatlan használata miatt. Minálunk már nem elégszünk meg az Acylpyrinnel, az Acylcoffinnel, az Eunalgittal, hanem a mindig erősebb és erősebb szerek után nyúlunk, mint a Neuralgen, az Algena és az utóbbi időben az Alnagon. Ezzel sok kárt okozunk magunkban, mivel rászokhatunk a gyógyszerekre, s ezek a kellő időben nem fognak majd hatni, károsíthatjuk a vérképződést, érzékszerveinket és idegrendszerünket isi Ezért fejfájás esetén azonnal forduljunk orvoshoz, aki megvizsgál bennünket és megállapítja a fejfájást kiváltó okot. Ennek alapján ezt fogja kezelni, és ezzel automatikusan kezeli majd a fejfájást is. Ez annyit jelent, hogy kezeli a vérnyomászavarokat, a fertőző betegségeket, a gerincelváltozásokat, a vérszegénységet stb. Fájdalomcsillapítókat csak mértékkel Ír elő. Azonban már az orvosi beavatkozás előtt módunkban áll segíteni magunkon életkörülményeink ésszerű javításával. Nagyon fontos, hogy étkezésünk ne legyen nehéz. Együnk mindent, inkább gyakrabban naponta kis adagokat és törődjünk vele, hogy rendszeres legyen a székletünk. A friss levegőn való mozgás, a rekreáció és a sport nagyon ajánlatos. Az természetes, hogy nem szabad dohányoznunk és szeszes italt fogyasztanunk. Lehetőleg kerüljük a tisztátlan levegőjű helyiségeket. Mindennap zuhanyozzunk, lehetőleg szaunáz,zunk, étkezés előtt és után mossunk fogat és szenteljünk figyelmet a megfelelően hoszszú és pihentető alvásnak, lehetőleg nyitott ablaknál. Ne idegeskedjünk és sohase dolgozzunk a végkimerülésig. A pihenésnek nagy szerepe van a • fejfájás elleni harcban. Abban az esetben, ha az orvos utasításaival összhangban ezeket az előírásokat betartjuk, bizonyára legyőzzük a fejfájást kiváltó okokat, s fejünk nem fog fájni! Dr. JUHÄSZ ISTVÁN f timitf (Könözsi felvétele) HATHATÓS INTÉZKEDÉS 1971 ben táppénz címén Szlovákiában 101 596 972 koronát fizettek ki. Ez évben ez az összeg — hála a betegellenőrzési szolgálat bevezetésének — kisebb lesz. Ezt bizonyítja az is, hogy az első (élévben 7 579 336 koronával kevesebbet fizettek ki, mint a múlt év hasonló időszakában. S ez már figyelemre méltó összeg, arról nem is beszélve, hogy a munkaképtelenek számának csökkenése nagymértékben hozzájárult a folyamatos termeléshez. Az ellenőrök munkáját azonban megnehezíti, hogy nagyobbrészt vonaton, vagy autóbuszon járják a falvakat. A járási egészségügyi intézetektől és az üzemektől legtöbbször hiába kérnek gépkocsit. Pedig az autó gyors mozgást tenne számukra lehetővé. Erre egyrészt azért volna szUkség, hogy ténykedésUk nem sokáig maradhat anonimitásban. Az emberek megismerik őket s amint megjelennek, az egész faluban szétfut a híre: itt vannak a betegellcnőrök. Másrészt egy nap alatt autóval több helyet bejárhatnának, mint közjárművel. Ezért dicséretes a presoviak kezdeményezése. A járás területén lévő üzemek igazgatóinak értekezletén olyan határozat született, hogy egyesült erővel autót vásárolnak a betegellenőrök számára. Az ellenőrzés eme formája eredményes. Bevezetése hasznos intézkedés volt, mert ezután minden bizonnyal egyre kevesebb lesz az egészséges beteg, s több lesz a naponta munkába állók száma. Ez is egyik célja a betegellenőrzés bevezetésének. -njA szakszervezetek és a szocialista törvényesség A szocialista törvényesség, a szocialista demokrácia egyik fontos alkotóeleme, áthatja egész államapparátusunk tevékenységét. A szocialista jogrendszer és törvényesség alapvetően befolyásolja az egyének és az intézmények viselkedését, döntéseit társadalmunkban. Törvényeink arra kötelezik az állampolgárokat és intézményeinket, hogy betartsák társadalmunk jogszabályait. Nem kell külön hangsúlyoznunk, hogy ezek a tör. vények szocialista államunk törvényei, amelyek a munkásosztály és valamennyi dolga zó akaratát és érdekeit fejezik ki. Az elmúlt években, elsősorban" a politikai válságtól terhes 1968—B9-es években tanúi lehettünk annak, hogy egyes munkaszakaszokon gyengültek a munkajogi kapcsosatok, csökkent az érvényes Jo. gi normák tekintélye. A szocialista jogrend megszilárdítása érdekében sokat tehetnek dolgozóink legnagyobb társadalmi szervezetei, a szakszervezetek. A szakszervezeteknek ugyanis amellett, hogy lenini küldetésüknek megfelelően kötelesek védelmezni a dolgozók törvényes jogait, feladatuk a szocialista társadalom jogos érdekeinek védelme is. A VIII. országos szakszervezeti kong. resszus felhívta a figyelmet arra, hogy a szakszervezeteknek az eddiginél hatékonyabban kell érvényesíteni befolyásukat az üzemekben a munkajogi viták során, és szigorúbban kell eljárniuk a szocialista törvényesség betartásának ellenőrzésekor. A különböző szintű szakszervezeti bizottságokhoz sok száz levéd érkezik a dolgozóktól, amelyekben általában egyéni munkajogi jellegű sérelmeket tesznek szóvá. Tény, hogy e panaszok közt kevés az olyan, amelynek írója az üzemekben előforduló hiányosságokra hívná fel a figyelmet. Szeretnénk rámutatni, hogy az üzemi szakszervezeti bizottságok munkájában a dolgozók jogos kérelmeinek elintézése fontos politikai tett, jelentős társadalmi állásfoglalás. Itt az ideje annak, hogy az üzemi szakszervezeti bizottságok a gazdasági vezetéssel karöltve rendszeresen foglalkozzanak a szocialista törvényesség helyzetével, orvosolják a jogos pa. naszokat, és megelőzzék a termelőmunkára negatív hatást gyakorló munkajogi vitákat. A szakszervezetek a szocia. lista törvényesség megszilárdítása érdekében sokat segíthetnek a bűnözés elleni harc terén. Noha nálunk a bűncselekmények száma alacsonyabb, mint a tőkés országokban, ez nem jelentheti azt, hogy ölhetett kézzel szemléljük a bűnözés alakulásának emelkedő irányát. A leggyakoribb bűncselekmény nálunk a szocialista vagyon szétlopkodása. A különféle csalások, sikkasz., tások elkövetői évente sokmilliós kárt okoznak nŔnoazdaságunknak. Tudatában vagyunk annak, hogy a társadalmat megkárosító bűnösök szigorú elítélése még nem oldja meg végérvényesen ezt a problémát. Fontos, hogy a gazdasági vezetők az üzemekben a terv teljesítés ellenőrzése mellett azt is lássák, milyen módszerekkel tel. jesítik a terveket. Előfordul ugyanis, hogy a tervfeladatokat egyes helyeken a gazdasági és jogi szabályok megsértésével teljesítik. Szakszervezeteink nem lehetnek közömbösek a törvény megsértőivel, a népvagyon szétlopkodóival szemben. A hatvanas évek végén a szocialistaellenes propaganda kiadta a jelszót: „Aki nem lop, az családját károsítja meg". Ezzel kapcsolatban Husák elvtárs, pártunk főtitkára a VIII. szakszervezeti kongresszuson találóan mondta: „ ... aki meglopja a szocialista tulajdont, saját munkatársait, hozzátartozóit károsítja meg. Nemcsak az károsítja meg szocialista társadalmunkat, aki tárgyakat tulajdonít el, hanem a munkakerülő is". Nagyon fontos, hogy üzeminkben, gyárainkban olyan közvélemény és légkör alakul, jon ki, amely könyörtelen minden társadalomellenes megnyilvánulással szemben. Az üzemi szakszervezeti bizottságoknak agitációs és propagandamunkájukban rendszeresebben kellene foglalkozniuk a felelőtlenség, a hanyagság és élősködés okozta károkkal. A szocialista törvényesség megszilárdítását célzó minden lépés, intézkedés a szakszervezetekben és azon kivül is egész társadalmunk érdekeit szolgálja. Ezért szükséges, hogy ez a kérdés szakszervezeti életünk minden szintjén állandóan napirenden legyen. SOMOGYI MATYAS A szocialista demokrácia kérdései A közelmúltban volt 55 éve, hogy Lenin megírta az „Állam és forradalom" című jelentős munkáját. Az évfordulóról a Rudé právo is megemlékezett és az alábbi cikket közölte, Alexander Jelek tollából: Az állam az osztályellentétek kibékíthetetlenségének terméke és megnyilvánulása. Állam ott, akkor és annyiban jött létre, ahol, amikor és amennyiben objektíve lehetetlen az osztályellentétek kibékítése. Az állam léte bizonyítja, hogy az osztályellentétek kibékíthetetlenek. A kispolgári demokrácia sohasem tudja megérteni, hogy az állam egy meghatározott osztály hatalmi szerve, amely osztály nem békíthető ki ellenlábasával. Kapitalista „demokrácia" V. I. Lenin .„Állam és forradalom" című a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előestéjén írott munkájában hangsúlyozta: „A kapitalista társadálomban, fejlődése lehető legelőnyösebb feltételei mellett, többékevésbé teljes demokráciát találunk a demokratikus köztársaságban. De ez a demokrácia mindig a kapitalista kizsákmányolás szűk keretei közé van szorítva és — lényegében — mindig csak a kisebbségnek demokrácia, csak a vagyonos osztályoknak, csak a gazdagoknak demokrácia. A kapitalista társadalomban a szabadság nagyjában mindig ugyanolyan marad, mint amilyen a régi görög köztársaságokban volt: szabadság a rabszolgatartóknak." Minden kizsákmányoló állam demokratikus volta tulajdonképpen csak az elenyésző kisebbség számára jelent demokráciát. Marx helyesen látta a kapitalista demokráciának ezt a lényegét, amikor a Párizsi Kommün tapasztalatait elemezve megállapította: „... az elnyomottaknak néhány évenként egyszer engedik meg, hogy döntsenek arról, az elnyomó osztálynak melyik tagja képviselje őket a parlamentben és nyomja el őket." „Elenyésző kisebbség demokráciája, a gazdagok demokráciája — az a kapitalista társadalom demokratizmusa" — írta Lenin már 1917-ben. Már akkor leleplezte a burzsoá demokrácia korlátozottságát és kizsákmányoló jellegét. A formális demokrácia a kapitalistán uralmát védelmezi és a burzsoá .rendszer legyőzhetetlenségét hirdeti. Teljesen nyilvánvaló, hogy a lakosság óriási többsége — a munkások, a parasztok és a dolgozó értelmiség — számára a burzsoá társadalomban nem létezik és nem ls létezhet Igazi demokrácia. A burzsoá demokrácia népellenes lényege különösen nyilvánvaló ma, amikor az imperialista államokban a reakció támadásba lendül a demokratikus erők ellen, egyre hevesebben üldözi a haladó szervezeteket. A tömegek szerepe az állam irányításában A szovjet szocialista állam a fejlődés nagy és bonyolult útját tette meg. A forradalmi harcokban született, mint a proletár diktatúra állama. Lenin nagyon fontosnak tartotta, hogy a dolgozókat megnyerjék az állam közvetlen irányítására. Rámutatott arra, hogy ez kiváló eszköze a hatalom megszilárdításának, a szocialista ország szervező és alkotó szerepe növelésének, olyan eszköz, amellyel egy burzsoá állam sem rendelkezett és rendelkezik. Lenin élesen bírálta a burzsoázia, a reformisták és a revizionisták által terjesztett reakciós nézeteket, miszerint kizárólag a kiválasztott osztály, vagyis a kizsákmányoltak osztálya tudja irányítani az államot és az ipart, vagy foglalkozhat a tudománnyal és művészettel. Lenin azt írta, hogy a szovjethatalom igazi szabadságot és egyenlőséget ad a dolgozóknak és nemcsak jogokat, hanem reális lehetőségeket ahhoz, hogy kihasználják mindazt, amit elvettek a burzsoáziától. Lenin az államírányítás feladatainak sikeres megvalósítását közvetlen összefüggésbe hozta azzal a támogatással, melyet a nép többsége nyújt a párt politikájának, valamint a széles néptömegeknek az állam igazgatásában való aktív részvételével. Lenin mindig hangsúlyozta, hogy a politikát csakis a tömegek valósíthatják meg. Csak az tarthatja meg hatalmát — mondotta, aki bízik a népben, aki ismeri az emberek alkotó tevékenységének életadó forrását. Hangsúlyozta azt is, hogy a legszélesebb tömegek aktivitása nélkül elképzelhetetlenek a forradalmi változások és a szocializmust maguknak a dolgozóknak kell felépíteni. A szocialista állam A szocializmus győzelme és a társadalom szociális alapjában végbement változások után a szovjet-szocialista állam össznépi állam lett. A szovjet em berek milliói járták ki az állami és közügyek Iskoláját a szakszervezetek, a Komszomol, a népi bíróságok, a népi ellenőrzés és számos tömegszervezet által. Az állam egyúttal egész idő alatt a társadalom osztályvezetésének és a kommunista társadalom következetesen forradalmi. proletár programjának eszköze maradt. Ebben az államban a vezető szerep a munkásosztályé. A szocialista állam gondoskodik a törvények és a jogszabályok betartásáról, biztosítja a népgazdaság centralizált irányítását, a munka és a fogyasztás társadalmi szabályozását, a védelmi erő megszilárdítását, a szovjet polgárok alkotmányos jogát és a legjobb feltételek kialakítását a demokrácia széles körű fejlődéséhez. Csak a kommunista társadalomban, amikór teljesen legyőzzük a kapitalisták ellenállását, amikor a kapitalisták eltűnnek és megszűnnek az osztályok, csak akkor szűnik meg az állam, és csak ekkor beszélhetünk a szabadságról. Csak akkor valósul meg a teljes, kivétel nélküli demokrácia — mondotta Lenin az „Állam és • Forradalom" című munkájában. | Az ellenség támadásai j, A demokrácia és a szabadság x közti harc ma nagyon kiéleződött és talán élesebb formákban . folyik, mint a szovjethatalom első éveiben. A maoisták támad-